Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÉPÚJSÁG B & MAGYAR SZOCIALISTA MUHKÄSPÄRT TOLMfl MEGYEI BIZOTTSÁGA tS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 116. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970. május 20. Magyar-román építésügyi együttműködési tárgyalások kezdődtek Az Építésügyi és Város fej­48 millióval több árbevétel lesztési Minisztériumiban ked­den délelőtt megkezdődtek a magyar—román építésügyi tárgyalások. Magyarország Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériuma és Románia épí­tőanyag-ipari minisztériuma, ipari építkezések minisztériu­ma és helyi gazdálkodási és igazgatási állami bizottsága között 1970-ben és az 1971—• 75. évi időszakban megvaló­sítandó közvetlen gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésről. A tárgyalásokat magyar részről Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, román részről Traian Ispas építőanyag-ipari miniszter vezeti. A megbeszé­léseken részt vesz Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe is. A kedd délelőtt; tárgyalá­sokon a küldöttségek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást országaik építő- és építőanyag­iparának helyzetéről, fejlesz­tési terveiről. A tárgyaláso­kon előterjesztett előzetes munkaterv szerint megvizsgál­ják, hogy a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben mi­lyen közös kutatásokra, a gaz­dasági kapcsolatok keretében pedig milyen termelési koo­perációra. közös licencvásár­lásokra. beruházásokra kerül­het sor. A közvetlen építő­anyag-árucserére javasolj cikklista több mint 40 termé­ket tartalmaz. A tárgyalások jegyzőkönyvét előreláthatóan csütörtökön írják alá. Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatása a keddi árvédelmi helyzetről letékes műszaki vezetőknek a helyreállítási munkák gyors és körültekintő megszervezé­Az árvízkárok és a mezőgazdaság A mezőgazdaságban is rend­kívül súlyos károkat okozott az árvíz — tájékoztatta az MTI-t Lukács Béla. a MÉM helyettes főosztályvezetője. Egészen pontosan még nem lehet tudni, hogy az elöntött 100 000 holdas területen mi­lyen növényi kultúrák voltak, becslések szerint azonban leg­alább 60—70 ezer holdra te­hető a szántó. Ennek fele le­het őszi. illetve tavaszi vetésű kalászos növény, a több; 30— 35 ezer holdon vegyes kultú­rákat, borsót, mákot, cukor­répát neveltek. Hozzávetőleg 30—40 ezer hold a rét és a legelő. Miután a területet a víz elvonulása után vastag iszapréteg fedi majd, az ott levő növényzet minden bi­zonnyal kipusztul. A kárba ment kultúrák helyett ugyan lehet majd másfajta növényt vetni — például kölest vagy silókukoricát —. de sok függ attól, hogy menny; idő alatt vonul le a víz, és hogy milyen ütemben szikkad fel a föld. A mélyebb fekvésű területeket még hosszú ideig lepi majd el a víz, ezeket a részeket idén már semmire sem lehet majd felhasználni. Az elöntött területekről — mondotta Lukács Béla — az állatoknak csak egy részét tud­ták megmenteni. A kimentett sertéseket az állatforgalmi és húsipari tröszt vállalatai, va­lamint a tanácsok gyors ütem­ben felvásárolták, a hízókat levágják, a süldőket pedig a nyhmadai hizlaldába irányít­ják. A szarvasmarhákat szin­tén levágják, a növendékeket és a tenyészállatokat- pedig .szükségszállásokon helyezik el. A megmentett állatállomány takarmányozása csak 3—4 napra volt megoldva, ezért a minisztérium utasította a Ga­bonatrösztöt, hogy más me­gyék terményforgalmi vállala­tainak bevonásával biztosítsák az állatok ellátását. A' minisztérium megvizsgál­ta az érintett lakosság ellátá­sának helyzetét is. A kenyér­(Folytatás a 2. oldalon.) Dombrádnál tetőzött a Tisza Drámai felvétel Tunyogmatolcson. Szabolcs niegye ár­víz alatt álló részén. Vannak, akik csak az utolsó pilla­natban távoznak veszélyeztetett víz alá került otthonaikból, mint ez a néni is, aki már derékig vízben gázol a men­tésére sietőktlöz. Növekedett a tanácsi vállalatok nyeresége Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megáradt Tisza és mel­lékfolyói mentén kedden dél­előtt mintegy 18 000 ember véd­te a gátakat. A Tisza árhulláma, délelőtt Dombrádnál- tetőzött 818—820 centiméter körüli vízszinttel, s így mintegy 20 centiméterrel maradt el az 1888. évi maximumtól. Az ár­hullám tetőzésével fokozódó víznyomás hatására a keddre virradó éjszaka Dombrád tér­ségében több száz méteres szakaszon gátsziyáfgás kelet­kezett, s a feltámadó szél hul­lámveréssel nehezítette a vé­dekezést. A szivárgás és a hullámverés ellen több kilo­méter hosszú műanyag fóliát terítettek a gát oldalára. A Zemplénagárd és Tokaj kö­zötti gátszakaszon is fakadó vizet, gátszivárgást észleltek. A fakadó vizet homokzsákok­ból épített szorítógátakkal és nyúlgátakkal lokalizálták’. Ezen a szakaszon eddig 28 000 homokzsákot használtak fel a töltések erősítésére, és a keddre virradó éjszaka mint­egy két kilométer hosszú mű­anyag fóliával takarták be a gát oldalát. A hullámverés el­hárítására Leninváros, Po­roszló és Ároktő térségében csaknem három és fél ki­lométer hosszú rőzse védő­művet építettek. A Maros magyar szaka­szán fokozódott az áradás. A romániai szakaszon, Arad­nál a folyó hétfői tetőzése mintegy fél méterrel maradt el az előrejelzett szinttől, s így még a maximumot sem érte el. Az történt ugyanis, hogy a folyó legfelső szaka­szán, — ahol nincsenek töl­tések és az árhullám 3,7 mé­terrel haladta meg a maxi­mumot — sok víz kiáradt az .ártérre, az alsó-. szakaszokra tehát már kevesebb víz vo­nult- tovább. Ennek megfe­lelően Makinál7 a keddre várt tetőzés előreláthatólag ugyancsak nem éri el az 1932. évi maximum szintjét. A Marosnak azonban kétszer akkora a vízgyűjtő területe, mint a Szamosé. Áradása nem olyan heves, tehát . nem duzzad és apad olyan gyor­san. de a jóval nagyobb víz­gyűjtő terület miatt hosszú idejű, tartós áradásra kell felkészülni. Ezért máris je­lentős erők. 60 nagy föld- munkagép és 350 különböző gépjármű segítségével maga­sítják, s helyenkint, ahol szükséges szélesítik a Maros töltéseit. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter kedden x-eggel Sza- bolcs-Szatmár megyébe uta­zott. A nyíregyházi vasútállo­máson Kállai Sándor, a- me­gyei pártbizottság .titkára, az árvízvédelmi bizottság képviselője, valamint az AK.ÖV és a MÁV helyi ve­zetői tájékoztatták á minisz­tert az árvízi helyzetről és az eddigi károkról. A mi­niszter utasítást adott az il­A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden megtar­tott ülésén Szabópái Antal vbtelnök elnökletével több közérdeklődésre is számot tartó kérdést tárgyalt meg. Vancsa Sándor és Németh József a megyei tanács pénz­ügyi, illetve munkaügyi osz­tályvezetői beszámolót ter­jesztettek a végrehajtó bi­zottság elé a tanácsi vállala­tok 1969. évi gazdálkodási tevékenységének eredményei­ről. Az újnak már alig nevez­hető gazdasági mechanizmus rendszerének második eszten­dejében Tolna megyében a tanácsi vállalatok ter­melési tevékenységét álta­lában a kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás és a jö­vedelmek növekedése jel­lemezte. A 24 tanácsi irányítás alatt álló vállalat 1.969-ben közel 1,4 milliárd nettó árbevételt ért el, — 48 millió forinttal többet az előző évinél. Mind­össze hét vállalat nem érte el az 1968-as év árbevételi szintjét — hat vállalat vi­szont jelentős mértékben nö­velte árbevételét. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a tanácsi vállalatok nyeresége az előző é’7i eredményekhez viszonyít­va 4,7 millió forinttal nőtt, itíszta árbevételük 3,6 száza­lékkal emelkedett és javult valamelyest a jövedelmező­ség is. 1969-ben egyébként a tanácsi vállalatok között egy vállalat sem gazdálkodott veszteségesen, ugyanakkor emelkedtek a vállalati fejlesztési alapok, javult a bérpolitika: az ösztönző bérszínvdnal to­vábbfejlesztésére a vállalatok az előző évi összegnek négy­szeresét fordították. A napirend körül kialakult vitában számosán kértek szót. A fent már. ismertetett ered­mények ellenére megállapí­tást nyert — majd a hatá­rozatban is helyet kapott —, hogy a gazdaságosság javuló tendenciái ellenére nem ki­elégítő még a termelékenység fejlődése, noha ez a termelés hatékonyságának egyik . fő té­nyezője. Fontos tennivalónak ítélte a végrehajtó bizottság a helyi árualapok inten­zívebb bővítését, a szol­gáltatások bővítését, a szolgáltatások gazdaságos üzemeltetésének biztosítá­sát. Ezt követően dr. l\oóz Ist­ván a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezetője ter­jesztette a végrehajtó bizott­ság elé azt a felmérést,, amely a Tolna megyei Tanács és a Pécsi. Jogtudomány-egyetem Állam és Jogtudományi Ka­ra között létrejött munka- szerződés alapján készült el és amelynek tárgya a kisko­rúak házasságkötésének Tolna megyei alakulása volt. E tu­dományos vizsgálat fc célki­tűzése: hogy megállapítsa, hogyan alakult az elmúlt hat évben a fiatalkorú házas­ságkötések engedélyezésének száma: milyen problémák sürgették e házasságok létre­jöttét; hogyan-sikerülték ezek a házasságok? A vizsgálat 1700 olyan házasságra ter­jedt ki, amelyben egvik, vagy mindkét fél kis­korú volt a házasságkö­téskor. Mint ezt a végrehajtó bi­zottság határozatába is fog­lalta, a széles körű és elem­ző vizsgálat számos olyan hasznos tapasztalatot hozott felszínre, amelyek hosszú tá­von irányadóként szolgálhat­nak, mind az állami, mind a társadalmi és tömegszerveze­tek felvilágosító tevékenysé­géhez. A végrehajtó bizottság ülé­se dr. Vígh Dezső előterjesz­tése alapján foglalkozott Tol­na megye gazdasági, telepü­léshálózati fejlődésével, maid a bejelentések címszó alatt szereplő aktuális intézkedések jóváhagyását követően ért vé­get a megyei tanács végre­hajtó bizottságának soron lévő ülése. sére. Dr. Csanádi György kedden délelőtt ellátogatott Mátészalkára is.

Next

/
Thumbnails
Contents