Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Adás 19 óra 25 perckor! Karcolat Németh Juditról ,,Ifjúság 1970. A jubileumi vetélkedő előzetese” címet viseli a televízióban n ma este 19 óra 25 perckor kezdő­dő műsor, amely nem más, mint a ko­rábban oly sikereket elért Ki mit tud­ok egy új formája. Tolna megyéből Németh Judit szavoló és a Szekszárdi Szövetkezeti Táncegyüttes vett részt az előzetes selejtező versenyeken. A bu­dapesti szereplés után úgy érzik, hogy továbbjutottak. Erre következtetnek ab­ból is, hogy tv-felvételt is készítettek róluk. így tehát, ma este 19.25-kor drukkolhatunk valamennyiükért a kép­ernyők előtt. A- Szekszárdi Szövetkezeti Táncegyüt­test a közelmúltban mutattuk be la­punk hasábjain. Németh Juditról pe­dig álljon itt most egy portré. Állandóan mosolyog. Vidám, •jókedvű, csinos lány Németh Juciit. Néhány napja volt a bu­dapesti meghallgatása, s most szinte másról sem lehet vele beszélni, mint e legutóbbi él­ményéről. — Nagyon jól sikerült. Mind a három verset meghallgatták. Izgultam. Aztán, amikor már meghallgattak, s kifelé indul­tam a teremből, utánam szól­tak: „Várjon kislány tévé-fel­vétel következik”... Németh Judit boldog. Még nem tud biztosat, hiszen érte­sítést még nem kapott, hogy továbbjutott-e, de reményke­dik. — Az édesapám kísért fel a meghallgatásra. Roppant izga­tott voltam. Amikor elkészült a tévé-felvétel, csak annyit mondott: „No, te buta gye­rek Láttam; ő is boldog. S olyan jó örömet szereznem a szüleimnek is. Németh Judit az utóbbi idő­ben sok örömet szerzett ön­magának, s a szüleinek, de hírnevet az iskolájának is. A dunántúli Babits Mihály-vers- mondóversennyel kezdődött sikeres szerepléseinek soroza­ta. Ezen második helyezést ért el. Azután következett Bala­tonszárszó, • országos -versmon- dóversenv a költészet ngpja alkalmából. József Attila em­lékének jegyében. Ott volt a tíz legjobb között. Néhány nap­pal ezelőtt egy újabb „fellé­pés”. S" az eredmény? Németh Judit Kazinczy Ferenc-díj.ial tért vissza Szekszárdra Győr­ből. Az ország, mintegy .tíz­ezer meghallgatott középisko­lása közül ott van a húsz kö­zött, akiknek a zsűri odaítélte a Kazinczy-díjat, a szép ma­gyar beszédért, a helyes ma­gyar kiejtésért. — A tévé... Nagyon jó volna, ha továbbjutnék. Mos­tanában nagyon magas szín­vonalú szavalóversenyek ala­kulnak ki mindenfelé. Nemén állapítottam meg, hanem a rádió szerkesztője, Dorogi Zsigmond fogalmazott ugv. hogy „sohasem látott magas színvonal.” — Hogyan tanulod a verse­ket? — Nem tanulom. Csak ol­vasgatom, értelmezem és va­lahogy megmarad bennem. Az értelmezésben sokat segít a Nagy Andor tanár úr. Soron­ként, szemléletes példákkal be­széljük meg a költői képek mondanivalóját. Az édesapám meg az érzelmi részek helyes kialakításában segít. Ez után n munka után. valahogy ösz­tönösen mondom el a költe­ményeket. — Úgy körülbelül hány ver­set tudsz előadni? — Legalább hatvanak Né­hány perces emlékeztető gya­korlat után ebből a hatvanból bármelyik szavalására vállal­kozom. A televízióban külön­ben elmondták, hogy május második felében kerülne sor egv következő szereplésre — mármint* ha továbbjutottam! — Oda, 40 verssel kell menni. Ebből válogatnak majd, hogy melyiket mondja el a szavaló a kamerák előtt. Németh Judit a Babits-vers- mondóversenyen „keresett” ezer forintot. A szülei meg- toldották az összeget, s egy magnetofont kapott. Azóta a V magnó segítségével gyakorolja a versmondást. „Mindig el­szégyellem magamat, amikor visszahallgatom’ — mondja. Pedig , szégyenkezésre nincs oka. Vannak, akik úgy vélik, fáradozása egyént érdeke. Nem „egészen van ez így. Eredmé-' nyei iskolájának is hírnevet szereznek. MÉRV ÉVA JEGYZET Nekrológ helyett... Olvasom lapunkban, a Tolna megyei Népújságban a gyászke- re;t es híradást: „Fájdalommal tudatjuk. . . hosszas szenvedés után elhunyt.” Azóta nyugovóra helyezték az alsóvárosi temető­ben a meggyötört tetemet, vé­get ért a lelki kínokkal tetőzött szenvedés. De véget ért-e vajon az öregember halálával a testvérek gyűlölködése? Élete utolsó esz­tendejében már a hagyatékon vi­askodtak. abban volt. amit mondtak, szív- fájdító volt, ahogy csinálták. „Ha pedig elvették a pénzt,, vi­gyék az öreget is.” Az egész­nek a nyolcvanhoz közelgő idős ember látta kárát. Kísért a múlt, a kapzsiság ke­gyetlen szokásai még utat tör­nek maguknak. Mire jutottak, nem tudom. Most arról olvasok, „hosszú szenvedés után elhunyt” az öt gyereket tisztességben fel­Fél, vagy egy éve történhetett? Otthonomba egy szombat dél­után idegen emberek kértek be- bocsájtást, tanácsot kérni jöttek. Bőbeszédűen ismertették az előz­ményeket, az asztalra kitereget­ték a periratokat. Hosszasan bi­zonygatták, hogy ők milyen ál­dozatot vállaltak a magukhoz veit idős apa gondozásával, élel­mezésével, hogy mennyibe ke­rült ez nekik. Lehet, hogy gon­dosan kiszámított adataik való­ban pontosak, kérésük mégis ret­tenettel volt terhelt. Ha a pénz efeünik vagy elfogy, az öreg­ember nem kell senkinek. nevelt kisember, aki aztán ter­hére vált neveltjeinek. Befejez­ték-e a viszályt? A kérlelhetet­len kaszás most pontot tett a magánügyek fájdalmas kiterege­tésével együttjáró gyűlölködésre. Vagy talán mégsem? Ha befejezték, ha nem, az öregember lelkén ütött sebek már nem gyógyulnak be, gyöt­relmeit már nem tehetik meg nem történtté. . * —i—é— A testvérek népes hada amiatt pereskedett (a szekszárdi járás­bíróság után már a megyei fó­rumot is megjárták), hogy a be­teg apa életében kit illet az öreg spórolt pénze, a takarékbetét­könyv. Mondogattam, ők is érez­ték a helyzet fonákságát. A meg­lett férfi és felesége mégis rá­húzta a vizeslepedőt mindenki­re, a fiú- és lánytestvérekre, akiknek „a beteg öreg nem kell, ápolni nem akarják, de elcsór­ták tőle a betétkönyvet”. Igazuk is volt, meg nem is. Igazságuk A MÖCSÉNYI „VÖLGYSÉG NÉPE” MGTSZ KERÜLETVEZETÖI MUNKAKÖRBE legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező agrármérnököt KERES. (72) A TOLNA MEGYEI Állami építőipari VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építőipari SZAKMUNKÁSOKAT, SZERELŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT. SZAKIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZ­GÉPKEZELŐKET. KUBIKOSOKAT. SEGÉD­MUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Tarcsay Vilmos u., irodaház), Dombóváron. Komlón. Mohácson, az építésvezetőségeken. (62) A napi parrin cshintetős fői az ágazati tervezésig Valamivel több, mint ne­gyed évszázaddal ezelőtt hat­ezer-kétszáz hold szántó már komoly uradalommal felérő terület volt. Mai termelőszö­vetkezeteink kategorizálásá­nál ugyanígy a rangosabbak csoportjába tartozik az a kö­zös.,gazdaság, .mqly ennyi föl-, det birtokol. Az állami gaz­daságok között hatezer-kétszáz hold szántó már csak köze­pes mérettel ér fel, de talán éppen ezért alkalmas némi- összehasonlításra. Aí összehasonlítás alapjá­ul egy régi belső üzemszer­vezési rendet, és egy me­gyénkben állami gazdaságot választottunk. Utóbbi á Ta­mási Állami Gazdaság, szék­helye a kisközségnyi lélek­számú Fornád. A régi üzemszervezési rend öröklött. Azok az idősebbek, akik valamikor uradalmak­ban is szolgáltak, már onnan emlékezhetnek reá. Az intéző úr naponta eligazítást tartott a segédtiszt uraknak, ugyan­BETANITOTT MUNKAKÖRBE NŐI DOLGOZÓKAT FELVESZÜNK. VALAMINT 1 FŐ VILLANYSZERELŐT. Bérezés kollektív szerződés szerint. BŐRFELDOLGOZŐ VÄLLALAT, SZEKSZÁRD. _______________________(20) e zek az ispánoknak, vagy ma­jorgazdáknak. Utóbbiak a n a- pi körülmények, .megkövetelte rend szerint végezték a mun­kák elosztását. A személyek, rangok', titulusok természete­sen vált.ozthk,' az üzemszer­vezés éfajta rendje azonban nagyon sotyfelé még nem. Természetesen így is {eher termelni, eredményt elérni, de • lehet máshogyan is. Amiként Fámádon, • A gazdaságban kereken fél- ezren dolgoznak. Napi mun­kaelosztás nincs, az egyes ágazatok termelési tevékeny­ségére a szezonális tervezés jellemző, Ez egyértékű * a helyzeti előnyök jó kihaszná­lásával. A gazdaságnak üzem­egységei nincsenek, a nö­svénytermesztési ágazat mint­egy kétszáznegyven dolgo­zója, brigádokra osztva,, fo­lyamatosan, a szezon követel­ményéinek megfelelően végzi• munkáját. Talajelőkészítők, vétők, növényvédők. Ugyan­így az> állattenyésztési, ága- ■zaíban, a szarvasmarha- tenyésztők és a sertésgondo­zók, vagy a műszakiak. A szezonális tervezés nagy Vonalakban fogalmazott lé­nyégé az, hogy minden \kis egység folyamatosan ismerje teendőit, a munkák úgy kap­csolódjanak egymásba, akár a fogaskerekek, a mezőgaz­dasági termelésben szinte nagyipari jellegű körülmé­nyek következzenek be. ahol a szakirányítás főleg a TMS és MEO szerepét játssza„ Ezen belül a napi munka- elosztás csak apróságnak tű­nik. De! Jártunk már olyan termelőszövetkezetben, ahol a munkahelyen való megjelenés és a munkába állás között személyenként és naponta leg­alább egy felesleges óva múlt el. Teljen el bár csak egy fél, évi kétszáznegyven mun­kanappal és ötszáz dolgozó­val számolva, ez az egyetlen lény. *h a t v a n e z e r munka­óra megtakarítását, hatezer tíz órás munkanapot jelent min­den esztendőben. Amit a fomádiak tán ész­re sem vesznek, hacsak nem gondolnak arra, hogy — egye­bek közt — ez is jelentkezik a sertésgondozók átlagosan havi háromezer, a szarvas­marha-tenyésztők kétezer-hat- ■száz, a gépműhelybeliek két­ezer-háromszáz, a traktorosok kétezer-nyolcszáz és a gyalog­munkások ezerötszáz forintos keresetében. O, A, Népújság ^ 1970. május t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents