Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
A szekszárdi tudományos ülésszakon hangzott el. A demokratikus ifjúsági mozgalom kibontakozása a felszabadulás után Tolna megyében V. Megalakult a Szekszárdi Demokratikus Fiatalok Szerkezete A korreferencia kezdő és többször visszatérő gondolata: A kommunista párt hazánk legújabbkori történetének válságos napjaiban sem csalatkozott ifjúsági segédcsapatában. A; felemelő pátosszal átszőtt előadás a tiszta hittel, becsülettel végzett, a tizenhathúsz esztendős fiatalembereknél nem meglepő tapasztalatlanság, felkészületlenség ellenére is tiszteletre méltó, jó szándékból fakadó mozgalmi munka elismerésével adózott a Tolna megyei ifjúsági mozgalom 1945-ös úttörőinek. Amíg a fővárosban az illegális KISZ partizángárdáiban és egyéb ellenálló csoportokban életüket kockáztatva harcoltak a fiatalok a fasizmus ellen, a felszabadított területeken a kommunista ifjak a párt útmutatása alapján láttak hozzá az ifjúság szervezéséhez. Szekszárdion, 1945. 1 februárjában kezdett kialakulni az MKP-ban egy kis létszámú ifjúsági csoport, tagjai zömmel a párttagok gyermekei és hozzátartozói közül verbuválódtál:, A megye községeiben is közvetlenül a pártszervezetek köré tömörültek az ifjak, akiknek tevékenysége az első időkben dekorálásra, a gyűlésekre váló kiértesítésre korlátozódott csupán. A szekszárdi fiatalok növekvő táborábán önálló, — noha- kezdetleges — szervezeti kereteket is alakítottak, Szekszárdi Demokratikus Fiatalok néven tevékenykedtek, A kezdeményezést felkaroló, kiváló ember, a szovjet politikai tiszt, Tokárév alezredes bíztatására és támogatásával lefoglalták, birtokukba vették a volt leventeszékházát, s ezzel megteremtették a szélesebb körű ifjúsági mozgalom kibontakozásának lehetőségét. Munkájuk sokrétű, lendületes volt. Kultúrcsoportot szerveztek, dekoráltak, plakátokat ragasztottak, vitték-hozták a híreket, és ami ennél is fontosabb, szervezték a Vörös Hadsereg ré- részére végzett közmunkákat, élenjártak abban. Különösen az 1945. február végén, március elején lezajlott német ellentámadás időszakában dolgoztak sokat, amikor mintegy 10 ezer sebesült szovjet katona tartózkodott a városban. Az MKP helyi szervezete által kiadott felhívás nyomán elsőnek a fiatalok jelentkeztek. A kommunista és hozzájuk csatlakozott ifjak segédkeztek a szekszárdi vasútállomáson ösz- szetorlódott fegyver- és lőszerszállítmányok kirakásában, dolgoztak a hadikórházakban, vért adtak. A megyében és Szek- szárdon kallódó fegyverek ösz- szegyujtésében főként ők serénykedtek. Március idusán a kultúrműsort a megyeszékhelyen még a Szekszárdi Demokratikus Fiatalok elnevezésű szervezet adta, de a hónap végére már .megalakult ., a-MA- DÍSZ, amely, pártkülönbségre való tekintet nélkül zászlaja alá hívta a demokratikus fiatalokat, az ifjúság minden rétegét. Az első választások után átmenetileg hanyatlott a MA- DÍSZ, tekintélye és befolyása csökkent Tolna megyében, erősödött a passzivitás. Mindezekhez hozzájárult á MADISZ.! propagandájának bizonytalansága, erőtlensége és a politikai ellenfél aknamunkája. A reakció az erkölcstelenség vádjával próbálta lejáratni _ a szervezeteket, támadólag a MADISZ ellen hangolta a szülőket. Néhány jó kezdeményezéssel (szülői értekezletek a MADISZ-ban, szórakoztató rendezvények a fiatalok és a szülők számára) sikerült megállítani a hanyatlást. Legerősebb lett és maradt a MADISZ Az egységtörekvések ellenére, Tolna megyében előbb a szociáldemokrata párt, majd a független kisgazdapárt hozta létre önálló ifjúsági szervezetét, előbbi, Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM), utóbbi, Független .Ifjúsági Szövetség (FISZ) néven, később pedig az 1945-ös választások után a parasztpárt hívta életre, külön ifjúsági szövetséget, a NISZ-t. E szervezetek létrehívása és tevékenysége váltakozó sikerű. A SZIM csak néhány városias jellegű községben és Szekszár- don, a FISZ pedig a községek egy részében jött létre, a parasztpárt ifjúsági szervezetei főként a gyönki és a bonyhádi járásban voltak találhatók. Tolna megyében az előbbiek ellenére a MADISZ lett és maradt a legerősebb, a legvonzóbb ifjúsági szervezet. Demokratikus céljainak szellemében sikerült a fiatalságot az újjáépítésre mozgósítania. Rövid idő elteltével a fiatalok ezreit sorakoztatta fel a romok eltakarítására, a gyárait, üzeINépűjság 3 1970. május. 7. mek, iskolák helyreállítására, a föld megművelésére. Az első szabad május elsején Szek- szárdon a MADISZ félszáz tagja vonult fel az ünnepségen, az MKP helyi szervezetével, s az első szovjet emlékmű leleplezésekor a város ifjúsága nevében helyezte el koszorúját. Akkorra már több erős szervezetük működött a megyében, a legjelentősebbek Dombóváron, Gyönkön, Tolnán, Bátaszéken, Pincehelyen és Bonyhádon. A bonyhádiak a többit megelőzve, már 1945 február végén létrehozták szervezetüket, a 18—20 főnyi tagság többsége gyári munkás, felvonulásokat szerveztek, ifjúsági gyűléseket rendeztek. Szekszárdon a MADISZ égisze alatt építették a sportpályát, frissen szervezett csapataik beneveztek a megyei és országos versenyekre, a szövetség tagjai rendszeres falujárók, népnevelők lettek, ellátták a pártban a futárszolgálatot és a telefonügyeletet. Egyik legnagyobb szabású vállalkozásuk a megyében az 1946 tavaszán, Pincehelyen tartott ifjúsági találkozó megszervezése volt, amikor több ezer fiatal demonstrált a demokratikus kibontakozás nemes ügye melléit. Részben kitért a korreferens a különböző ifjúsági szervezetek viszonyára, a MADISZ, a SZIM és a NISZ közösen szervezett sport- és kulturális megmozdulásaira, valamint a FISZ-szel való nem kielégítő kapcsolatra. Utóbbi okát abban jelölte meg, hogy a kisgazdapárti ifjúsági szövetség vezetésében kisebbségben voltak a parasztfiatalok. Kihasználva az ifjúság egységének megbomlását, a megyében a felszabadulás előtt is működő ifjúsági egyesületek közül elsősorban a KÁLÓT kezdte meg tevékenységét. Különösebben jelentősnek nem tekinthető befolyása a politikailag tájékozatlan, vallásos neveltetési! fiatalok körében érvényesült. Megindult a versengés. Az első siabaä esztendő, 1945. végére már az erős politikai és szervezeti differenciálás volt jellemző Tolna megyében. Ebben, az időben négy alaptípusa létezett az ifjúsági szervezeteknek. Ezek: az ifjúság demokratikus egységének elvét képviselő MA- DÍSZ, a sajátos pártcélokat követő pártifjúsági szervezetek, az ifjúsági rétegszervezetek és az egyházak irányította ifjúsági egyesületek. Figyelembe véve1 a nevelési célokat a tevékenység irányát, a politikai elképzeléseket, gyakorlatilag kialakult a jobb- és baloldal,, a két ifjúsági front. Az elkötelezettséget, a demokratikus forradalommal való azonosulást a. MADISZ, a SZÍT és a SZIM tagsága képviselte, a jobboldal meg- megújuló támadásokat vezetett a kommunista ég a baloldali ifjúsági szervezetek ellen. A fiatalok többsége kívül maradt, éppen politikai ingadozása ég bizonytalansága következtéiben. Megindult a versengés az ifjúsági szervezetek között, a fiatalok megnyerése érdekében. A mozgalom középpontjába 1945 őszétől a politikai harc került. A MADISZ és a SZÍT az 1945-ög választások előtt kísérletet tett a pártifjúsági szervezetekkel való akcióegység megteremtésére, kezdeményezése azonban nem járt sikerrel. Országosan ' még nem elemezték, s mind-ez ideig nlegyénkben is meglehetősen háttérbe szorult a demokratikus ifjúsági mozgalom elindításának, kibontakozásának és megerősödésének feldolgozása. A hősi. korszak ifjúsági mozgalmának hiteles feltárásával, hangulatának, forradalmi hevületének, fényeinek felidézésével adósságot törlesztettek a szekszárdi tudományos'ülésszakon. f* A felszabadulás jubileumi év fordulójának tiszteletéi«? rendezett ülésszak ötödik, s egyúttal befejező, az ifjúsági témát tárgyaló korreferátumát Szabó Géza, a KISZ Tolna megy.ei Bizottságának első titkára mondta el. Előadása kronológiai sorrendben a felszabadulást követő öt esztendőt ölelte fel. Ha. ma már nem Is lelhető fel minden fontos eredeti dokumentum, ha meg nenj is teljes:á tártalmi munka összegezése, a felszabadulás 25. évfordulójának idején hiteles képet kaptak a tudományos ülésszak résztvevői: így indult, ilyen harcok közepette erősödött Tolna megyében a demokratikus ifjú sági mozgalom. E feltárás jo alkalom arra, hogy a mai ifjúsá gi mozgalomban tevekenykedoK is megismerhessék az időközben felnőtt, zászlóbontó elődök forradalmi cselekvését és követendő példáját. Ellentámadásba lendültek 1946-ban a baloldali ifjúsági erők. A fő- tüzet, a reakció ellen és a dethokraciaellenes ifjúsági egyesületekre irányították, aminek eredményeként 1946 júliusában a belügyminiszter feloszlatta utóbbiakat. Idézett a korreferens néhány akkor -írt falusi jelentésből* melyekben a községek ifjúsági vezetői a megélénkült mozgalmi életről, a reakció kísérleteiről számolta^ be, Kisugárzó hatása volt Szekszárdinak Nagy politikai nevelőiskolát jelentett a fiataloknak a reakciós ifjú-sági egyesületek el- . len folytatott csaták sorozata, a felszámolásukért vívott harc. Szekszárdon, Bonyhádon, Dombóváron kommunista fiatalok vezették az ifjúsági mozgalmat. Az egész megyére kisugárzó hatással bírt a szekszárdi kommunista fiatalok 'lendületes mozgalmi munkája. Kiépítették a megyei irányítást, legöntüdatosabfo tagjai meghamisították az egész megyebén az erőteljes. dinamikusabb szervezkedést. Éltek a szekszárdi fiatalok a lehetőséggel, jelentős politikai tapasztalatot szereztek, vezetőik elvégezték az MKP akkori pártiskoláját és így erősödött munkájukban a tudatosság, a hozzáértés. Sorra jöttek létre Tolna megyében a szervezetek és bennük küzdve, fejlődtek a káderek. A györei fiatalok, köréből' került ki a későbbi SZIT-titkár, a pin cehei yj. ifi- jak között nevelkedett az'' EPOSZ későbbi megyei titkára. A SZÍT munkájának középpontjában a munkásfiatalok érdekvédelme állott, bár soraikban fellépett a helytelen felfogás is, mely szükségtelennek tartotta a köztulajdonban levő üzemek ifjúságának érdekvédelmét. A szekszárdi fiatalok munkájában a nevelési tevékenység rendkívül fontos szerepet kapott. előadóik eljutottak a falvaktól távol; településekre is. Teljes együttműködés alakult ki 1949-ben a demokratikus - rétegszervezetek között, súrlódásokra nem került sor. sok közös akciót bonyolítottak le. Különösen sokat produkáltak Pakson, ahol ' a népes SZÍT és az EPOSZ tagsága a párt felhívására közös munkaakciókban ■ véti részt- (Ismeretterjesztő előadások hallgatása, kultúrcso- port, énekkar, kirándulások, sportversenyek.) Ugyancsak élénk kulturális életet teremtettek a Bonyhádi Cipőgyár fiataljai. Legpolitikusabb, legerőteljesebb diákszövetség Szekszárdon, a két középiskolában tevékenykedett. (1943 végére a megyében 10 : diákszövetség volt.) Politikai céltudatosság hatotta át az 1949. január álén tartott szekszárdi .diákösszejövetelt. Határozatukat megvalósítva nagy tömegdemonstrációt tartottak, árrii- kor a belvárosi plébánia^, leijén ek‘ a mintegy 500 főnyi? fiatalokból álló tömeg képviselő! memorandumot nyújtottak át, mely Mindszentiig reakciós, hazaáruló tevékenységének elítélését tártairíiaZ- ta. Szólott a KISZ megyei első titkára az ozorai, pémet.- ' leérti, kurdi, -miicsi * paraszt- fiatalok. EPOSZ-szerVezetei- .; ben - -kifejtett -.kulturális, • - politikai mozgalmáról, a görög szabadságharcosok támogatásának szolidaritási 'akcióiról, az ideológiai ismereteket nyújtó 30 marxista kör hasznáról. Az 1949-es budapesti yiT-en Tolna megyét 700 küldött képviselte, közöttük a bonyhádi, zománcgyár mutatós SZIT-egyenruhábá öltözött .30 fiatalja. Tolna megyében is kedvező helyzetet teremtett az ifjúsági mozgalom továbbfejlesztéséhez a fiatalok politikai érdeklődésének fokozódása •. éS' érettségük ■ növekedése. Akció- egvségben nap jnint nap erősödve. fokozatosan létrejöttek a politikailag és szervezetileg eevséges ifjúsági szövetség, á DISZ 1950-es megteremtésé--, nek feltételei. SOMI BÉNJAMimt. • Áprilisi csapadékmérleg A rendkívül csapadékos téli időjárás után (közel 250 mm volt a háfom téli hónap csapadékmennyisége). az április a csapadéktermés szempontjából normálisnak mondható eredményt produkált. 58,5 mm volt az áprilisi csapadékmennyiség, amely a szokásos havi átlag- mennyiségnek felel meg. Száraz nap 18 volt az elmúlt hónapban, tehát a 30 napos hónapban 12 nap esett az eső. Rendkívül kedvezően alakult ellenben a napsütéses napok száma, hiszen mindössze két olyan nap volt csak a hónapban, amikor nem volt napsütés. Ugrásszerű eredményt hozott tehát e téren április 216 napsütéses órával. Mind ennek, mind pedig a pmkori szélnek, volt köszönhető, hogy a talajés belvizek csökkenéséről számolhatunk be. , Az'április ebben azévbén is hű volt önmagához. Az áprilisban szokásos szertelenség most sem maradt el. Rendkívül meleg és utána hűvös napok váltogatták egymást. 15— 20 fokos hőingadozás.okra került sor, amelyet bizony ,. sokszor .megérezték a betegek, különösen a szívbetegek, így .aztán a mezőgazdaság' a mintegy egyhónapos lemaradásából nemigen tudott .behozni sem-, mit sem. így csak a kedvező és tartós fordulatban tudunk bízni annak ellenére, hogy a május is „áprilisi” idővel köszöntött be. Ezt a fordulatot a legszebb tavaszi hónaptól: májustól várjuk. Reméljük, hogy' nem hiába! • i, ■ •
