Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
Élei a százalékok mögött Az építőanyag-ipar tegnap, ma és holnap Például a cement... ii. Azt mondják a szakmai berkekben járatosak, hogy nálunk hol tál s°k a cement, hol meg kevés. A malíoiát is rejtő vélekedés nem alaptalan. A cement példája valóban jól illusztrálja az építőanyag-ipar helyzetiének ellentmondásosságát, s azt, hogy nem volt képes rugalmasan követni az igényeket. (Amiben ágazaton kívüli tényezőknek is nagy szerep jutott.) A cement karrierjét a világtermelés adatai érzékeltetik igazán. 1939-ben a világon 84 millió tonna cementet állítottak élő, annyit amennyit 1966-ban a Szovjetunió egymaga .,. Tíz év múlva, 1949-ben csupán harminc százalékkal volt több a termelés, 1969-ben viszont meghaladta az 500 millió tonnát ... ! A huszadik század második harmadának egyik legjellemzőbb anyaga kétségtelenül a cement. Idehaza egy kissé megkésve eszméltünk erre. A felszabadulás után a hejőcsabai aknakemencés ko- hó.salákceiment-gyár felépítésén, valamint a lábatlani cementgyár bővítésén kívül — amelynek eredményeként az évi kapacitás 50 ezer tonnáról félmillióra emelkedett — egészen a hatvanas évekig alapvető változás nem következett be a cementiparban. Ténylegesen csak a Dtmaj Cementes Mészmű 1963-ban történt üzembe helyezése eredményezett jelentős kapacitásnövekedést. Akkor úgy tűnt: még sok is lesz a cement... Hegyes-völgye« grafikon Ezért, hogy a termelés, a fölhasználás, s az import, adatai alkotta grafikon igencsak hasonlít a hegyek-vőlgyek váltakozására. Túl sok volt az esetlegesség a számításokban, s mire ez kiderült, a cement krónikusan hiányzó áruvá vált. 1965-ben — termelt már a DCM! — 2 383 000 tonnát tett ki a cementípar teljesítménye, s ebből 402 ezer tonna exportra került, míg akkor az import: nulla volt! Két év múlva viszont — s ez igazolja az előrelátás hiányát — 2 656 000 tonnás hazai termelés mellett már 480 ezer tonna cement behozatalára volt s^üWség. 1969-ben. pedig — sajnos, csökkenő, 2 564 000 tonnás hazat teljesítmény kíséretében — 620 ezer tonnát tett ki az import. 1970-ben ötven százalékkal növekszik a behozatal — majd egymillió tonna importoemerrt köt le szállítóeszközöket, vasútvonalakat stb.! —, .s mégis; a cement előreláthatóan még mindig hiánycikk marad, ahogy finoman fogalmazzák: az ellátás nem. lesz zavartalan. A cement természetesen példa, bár tagadhatatlanul jó illusztráció gondok s összefüggések bemutatására. Hasonló ingadozások gzép számmal találhatók más építőanyagok termélésénég is. 1966-ban és 1967- ben az előző évhez mérten az ágazat több, mint tíz százalékkal növelte termelését — a második ötéves tervben megvalósított beruházások fizették a „'kamatokat” —, 1968- ban viszont már csak egy százalékot tett ki az emelkedés. 1969-ben pedig öt százalékkal csökkent az építőanyagipar termelése ... minden lényeges anyagból — a cementtől az égetett téglán át a zúzott kőig — kevesebbet termelték, mint egy évvel korábban. (Ezért a rendelések részbeni teljesítése is áthúzódott egyik negyedévről a másikra, s végül télen, a negyedik negyedben zúdult bőven az anyagáradat, amikor fölhasználni kevésbé lehetett, raktározni annál inkább kellett...) 1969- ben negyedmillió tonna cementtel, 200 millió téglával,; 600 ezer tonna zúzott kővel maradt — a többj között — adós az ágazat. Több, mégsem elég Bűvös körnek, rossz varázslatnak: látszik: mindenből többet termelnek, s ez a több egyre kevesebb? Ez a több azonban csak az ötvenes évekhez mérten nagyobb mennyiség ... mert például égetett tégláiból 1965-ben 1783 millió darab készült, 1969-ben 1822 millió, égetett mészbői 709 ezer, illetve 691 ezer tonna. Nem nőtt jelentősebben az égefetteeróp-termelés — 1965: 191 mülió darab, 1969: 237 millió —, az azbesztcement tetőfedő pala előállítása. Nőttek azonban az igények! Mert míg a falburkoló csempe hazai termelése 1965 —1969. között mindössze 46 ezer négyzetméterrel bővült — 1969-ben 846 ezer négyzetméter volt —, addig az import nulláról 1969-ben 1193 000 négyzetméterre, tehát! a teljes hazai termelés kétszeresére (!) emelkedett. Hasonló a helyzet a húzott síküvegnél is. S mivel a szocialista országok hozzánk hasonló gondokkal, küzdenek az építőanyag-termelésben, az import egyre erőteljesebben a tőkés beszerzésekre kényszerül alapozni. Drágább ár, sűrű áringadozások, szállítási bizonytalanságok forrása ez, ami tovább növeli a belső piac feszültségeit s ellentmondásait. Ezek ismeretében már jogosnak tűnik, hogy az 1970. évi népgazdasági terv az építőanyag-ipar számára tízszázalékos termelésnövekedést tart kívánatosnak, miköziben az import további 30 százalékkal bővül. Kérdés: vajon az import növelése meddig, milyen határig járható út?! További kérdés: a többletből milyen mértékben részesülneS a läSo&agriaSc ftGzvéöe« nül munkát végző építős zerr vezetek, s a magánépíttetőMj A legcsúnyább szó A vérbeli kereskedő a leg« csúnyább szónak tartja an&i hogy: nincsen. Az építőanyag-; kereskedelemben évek óta su4 rűn elhangzik e .kifejezés. An* na)c ellenére, hogy egészébe« növekedett az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma- 1965-ben 3241 millió forint ér« tékű építőanyagot vásárolt at lakosság, 1969-ben a forgalom 4288 millió forintra rúgott. A teljes kiskereskedelmi forgalomban csupán 8—4 százalékát teszik íji az építőanyagok* ám akinek háza javításához, törött cserepeinek cseréjéhez cement, illetve új cserép kellene, nem arányokat számolgat, hanem azon dühösig: nincsen, aráit keres. Arról már néma is beszélve, aki új ház építésébe kezd ... mert hiába van meg minden anyaga; ha néhány tucait kúpcserepet nem leap a tető befejezéséhez. 1969-ben 615 ezer tonna cement, 272 ezer tonna égetétí mész. 133 millió darab égetett cserép, s 931 millió tégla talált vevőre a kiskereskedelem építőanyag-telepein. MipK a kereskedők állítják: hozzávetőleg 25—30 százalékkal) többre lett volna szükség rnai-d minden anyagból, de minden, negyedik, ötödik vevőnek csak azt mondhatták: nincsen, tálára egy hét, vagy egy hónap múlva lesz. Valóban: lesz-e, miikor, s főként hogyan e várt, óha>te*>s követelt több? fí-'j MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: * LASSÚ LÉPTÉKKÉ*# Az erős, edzett fiatalságért Hír a tudomány világából... Hangolható laser A beteg fejfájásra, álmatlanságra, fáradékonyságra panaszkor... az orvosi rendelőben. A tüzetes vizsgálat után előkerül a recept, s a doktor, a beteg nem kis meglepetésére a várt csodagyógyszer helyett csak mozgást rendszeres testedzést ajánl! Nem ritka esetről van szó. A civilizáció elterjedésével, a városok rohamos fejlődésével, a közlekedés korszerűsödésével mind kevesebb hely és lehetőség marad a mozgásra. A mozgás, a test rendszeres nevelése viszont az egészséges szervezet egyik alapvető szükséglete. Lényegében erről tanácskozott az MTS és a Magyar Pedagógiai. Társaság közös meghívására összegyűlt, mintegy száz sportvezető, pedagógus, orvos, testnevelő tanár a közelmúltban. „Az erős, edzett fiatalságért” — ennél találóbb, jobb jelszót nem választhatott volna a tanácskozás. A sokoldalúan felkészült szakértők, elismert tudományos munkatársak, érdekes statisztikai adatok felmérések ismertetésével, más és más oldalról bizonyították a testi nevelés elengedhetetlen szükségességét. Csak egy példa a sok közül: Glyőr- Sopron megyében évekkel ezelőtt jelentős erőfeszítéseket tettek az üzemi dolgozók rendszeres testi nevelése, a kedvtelésből sportolók számának növelése érdekében. Azokban az üzemekben, ahol a szervezés sikerrel járt, észrevehetően csökkent a táppénzes betegek száma, azaz a sportra áldozott befektetés ilyen módon is busásan megtérült. A tanácskozáson tulajdonképpen nem hangzottak el meghökkentő, ismeretlen tények, ha úgy tetszik, szenzációk. A kétnapos konferencia jelentősége azonban nagy. Elsősorban azért, mert a testi nevelés kérdése a jelek szerint végre helyes irányba terelődött. A látványos számokkal különben sokakat megtévesztő, alapjában véve pedig csak egy-egy pecséttel igazoltatott kampányok helyett az új program alapvető, alapos változásokat ígér. S mindez együttesen (szeretnénk bízni benne), tettekre, megfelelő intézkedésekre ösztönzi az illetékeseket. Reméljük, a helyes jelszó, „Az erős, edzett fiatalságért” most már nem merül feledésbe! 10 ezer négyzetméter Magyarország Augusztus 20-án Moszkvában megnyílik „A szabad Magyarország 25 éve” című kiállítás. Az érdekelt szakemberek — a Hungexpóval karöltve — máris kiválasztották az árubemutató anyagát, amely részben egyenesen a Budapesti Nemzetközi Vásárról „utazik” a Szovjetunióba A mintegy 1000 féle gyártmány — valamennyi jól bevált exportcikkünk — elszállításához 200 vagonra lesz szükség. Kísérőként 80 szerelő, 30 demonstrátor és 20 csinos hostess utazik a kiállítandó árukkal és fogadja a várható 700—900 ezer látogatót. A gyerekeknek játékváros épül, itt mutatkozik be először külföldön az Ikarus—250 típusú légkondicionált luxusautóbusz, amely tulajdonképpen guruló tárgyalóhelyiség. A Hungexpo gondoskodik róla, hogy a jubileumi bemutató ideje alatt szakmai találkozók, filmvetítések is tájékoztassák az érdeklődőket és elősegítsék az új kereskedelmi kooperációt. A szegedi József Attila Tudományegyetem kísérleti fizikai intézetében egész tudóscsoport foglalkozik laserkuta- tásokkal. Ennek elősegítésére — a MOM szakembereivel együttműködve — „házilag” elkészítették az ország első folyadéklaserét. Ez nemzetközileg is ritkaságnak számít, érdekessége, hogy a korábban ismert, úgynevezett szilárdtest-, valamint a gázlaserek- kel szemben hangolható, vagyis tetszés szerinti hullámhosz- szúságú sugarak előállítására alkalmas, attól függően, hogy milyen célra' használják. A készülékben a fénykibocsátó anyag közönséges festék, amelynek csupán az összetételét, illetve koncentrációját kell .változtatni ahhoz, hogy a kívánság szerint más-más hullámhosszúságú és színű legyen a belőle kibocsátott párhuzamos, nagy energiájú fénysugár: a lasersugár. Ugyanakkor például a szilárdtest-ia-i serben a fénykibocsátó anyag nagy értékű rubinrúd, s mind« emellett csupán egyféle súgás produkálható vele. A lasersugarak különböző) fajtáival — mint ismeretes—« rendkívül sok kísérletet foly* tatnak, például a híradás* technikában, vezeték nélküli energiaátvitelben, fémmeg-« munkálásban, sebészetben és sok más területen. A szegedi egyetemen készített hangolha* tó laserrel egyebek között azt kutatják, hogyan történik a molekulák közötti energiaátadás, továbbá a hideg és me-) leg sugárzás összefüggéseit, il«j letve azt, hogy hogyan kapcsolódik mindezekhez a lasers sugárzás. Ezeket a kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia anyagilag is támogatja. Szorosan együttműködnek ebben a belorusz tudományos akdémiával is. Nálunk sem lenne rossz Visszajárok klubja Különös klub alakult Pécsett, amelyet tagjai „Visszajárok klubjának” neveztek el. A klubtagok valamennyien a Köztársaság téri általános iskolába jártak, és a nyolcévi állandó együttlét szoros barátságot teremtett köztük. Az általános iskola után a gyerekek egy része dolgozni ment, a másik része pedig a város különböző tanintézeteibe került. Ám a régi barátságot továbbra is fenn akarták tartani, ezért délutánonként, esténként mindig összeverődtek a Köztársaság téren, volt iskolájuk környékén. Az iskola igazgatója figyelemmel kísérte a csoportosulást. Attól tartva, hogy volt tanítványai galeribe tömörülnek, meghívta őket régi iskolájukba: találkozzanak ott. A csoport öiCmmil fogadta a szíves invitálást, s beköltözött az ismert falak közé, ahol külön helyiséget is kaptak. Ma már 50 tagja van a kis társaságnak. Havonta tíz forintot fizetnek, a klub fenntartására, az iskola pedig rendelkezésükre bocsátotta a szükséges felszereléseket. Fiatalok9 figyelem ! Mint tudjátok, ezekben a hetekben zajlik a KISZ KB és a Magyar Televízió által meghirdetett &Ifjúsöw 1970.‘ című jubileumi vetélkedő ot szagos döntője péntek esténként a televízió nyilvánossága előtt. Valószínű tudtok arról is, hogy az adások idején telefonon hívható a televízió, és a fiatalok elmondhatják javaslataikat a készülő ifjúsági törvény alkotóinak. Tekintettel arra, hogy vidékről bonyolult és nem sok sikerrel kecsegtető próbálkozás az adásidőben hívni a televíziót, azt kérjük, küldjétek, el rovatunkhoz javaslataito kát, észrevételeiteket, hogy azokat a következő adásig el tudjuk juttatni az illetékesekhez,
