Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
I Az iskola jövője, a jövő iskolája Egységes tanintézet — 4-től 18 éves korig A tamási járási önkéntes rendőrök ez évi tanácskozásán, — mint jelentettük —, a legjobbak közül többeket tüntetett ki a belügyminiszter a Közbiztonsági érem arany fokozatával. A legérdemesebbek egyike Varga József tamási önkéntes rendőri csoport- vezető volt. Nem ez a magas kitüntetés az első, amely széles mellét díszíti. Hosszú, hivatásos rendőri pályafutása alatt többször is megérdemelte parancsnokai elismerését. Szolgált Szombathelyen és Szek- szárdon, Zalaegerszegen és Pincehelyen, Szabályban és Bonyhádon, de még Pécsett is. Akkoriban nagy szerencsének számított, ha tíz napban egyszer hazalátogathatott a családjához. S lám, hatvankét éves szívében nem a rendőri hivatás megpróbáltatásai maradtak meg nehéz emlékként, hanem új és új tetterőt adó- an a helytállás öröme. A közrendvédelem „aprómunkája.’' övé és "sopcrt- jáé. Aligha kerülhet bele a naplóba minden okos szó, amellyel útbaigazítja a hozzá fordulót, — de még valamennyi figyelmeztetés sem, amellyel a hangoskodó kát csendre, garázdaságra hajlamosakat békességre int. A tamási járás önkéntes és hivatásos rendőrei helytálltak a múlt évben is; példázza ezt, hogy az országos helyzettel szemben az ő területükön nem nőtt, de csökkent az erőszakos jellegű bűncselekmények száma. Ismét a VI. parancsolat... Letartóztatták a várdombi kántort Pííigfc-.i* IV. Hogyan alakul az iskola jövője, milyen lesz, milyen legyen a jövő iskolája? Vagyis: hogyan tovább? Az Iskolaépítés tanulmány- köteteinek szerzői — építészek és pedagógusok — a felelethez támpontul adják a nemzetközi iskolafejlődési irányzatok számunkra hasznosítható tapasztalatait; előrevetítik az 1975-ig és tovább, sőt vázlatosan, a 2000-ig megfogalmazható hazai szakképzési igényeket, arányokat, várható cliolódásokat. VÁRHATÓ változások A MUNKAMEGOSZTÁSBAN Az aktív keresők közül a fizikai dolgozók aránya hazánkban í 968-ban még 81 százalék volt, az 1975 végére becsült arány már csak 78 százalék. A technikusállomány 196ó-öan 97 ezer, 1975-re várhatóan 133 ezer. Becsült adatok szerint 1975 végére a mérnök, fizikus, vegyész, biológus, matematikus állomány a inai, együttesen 48 ezer fő helyett több mint 106 ezer főre gyarapodik. 16 cs fél ezer helyett 45 ezer ember lesz közgazdász, 93 ezerről 107 ezerre emelkedik a képesített pedagógusok száma, a, mainál csaknem tízezerrel több lesz az orvos és a fogorvos, 7 ezerrel több az agronómus és állatorvos és mintegy 2500-zal több a jogász. Az ezredfordulóig szóló prognózis szerint a társadat-, mi munkamegosztás még jobban megváltozik: közvetlenül a termelésben betanított munkás ma 57 százalék, előre becsülhető arányuk 2000-ben 11 százalék. Szakképzett munkaerő ma 33 százalék, 60 száza-1 lékig nőhet az arányuk. Középiskolát végzett munkaerő ma 8 százalék, eléri minimálisan a 21 százalékot. Egyetemet végzett ma 2 százalék, minimálisan 7 százalékra emelkedik.- Tudományos munkaerő ma közvetlenül a termelésben 0 százalék, 2000-ben 1—6 százalék várható. E prognózis szerint a középiskolások jelenlegi létszáma 2000-ig a háromszorosára nő, s az egyetemi hallgatók számának meg kell négyszereződnie, ha a képzés lépést akar tartani a tudományos-technikai forradalom követelményeivel. A kutatócsoport munkája kollektív összefoglalójában ennek a hatalmas, minőségileg is teljesen új feladatnak a megoldásához néhány alapelvet ajánl megfontolásra a döntésekre illetékes szerveknek. Schalter János gépész előbb a halkeltető állomáson dolgozott, majd a tolnai Béke Halászati Tsz alkalmazottja lett. Abban az időben, mikor a keltetőállomáson dolgozott, 25 éves munkaviszonya alapján jogosulttá vált a jubileumi jutalomra, — de nem jelentette be igényét. Bejelentette ellenben jelenlegi munkáltatójánál. „Kérje ott, ahol betöltötte a huszonötödik munkaévet, — érveltek a tolnaiak — mi, nem fizetünk.” Az elsőfokon el.;A"t munkaügyi döntőbizot " V; tudta a jogot: megítélte a jutalmat ÖSSZEVONT NEVELÉSI, KÉPZÉSI KÖZPONT 1. A jövő szempontjából a továbbiakban összevont nevelési, képzési központok épüljenek, egységes összevont óvodákban és iskolákban gondolkodjunk. Kutatások bizonyítják, hogy a gyerekek hatéves koruk előtt sok mindent könnyebben tanulnak, mint később, ennek megfelelően az iskolai jellegű képzést helyes kiterjeszteni a 4—5 éves korra. A jövő képzési központja tehát intézményegyüttes, vagyis óvoda és iskola .3—18 éves korig. Ezen belül a jövő iskolája a 4—18 éves korig tartó általános egységes iskola lenne, amelyben az alapozó képzés után a gyermek érdeklődése és a képzés célja szerint sokrétű, tagolt, szakágazatokban folyik a tanítás-nevelés. Ez az iskola jórészt átvenné a jelenlegi óvoda, az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola feladatkörét. Elvégzése után 18 éves kortól az egyetem, főiskola vagy a termelő- munka várja a fiatalokat. 2. Fel kell készülni az ötnapos iskolahétre, összhangban a felnőttek ötnapos munkahetével. Az összevont nevelési központokban az egész napos napközi otthonos, étkezést is biztosító iskolát kell megvalósítani. A „házi feladatot” pedagógusfelügyelet mellett végezzék a gyerekek, így kikapcsolható az oktatás folyamatából a különböző nívójú. magatartású, képzettségű, lakáskultűrájú stb. szülői ház. A ritkán lakott települések, tanyaközpontok, kis falvak ellátására épülő képzési központokat szükséges kiegészíteni kollégiummal, diákotthonnal, szükség szerint iskolabusz-járatokkal. Figyelembe kell venni a felnőttoktatás igényeit, ezért a képzési központokat a felnőttek képzésére is alkalmassá kell tenni. MEGSZŰNŐBEN A HAGYOMÁNYOS OSZTÁLY EGYEDURALMA 3. Gondoskodni kell a korszerű oktatási módszerek és formák elterjesztéséről. A hagyományos iskolai osztály egyeduralma megszűnőben van. A pedagógusok nem csupán külön-külön osztályokban tanítanak majd, hanem főként 4—5 főből álló szakcsoportokban : adott esetben 300 Schallernek. A halászszövetkezet a határozat logikus érvelését nem tette magáévá, a Tolna megyei Területi Döntőbizottsághoz fellebbezett. A PM DB jogerőre emelte az előbbi határozatot, és 2800 forint jubileumi jutalom kifizetésére kötelezte a halászati tsz-t. A TMDB rámutatott arra, hogy a jubileumi jutalommal a társadalom a huzamos munkavégzést kívánja anyagiakban is megbecsülni s hogy az arra érdemessé válás nemhogy elévülne, de minden munkában Töltött nappal megújul. —150, 30, 15 vagy 1 diákkal foglalkoznak. Rátermettségük szerint előadást, konzultációt, csoportos foglalkozást, laboratóriumi vagy műhelymunkát, egyéni foglalkozást stb. tartanak. így tehát a korosztály- és osztálycsoportosítás mellett, azzal egyenrangúan, a hajlam és a képesség szerinti változatos csoportosítást is alkalmazzák a tanulmányi munka során. 4. E korszerű oktatáshoz az iskola új szakemberek egész sorát követeli. Például: szervezési, igazgatási szakembereket, főállású könyvtárosokat, ifjúsági vezetőket, pedagógiai gondozó-segéderőket, technikusokat, orvost, pszichológust stb. 5. A hagyományosan használt könyv, térkép, kréta mellett az oktatási segédeszközök egész tárháza vonul be az iskolába. (Rádió, tv, magnó, film, dia, oktató-, feleltető- és számítógépek, laboratóriumi kísérleti eszközök, műhelyfelszerelések, szertárak stb.) A könyvtár nem könvvtároló többé, hanem az önálló tanulás egyik műhelye. munkahely, a tudás forrása. 6. A nevelési központ kialakítása a település- és városfejlesztésnek is fontos része. Hozzákapcsolódnak kulturális és sportlétesítmények, konyha és étterem, könyvtár, ifjúsági klubok, szakkörök, műhelyek, ünnepségekre, előadásokra alkalmas aula, vagy díszudvar stb. így a lakókörzetben a képzési központ közösségi rendeltetésűvé is válik. társadalmi művelődési centrum. A PEDAGÓGIA ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KÖLCSÖNÖSSÉGE 7. Mindennek megvalósításához ki kell dolgozni a korszerű pedagógiai elveken nyugvó tervezési és építészeti követelményrendszert. Néhány alapelv ehhez: az intézményegyüttes helyiségei feleljenek meg a flexibilitás (alakíthatóság) elvének; a belső tereket lehessen osztani, összevonni, mozgatható, illetve átszerelhető válaszfalakkal vagy más megoldással; a helyiségeket a pedagógiai igény szerint több célúan variálhassák; az épület bővíthető legyen a mindenkori igények szerint. Hogy az elvek gyakorlati alkalmazhatóságát kikísérletezzék, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1967-ben pályázatot hirdetett ilyen lakókörzet gyermeknevelési intézményegyüttes megtervezésére. A tervpályázat alapján két tanulmány- terv készült (A és B változat). Mindkettő egy tízezres létszámú lakókörzet igényeit, 2000—2300 gyermek nevelési központját vette alapul. Mind a két változat tízezer lakos közösségi, kultúr- és sportigényeit képes kielégíteni, külön ilyen célú intézmények tehát általuk megtakaríthatók. Mi és hogyan valósítható meg a tanulmány öt kötetének rengeteg és hasznos, merész, korszerű javaslatából? ok minden. Az időpont most különösen kedvező ehhez: lezárulóban • van az iskolaépítés mennyiségi szakasza, s a minőségi követelmények kerültek előtérbe. Az átmeneti szakaszban meg lehet oldani a jó állapotban lévő iskolák számbavételét és előkészíteni átalakításukat a tudományos- technikai forradalom, a korszerű pedagógiai igények szerint. SZENES SÁNDOR Egy éven belül harmadszor adunk hírt arról, hogy ösztönein uralkodni nem akaró ember gyereklányokkal űzött szerelmi játékot. Emlékeztetünk a korábbi esetekre: ilyen cselekmény miatt előbb a gyönki plébánost, majd a paksi kelmefestő és vegytisztító kisiparost ítélte el a bíróság. Legutóbb Sehrrvdt György várdombi műszerész került előzetes letartóztatásba az előbbiekével azonos bűncselekmény-sorozat elkövetése miatt. Műszerész, vagy kántor? — kérdezhetné a címre pillantva az olvasó. A 49 éves Schmidt főfoglalkozása műszerész; emellett másfél évtizede kántorkodik is. Énekel, orgonái a templomban, énekelni tanítja a hívek gyermekeit. Különösebb magyarázatra nem szorul, hogy éppen a hitélettel kapcsolatos tevékenysége révén tett szert széles . körű ismeretségre, az egyházhoz fűződő kapcsolata emelte egy fokkal magasabbra sokak szemében a többi embernél. Mindenkinek joga megválasztani, leivel és milyen énekre taníttatja gyermekét. Másfelől: mindenki számára egyértelműen tilos, hogy úgy kezelje a gyermekeket, amint azt Schmidt tette. Nyolc- tíz-tizenkét éves várdombi és alsónánai kislányok bizalmába férkőzött, s érzéki játszótársuk lett. A kéjsóvár kántor számára körülbelül mindegy volt, milyen körülmények között érinti tisztességtelenül a gyermeket, — lakásában, műhelyében, vagy éppen a templomban. A templomban, ahol Schmidtnek kántori pályafutása alatt számtalanszor volt alkalma szentbeszédet hallgatni a VI. parancsolatról, arról, hogy „Né paráználkodjál.”, Életkoruk .miatt lényegesen kevesebbszer, de hallották ezt az elcsábított gyerekek is. Sőt, hallották azok a szülök, akik a botrányos tettek megismerése után vonakodtak a szatír ellen büntető feljelentést tenni. Eldönthetetlen, hogy melyikük miért húzódozott. Az egyik talán azért, mert szé- gyellte a történteket, a másik tán azért, mivel nem akart tanúskodni a „szent teendőket végző férfiú” ellen. A megyei főügyészség útmutatása alapján a gyámügyi hatóság derékba törte az efféle álszent próbálkozást: törvény biztosította jogával élve megtette a feljelentést. A rendőrség az ilyen ügyekben szokásos tapintattal végezte a nyomozást. A külön- külön kihallgatott gyermekek ugyanúgy adták elő az eseményeket, mint azokról előzőleg a kántor tett vallomást. A bizonyítékok bőségesen elégségesek, az ügyészség vádiratot nyújtott be Schmidt György ellen a szekszárdi járásbíróságon. A vádhatóság — többek között — azt indítványozza, hogy Schmidtet három évet meghaladó szabadságvesztés-büntetéssel sújtsa a bfróság. A gyermekek sérelmére elkövetett három ügyből kettőnek feltűnően közös vonásai vannak, a gyönkinek és a várdombinak. Egyenként mindkettőnek több a sértettje, mint a paksinak; kettőben egyházi, illetve az egyházhoz közel álló személy a bűntettek elkövetője. Ebből — természetesen — nem az a helyes következtetés, hogy a templom melegágya a bűnözésnek; hanem az, hogy a valláserkölcsi nevelés elégtelen a nemi erkölcs ellen elkövetett bűncselekmények megelőzésére. Népújság 5 1970. május 21. A TMDB gyakorlatából Ki fizesse a jubileumi jutalmat?
