Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
Élet a százalékok mögött Az építőanyag-ipar tegnap, ma és holnap Feszültségek és forrásaik Az 1960—1969. között épített lakások 63,4 százalékában fürdőszoba is található, s az új lakások 52,5 százalékában ott a vízvezeték. Egyszerű, ténymegállapító mondat, a korszerűsödés jó jellemzője. Csakhogy: a fürdőszobába kád, csempe, mosdó kell. a vízvezetékhez cső, nyomásfokozó és -csökkentő szelepek, szerelvények sokasága. A házról magáról nem is szólva. Mert ahhoz cement, mész, tégla, cserép, üveg, parketta, mozaik- lap éppúgy szükséges, mint pénz és türelem... Manapság nem könnyű építkezni. Az okok között döntő helyet foglal el az anyagellátás gyakori akadozása, egyenetlensége, néhány építőanyag krónikus hiánya. A szakemberek azt mondják: az építőanyagoknál a kereslet évek óta jelentős mértékben meghaladja a kínálatot. A nem szakember azt mondja: hiába keresek cementet, tetőcserepet, nemes burkolóanyagokat — csempét, padlókerámiát —, azbesztcement termékeket, nem kapok, vagy kevesebbet, mint kellene, s azt is mennyi szaladgálás, kérlelés, sőt, mi tagadás, olykor csak „kenőpénz” lefizetése után . MÁSFELÉ léptek Nyúljunk, egy.. kicsit mélyebbre az idő bugyrában. 1938-ban mindössze kilencezer ember dolgozott a hazat építőanyag-iparban, s a legfontosabb termékből, cementből az egy lakásra jutó termelés 36 kg volt. (Ugyanekkor Lengyel- országban 50, az Egyesült Államokban 141 kg.) Az építőanyag-ipar napjainkban ' 32 ezer embert foglalkoztat, s a cementtermelés az akkorinak éppen a nyolcszorosa ... Korunk azonban másféle léptékkel mér: nemcsak a megtett utál, hanem az igényeket is számításba veszi a mérleg készítésekor. S bár hatalmas a megtett út, az építőanyagipar immár esztendők óta — az igényektől, azok teljesítésétől jócskán elmaradt. Nehéz gondokat okoz az állami és magánépítőtöknek, kereskedőknek, mindenkinek. A harmadik ötévé® tervről szóló törvény II. fejezetében ez áll. . „Az építőanyag-ipar fejlesztése irányuljon a korszerű építőtechnika követelményeinek fokozott kielégítésére, az építkezések, valamint a lakosság építőanyaggal történő ellátására. Ennek érdekében az építőanyag-ipar termelése a termékek minőségének javítása mellett 25—30 százalékkal növekedjék.” 1969-ben az építőanyag-ipar 17 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. Ezzel az iparágak sorában a sereghajtók között foglal helyet, hiszen rajta kívül csak a bányászatban, a textiliparban, s a fa- feldolgozó iparban ily szerény mértékű a termelésnövekedés. Ezzel máris a gondok egyik csomópontjára bukkantunk: a termelés mennyisége elmaradt a tervezettől. VÁLTOZIK A ..DIVAT" Az építkezéseknek, az épületek formáinak — sőt: anyagainak divatja, azaz irányzata a legutóbbi két évtizedben gyorsan váltakozott. A téglalap alakú, hagyományos parasztházak helyébe a négyzet alapterületű, villaszerű, nagy- ablakos, redőnyös házak kerültek. A vályogtéglát fölváltotta az égetett tégla, a nád- és zsúptetőt a cserép és pala, a világosságot nyitó ablakok ugrásszerűen növelték a síküveg iránti igényt... Építőanyag-ipari termék a cement, a mész, a samott, az azbeszt- cement nyomócső, a vasbeton gerenda, a mozaik, és cementlap, a kályhacsempe, a porcelánszigetelő, az öntött és húzott síküveg... Minden építőanyag termelése gyorsan bővült az 1950—1970. közötti két évtizedben, a felhasználás azonban még dinamikusabban emelkedett. 1950-ben 797 ezer tonna cementet termeltek hazánkban, 1969-ben 2 564 000 tonnát, s ez még a jelentős importtal együtt i.s kevésnek bizonyult! Az azbesztcement nyomócső termelése megkétszereződött, az égetett cserépé megháromszorozódott, az öntött síküvegé meghatszorozódott. s mégis: kevés, kevés, kevés. 1969-ben az építőanyag-ipar a belkereskedelem rendeléseit — pl. cementből, falazóanyagokból — már eleve csak csökkentett mennyiségekkel fogadta el teljesítésre, ám a vállaltak egy részévei is adós maradt. S hiába, hogy például a beton- é® gázszilikát kézi falazóelemekből volt kínálat — ezek kevésbé ismertek és kedveltek —, az építtetők téglát kerestek. S hiába futott be nagyobb mennyiségű importanyag, akkor már későőszt, télkezdetet mutatott a naptár, az építőanyagok piacán levő feszültséget most már a téli tárolás gondjai is tetézték ... KIELÉGÍTHETETLEN ÉHSÉG A szakmabeliek, s a közgazdászok világszerte az építőanyagok iránti kielégíthetetlen éhségről beszélnek. Az építőanyag minden országban nagyon keresett cikk. az ágazat a legdinamikusabban fejlődők közé tartozik. (Hazánkban sajnos, nem.) Ha hazánkban az ún. idősort tekintjük, az abszolút számok elismerést keltőek. 1950-hez mérten 1968-ig megötszöröződött a termelés. A termelésnövekedés azonban erősen hullámzott. 1960. és 1969. között például évi egy százaléktól 15-ig terjedt az alsó és felső határ, nagyon gyors volt 1964—1967. között, egy százalékkal nőtt csak 1968-ban, s csökkent (!) 1969- ben. Az építőanyag-ipart 51 vállalat alkotja, ezekből azonban 30 olyan akad, amelynek évi termelési értéke nem haladja meg a 100 millió forintot; kis- és közepes vállalatok tehát. Ez egyben a koncentráció fokára is utal. Arra, hogy a hazai építőanyag-iparon belül a kelleténél kevésbé nyílt mód a nagy mennyiségek nyújtotta előnyök kihasználására, a modern és komplex gépesítésre — napjainkban vált erre át a téglaipar —. a termelés és a kereslet közötti távolság csökkentésére. Mindez érthetően nem csupán az iparág ü eye. Okok és okozatok jóval túlterjednek az 5i vállalat alkotta ágazaton. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: például a cement...) Az Olvasó Népért Mozgalom A Társadalmi Elnökség éppen esztendeje, hogy hívó szóval fordult mindazokhoz, akik szívükön viselik a magyar olvasási kultúra ügyét. A hívó szó visszhangra talált. Egy év alatt is sok minden történt, hogy a könyv, az irodalom jobb utat találjon azokhoz, akikért létrejött, — az olvasókhoz. Munkánk eddigi szakaszában nagy figyelmet fordítottunk a manyar könyvtárügy helyzetére, ezzel kapcsolatos állásfoglalásunk napvilágot látott. Sok minden történt az ifjúság olvasóvá nevelése ügyében, ha egyelőre a tanácskozások és eszmélkedések szintjén is, de bízunk benne, hogy sem az irodalom- oktatás jelenlegi helyzete, sem a fiatalok olvasási kultúrájának egyéb kérdései nem maradnak a viták körében, tettek is követik a jó felismeréseket. A népművelési kerettörvény várható megalkotása — éppen felszabadulásunk 25. esztendejében — reméljük méltó helyre teszi a népművelésen belül is a könyvtárügyet, az olvasás lehetőségeit. Mozgalmunkat nem rövid távra terveztük. Nem akciókban, kampányokban kell elsősorban megnyilvánulnia a végzett munkának. Mindez nem zárja ki azt, hogy a magyar könyv ilyen hagyományos és jelentős ünnepén, mint az ünnepi könyvhét, ne ievé- kedjünk távolabbi céljaink érdekében, hiszen a könyvnek ez az ünnepe szorosan feladatainkhoz kapcsolódik. Legyen az idei könyvhét a jó irodalom ünnepe, találkozzanak az írók olvasóikkal, — méginkább jó lenne, ha az olvasók elsősorban a művekkel találkoznának a könyvesboltokban, a könyvtárakban s otthon, négyszemközt az alkotásokkal. Az ünnep után se feledjük el. hogy tennivalóink a hétköznapokra maradnak, ezért dolgozunk, hogy az olvasás mindennapi örömünk legyen. E munkához kíván sok sikert a könyvek munkásainak és olvasóinak az Olvasó Mozgalom Társadalmi Elnöksége nevében: Darvas József a Magyar írók Szövetsége elnöke Tsz és áfész kereskedelmi társulása A tsz-ek és áfész-ek közt főként termelési értékesítési jellegű társulások jöttek eddig létre. Ez érthető is, hiszen a tsz-ek elsősorban termeléssel foglalkoznak, az áfész-ek pedig kereskedelemmel, egyebek közt olyan termékek értékesítésével, amelyeket a közös gazdaságokban állítanak elő, így aztán adott esetben nagyszerűen együttműködhetnek, kiegészíthetik egymás tevékenységét. A pálfai tsz és a Az állattenyésztés megyénkben Általános less a törzskönyvezés — Kísérlet: mennyit jelent az emberi munka? A megyei- pártbizottság mezőgazdasági osztályának értekezletén beszélték meg a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkáját. Megyénkben a tenyésztés, illetve annak ellenőrzése, irányítása az értékelés szerint jó. A kívánalom tulajdonképpen csak az, hogy a felügyelőség jobban tájékozódjon és a gazdaságoknak többet tudjon ajánlani nemcsak a fajták megválasztásában, hanem a tartástechnológiában is, továbbá a háztáji jőszágtar- tás javítása, növelése igényel több segítségadást. Ezenkívül gondolni kell arra, hogy a háztáji gazdaságokban várható a .sertésszaporulat növekedése, s ezért gondoskodni kell a szaporulát, a tenyész- anyag felvásárlásáról, nehogy csökkenjen a tenyésztői kedv. A megye vezető szakemberei helyeslik az Állattenyésztési Felügyelőségnek azt a tevékenységét, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a kettős hasznosítás minél jobb megvalósítására törekszik: a tejés a hústermelésben egyaránt megfelelő, sőt jó eredményeket adó fajták kitenyésztése a cél. Ennek egyik módja, hogy Ausztriából pirostarka bikákat hoztak Szekszárdra a Mesterséges Termékenyítő Állomásra. Az eddigi eredmények várakozáson felüliek, kiválóak. Minisztériumi vélemény, program, hogy általános legyen a törzskönyvi ellenőrzés, és ez találkozik megyénkben a tsz-ek kívánságával. A felügyelőség széles körű tapasztalata szerint a tsz- ek vezetői, szakemberei szeretnék, ha tenyésztési ellenőrzésbe vennék a szarvasmarha-állományukat. Tapasztalat továbbá az is, hogy a mezőgazdasági üzemekben a tenyésztés legfontosabb feltétele' személyi jellegűek. A Magyar Tudományos Akadémia adta ki két évre szóló kutatásként, illetve vizsgálatnak a felügyelőségek részére, hogy az állat- tenyésztők munkájától menynyiben függ az eredmény. Sajnos tapasztalható felületesség. Meddőségnek veszik az olyan eseteket is, amikor szó sincs meddőségről, de a tehenet kiselejtezik. A megye szakemberéinek véleménye szerint legfeljebb az esetek 50 százalékában lehet oka a selejtezésnek a meddőség. Az üzemi inszeminátori hálózat Tolna megyében jó. Sok az inszeminátor és munkájuk szakmailag megfelelő. Korszerűsödik a mesterséges termékenyítés: mélyhűtött spermát fognak felhasználni a közeljövőtől kezdve. A tenyésztői és felügyeleti munka javítását szolgálná egy új, a közeljövőben felépítendő telep, ahol mind az állattenyésztési felügyelőség apparátusa, mind a mesterséges termékenyítő állomás megfelelő körülmények között tudna dolgozni. Az építés azonban évek óta csak húzódik, s ez, mint mondották, elrettentő példája a sokrétű huzavonának, bürokráciának, nemtörődömségnek stb. Két és fél évvel ezelőtt miniszterhelyettesi engedéllyel és utasítással kellett volna hozzálátni az építkezés megvalósításához. nagydorogi áfész közt most kizárólag kereskedelmi jellegű társulás van kialakulóban. A társulás részleteiben már megegyeztek, tehát már messze túljutottak az elgondolás stádiumán. Elhatározták, hogy Pálfán közösen létesítenek TÜZÉP-telepet. A tsz területet adott e célra, a minap jelölték ki a telep helyét, a működéshez szükséges költségeket pedig közösen, fele-fele arányban fedezik. Természetesen fele-fele arányban osztják meg a telep tevékenységéből származó nyereséget is. Mi indította a tsz-t arra, hogy belépjen ebbe a kereskedelmi ügyletbe? Semmiképpen sem az. hogy talán a termelési tevékenységét fokozatosan megpróbálná felváltani kereskedelmivel. A pálfai tsz vezetői a termelést tekintik a fő feladatuknak, és a jövőben is elsősorban azzal kívánnak kereskedni, amit saját maguk megtermelnek. A TÜZÉP-telep egyébként is kis volument jelent, a tsz összforgalmához viszonyítva. Ami miatt a tsz értelmét látja e kereskedelmi társulásnak, az éppen a közös termelés. A falu lakosságának, amely túlnyomó részben tsz- gazda, vagy családtag, jelenleg más községekbe kell elmennie tüzelőért, építőanyagért. Ez jelentősen megdrágítja a költségeket, mert rendkívül sok a fuvardíj. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a lakásokat már falun is főként szénnel fűtik, a szenet pedig nagy távolságból kell hazafuvaroztatni, nem nehéz belátni, hogy anyagilag minden pálfai család érdekelt a TÜZÉP-telep létrejöttében. A tsz-nek a lakossági érdek ugyancsak közvetett érdek, de van közvetlen hatása is. Az, hogy a tagoknak kevesebb időt kel! tüzelővásárlással eltölteni, ha helyben vásárolják meg és ennek arányában csökken a fuvargond is. Az áfész feladatkörének köz. pontjában a tagsági-lakossági igények kielégítése áll. Ezzel ugyancsak összhangban van a pálfai TÜZÉP-telep. így tehát végeredményben számos ponton találkozott a tsz és áfész törekvése, és a társulásnak ez képezi az alapját. B. F,
