Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

SfOLSA MfiGTEI vrLÄGPffÖTiEfXfiTÄTESYESÜl. JETEK! MPUJSAG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS * MEGYEITAMAcS lapjÁl XX. évfolyam, 120. szám ÁRA: 1,20 FORINT Vasárnap. 1970. május 21. Újabb egészségügyi brigádok érkeztek Szabolcs-Szatmárba Utat építenek a Maros menti óriás buzgárhoz Szabol cs-Szatmár megye ár­víz sújtotta területén tovább erősítik az egészségügyi szol­galatot. A Debreceni és a Bu­dapesti Orvostudományi Egye­tem KISZ-bizottságáinak kez­deményezésére 15 tagú ötöd­éves orvostanhallgató brigád érkezett Szabolcsba. Szombaton jelentkezett Fe­hérgyarmaton a Békés megyei egészségügyi komplexbrigád is. Á megye újabb oltóanyag- szállítmányt kapott, s így a járványok megelőzésére most már mintegy 50 000 személy részére elegendő oltóanyag áll az egészségügyi szolgálat ren­delkezésére. A szomszédos me­gyék egészségügy: szervezetei további segítségei ajánlottak fel. A szombatra virradó éjszaka a Bodrog mentén, Sárospatak­nál zuhogó eső és szinte or­kánszerű szél nehezítette a védekezést. Csaknem egymé­teres hullámok ostromolták a gátakat. A szél és a húllámdk hatására Kenézlő és Viss kör­nyékén. valamint Sárospata­kon a Viola utcai szakaszon felszakadtak a gátak oldalát borító műanyag szőnyegek. A szél és a hullám a fóliával együtt a gát tetejére sodorta azokat a homokzsákokat, ame­lyekkel ezt a műanyag sző­nyeget rögzítették. A vízügyi és a honvédségi erők hajnalban mintegy 10 ki­lométer hosszú rőzsemű épí­tésével védték meg a veszé­lyeztetett gátszakaszokat. A nagy sár rendkívül megnehe­zíti a teherautók forgalmát, a védekezési anyagok Szállítását. Ezért a Tisza és a Bodrog mentén már több helyen kom­pokkal és egyéb vízi jármű­vekkel gondoskodtak a véde­kezési anyagok folyamatos szállításáról. Tiszatarján és Tiszakeszi környékén sok helyről jelentették, hogy szi­várog a gát, s á töltések mö­götti területen víz fakadt fél b talajból. Az átszivárgó és fel fakadó víz lokalizálására homokzsákokból szorítógáta­kat és ellennyomásos meden­cét építenek. Szombaton a Bu­dapesti Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédelmi oszía- ga is munkához látott. Pátria- iemezek leverésével szádfalat épít a Rima-patak torkolatá­nál, Makónál a Maros árhullá­mának tetőzése óta 58 centi­méterrel apadt a víz, s most 15 centiméterrel alacsonyabb a vízszint az 1932. évi maxi­mumnál. Az átázott töltések miatt az apadás ellenére sern szűnt meg a veszély. A véde­kezést pedig rendkívül nehezí­ti az állandó esőzés és a vi­haros erejű széllökésektől fel- torbáesoli hullámverés. A ho­mokzsákokkal megrakott gép­kocsik gyakran elakadnak a szinte feneketlen gártengerben. A csúszós sár miatt a tölté­seken nagyon veszélyes a köz­lekedés. Ezért szombat reggel óta a szállítójárművek százai hordják a kőtörmeléket, hogy a makói hídtól az óriás buz­gárig ideiglenesen burkolt, utat építsenek a töltés tetején. Az óriás buzgárt körülfogó ho­mokzsák-gátak csaknem há­rom méter magas vizet tarta­nak. A legújabb jelentések szerint a körin vűbúvárokn al- sikerült megtalálni egy nagy nyílást. melyen a gát alatt a meder felől betört a víz a huzgár-vá.ita járatba. Most ér­dekes módszerrel kísérletez­nek. A töltés alatti buzgár- nyílásnál hipermangánnal megfestik a vizet, hogy meg­állapítsák, hogy a talált üreg valóban a buzgár „bejárati kapuja”-e, vagy csak valami­lyen föld alatti kimosódás. A könnyűbúvárok további buz- gárnyílásókat is keresnek a gát mellett. Az a Cél, hogy műanyagfóliával vágy más eszközze l, esetleg szád falazás­sal lezárják eZékét a járato­kat. Csongrád megyében eddig 18 100 személyt — asszonyokat gyerekeket, öregekét és bete­geket — költöztettek bizton­ságos helyre. A hozzátartozók érdeklődésének ki el ég ítésérp újabb itifomrtáfciős teléfor'Zoí- gálatot szerveztek. Az elköl­töztetett személyekről névre szóló felvilágosítást adnak Csongrád 150. továbbá Szeged 18—410. Szeged Í3—510, Sze­ged i-1—000. valamint Hód­mezővásárhely 850. Szentes 55 és 740. telefonszáraoh. (MTI) Rendkívüli készültség a Tisza jugoszláviai szakaszán Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Szombat reggel a Tisza egész jugoszláviai szakaszán is el­rendelték a rendkívüli készült­séget. A folyó déli részén, a magyar—jugoszláv határtól Títélig máris több víz folyik át, mint az 1932-es és 1940-es nagy árvíz napjaiban, holott a kritikusabb napokat csak a jövő héten várják. Az átlagos vízszintnövekedés óránként 2—3 centiméter, s az emelkedés csak néhány órára állt meg, amikor Zeritáriál péntekre virradóra átszakadt 8z 1943-ban épült gát. Jugoszláviában a legnehe­zebb napok — számítások sze­rint — május 28. és június 3. között lesznek. Ezt élöbbre- hozhatja s a helyzetet) tovább súlyosbíthatja az, hogy a Duna vízszintje Jugoszláviában újból emelkedik, vágyig lassul a Ti­sza levonulása, s folytatódnak az esőzések, amelyek pénte­ken a Vajdaság nagy részén oekánszerűvé váltak (Újvidé­ken 130 kilométer sebességű szél tombolt), s az árvíztől füg. getlenid ia nagy károkat okoz­tak. . ; M : Jn ■ • Jugoszláviában a pillanatnyi helyzet: a hetek Óta tartó ma­gas vízállás miatti a töltések, főként a magyar—jugoszláv határ közvetlen közelében, lépten-nyomon átáznak, s buz­gárok törnek elő. Egyes fal­vak körül körgátakat építenek, s új töltésszakaszokat emelnek Hiszek az emberben Szombaton reggel Szekszárdon a hentesüzletekben, a piacon az asszonyok az árvízről beszeltek. „Borzasztó, alig merem fölcsavarni a rádiót!” — mondja sírásán egy idős asz- szony és a mellette álló együttérzően bólogat. A borbélynál arról folyik gondterhelten a szó, hogy ez az átkozott idő, a szél. az eső csak nehezíti a védekezést, a mentést és növeli a bajoka i. A megyei tanácsnál dolgozó tisztviselő maga mellé ejti az újságoi és áhítattal mondja: „Újból hiszek az ember­ben". A tévé, az újság,' a rádió napok óta jelenti azt a ha­talmas, milliókat megmozgató társadalmi összefogást, amely az árvíz sújtotta falvak és városok lakóinak gyors megsegíté­sére bontakozott kt. S tulajdonképpen a gyűjtést, az adako­zást lentről senki se szervezte. „Lent”, a munkahelyeken kez­deményezték mindenütt. Amikor tíz nappal ezelőtt a rádió hírül adta a Felső- Tisza vidékén bekövetkezett elemi katasztrófát, a rá kö­vetkező napokban Toína megye üzemeiben, intézményeiben, vállalatainál — ugyanúgy, mint országszerte — spontán gyűjtést kezdeményeztek a dolgozók. A hivatalos szervek er­re még nem is gondolhattak, hisz minden eret és energiát a védekezésre, az életek mentésére, a kitelepítésre kellett for­dítani. Még meg se jelent a TOT felhívása, amikor a májo- si közös gazdaságban vezetőségi ülést tartottak, s elhatároz­ták, az üzeni erejéhez mérten segítik a bajbajutottakat. Meg­mozdult az egész megye. Az együttérzés szívet forrósító pél­dáinak a sokaságával találkozunk. Némelyik vállalat, s in­tézmény az egész évi reprezentációs keretéről mondott le az árvízkárosultak javára. A szekszárdi ifjúsági fúvószenekar tagjai az elkövetkezendő hetekben tartandó hangversenyeik teljes bevételét fogják eljuttatni az árvízkárosultaknak. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat KlSZ-szervezetének tag­jai különmunkát Vállalták, s annak ellenértékét, 4000 fo­rintot ajánlottak fel. A szekszárdi bérházak lakói meleg hol­mikat gyűjtöttek, öntevékenyen, minden előkészítés, szerve­zés nélkül. „Újból hiszek az emberben” — mondta áhítattal a me­gyei tanácsnál dolgozó tisztviselő. A Tolna megyei Népújság mai számában más helyen részletesen közöljük a gyűjtés, adakozás imponáló számait, adatait. Tolna megye dolgozói aggódó, együttérző szívvel hallgatják a rádió híreit, a lapok beszámolóit, a tévé jelentéseit arról, a küzdelemről, amely napok óta éjjel-nappal folyik a Tiszán-túli gátakon. Még soha nem mért vízszintekről hallunk és olvasunk. És akik nem lehetnek ott — mert mindenki nem lehet ott — a men­tést végző osztagokban, aíbk oly módon próbálnak segíteni a bajbajutottakon, hogy küldik a pénzt, a meleg takarót, a ter­ményt, a gabonát és a nyári hónapokra vendégül látják az árvíz sújtotta falvak lakóinak gyermekeit. Az összefogás, az egvüvétartozás, a legmagasabbrendű szocialista erkölcs kifejeződése az az országos méretű mozga­lom, amely spontán módon bontakozott ki az árvíz sújtotta vi­dékek Iákéinak megsegítésére. olyan területeken is. ahol ed­dig még sohasem volt szük­ség erre. A hullámverés ellen rőzsekötegekkel, az átszivárgás ellen pedig homokzsákokkal védekeznek. Az árvízvédelmi felkészülés szempontjából Ju­goszláviában igen hasznosnak és fontosnak tekintik azt a találkozót, amely péntek dél­után zajlott lé a magyar és jugoszláv vízügyi szakemberek között a Tiszánál, a két or­szág határán. Magyar—perui együttműködési egyezmény Magyarország és Peru pén­teken műszaki és tudományos együttműködési egyezményt kötött. Az egyezményt magyar részről Vályi Péter pénzügy- miniszter. perui részről pedig Edgardo Mercado Jarrin kül­ügyminiszter írta alá. Az egyezmény értelmében a két ország közötti együttmű­ködést a gzuverenitfis és a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás elvei alapján folytatják. Magyarország és Peru szakér­tőket, egyetemi tanárokat, diá­kokat, továbbá technikai és tu­dományos értesüléseket cserél egymással, ezen kívül pedig az egytittmŰKödés egybehan­golása céljából állandó mun­kacsoportokat létesít Limá­ban, illetve Budapesten. Az egyezmény három érte szól, utána pedig évenként meghosszabbítják. A magyar államférfi, hétfőn Venezuelába utazik. Űj anyagi ösztönzési rendszer Lengyelországban Varsó, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi bizottsági plénuma elfogadta az ország népgazdaságának szocialista szektorában 1971, január 1-el bevezetésre kerülő új anyagi ösztönzési és prémiumrend­szer irányelveit. E nagyje­lentőségű határozat a lengyel gazdasági reforrh szerves ré­sze, soron kővetkező láncsze- ne. Az új rendszer vezérelve: „Amilyen a munka, olyan a kereset.” A dolgozók jövedelmiének növekedése a jövőbén az üzem gazdálkodásától függ. A jövedelem emelkedéséhez szükséges összegeket a válla­latoknak maguknak keli „ki­gazdálkodniuk*’. Lényeges té­nyező, hogy a szellemi és fizikai dolgozók keresete egy­forma arányban növekszik majd. Az új prémiumrendszer a hosszú lejáratú tervekhez iga­zodik, s öt évre szóló normá­kat tartalmaz. A vállalatok így állandó normákra tá­maszkodva szervezhetik meg munkájukat, s jobban érvé­nyesíthetik kezdeményező­készségüket. A szellemi dolgozók premi­zálásánál az 1976-ben kifize­tett préfhiúmal.ap összege lesz az úgynevezett állandó bázis. Ennek szintjéről számolják a prémiumnövekedést. A prémiumösszeg 1975-b.en legfeljebb 86 és legalább 40 százalékkal haladjá majd még az 1070-es bázisszintet. Ezt az egyes évekre arányosan osztják szét. Az előzetes számítások sze­rint az űj rendszer alakján a dolgoáók norrhálbére. illetve fizetése öt év alatt maximá­lisán 15 százalékká! növeked­het majd. A szellemi dolgo­zók jövedelemnövekedésének egyedüli forrása — ; áz elő - léptetéseken kívül — a pré­mium lesz. Az új rendszer megszünte­ti a munkabéremelés eddigi dotációs, előre meehalározott jellegét. A vállalatok munká­jától teszi függővé 'az éven- ki.hti bérnövekédéSt. Az új rendszer célja érde­keltté tenni a fttahk.'skolL'k- tívákat a túlzott foglalkozta­tottság elleni harcban, áz ex­porttervek teljesítésében, a selejt csökkehtéséBeri, a túl­órázás felszámolásában, a munkaszervezés javításában, a termelési tartalékok fel­tárásában és a munkaterme­lékenység növelésében.

Next

/
Thumbnails
Contents