Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG ^ A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 103. szára ARA: 80 FILLER Kedd, 1970. május 5. Közel 40000 látogató egy hónap alatt Három kiállítás — 15 szakkör és csoport — 179 rendezvény Elkészült az első hónap mérlege. A számok nagyszerű eredményekről beszélnek. A Babits Mihály megyei művelődési központnak áprilisban közel 40 000, egészen pontosan 38 750 látogatója volt. Az üvegfalú impozáns épület a város büszkesége lett, szinte néhány nap alatt. Az üvegpalota, élettel telt meg. A közel 40 000 látogatóból 15 000-re tehető azoknak a száma, akik valóban csak látogatók voltak az épület termeiben és folyosóin. Az első hónap alatt különböző csoportok sokasága szemlélődött az épületben és környékén. A csoportos látogatókon kívül sokan keresték fel ismerőseikkel, rokonaikkal a belső termeket, —• örömmel és dicsekvéssel, hogy van mivel büszkélkednie Szekszárdnak. A büszkeség jogos, mert ezeken a látogatásokon nagyon sokan voltak, akik megirigyelték a szép épületet, s sóhajtva kívánták a maguk lakóhelyére. A látogatók között több külföldi is akadt. Elismeréssel jártak a falak között franciák, németek, szovjetek, csehek, szlovákok, jugoszláv ok. Legutóbb pedig egy tanzániai csoport szemlélte elragadtatással a belső helyiségeket. A külföldieknek azonban még talán az épületnél is jobban tetszett az, hogy szinte a nap minden időszakában élet tölti meg a falakat, Hal. _ szed zsong a színházterem márvány előcsarnokában rengeteg kávé foev a büfékben próbáktól, foglalkozásoktól hangosak a klubtermek, több este találja fenyozönben a kamaratermet. összesen 179 rendezvény volt áprilisban az ói művelődési központban. Közöttük kisebbek és nagyobb közönségét vonzok. A kamaraterem leválasztott részében foto-, valamint népművészeti és inarmuveszeti kiállítás nvílt ápnbsban. A Lenin-centenarium alkalmából az emeleti Cve^overben rendeztek kiállítást, összesen 9000 látosa+ó szemlélte meg a három kiállítás anvagát. S már közel fiOOO-re tehető ebből szoknak a száma., akik aláírták a népművészeti és vvm- nv'vészeti szakkörök munkaikészült kiállítás emlékal- bumát. Tizenöt szakkör és csoport tart rendszeres foglalkozásokat. Eddig öszesen 120 alkalommal találkoztak. Ezeken az összejöveteleken, mintegy 1300- an voltak. Négy klub működik. Az ifjúsági és a filmklub, valamint a rejtvénykedvelők és a könyvbarátok klubja. Tizenhét foglalkozásukon 2400 résztvevő volt. A folyóiratolvasó is közkedvelt. Hozzávetőlegesen 1400-an vették áprilisban igénybe ezt a helyiséget, és olvasták a napilapokat és folyóiratokat. Különböző rendezvény 23 alkalommal volt a színházteremben és a kamarateremben, ezek 7800 látogatót vonzottak. Ebből 2 színházi előadáson — a Pécsi Balett és a Déryné Színház műsorán —, valamint a MÁV Szimfonikusok hangversenyén mintegy 1800-an voltak. Ismeretterjesztő rendezvény is volt áprilisban. A 19 előadást 1350 érdeklődő hallgatta meg. A Babits Mihály megyei művelődési központ funkcionálásának első hónapja nagyszerű mérleggel zárult.. Az üveg-, beton- és márványfalak élettel teltek meg, amint azt a tervező, az Ybl-díjas Tillal Ernő, a beruházó és az építők kívánták áz átadás napjaiban. M. É. Ez történi a külpolitikában A nemzetközi élet középpontjában az Egyesült Államok kambodzsai intervenciója áll. Erről beszélt sajtóértekezletén Koszigin szovjet miniszterelnök. Az intervencióval kapcsolatban állást foglalt az Országos Béketanács Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is. Kambodzsából érkezett híreink a hazafiak sikeréről számolnak be. ehhez fűzött kommentárunk a világszerte megnyilvánuló tiltakozást ismerteti. Moszkva Koszig!ii sajtóértekezlete Az amerikai csapatok kambodzsai behatolásával kapcsolatiban hétfőn megtartott moszkvai sajtóértekezleten Alekszej Kcxszigin, a minisztertanács elnöke, a szovjet kormány nevében nyilatkozatot tett: — Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének parancsára április 30-ról május 1-re virradó éjszaka amerikai fegyveres erők törtek be a semleges Kambodzsa területére. Ezt az amerikai elnök rádió- és televíziós beszédében jelentette be. Az amerikai parancsnokság ezen agresszív műveletek lebonyolítására jelentős számban használja fel a dél-vietnami bábrendszer csapatait is. Vietnam és Laosz mellett a háború lángja átterjedt Kambodzsára is. A hadműveleteket kiterjesztve az indokínai félsziget még egy államára, az Egyesült Államok elnöke nyilatkozatában megfenyegette azokat az országokat, amelyek az amerikai agresszió áldozatainak támogatása érdekében lépnének fel. Sőt, az Egyesült Államok az utóbbi napok óta összpontosított légitámadásokat hajt végre a VDK egyes körzetei eilen is. Ezzel durván megszegi azt a kötelezettséget, amelyet a párizsi négyhatalmi tárgyalások előtt vállalt, — hangzik a nyilatkozat, majd megállapítja: A Kambodzsába történt amerikai fegyveres behatolás felháborodást kelt a föld minden békeszerető lakosában. A szovjet kormány úgy válekedik, hogy az Egyesült Államok indokínai agressziójának kiterjesztése még parancsolóbb szükségességgé teszi minden szocialista, antiimperialista és békeszerető erő összefogását az agresszió elleni harcban. Az amerikai csapatok kambodzsai behatolása következtében csak tovább bonyolódhat az általános nemzetközi hely zet. Ennek fényében felmerül a kérdés: hogyan értsük az amerikai elnök többször el hangzott kijelentéseit, amelyek szerint az egymás elleni küzdelem korszakából át kell térni a tárgyalások korszakára? Le- het-e komolyan beszélni arról, hogy az Egyesült Államok el nőké eredményes tárgyalások ra törekszik a megoldást sür(Folytatás a 2. oldalon). 4 maf?yar kultúra C t/ napjai Krakkóban Krakkóban hétfőn „A magyar—lengyel történelmi kapcsolatok ezer éve” című kiállítás megnyitásával megkezdődtek a magyar kultúra napjai. A régi királyi vár, a Wawel tanácskozótermében rendezett ünnepélyes megnyitón Lucjan Motyka lengyel művelődés- művészetügyi miniszter és llku Pál magyar művelődésügyi miniszter mondott beszédet. Lucjan Motyka a többi között kiemelte, hogy a magyar kultúra krakkói napjai, s különösen a Izét ország ezeréi^es kapcsolatait bemutató közös kiállítás megrendezése kulturális kapcsolataink fejlődését, erősödését bizonyítja. llku Pál beszédében a többi között hangoztatta: — A kiállítás nemcsak sajátos, hanem impozáns is, bizonyos, hogy hasonló méretű vállalkozás nemigen ismeretes. Két nép történetének közös vonásait ragadja meg. Bemutatja haladó történeti és kulturális kapcsolatainkat, népeink egymásra hatását a kultúra, a gazdasági élet, de a mindennapi szokások területén is. A magyar kultiíra napjai keretében hétfőn a krakkói néprajzi múzeumban megnyitották a magyar népművészéti kiállítást, a i'árosi kultúrház- ban pedig „A magyar—lengyel kapcsolatok 25 éve” című fotódokumentációs kiállítást. Czeslaw Domagala, a LEMP krakkói vajdasági bizottságának első titkára hétfőn délelőtt fogadta llku Pál müve ■ lődésügyi minisztert. Ezt követően llku Pál látogatást tett Jan Klimaszewski- nél, a J agello-egyetem rektoránál. Mindkét látogatásra elkísérte Némety Béla, hazánk varsói nagykövete. Csökken a külterületi népesség Nagyobb lakások épülnek A népszámlálás első részletes kiadványa Nyomdában van az 1970. évi népszámlálás kiadványsorozatának első kötete — közölték a Központi Statisztikai Hivatalban. A kiadvány a korábban nyilvánosságra hozott országos, megyei, járási és városi eredmények mellett a községi összeírás előzetes adatait is tartalmazza majd, s több vonatkozásban kiegészíti az eddigi közzétett statisztikákat. A népesség kül- és belterületek szerinti összehasonlításából például kitűnik, hogy a külterületen lakók száma az utóbbi tíz évben valamennyi megyében — országosan pedig 23,3 százalékkal — csökkent. Jelenleg hazánk népességének nem egészen 9 százaléka él külterületen, ez a létszám több mint 14 000 különféle lakott helyen oszlik meg. A külterületen lakók egynegyede a városokhoz, háromnegyede a községekhez tartozó körzetekben él. Számarányuk Bács-Kiskun megyében a legmagasabb — 28,7 százalék, Csongrádban 27,6 százalék, Békés megyében 15,7 százalék. A leggyérebben lakottak a borsodi, a vasi és a hevesi külterületek, az itteni lakosság aránya csupán 2—4 százalék. A korábbinál részletesebb adatokat tartalmaz a kiadvány a lakásállomány alakulásáról is. A lakásviszonyok javulását mutatja, hogy a tíz év előttihez képest jelentősen növekedett a nagyobb lakások száma és aránya. 19J0. január 1-én országosan a családi otthonok 47 százaléka egyszobás, 43 százaléka kétszobás és 10 százaléka három- vagy több szobás volt. A két népszámlálás közötti időszak legfontosabb változása, hogy a kétszobás lakások száma 877 000-ről 1 359 000-re nőtt, az összes lakásokhoz viszonyított részarányuk pedig — az 1960-as egyharmaddal szemben — jelenleg meghaladja a 40 százalékot. Ugyanebben az időszakban az egyszobás lakások aránya — a bontások és a lakásmegszűnések, valamint a bővítések következtében — 12 százalékkal csökkent. A fejlődés főleg az új építkezések eredménye, ugyanis az 1960-tól épült új lakásoknak már 61 százaléka kétszobás. hat százaléka három- vagy ötszebás és csak 33 százaléka egyszobás. A lakásnagyság növekedésével még inkább javultak a. lakáskörülmények. Például becsült adatok szerint 1960. és 1970. között a száz szobára jutó népesség száma 20 százalékkal csökkent. Figyelemre méltó továbbá, hogy a szobák száma jelenleg országosan meghaladja az 5 200 000-et, ami 28 százalékkal több a tíz év előttinél. A lakásállomány egyébként a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben — tíz év alatt több mint egynegyedével, Budapesten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék. (MTI)
