Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

TOLNA MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG j A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA5>jÁ~l XX. évfolyam, 104. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970. május 6. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az indokínai térségben folyó amerikai agresszió és intervenció kiterjesztéséről A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A Magyar Népköztársaság kormánya az alábbi nyilatko­zatot adta ki a délkelet-ázsiai újabb affe-sí f ellen: Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya, békeszólamok hangoztatása mellett, az indo­kínai népek elleni agresszióját újabb területekre terjesztette ki. Nixon elnök április 30-i nyilatkozatával és a Kam­bodzsa elleni intervencióval az in-do.rínai népek elleni amerikai agresszió új arányo­kat öltött. AZ amerikai impe­rializmus a háború kiterjesz­tésének beláthatatlan veszélyéi felé vezető 'Ura lépett. Egy­felől tovább folytatja a viet­nami nép elleni háborút, más­felől kiterjeszti az agressziót a szomszédos Laoszi’a ég Kam­bodzsára, sőt felújítja a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területének bombázását. Az Egyesült Államok vezető körei által elkövetett ugresz- sziók újabb fokozása méltán vált ki felháborodást a világ minden táján. Az Egyesült Államok ural­kodó körei neokolonialtsta tö­rekvéseik megvalósítása érde­kében a világ minden részé­ben — Ázsiában éppen úgy, mint a Közel-Keleteq — a népek ellenségeivel, a társa­dalom reakciós elemeivel lép­nek szövetségre. Cinikusan semmibe veszik más népek jogait és az agresszió kiter­jesztésével súlyosan veszélyez­tetik e térségek és a világ­béke érdekeit. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe, a haladó emberiséggel együtt, mélysé­ges felháborodással ítéli el az Amerikai Egyesült Államok újabb háborús provokációit. Tiltakozik az indokínai térség­ben folyó agresszió és nép­irtás ellen. Követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok haladékta­lanul vessen véget az indo­kínai országok elleni katonai intervenciónak, s feltétel nél­kül vonja ki csapatait e tér­ségből, tiszteletben tartva az ENSZ alapokmánya, valamint az 1954-es és 1962. évj genfi egyezmények elveit. Az indo­kínai háború kiterjesztéséért, a világbékét fenyegető hábo­rús feszültségért teljes mér­tékben az Amerikai Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség. Az Egyesült Álla­mok újabb délkelet-ázsiai ag­ressziója súlyos károkat okoz a nemzetközi viszonyok ala­kulása szempontjából a világ minden táján. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe teljes szo­lidaritásáról biztosítja az ame­rikai imperialisták éllen hő­siesen harcoló indokínai né­peket és támogatja az indokí­nai népek képviselőinek ta­nácskozásán elfogadott közös nyilatkozatot. Meggyőződése, hogy a szabadságukért, ön­rendelkezési jogaikért, függet­lenségükért minden áldozatra kész indokínai népek igazsá­gos harca — a haladó világ együttérzésével és támogatásá­val — győzdelmeskednj fog. Elutazott a norvég parlament elnöke Kedden elutazott Budapest­ről Bernt Ingvaldsen a nor­vég parlament elnöke, aki kí­séretével egyhetes hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Beresztóczy Mill­iós, az országgyűlés alelnöke és Tancred Ibsen, a Norvég Királyság budapesti nagyköve­te. Bernt Ingvaldsen elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: — Szűkre szabott ítt-tartóz- kodásom során találkoztam Losonczi Pállal, az Elnöki Ta­nács elnökével, s több alka­lommal folytattam beszélge­téseket Kállai Gyulával, az országgyűlés elnökével. Köl­csönösen megállapítottuk: ne­künk, kis országoknak közös érdekünk, hogy a nemzetközi, feszültség enyhítésén munkál­kodjunk, mint ahogy mindkét ország számára előnyös kap­csolataink további elmélyítése gazdasági, 'illetve kulturális téren. A látogatás során módom volt megismerkedni Magyar- ország több ipari, mezőgaz­dasági és kulturális létesítmé­nyével, s meg kell mondanom, hogy lenyűgöző fejlődésnek voltunk tanúi. (MTI) A megyei egészségügy gyorsan és dinamikusan fejlődik Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Tegnap clr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes vezetésével ülést tartott Tolna megye Tanácsa, a régi megyeháza nagytermében. Az ülésen részt vett dr. Vágó László, a Minisztertanács Tanács- szervek Osztályának munkatársa, valamint Báli Zoltán, Hunyadi Károly és Molnár János, országgyűlési képviselők. Az első napi­rendi pont Tolna megye egészség ügyi helyzetéről és a témával kapcsolatos további tapasztalatokról szólt. Előterjesztője dr. Gyu- gyi János vb-elnökhelyettes volt. Ezt követően a tanácsok 1969. évi gazdálkodása, a költségvetés és a fejlesztési alap 1969. évi zárszá­madása szerepelt az ülés előtt. E téma előadója is dr. Gyugyi Já­nos volt. A későbbiekben különböző bejelentésekről határozott Tolna megye Tanácsa, végül pedig interpellációk következtek. Bobesik Pál, Deák Árpádné és ifjú Bajnok Sándor tanácstag interpellált. — Megyénk egészségügyi ellátottságának helyzetét ta­nácsülésünk utoljára 1964-ben tárgyalta. Az akkor született határozat az egészségügy to­vábbfejlesztését tűzte ki cé­lül, amit azóta az egészség­ügy csaknem minden terüle­tén végrehajtottunk — kez­dődik dr. Gyugyi János vb- elnökhelyettes előterjesztése. Egészségügyünk 19fi l-hez viszonyítva nagymérték­ben fejlődött. Növekedett a kórházi ágyszám, a böl­csődei helyek száma, 27 százalékkal több orvos dol­gozik a megyében. Uj,' impozáns, korszerű léte­sítmények szolgálják a jobb betegellátást. Működik azóta a megyei kórház tbc-pavilori- ja, a dombóvári városi kór­ház. Növekedett a szakorvo­si, a körzeti orvosi, a gyer­mekkörzeti orvosi ellátás, va­lamint a fogorvosi körzetek száma is. A terjedelmes előterjesztés részletesen foglalkozik az egészségügyi intézmények szakorvosi és ápolónői ellá­tottságával, a gyógyító, meg­előző ellátással, a kórházak munkájával, a járóbeteg-ke­zeléssel, a gondozóintézetek tevékenységével, a körzeti or­vosi ellátással, az anya- és csecsemővédelemmel, a köz­egészség- és járványüggyel. Részletesen taglalja a gyógy­szerellátást, és kitér a szociál­politikai problémákra is. Az alapos és részletes előterjesz­tést élénk vita követte. Valamennyi felszólaló öröm­mel beszélt arról a gyors és dinamikus fejlődésről, amely a megye egészségügyét az utóbbi hat évben jellemzi. A fejlődés felett érzett öröm hangjai mellett a felszólalók a még meglévő problémák so­kaságáról beszéltek. Dr. Lukovits István a me­gyei egészségügyi állandó bi­zottság elnöke felszólalásá­ban szólt a szekszárdi kórház gyermek- és elmeosztályá­nak elmaradott állapotáról. Arról, hogy a bonyhádi és a pincehelyi részben már fo­lyamatban lévő rendszeres kórházfejlesztésre a további­akban is okvetlenül szükség van. Beszélt a szekszárdi Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézet korszerűtlen elhelye­zéséről. Elmondotta, hogy bár a megyében a körzeti orvosi ellátottság az országos átlag­nál jobb, a negyedik ötéves terv során a rosszul ellátott körzetek helyzetén kell javítani. Beszélt azokról a tennivalók­ról, amelyekkel okvetlenül foglalkozni kell a koraszülé­sek magas számának csökken­tése érdekében. Hangsúlyozta, a KÖJÁL munkájában az utóbbi években bekövetkezett ugrásszerű fejlődés, amelynek1 most már határt szab az in­tézmény túlzsúfoltsága. Kővári Baiint líraian ecse­telte az egészségügyi dolgozók munkáját, amelyet a betegek meggyógyítása érdekében vé­geznek. Dr. Schneider Zoltánná a megyei csecsemőhalandóság helyzetére hívta fel a tanács­tagok figyelmét. Elmondotta, hogy ilyen értelmű adataink az utolsó helyet biztosítják a megye számára az országos statisztikában. A csecsemő- halandóságot összefüggésbe hozta a gyermekosztály áldat­lan állapotával. A szekszárdi kórház gyermekosztályának létrehozása annak idején szükségmegoldás volt. Most már — annak ellenére, hogy az Egészségügyi Minisztérium vizsgálata dicsérte az ott dol­gozók kiváló munkáját, ame­lyet éppen .a körülmények miatt emberfeletti erővel ké­pesek végezni — ideje volna, az ott uralkodó helyzeten vál­toztatni. Javasolta, hogy a tanács­ülés határozatban rögzítse egy új gyermekosztály építésének szükségességét. Szűcs Györgyné arról be­szélt, hogy a nagy gondot bkozó nővérhiányon az ápoló-, nők szociális helyzetének ja­vításával kell segíteni. Rész­letesen beszélt az elmeosztály és az idegosztály jelenlegi helyzetének korszerűtlenségé­ről. Sürgette a gyermekszak­orvosi ellátottság javítását, és a gyermekosztály minél előbbi megépítését. Pintér Ferenc a paksiak ne­vében az előterjesztésben meg­ígért ötödik körzeti orvosi ke­rület minél előbbi kialakí­tását sürgette. Papp Ambrus, az iregszem- cseiek nevében elmondta, hogy a község orvosi ellátása rosz- szabb a megyei, de még az országos átlagnál is, e prob­léma megoldását kérte. Dr. Péntek Zoltán a bony­hádi rendelőintézet -megbízott vezetője mint meghívott ven­dég vett részt a tanácsülésen. Köszönetét mondott a bony­hádi kórház rendelkezésére álló tízmilliós rekonstrukciós tömegért, de sürgette egy úi, 13 munkahelyes rendelőinté­zet megépítését. Ezenkívül az onkológiai gondozás korszerű sítésére tett javaslatot. Tolnai Ferenc az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, megyei vb-tag arról beszélt, hogy a megyénkben az egész­ségügyi tevékenység az or­szágos átlagnál gyorsabban fejlődik, hogy egészséges az a fejlődés, amelyik a szakorvosi ellátás elterjedését segíti az egész megyében. Örömmel állapítot­ta meg, hogy az orvosi ellátottság szín­vonalas, az egészségügyi dolgozók munkája egyre hatékonyabb. Dr, Szentgáli Gyula, a me­gyei kórház igazgatója is, mint vendég vett részt a tanácsko­záson. Hozzászólásában olyan problémákat érintett, amelyek a megyei tanács hatáskörén túlnőnek. Beszélt az egészség- ügyi káderek helyzetéről, a dombóvári járási kórház fel­szerelésével kapcsolatos prob­lémákról. A kórházak, a ren­delőintézetek és a körzeti or­vosok megfelelő műszerellátá- sának szükségességéről. Né­hány bejelentést is tett. El­mondotta, hogy rövidesen meg­valósul a megyeszékhely fo­gászati éjszakai ügyelete. Ezen­kívül rövidesen sor kerül ar­ra, hogy a gyógyszertárak éj­szaka a kórházi ügyeletes or^ vos által felírt receptet is be­váltják SZTK-alapon. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents