Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ f ♦ * ♦ ♦ * * ♦ 4> 9 9 « ♦ ♦ ♦ o ♦ ♦ ❖ ♦ ŐSZ FERENC: Nyomoz a város 12. Kovács hadnagy időnként észrevette. Hogy nem figyel. Gyakran találkozott a tekintete Ildikóéval. Eleinte zavartan más irányba néz­tek. aztán már nem kapták el egymásról a szemüket. Milyen furcsa — morfondírozott Ko­vács —. tegnapelőtt ez a lány nekem csak egy eset volt. Sem részvétet, sem megvetést nem éreztem iránta. Egy melléklet volt, egy aktához. Most pedig ... Milyen érdekes... Féltékeny va­gyok rá. Szuggerálnom kell magamba, hogy nem tehet róla .. . Hogy áldozat. .. Igenám, de akit az ember szeret, azt nem sajnálja. A saj­nálkozás, a részvét megöli a szerelmet. És mi lehetett azzal a némettel? Olyan furcsán be­szélt róla... Mindegy. Ez a lány akkor is tisz­tességes. Sugárzik a tekintetéből az őszinteség. Aztán a nevét hallotta: — Ebben az ügyben Kovács hadnagy elvtárs­hoz forduljanak. Ezzel ő foglalkozik. Kovács bólintott. Bár tudná, hogy mivel fog­lalkozik. Nem baj, majd megkérdezi Ildikót. Újra ránézett és a tekintetéből kiolvasta, hogy Farkas szavaiból ő sem sokat értett. Elhatározta, hogy odafigyel: — Világos dolog, hogy a jövőben nem elég csak a kiserdőt biztosítani. Embereinknek ott kell lenniük mindenütt, ahol lehetőség van arra, hogy a szatír valakit megtámadhasson. A jövőben feltételezhetően óvatosabb lesz. Nem valószínű, hogy a következő támadást a vasút­állomásnál hajtja végre. A terület viszont óriási. Erre is készítünk egy pontos tervrajzot, ahol név szerint megjelöljük, hogy melyik járőr, hol por- tyázik. Járható út. hogy közénk tartozó fiatal nőket sétáltatunk és figyeljük őket. De ezt nem szabad túlzásba vinni, mint az egyetemisták •tették, azzal a bikinis szexbombával... Bocsá­nat ... Itt van a kisasszony? — Itt vagyok — mondta Saci ég büszkén fel­állt. És domborított. — És nem szabad elhamarkodni a dolgot En­gem megfogtak egy hurokkal, mielőtt megszó­lalhattam volna. Ha ezt teszik, nincs semmi bizonyíték. Egy ilyen látványra egy öreg szoba- tudós is megáll... — Fogtunk is egy öregurat — kuncogtak az egyetemisták. — A tudományos akadémia tagja és lepkéket gyűjtött. Még máig sem érti, hogyan került a csapdába ... Nevetett a terem. Amikor csend lett, az egyik egyetemista megszólalt: — Persze, ha igaz, hogy a szatír „füleseket” kapott terveinkről, akkor este biztosan üzem­ben van... — öt járőrünk cirkál a veszélyeztetett he­lyeken. Számítottunk erre — mondta Farkas 'őrnagy. Ég mint egy színpadi jelenetben, erre a végszóra lépett be Sipos tizedes. Halkan szólalt meg, így csak az első öt sorban hallották: — Őrnagy elvtárs, jelentem, a szatírt el­fogtuk és a kapitányságra szállítottuk. Farkas félt egy újabb melléfogástól, ezért megkérdezte: — Honnan tudja, hogy megint nem egy éret­len suhancot vittek be? — Jelentem, tetten értük és be is vallotta. Mindenki felugrott. Tulajdonképpen örülniük kellett volna és mégis egy kicsit csalódottak voltak. Elszalasztottak egy újabb esélyt, amikor kilépve a szürke hétköznapok egyhangúságából, valami hősiest, valami nem mindennapit hajt­hattak volna végre. Nem jó úgy futballmeccset nyerni, ha az ellenfél még a pályára vonulás előtt feladja a küzdelmet. Farkas őrnagy és Kovács felálltak és ki­mentek a teremből. — Gergely bácsi, zárd be az értekezletet, szólj néhány köszönő szót — mondta távozóban Farkas. De senki sem figyelt Kerekesre. Kitódultak az utcára. Néhányan bementek a Levendulába, a többség a rendőrség elé vonult. Később a cuk­rászda népe is csatlakozott hozzájuk, és a tö­megben egyre több embert lehetett látni, aki a pizsamájára húzta fel a kabátját. Megtelt a tér. Itt volt a fél város..; A kapitányság előtt posztoló őrszem meg­próbálta szétoszlatni a tömeget: — Oszoljunk, jóemberek... Nincs itt semmi látnivaló... Ne bcxmoljárnák... De senki sem mozdult. Kerekes Gergely, Zsoldos és Sacj előrefura- kodtak: — Jelentse az őrnagy elvtársnak, hogy a vá­ros küldöttsége kér tőle kihallgatást — mondta Gergely bácsi. Hangja ércesen csengett, halla­tára elnémult a tér és különösen az idősebbek a történelmi idők szelét érezték fújdogálni. Ke­rekes igazi néptribunnak érezte magát, talán Cato-nak, aki a Forum Románumon harsogja fennkölt szavait, a retorika ma is becses gyöngy­szemeit. Az őr becsengetett egy rendőrért, hogy to­vábbítsa ezt a szokatlan és mulatságos kérést. Lillácska — ezúttal őszes-fekete hajjal — ott állt a tér szélén, mivel a Levendulában is ki­mondták a zárórát. Úgy képzelte, hogy nem­sokára megjelenik az erkélyen az őrnagy és felmutatja a szatírt. Biztos kis vézna, beteges selejtember, aki nem kap magának másként nőt. Aztán észrevette, hogy valaki figyeli. A tömegtől, kissé távolabb, félszegen ég gyámol­talanul, ott állt Karcsi. Rögtön nem érdekelte az egész ostoba história. Odalépett a fiúhoz: — Rám vár, Karcsika? A fiú nem válaszolt. — Ne legyen már olyan mulya. Most IBötét van, de látom, hogy maga elpirult. — Ráér, Lillácska? — Magának mindig — felelt a lány és bele­karolt. — Eljön vélem sétálni.,! mondjuk a kis­erdőbe? — Maga kis buta? Minek néz engem? Egy kis diáklánynak? Semmi szükség az erdőbe menni. Jöjjön, meghívom egy feketére, a laká­somra. Ne féljen, nem olyan kávét kap. mint a Levendulában ... — Én inkább sétálni szeretnék.:; — Jöjjön, majd megbeszéljük..; (Folytatjuk.! ♦ : : I : 1 : : I : ♦ : ♦ ♦ : ♦ : irha •• Cs. Horváth T. rajzolta: Sebők /. FELUGAf EGY GÉPPISZTOLY... NÉHÁNY RE­VOLVERLÖVÉS A FELELEK.. AZTÁN ODA- BENK VÁGOM TOMPA PUFFANÁSSAL VÉGIG TERÜL A TABLÓN. . . Pillanatnyi néma csönd... majd újabb DÖRRENÉS HANQZJM, EZÚTTAL AZ UTCA - FELÖL.... «te, Tájékoztatás az NDK-ban történő munkavállalás lehetőségeiről A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai között 1967. május 26-án kötött egyezmény keretében 1970-ben 167 Tolna megyei fiatalnak nyílik ismét lehetősége, hogy az NDK különböző üzemeiben szakmai gyakorlatot szerezzen. A 167 főből 90 szakképzet- len (ebből 30 leány) és 77 szakképzett fiatal részére van kiutazási lehetőség. A szakképzettek szakma sze­rinti megoszlása: csőszerelő 22 fő villanyszerelő 11 fő vasbetonszerelő 10 fő horganyzó 1 fő lakatos 11 fő hegesztő IC fő esztergályos 5 fő A fiatalok hét különböző üzemben, hat városban nyer­nek elhelyezést. Jelentkezhetnek azok a fia­talok, akik 18. életévüket betöltötték, illetve 1970. december 31-ig betöltik. nőtlenek, illetve hajadonok, eltartásra kötelezve nincse­nek, hat hónapot meghaladó ka­tonai szolgálatot teljesítet­tek, vagy katonai szolgálat­ra alkalmatlanok, illetve a sorkötelesek közül az 1951., 1952-ben születettek (ha szakmásított gépjárműveze­tői jogosítvánnyal nem ren­delkeznek). A szakképzett munkakörök­be csak a fent megjelölt szak - mai képzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek. A Fiatalok kiküldése három évre történik. Jelentkezni 1970. április 18- tól személyesen lehet a járási tanács vb munkaügyi főelő­adójánál. Bonyhádon hétfő 8—1S őrá i g szombat.8—12 óráig Dombóvárott szerda 9—12 óráié szombat 9—12 óráig Pakson i kedd 8—16 óráig szombat ó—12 óráig Szekszárdon hétfő 8—12 óráig szerda 8—12 óráig szombat 8—12 óráig Tamási csütörtök 8—13 óráig szombat 8—13 óráig Városi tanács vb munka­ügyi főelőadójánál. Dombóváron mindennap 8—12 óráig Szekszárdon hétfő 8—12 óráig csütörtök 3—12 óráig A jelentkezéshez személy­azonossági igazolvány és fiúk esetében katonakönyv is szük­séges. A kiutazást megelőzően és az NDK-ban való tartózko­dás ideje alatt is kötelező né­met nyelvtanfolyamon részt venni. Bővebb felvilágosításért a járási (városi) tanácsok munkaügyi főelőadóihoz, vala­mint a járási KlSZ-bizottsá- gokhoz fordulhatnak a fiata­lok. A TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, SZERELŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT. SZAKIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZ­GÉPKEZELŐKET. KUBIKOSOKAT. SEGÉD­MUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Szekszárd, Tarcsay Vilmos u., irodaház), Dombóváron, Komlón, Moh :=cson, az építésvezetőségeken. (62)

Next

/
Thumbnails
Contents