Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! _______»UJ SAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 118. szám ARA: 80 FILLER Péntek. 1970. május 22. A fclső-tiszavidéki árvízvédelem a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolt a KGST május 12-től 14-ig Varsóban tartott 24. üléssza­káról és a magyar küldöttség munkájáról. A Miniszterta­nács megelégedéssel vette tu­domásul, hogy az ülésszakon elfogadott határozatok hozzá­járulnak a KGST tagállamok sokoldalú gazdasági kapcso­latainak bővítéséhez. A külügyminiszter beszá­molt a kormánynak Aldo Moro olasz külügyminiszter május 13. és 15. közötti hi­vatalos magyarországi láto­gatásáról. A Minisztertanács megállapította, hogy a tár­gyalások az őszinte és szívé­lyes megértés légkörében folytak, a magyar—olasz ál­lamközi kapcsolatok kedve­zően fejlődnek ki, s hogy több fontos . nemzetközi kér­dés megítélésében és azok megoldásának módjában a két kormány álláspontja ha­sonló vagy közel áll egymás­hoz. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének je­lentését a felső-tiszavidéki árvízvédelemről. Nagyfokú szervezettség, öntudatos helytállás A kormány megállapította, hogy a Tisza vízgyűjtőjén a nagy esőzésből keletkezett váratlan, a Tisza völgyében észlelt minden korábbi árvíz méretét meghaladó áradás elleni küzdelmet nagyfokú szervezettség és öntudatos helytállás jellemezte. A küz­delem gyors erőbevetéssel nagyarányú mozgósítással folyt, A Tisza felső szakaszán is több helyen fenyegetett töltésszakadás, ezt a veszélyt rendkívüli erőfeszítéssel sike­rült elhárítani. Az országhatáron kívül a Szamoson történt gátszakadá­sokból átáramló víz és a rend­kívül heves áradásból eredően a Fehérgyarmat térségében bekövetkezett gátszakadás folytán a Szamos menti terü­letekről a lakosság kimentését és biztonságos" helyre való költöztetését nagy erőfeszítés­sel és hősies helytállással haj­tották végre a hadsereg ala­kulata} és a mentésben részt vevő szovjet katonai egységék. A kormány köszönetét fejez­te ki azoknak, aikik fáradha­tatlan és áldozatos munkájuk­kal, erejüket nem kímélve részt vettek és vesznek az áradás elleni küzdelemben, az árvíz sújtotta lakosság biz­tonságba helyezésében, illetve befogadták a bajbajutottakat. A védekezés fő ereje foko­zatosan a Tisza középső és alsó szakaszára terelődik át és tovább folyik a védekezés a Maroson levonuló árvíz el­len. A gátakon mintegy 30 000 ember dolgozik, munkájukat gépek és szállítóeszközök ez­rei segítik. A kormány intézkedéseket hozott további erők összpon­tosítására a Tisza középső és alsó szakaszának, továbbá a Maros menti töltések védelmé­re és a Szamos menti elöntött t erületekről ki áradt vizek le­vezetésének meggyorsítására. A Minisztertanács arra kéri az árvíz sújtotta területek la­kosságát. hogy saját érdekében is, a járvány veszély megelő­zésére. továbbra is tanúsítson fegyelmezett magatartást. és legyen türelemmel, amíg a szervezett visszatelepítéshez szükséges egészségügyi és más intézkedéseket megteszik, A kormány felhívta az il­letékes minisztereket az ár­vízkárok felmérésére. Az épü­letkároknak a megyei taná­csok útján való felvétele, a szükséges építőanyagokról és építőkapacitásról való gon­doskodás . az építésügyi és városfejlesztési miniszter fel­adata. Megbízta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztert, hogy gondoskodjék az árvíz sújtotta területeken a mezőgazdasági munka elvég­zéséhez szükséges vetőmagról. A kormány elhatározta, hogy a károsultak maximáli­san 130 ezer fórint kamat- mestes építési hitelt kaphat­nak. Azok a károsultak, akik az Állami Biztosítótól segélyt nem kaphatnak, gyorssegély­ben részesülnek, A Minisztertanács üdvözli és felkarolja az árvízkárosul­tak megsegítésére kibontako­zó társadalmi mozgalmat, üzemek, termelőszövetkezetek dolgozóinak kezdeményezéseit. Az önként felajánlott segé­lyek összegyűjtésére, kezelé­sére, elosztására a Magyar Vöröskereszt kapott megbí­zást. A lakosság hozzájárulá­sait postautalványon „A Ma­gyar Vöröskereszt 5350 árvíz-, károsultak megsegítésére OTP Bp. V. kerületi fiók” el­nevezésű számlára fizetheti be. A vállalatok, intézmények hozzájárulásaikat az 5350—508—218—95055 sz. számlára utalhatják át. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a tsz-ek ön­kéntes kezdeményezésére a területi szövetségek útján szervezi az árvíz sújtotta te­rületen lévő termelőszövet­kezetek megsegítését. A kormáhv megbízta az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­két. hogy az árvízvédelem helyzetéről továbbra is fo­lyamatosan nyújtson tájé­koztatást. A pénzügyminiszter jelentést tett az 1969. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt terjessze jóváhagyásra az or­szággyűlés elé. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének a nép­gazdaság első negyedévi fej­lődéséről és a munkaügyi mi­niszternek az első negyedévi, munkaügyi helyzetről szóló be­számolóját. Az Országos Tervhivatal el­nöke ezután a népgazdaság tizenöt éves, hosszú távú ter­vezésének eddigi munkálatai­ról tétit jelentést. A Miniszter­tanács a jelentést tudomásul vette ég megszabta a távlati tervek kidolgozásával kapcso­latos további munka irány­elveit. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője előterjesztést tett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ifjúságpolitikai kérdések­ben kialakított állásfoglalása alapján szükséges kormány­zati intézkedésekre. A kor­mány az 1965-ben létrehozott Országos Oktatási Tanácsot Országos Ifjúságpolitikai, és Oktatási Tanáccsá alakította át, amely ifjúságpolitikai ügyekben a kormány tanács­adó, koordináló, kezdeménye­ző és ellenőrző testületé, ok­tatási kérdésekben pedig to­vábbra is a művelődésügyi miniszter tanácsadó szerve­ként működik. A Minisztertanács megbíz­ta az igazságügy-minisztert, hogy terjesszen elő javaslatot az ifjúságról szóló törvény megalkotására. A negyedik ötéves terv időszakában je­lentős összegeket kell előirá­nyozni az ifjúságpolitikai cél­kitűzések megvalósítására; a kormány ezen túlmenően fel­kérte a vállalatokat és szö­vetkezeteket, hogy saját erő­forrásaikat is vegyék igénybe e célok valóraváltása érdeké­ben. A Minisztertanács — az egészségügyi miniszter javas-' latára — felkérte a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát, hogy az előterjesztő minisz- terrefl egyetértésben 1970. jú­nius 30-ig tegye meg a szük­séges intézkedéseket arra, hogy az öregségi és rokkant­sági teljes vagy résznyugdí­jas orvosok nyugellátásukat korlátozás nélkül megkaphas­sák abban az esetben, ha ma­gángyakorlatot folytatnak, A kormány ezután megtár­gyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak a munkaviszony öt év­nél hosszabb megszakításához fűződő nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről szóló előterjesz­tést. A Minisztertanács új rendelete értelmében annak a dolgozónak, akinek szolgálati ideje egyhuzamban öt évet meghaladó időre megszakadt, nyugdíjjáradéka megállapítá­sánál — a korábbi rendelke­zéstől eltérően — a megsza­kítást megelőző szolgálati időt is számításba lehet venni, ha a megszakítást követően leg­alább öt évet ismét munka- viszonyban töltött. Ehhez ha­sonlóan lehetővé tette a kor­mány a több mint ötéves meg­szakítás miatt elveszített idő beszámítását a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, va­lamint a kisiparosok és kis­kereskedők nyugdíjjáradéká­nak megállapításánál is. (Folytatás a 2. oldalon.) Mai szántunkból: EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN 2. oldal AZ ÉRDEKLŐDÉS FÉNYÉBEN 3. oldal IFJÚSÁG 5. oldal ÖT ÉVRE ÍTÉLTÉK A KARAMBOLOZÓ GÉPKOCSIVEZETŐT 8. oldal Magyar-román építésügyi tárgyalások Befejeződtek a május 18. és 21. között Budapesten tartott! magyar—román építésügyi tárgyalások. Ennek alapján a Gellert Szálló gobelintermé­ben csütörtökön délben ma­gyar részről Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, román részről Tra- ian Ispas építőanyag-ipari mi­niszter aláírta a magyar Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint Romá­nia építőanyag-ipar} miniszté­riuma, ipari építkezések mi­nisztériuma és helyi gazdál­kodási és igazgatási állanü bi­zottsága között 1970-ben és 1971—75. között megvalósítan­dó közvetlen gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési jegyzőkönyvét. A megállapodás többek kö­zött kiterjed a két ország épí­tő- és építőanyag-ipar} tudo­mányos intézeteiben végzendő közös kutatásokra, dokumen­táció- és szakembercserére, a vállalatok közötti kétoldalú termelési kapcsolatókra. koo­perációkra, közös licencvásár­lásra és beruházásra. Az elő­zetes tervek alapján 7 magyar és 8 román tudományos in­tézet vesz részt a műszaki­tudományos együttműködés­ben, s még az idén 8 magyar és 9 román építési és építő­anyag-ipari vállalat köt egy­mással két- és háromoldalú szerződést termelési kooperá­ció kialakításáról. Sajtótájékoztató a BNV-n A hivatalos megnyitásra készülő vásárvárosban a Hungexpo magyar külkeres­kedelmi vásár- és propagan­dairoda csütörtökön délután tartotta a BNV központi saj­tótájékoztatóját s bemutatta az újságíróknak a vásárt. A hazai és külföldi sajti kép­viselőit Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója üd­vözölte, majd Várkonyi Pé­ter, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Várkonyi Péter üdvözölte a hazai és a külföldi sajtó kép­viselőit, majd méltatta a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt, amely hűen tükrözi a felsza­badulás óta elte’t 25 év fejlődését, munkásainak, mérnökeinek, tudósainak felkészültségét, rátermett­ségét. Hangsúlyozta: a BNV-n is kifejezésre . jutó eredménye­inknek, békés alkotó mun­kánknak mindvégig legfőbb biztosítéka, támasza és ön­zetlen segítője volt a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok közössége. A második világháború be­fejezése után először 1948- ban, s azóta évről évre nö­vekvő számban vettek részt külföldi kiállítók a budapesti Vásáron. E vásárok nemzet­közi jellege erősíti az orszá­gok közötti békés kereskedel­mi és gazdasági kapcsolato­kat, így jótékony hatással van a sajnos meg ma is sú­lyos feszültségekkel terhes nemzetközi életre. A vásár magyar árubemu­tatóit ismertetve Várkonyi Péter rámutatott, hogy az el­múlt években jelentősen meg­nőtt a vállalatok önállósága, bővültek a termelők és a felhasználók közötti közvetlen árukapcsolatok, rugalmas ár­rendszer lépett életbe, haté­konyabbá vált a tervezési munka, a szocialista tervgaz­dálkodás — s mindezt a vá­sár is híven tükrözi. Utalt arra, hogy a hazai vállalatok minden eddiginél több új termékkel jelentkez­tek a BNV-n. A magyar ki­állítók körülbelül 60 000 négyzetméternyi területen kaptak helyet. I> \Y

Next

/
Thumbnails
Contents