Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-09 / 107. szám

N épauíó—kisautó

Folytatjuk sorozatunkat, ezúttal három, nálunk meglehetősen ritkán előforduló kiskocsit mutatunk be.

Valami újat hoztak a kisautók konstrukciójában az angol BMC-egyesüléshez tartozó Austin- és Morris-gyárak, az azóta nagy népszerűséget szerzett Mini-k, amelyeknek a négy- hengeres, soros, vízhűtéses, 848 köbcentiméteres motorja keresztben fekszik a kocsi orrában, és a mellső kerekeket hajtja meg. A 8,3:1 sűrítés és 34,5 LE/5500 teljesítmény elegendő a 118 km végsebesség eléréséhez. A kocsi súlya 587 kg, benzinigénye 91 oktán, fogyasztása 6 liter/100 km. Ebben a kategóriában a Mini rendelkezik a legtöbb belső férőhely- lyel, amit a motor szokatlan elhelyezésének köszönhet. (Ezt a megoldást egyre több konstrukciónál alkalmazzák. Ilyen például a Trabant is, amely már a Mini előtt is létezett).

A hazai utakon is igen kedvelt a francia Renault „kicsije”, az R—4 L mellsőkerék-meghajtású modellje, amely sok sikert hozott már Európa egyik legrégibb gyárának. A hagyományosan elrendezett, vízhűtéses, négyhengeres, 856 köbcentiméteres, 8:1 sürítésű, 27 LE/4700 teljesítményű motorja strapabíró, fogyasztása 88 oktános benzinből 6 liter/100 km-, re, végsebessége 100 km/'óra. A 630 kg-os kocsiban meglepően sok a férőhely, amit azért is lehet jól kihasználni, mert hátul egy széles, ötödik ajtóval rendelkezik.

Terjedelmében apró, teljesítményben nagy az osztrák Steyr-Puch „650 T”-je, amelynek léghűtéses, kéthengeres boxermotorja 643 kcm, 7,2:1 sűrítésnél 19,8 LE/4800 teljesítményt ad és a kocsi farában lapul. Ez az 500 kg-os kocsi 110 km-es végsebességre képes és fogyasztása nem több hat liter normál benzinnél, ha nem megy 80 km-nél" gyorsabban.

Védjük

járművünket

A hosszú tél utón végre megjött a tavasz, ezzel az au tós-mo toros szezon is megkezdődött. A hosszú tél az üzemben levő vagy szabadban tárolt gépjárműveket nagyon megviselte. A karosszéria nem fényes, a krómozott részeket rozsdafoltok ütötték ki. Az ilyen külsővel rendelkező jármű rossz hatást kelt a szemlélőben. a jármű karosszériájának az élettartama pedig erősen csökken. Egy Ids ügyeskedéssel mindenki maga is tudja járművét csinosítani, a jármű élettartamát növelni. A csinosítást legelőször azzal kezdjük, hogy a járművet alaposan tisztítsuk meg, mossuk le. Az alvázat, a sárvédők alját erős vízsugárral, a karosszériát és a fényezett részeket pedig gyenge víznyomással és autómosó, kefével vagy szivaccsal mossuk le. Ezután következik a szárazra törlés, vízleszedés, ezt viszkóza szivaccsal, szarvasbőrrel, vagy puha flanellnnháva! végezzük. Gépkocsinál ne feledkezzünk meg a lábszőnyegek alatti részek kitisztításáról és szárításáról.

A tiszta és száraz járműnél megkezdhetjük a csinosítást ég a korrózió elleni védekezés elvégzését. Az alváz korrózióvédelmét' legjobb ha megfelelő.szervizállomáson végeztetjük. A krómozott — nik- kelezett részeket krómtisztítóval tisztítsuk (ne csiszolóvászonnal). Ez háztartási bonokban, vagy az Autólcer-szaküz- letekben kapható, az egyéb ápoló-tisztító szerekkel együtt. A dukkózott vagy zománcozott részeket palirvízziel vagy polir- pasztával tisztítjuk, fényesítjük. Úgy, hogy egy' kis meny- nyiséget teszünk egy vattából készült labdára és azzal alaposan egy-egy részt átdörzsö- lün.k, majd tiszta vattalabdával fényesre dörzsöljük, polírozzuk.

A vattlalabdát ügy forgassuk. cseréljük, hogy az mindig tiszta felével kerüljön a karosszériára, mert szép fényt csak így tudunk elérni. Ha festéklepattanás van járművünkön kicsi forintnagyságú helyen és van tartalék festékünk, akkor a pattlanás helyét, élét óvatosan megcsiszoljuk és puha kis ecsettel kijavítjuk. Nagyobb felületnél vagy sérülésnél ajánlatos a sérült rész kiegyengetése után a lecsiszo- lást alapfestékke] befesteni és gittelni. Ez hosszabban tartó művelet, mert az alapfesték teljes száradása után lehet gittelni és ezt is több rétegben, közben a teljes száradást meg kell várni. A gittéit, megszáradt felületet vizesen, vízálló finom csiszolópapírral kel! simára lecsiszolni. A száradás után lehet festeni, ezt legfeljebb megfelelő szakműhelyre bízzuk.

Gépkocsiban a lábszőnyeg alatti rész a bekerült víztől, nedvességtől rozsdásodik, ezt alaposan szárítsuk ki. majd drótkefével vagy csiszolóvászonnal tisztítsuk meg a rozsdától. A megtisztított felületet rozsdagátló festékkel fessük be. majd ennek a teljes száradása után megfelelő színű zománcfestékkel.

Ne feledjük, hogy a tisztán és rendben tartóit jármű élet-- tartama megnő és az utazás is kellemesebb.

. K. L

IDEJÉBEN MÓLUNK

A szőlő védelmére forgalomba kerül a KOMBI III

jelzésű növényvédő szer 2X2 dkg DITHANE M—45,

2X3 dkg THIOVIT,

2X2 dkg DITRIFON 50 WP tartalommal

ELŐNYŐS, MERT:

— hatásos védelmet nyújt a leggyakrabban fellépő betegségek és kártevők ellen,

— a szerek az előírt töménységű permedé elkészítéséhez elegendők,

— gyorsan elkészíthető a permedé,

— a szermennyiségből 2X10 liter permedé készíthető.

4

IRÁNYÁR: 1 DOBOZ 9 FT.

Felvilágosítás, tájékoztatás:

AGROKER

VÁLLALAT, SZEKSZÁRD MÜNÖSZEROSZTÁLY TELEFON: 12—837.

<121)

Szép, de veszélyes sport

Ismét dörögnek a vadász- fegyverek a legférfiasabb sport híveinek kezében. Mind az országos érvényű, mind a helyi érvényű szabályok, előírások azt célozzák, hogy e nemes szenvedélyt minél kevesebb balesettel űzzék hívei. Az optimális — természetesen — az lenne, ha egyáltalán nem történne vadászbaleset. Erre, sajnos, gyakorlatilag nincsen esély: a vadászat veszélyes sport. Az Oszágos Kriminalisztikai Intézet az 195S-től 1968-ig terjedő időszakban a hazánkban ismertté vált 158 vadászati baleseti ügy vizsgálata alapján szögezhette le, hogy ezek közül 12 balesetet nem lehetett volna elkerülni. Akadta); olyan rejtett műszaki hibák, teljesen kiszámíthatalan lövedék- gurulatok, amelyek a leggondosabb elővigyázaton is úrrá lettek.

Megyénk vadásztársadalmának fegyelmezettségét dicséri az a tény, hogy szűkebb hazánkban — a többi megyéhez képest — kevés, tízéves átlagban esztendőnként ötnél kevesebb vadászati baleset fordul elő: e vonatkozásban a legjobbak vagyunk a Dunántúlon.

A Magyar Vadászok Országos Szövetsége közreműködésével tartott vizsgálat az említett balesetek bekövetkezésénél 238 objektív okot és feltételt tárt fel. Az esetek majdnem egynegyedében a balesetet szenvedett személy volt a szerencsétlenség okozója azzal, hogy megszegte az előírásokat. A rendkívül rossz időjárási és látási viszonyok majdnem 20, a vadászatszervezési hibák több mint 15 százalékkal szerepelnek okként a statisztikában. A szubjektív okok harmada abból adódik, hogy a vadász nem győződött meg arról, van-e

valaki a megcélzott vad mögött, hogy különféle okok miatt embert vadnak vélt, hogy az előzetesen megadott lőirányt nem tartotta be.

A vadásztársaságok már az új tag felvétele előtt hozzájárulhatnak a balesetek megelőzéséhez Kapzsi, önző ember éppúgy nem való vadásznak, mint a virtuskodó, a hazárdőr, a felelőtlen. Röviden — a másik rtem ellen irányuló él nélkül —: vadász kizárólag talpig férfi legyen, a szó legszebb értelmében. A nem kifogástalan jellemű ember akarva-akaratlanul lazítja a fegyelmet, aminek életet, egészséget garantáló jelentőségét éppen a vadászatnál keli leginkább hangsúlyozni.

Az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársai hangyaszorgalommal gyűjtögették: össze a vizsgált ügyekben azokat a körülményeket, lélektani és a szemléletbeli hiányosságokat, amelyek összességükben a már mondott 158 ügyben szerepeltek. Nem sajtóhiba! Kilencszázhuszonnégy ilyen tényezőt találtak. A szubjektív körülmények jelentőségét mutatja, hogy ezek száma háromszorosa a hátrányosan ható objektív körülményeknek. Csak néhányat az előbbiekből: kisebb lazaságok elnézése, kritikátlanság a vadászetika megsértőivel szemben, vadászati és fegyverhasználat! szabálytalanságok ta- kargatása és — amit tán elsőként kellet volna említeni: — az italozás.

A vadászok következetes oktatása. elvtársi asan 'erélyes nevelése, a szabályok maradéktalan betartásának megkövetelése az, ami egyedül eredményezheti, hogy bov u hulljon a vad, de embervér ne cseppenjen az avarra.

— b. n —