Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Ifjúság 1970 Amit mától ni fogunk, az már hosszú folya­mat eredménye. Országos if­júsági események kikristályo­sodása. A jók legjobbjainak versenye, ahol csak sorrend alakul majd ki, s nem rang­sor; ahol nem lesznek veszte­sek. Ifjúság 1970 ... május 22-től július elejéig minden pénte­ken este találkozunk majd ez­zel a címmel a televízió mű­sorában. A KISZ KB és a Magyar Televízió ifjúsági osz­tálya közösen hirdette meg — még a múlt év őszén — azt a jubileumi ifjúsági vetélkedőt, amely sokban hasonlít a ré­gi „kedvenchez” a Ki mit tud?-hoz, van benne egy csi­pet nyi Ki miben tudós ? is, de sokban el is tér ezektől. Töb­bet, tartalmasabbat, izgalma­sabbat nyújt, s ismét lehető­séget teremt arra, hogy 1970-et; író fiataljaink bebizonyíthas­sák tehetségüket, tudásukat, hivatásszeretetüket, politikai, közéleti érdeklődésüket, talp­raesettségüket, — tehát mind­azt, aminek színeiből összeáll a nagy freskó: ilyen a magyar ifjúság 1970-ben! H*írnni kategóriában „mé- uuiuiii riR össze erejü_ két” a versenyzők: társada­lomtudományi, művészeti és pályázati kategóriában. A mű­vészeti kategória-verseny fo­galma már ismerősen cseng: sok szólista és együttes pro­dukcióját drukkoltuk és él­veztük végig az elmúlt ve­télkedők során. Most is ezt tesszük majd, s tudom előre, megint elámulunk: mennyi te­hetség lakozik fiataljainkban, Részt vehet bárki a nemzetközi hobby-találkozón A Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal, a S1ÖTUR KISZ-szervezete kezdeménye zésére 1970. szeptember 20— 21-ig rendezi meg az első nemzetközi hobby-találkozót Balatonszemesen. Bonczok Jenő, a SIOTUR KISZ-titkára elmondta: — A tavalyi ’ országos találkozónak nemzetközi vissz­hangja volt,' s eddig már Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból, Romániából, az NDK-ból érdeklődtek és jelent­Itbztek kiállítók, ' -cserepartnerek. A rendezőség a találko­zóra emlékérmet alapított, amellyel a legszebb és legér-. dekesebb gyűjteményeket jutalmazzák, A találkozón, 'az emlék és bélyagzőgyűjtők örömére alkalmi bélyegzőt használ a helyi postahivatal. Ezenkívül 16,+í-es gyufa- címke-sorozat és képeslap készül, melyek kizárólag a helyszínen kerülnek forgalomba... A továbbiakban tájékoz tattak arról, hogy a találko­zón bárki részt vehet, attól függetlenül, hogy tagja-e vagy sem valamilyen gyűjt íklubnak. Jelentkezni augusz­tus 20-ig lehet személyesen, illetve levélben. SIÚTUR, KISZ, Siófok, Szabadság tér 6. címen. amely csak az alkalomra vár, hogy önmagát felmutathassa. A pályázati kategória új­donság lesz. Kiemelkedő, díj­nyertes pályaművek, szakdol­gozatok készítői sorakoznak fel majd a kamerák előtt. Nem azért, hogy versenyez­zenek, iiiszen hogyan lehetne egymás mellé állítani, s mi- iyes közös mércével lehetne lemérni, melyik az értéke­sebb: egy szobor, vagy egy műszaki fejlesztési probléma megoldása.... Ők majd be­mutatkoznak, beszélnek mű­vészi vagy tudományos ter­veikről, hivatásukról, amely­nek lapjára feltették életüket. A legújabb masabb a társadalomtudomá­nyi kategória lesz. Most csak ebben a kategóriában került megrendezésre az alapszerve­zetektől a televízió képernyő­jéig ívelő — egész országot átfogó —- versenysorozat, amelyen novembertől április 4-ig több mint százezer fia­tal vett részt. Olyan ez, mint egy hatalmas kórus, amelynek együttzengéséből kilépnek a szólisták, a legtisztább han- gúak: az a huszonegy ifjú politikus, aki a nyilvánosság előtt beszél, értékel és vitat­kozik napjaink legaktuálisabb belpolitikai és külpolitikai kérdéseiről, s olyan égető if­júságpolitikai témákról, mint a lakáselosztás, az egyetemi férőhelyek, a hátrányos hely­zetűek segítése és így tovább. Az Ifjúság 1970 jubileumi vetélkedő — ez a sok színű és reális freskó— mérföldkő­nek ígérkezik a KISZ és a Te­levízió közös vállalkozásainak sorában. Külön érdekesség számunkra, hogy az első al­kalommal, tehát ma, ott lát­hatjuk a képernyőn a szek­szárdi Szövetkezeti Tánc- együttest, Első helyen: a hivatás Szakmák rangja — Vélemények a pályaválasztásról Hétezer fiatalra kiterjedő statisztikai adatgyűjtési, több éves kutatómunka első fázisá­nak eredményeit foglalja ösz- sze a Munkaügyi Miniszté­rium Szakképzési kutatások című kiadványa. A tanulmány alapjául szolgáló ívek kérdé­seit pedagógusok, pszichológu­sok, szociológusok és közgaz­dászok állították össze, azzal a céllal, hogy végül is arra kapjanak választ: lehet-e „kí­vülről” a pályaválasztás előtt megfelelően megismerni a pá­lyát; milyen ismeretekre van ehhez szükség; milyen ma az iskolákban a tanulók pályára való felkészítése és milyennek kellene lennie? A család tanácsára A kérdőíveket az 1968—69- es tanévben végzett III. éves szakmunkástanulók és a ve­lük összehasonlítható szakmá­ban tanuló IV. éves szakkö­zépiskolások, továbbá néhány éve már dolgozó fiatal szak­munkások kapták kézhez. A válaszokból kiderült, hogy a szervezett pályaválasztási ta­nácsadás, a tömegkommuni­kációs eszközök — a sajtó, rá­dió, televízió és a könyv — együttesen sem hatnak olyan- alapvetően a pályaválasztásra, mint a családos az ismeretsé­gi kör, A lányoknál nagy ha­tású tanáraik tanácsa, míg a fiúknál ez a tényező, a má­sodik, harmadik helyre szo­rul. A kérdezettek közül sokan készültek eredetileg más pá­lyára, 13,3 százalékuk a rossz tanulmányi eredmények miatt adta fel kezdeti terveit, de mivel már a legelején ipari tanulónak akartak jelentkezni, ez számukra csupán a szakma megváltozását jelentette. Az eredeti választás módosításá­nak okai azonban többnyire más jellegűek: a kérdezettek 9,2 százaléka az újonnan vá­lasztott szakmában hamarabb juthat önálló keresethez. Ez inkább a lányoknál volt szem­pont; a jobb elhelyezkedés le­hetősége nagyobb mértékben a fiúknál érvényesült. Kereset Érdekes tanulsággal szol­gált a szakmák „rangsorolá­sa”; Tizenötféle pályáról kér­tek véleményt, a társadalmi elismertség sorrendjének fel­állításával. A válaszadók sze­rint a legmagasabb, értéke a hívatásjellegű szakmának van. Am saját maguk — amint az a megelőző válaszokból is ki­tűnt — nem ezeket a pályá­kat választották. A lányok ívein e tekintetben első he­lyet kapott a kereskedelem és a i vendéglátóipar. Az ápolónői foglalkozás az ötödik helyre került, kifejezve azt az ellent­mondást, ami a pálya hiva­tásjellege és anyagi elismert­sége között nemrég még fenn­állt. A mezőgazdaság fokozó­dó gépesítése és korszerűsíté­se ellenére az idevágó szak­mák rossz „helyezést” kaptak. A kőművesszakma eléggé hátrányos megítélésében az egész építőiparra kiterjedő ér­tékítélet tükröződik. Változtatás nélkül kitűnt a válaszokból, hogy a kérdezeti, már dolgozó fia­talok zöme meg kíván ma­radni jelenlegi vállalatánál. A szakmát változtatók száma igen alacsony. A kutatók nem egy, vallomásnak is beillő vá­laszt kaptak arról, hogy . a kérdezett fiatal szakmája mi­lyen fo.ntos a jövő, a techni­kai fejlődés szempontjából. Pozitív válaszokat adtak a to­vábbtanulás, a kiegészítő, to­vábbképző jellegű szakmai fejlődés igényeire. A tovább­tanulást a legtöbb fiatal nem a fizikai munkától való elsza­kadás lehetőségének tekinti. ZENEI HETEK A hasznos-szép seregszemléje volt... £ gy eseménydús rendezvény sort a hasznos-szép seregszemléjének nevezni — úgy vélem ■— a legnagyobb elismerés, de az 1970. évi megyei zenei hetek megérdemlik ezt. mert kitűzött cél és meghódított eredmény ritkán fedi ennyire egymást, mint ebben az esetben fedte. A hagyomány, nem túl régi, mindenesetre már ha­gyomány; évente három-négy hetet ajándékozunk a zeneművészet különböző ágazataiban hivatásosan, vagy amatőrként működőknek. Mit jelent ez a nem egészen önzetlen ajándékozás? Mindenekelőtt el nem hárít­ható lehetőséget a hétköznapinál magasabb követel­ményszintű szereplésre; a fejlődés új, meg új mérföld­köveinek számbavételére. Aztán ... találkozásokra is. amely találkozások, eszmecserék közelebb hozzák egy­máshoz azokat az embereket, akik önként vállalta feladatként, vagy éppen hivatásból zenei kultúránk munkásai. ’ A megyei zenei heteket ebben az évben rendeztük meg negyedszer, s mert hazánk fölszabadulásának ju­bileumi évét éljük, mi sem természetesebb, mint az. hogy a. zenei hetek, valahány eseménye as évfordulós ünnepségek fontos, talán legdemonstratívabb része lett.' Tartalmilag gazdag, mert színes és változatos. Nem túlzás tehát a szó legnemesebb értelmében se­regszemlének nevezni az 1970. évi zenei heteket, amely során zeneoktatásunk legjobbjait hallottuk-lcöszöntöt- tiik előadókként a zeneiskolai tanárok hangversenyein. Üj és régi kórusokkal találkoztunk, ifjúsági zeneka­rokkal, népi hangszeres szólistákkal, népdalosokkal, együttesekkel. Tavaly a Forradalmi és Munkásmoz­galmi Dalok III. Fesztiválja még az ősz eseménye volt. Az idén ez a fesztivál is a zenei heteket gaz­dagította, akárcsak a népdalosok találkozója, amit Madócsőn rendezlek az idén először: de már a. foly­tatás igényével. A Szekszárdi Zeneislcola tanárainak Beethoven- hangversenyével kezdődtek április közepén a megyei zenei hetek, s folytatódtok Pakson az öt legjobb fú­vószenekar bemutatkozásával, majd ismét tanárhang­verseny következett — ezúttal Bartók- és Beethoven- művekkel a műsorában. Huszonhatodilcán zajlóit Szek- szárdon a kilencszáz dalost színpadra szólító forra­dalmi dalok fesztiválja. Nem sokkal később a Liszt Ferenc dalostalálkozó és országos minősíti) verseny követloezett. A hangversenyek, találkozók korábban már ismerteteti eredményeit nem ismételjük, mert szeretnénk megmaradni az egész dicséreténél. Színes, változatos, teljességre törekvő volt-az idei zenei hetek műsora és előnyére szolgál az is, hogy egyféle és pol­gárjogra alig emelhető sznobizmustól vezettetve nem zárta ki eseményei sorából a tánczenei sem, \ M ost pedig néhány szót még arról, hogy a zenei életünk elevenségét oly sokhangúan tanúsító rendezvények sikerének érdemelt méltatásán túl van valami, ami nyugtalanságot okoz. A zenei hetek legnagyobb eseményeit — sajnálatos módon■ — az érdeklődés hiánya kísérte végig, mintha, bizony az emberekből kiveszett volna, az érdeklődés. A kórus- tagokon kívül alig volt közönsége például a. Icórus- találkozóknak, egyedül a Madocsán megrendezeti n£P- dalos találkozó dicsekedhet óriási közönségsikerrel is. A jelenség okát, úgy érzem kötelezően fel leéli kutat­nunk, mert nem lehet cél, sem az, hogy egymást hall­gassák a. hangversenyzők, sem pedig az, hogy nagyon szűk érdeklődés fogadjon tömegeknek szánt kulturális eseményeket. A zenei hetek hangversenyei embert- gazdagítóak voltak és a siker felett érzett jogos örö­met mindig megkeseríti, ha azt kell látnunk, hogy a felkínált lehetőséget — az ilyen gazdagodásra — sok- kai kevesebben fogadták, mint ahányon adták. —óe— Nyugdíjas ísz-tagok ünneplése Az igar-simontornyai Lenin Termelőszövetkezet szerdán nyugdíjasai részére ünnepsé­get rendezett. Az idős tsz- tagok reggel 9-kor érkeztek az ünnepség színhelyére, a Si- montornya melletti halastóhoz. A vendégeket a vezetőség fo­gadta. A termelőszövetkezet veze­tősége nevében Kapoli Imre elnök üdvözölte a közel 300 nyugdíjas tsz-tagot és a velük érkezett családtagokat. Rövi­den ismertette a megtett utat, az elért eredményeket és minden­kinek további, kellemes pihe­nést, hosszú életet kívánt. Az ünnepeltek nevében S. Hor­váth István köszönte meg a vezetőség gondoskodását. Délben a helyszínen főtt ha­lászlé és birkapörkölt mellé ott volt az asztalon a vörös és fe,- hér bor is. A jó hangulatot te­tézte, hogy a helyszínen adták át a nyugalomba vonulóknak, számszerűit 26-nak a Kiváló termelőszövetkezeti tag jeli- vényt, míg 18-an elismerő óit; levelet kaptak. Valamennyi nyugdíjas a kívánsága szerint összeállított 600 forint értékű ajándékcsomagot kapott. A teiy melőszövetkezet összesen több mint 160 ezer forintot juttatott így nyugdíjasainak. A jól si­került találkozó a késő esti órákban ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents