Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
Sertésgyár a fővárosban Böcc Károlynál, gyermekkorom .falujának kanászánál soha nem ismertem nyomorúságosabb embert. A társadalmi ranglétra legalsó fokán állt, vagy inkább még az alatt. Viskót is csak a falu szélétől kő-/ hajításnyira kapott, az agyaggödröknél. Asszonyhoz nem jutott, amiben ugyan sántaságának, meg a mérhetetlenül sok pálinkának is része lehetett, de annak nem kevésbé, hogy az urasági cselédség sertései gondozójának tiszte se irigyelt, se megbecsült nem volt. Akkoriban a sertést még alpáribb nevén, egyszerűen disznónak nevezték, gondozóját pedig kanásznak. Volt ellető kanász, hizlaló kanász, kihajtó kanász. Böce Károly mindfiárom funkciót egysze- raélyben testesítette. A termelőszövetkezeteknek kellett megszülettünk, ahhoz, hogy a , sertések gondozója a munkájából származó haszonnal arányos megbecsülést kapjon. Ida senkinek nem jutna eszébe lenézni a termelőszövetkezeti sertésgondozókat, noha irigye- ik tábora sem népes. A munka folyamatos, a sertésgondo7.ásban — főleg a hizlalásban — nincs megállás és ritka a szabadnap. Egy kis családnak általában elég egyetlen hízó. Aki három-néggyel bajlódik, az piacra gondol, tehát a köznek is termel. Két-három tucat már üzemi méret, a százig nagyüzemi, ezrekben pedig csak kiváltságos és igen jő nagygazdaságok vezetői gondolkoznak. Szekszárd határában például már jóideje épül egy ultramodern sertésgyár, melyről — máskor és más szempontból — már ejtettünk szól ezeken a hasábokon. A legtöbb sertés egy tételben e pillanatban Budapesten hízik. Ötvenezer. Elgondolkoztató szám, de legalább annyira az, hogy ki és miért jön a fővárosba sertésgondozónak, \ agy ha úgy tetszik: hizlaló-. kanásznak ? Sertésváros Aki Budapestről vonattal a Balaton felé utazik, Nagytéténynél még akkor is észreveszi a hizlaldát, ha nem néz ki az ablakon. A szagról. Meglepő módon benn a telepen sokkal kevésbé érezni ezt az átható szagot, semmint a gyalogszerrel érkező látogató várná. Ha a belépő áthalad a fűrészporos fertőtlenítő ládán, egyébként is más látvány fogadja, mint amilyenre számít. Fasor, virágok, sarjadó gyep, kis park patikatisztaság. Csak. a főkaput őrző, lámpatartó cementsertések árulkodnak a nyolcvan holdnyi terület rendeltetéséről. A hizlalda az I. világháború idején épült és eredetileg százezer férőhelyesnek terveztek. Részvénytársasági, majd fővárosi tulajdon volt. Csak fele nagyságban készült el, így is a legnagyobb Európában, sőt alighanem az egész világon. Ettől azonban nem kell meghatódni, a méretek nem jelenük a világszínvonalat. A hasonló mammutüzemek már mindenhol elavultak, ilyen arányok között például a jószág egyedi kezeléséről aligha lehet sző. A főútvonal egy kilométer hosszú, ezt keresztezik a jobb- ra-balra húzódó ütcák. Lehet vagy tizenhat. A főút és az utcák alatt'csatornahálózat vezeti el a szennyvizet és trágyalevet. A trágyalé hasznosítás nélkül elfolyik. Az utcákon kisvasúti vágány, az óriási si- lóiornyok melletti malom napi 10—12 vagon takarmánykeveréket ad és majdnem ugyanennyi trágyát kell naponta megmozgatni. Van ezenkívül éliatkórbáz, vágóhíd, karbantartó műhely és még sok más egyéb. A hízók napi súlygyarapodását természetesen százgrammokban mérik, de így is kereken félmilliónyi érték termelődik itt mindén ! huszonnégy órában. A „kupec-szálló” nem gúnynév, csakugyan kupeceknek épült. Csúnya, szürke és Ottómba, a Ferenc Jóska-kori pénziigyigazgatósáéok stílusában. A részvénytársaság idején kupecek és alkuszok laktak itt, a földszinten volt a sertésbörze. A börze most kultúrterem, tévével, mozival. Van klubszoba, könyvtár, az emeleten pedig kétszáz személyes szállás, Fejenként és havonta száz forintért. — A napi- háromszori étkezés 11 forint — magyarázza kísérőm, a hizlalásvezető. — Hús naponta van, ezenkívül minden dolgozó hetenként egy kiló húst hazaviheti A kereset jó. A szakképzet- len sertésgondozóknak havi 1800—2000 forint. Évente mégis annyi ember jön és megy, mint amennyi az összlélszám. — Miért? — Nem városiaknak való munka ez! A munkaidő hajnali öttől délután kettőig tart. Takarítással, trágyázással kezdődik a nap. Hétkor és fél tizenkettőkor van etetés, egy-egy gondozóra félezer jószág jut. Trágya, legyek, zsákolás, moslékhordás, az ólak — helyesen: „szállások” — fülledt levegője. Városi csak addig marad meg az állatok mellett, amíg különb helye nem akad. A karbantartó személyzet stabil, ez már városi munka. A többiek jó része vándorol. Akiket szabadulásuk után a börtön közvetít ide (sokan vannak), azoknak jó része néhány nap múlva odébbáll. Össz'el, amikor „befagy a falu”, mindig áramlik egy sereg munkás vidékről. Tavaszra elmennék. A százhúsz gondozó egyhar- mada azonban törzsgárdista. Tíz, húsz, vagy még több, akad aki harmincegynéhány éve van itt. Szabolcsba, Hajdúba, Békésbe, Tolnába járnak haza. Ingázók és telepesek A hízlalásvezetőnél, aki egyben telepvezető-helyettes is, minap jelentkezett egyik embere, felszerelve az OTP-köl- csön igényléséhez szükséges összes papírossal. A lakásépítési kölcsön nem ritkaság, ezt azonban albérlethez kérték. Eközben derült ki, hogy az évek során az illetőnek valamennyi családtagja felszivárgott Pestre, most, összeköltöznének. Miért jönnek el hazülról? Egyszerű a válasz, a jobb megélhetés reményében. Amelyet a javuló, erősödő téeszek már megadnak ugyan, de még nem valamennyi. Az itt jelentkezők lakóhelyi adatain majdnem pontosan mérhető, hogy az ország melyik részén van még hiba a közös gazdaságokkal. A jó, vagy viszonylag jó kereset itt évtizedekkel ezelőtt is elérhető volt. Kovács Gyuri bácsi — szíjas, barázdált arcú. nagyon határozott mozgású, hatvanhoz közeledő parasztember —, aki ugyan „csak” Jászdózsára való, 1929- ben heti 24, tíz évvel később 40 pengőt keresett a hizlalásban. Ma kétezer forint felett. Emellett itt jobb és változatosabb a kosztja, mint otthon, tűrhető és mindenkor jól fűtött a szállása, legfőképpen pedig „ipari OTI” alapján szerzi meg a nyugdíjjogosultságot. Hozzáteendő mindehhez, hogy a délután kettőkor befejeződő napi nyolcórai munka a parasztembernek urizálás, mindenképpen könnyebb, mint az otthoni. Az ingázók sorsát nemcsak a kívülálló szemével, hanem a maguk igényével is kell mérni. Nyolcórás munkaidő van azonban az ipari üzemek mindegyikében, ahol épp ennyire keresik az embert. Miért ide jöttek mégis? Hosz- szú évek óta, tíz-tizenöt esztendeje itt dolgozók válaszai: — Nem értek a gépekhez! — Nem állhatom a gyárak szagát! (Itt!!!) — Itt legalább jószág mellett van az embergyereke! Átmeneti lelkiállapot A jobb kereset elszólít ugyan a faluból, de a munka azért legyen a megszokott, amit si- hederkortól csinált az ember. A falu városiasodása egyelőre még messze van, így hát amennyire lehet, legalább részeiben plántáljuk az otthoni, megszokott életformát a városba, keressünk vidéki munkát Pesten. A hizlaldában megtalálják, ami főként a meglettebbekre, a negyven fölöttiekre jellemző. Az „inga” lengését azonban lehet csökkenteni is. Közelebb telepedéssel. Nemcsak a főváros lélekszáma gyarapszik, hanem döbbenetes arányokban a környékbeli községeké is. Érdligeten, tán egy kilométernyire a munkahelytől, már másfél tucat hizlaldái munkás épített házat. A hizlalda vezetőinek szívbéli bánatára, sokan azok közül, akik ilyesformán meggyökeresedtek, házépítés után már más, „városiasabb” munkahely után néznek. Ezek már végképp elszakadnak a falutól. (Zárójelben említve: nem kell nosztalgikus könnyeket ejteni értük. A mezőgazdasági lakosság aránya világszerte csökkenőben van, nálunk is. Nem az arányokban, hanem a megmaradtak kor- összetételében rejlik a hiba. Sok bíztató jel mutat arra, hogy jogos a remény, miszerint csak egyelőre.) A hizlaldában az utóbbi években mindig akadnak né- hányan — nem sokan, esztendőnként öten-hatan —, akik azzal kérik ki a munkakönyvüket, hogy elegük volt Budapestből, mennek haza. Természetesen nem azért, mintha hirtelen olthatatlan vágy lobbant volna lángra bennük a Számos-menti fűzesek, vagy az ozorai hegyoldal iránt, hanem mert otthon is meglelik számításukat. Embere válogatja, de ehhez általában a havi ezerkettő-ezernégyszáz forint körüli jövedelem szükséges. Nagyjából ez az az összeg, melyet egy rendes ember ma is hazahord, ha leszámítja az óhatatlan városbeli költekezést. A már említett Kovács Gyuri bácsi szókimondóan így nyilatkozik az otthoniakról, a termelőszövetkezeti tagokról: Folyton sírnak, de közben olyan házakat építenek, mint valamikor a főjegyző Ő azonban ingázik tovább és a többség úgyszintén. Az Országos Sertéshizlaló Vállalat nagytétényi' hizlaldája az a fővárosi munkahely, melynek működése csaknem teljes egészében vándormunkásokra épül, és ez előreláthatóan így marad a jövőben is. O. I. PROGRAM MÜZEU M OK: A Balogh Ádám Múzeum Szekszárdon és a Bar bits Emlékház május 4-én szünnapot tart. KÖNYVTÁRAK: A megyei könyvtár hétfői nyitva tartása: felnőtteknek kölcsönzés 13—19 óráig. Tájékoztató szolgálat: ideológiai és társadalmi tudományokból, irodalomtudományból, mező- gazdasági és műszaki tudományokból- szakreferensek állnak az olvasók rendelkezésére. Ifjúsági könyvtár: 14—18 óráig. Dombóvári Járási Könyvtár: felnőtteknek 13—18 óráig, ifjúságiaknak 13—17 óráig kölcsönöz. Paksi Járási Könyvtár: felnőtteknek 13—iß óráig, ifjúságiaknak IS—18 óráig látogatható. Tamási Járási Könyvtár: felnőtteknek 8—10, ifjúságiaknak 13— 18 óráig kölcsönöz. Bonyhádi Járási Könyvtár: 10— 12-ig és 13,30—18 óráig van nyitva. Tolna: A Zenebarátok Klubjában 12 órai kezdettel Bartók-em- lékverseny. Fadd: A művelődési házban M (i velőd j ünk-Szó rakozz unk Klub. (A programban szereolő műsorok megváltoztatásának jogát az illetékesek fenntartják.) Talált tárgyak: A Szekszárdi Járási Rendőrkapitányságra talált tárgyként egy női kerékpárt, es egy másik kerékpárt egy hozzátartozó aktatáskával szolgáltattak be. A jogos tulajdonosok kellő igazolás mellett ott átvehetik. Á rádió és a KOSSUTH RADIO 8.15: Nótacsokor. 9.00: Felnőtteknek a gyermekújságokról. 9.25: A hét előadqművésze: Francesco Mo- linari Pradelli. 10.04: Az én könyvtáram. 10.35: Bartók: A fából faragott királyfi — szvit. íi.OQ: Iskolarádió. 11.35: Astrid Vamay énekel. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népdalok, néptáncok. 13.45; Válaszolunk hallgatóinknak ! 14.00: Édes anyanyelvűnk. 14.05: Bach-müvek csembalóra. 14.39: A Csehszlovák Kultúra Hete. Szlovák költők versei. 15.10: A Gyermekrádió műsora. 15.45: Fúvószene táncritmusban. 15.59: Emberi sors. Solohov kisregényének rádióváltozata. 17.20: Operafelvételekből. 17.45: Tudományos híradó. 18.00: Huszas stúdió. — Összevesztem a világgal. 19.35: Tiszán innen — Dunán túl. Vili. forduló. GyŐr-Sopron—Vas. 21.45: Szórakoztató zene. 22.15: Hispánia 1970. 22.25: Nóták. 22.45; Filmklub. 23.00; Tánczene éjfélig. 0.10: Az MRT éfiekkara Haydn-* műveket énekel. .. $ PETŐFI RÁDIÓ 'w'i 8.05: Zenekari muzsika. .‘♦.00*! Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió BETANÍTOTT MUNKAKÖRBEN NŐI DOLGOZÓKAT FELVESZÜNK, VALAMINT i FO VILLANYSZERELŐT. Bérezés kollektív szerződés v szerint. BŐRFELDOLGOZÓ VÁLLALAT, SZEKSZÁRD. ______________ (20) f i Fájdalommal tudatjuk, hogy id.' MOIZES KAROLY cipészmester 76 éves korában hosszú szenvedés után május 2-án elhunyt. Temetése május 6-án délután 2 órakor lesz az újvárosi temetőben. A gyászoló család. televízió műsora órája. 10.00: A zene hullámhosz- szán. 11.45: Állatkertek vidéken. Anghv Csaba előadása. 12.00: Lisztmüvek. 1.2.45: Munkások a könyvtárban. 13.03: Händel- és Beeího- ven-művek. 14.00: Kettőtől — hatig. . . 17.00: ötórai tea. 18.10: Közkívánatra! 19.53: Jó estét, gyerekek! 20.25: Emil Gilelsz Mozart- zongoraestje. 21.01: Színes népi muzsika. 21.40: Kommunista arcélek. Pálffy György. 22.00: Részletek daljátékokból. 22.25: A hét előadóművésze: Francesco Molinari Pradelli. 33.15; Zenekari muzsika, .V URH 18.1$: Tánczenei koktél. 18.55*5 Orosz nyelvtanfolyam felnőttek-* nek. 50. lecke. 19.10: Századunk} kamarazenéjéből. 19.52: Hephaisz- tosz. Babits Mihály verse. 19.54: Az 1969. évi Prágai JazzfesztiváJ műsorából. I, rész. 20.27; Hsh&s- r«rs€»y. . . ÖJ*«# MJCOS71ÁV TV IvFSTJ I7.Í5: Magyar nyelvű kulturális panoráma. 17.50: Varázslabdácska, (bábjáték.) 18,15: Tv-óvoda. 18.302 Tudomány — a modern világi 19.05; Muzikoráma. A kópé —■ Iv-dráma. 21.50; A Tito nyomában. OSZTRÁK TV «*** v-. 18.25: Osztrák képek. A Feuerstein család. 19.1G: Az OBF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.15; FBI. Üzlet a halállal — Film. 21.00: Postafiók 7000. 21.15: Hét-* fői telesport. 22.15; Tv-hiradó., A Bőripari Vállalat, Simontornyai Gyára megvásárlásra felajánl 2 DB MSSP S13 TIPÚSÚ ÉS 3 DB XWG—5. TÍPUSÚ SZIVATTYÚT TELJESEN ÚJ Állapotban. Érdeklődni lehet a vállalat beruházási osztályán. (44) Az Építőipari Gépesítő Vállalat torony lánctalpas autódaru- keselői tanfolyamra beiskoláz jelentkező dolgozókat. Jelentkezhet minden katonaviselt, egészségileg erre a munkakörre alkalmas férfi dolgozó, aki a 35. évét még nem töltötte be, és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A jelentkezésnél a lakatos, villanyszerelő, gépkocsivezető beosztású dolgozók előnyben részesülnél!. Jelentkezni írásban, rövid önéletrajz megküldésével az alábbi címen lehet: Építőipari Gépesítő Vállalat, Budapest, XX., (Soroksár) Marx Károly út 251. (26)
