Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

Az iskola jövője, a jövő iskolája fontos nevelésügyi törvényt fogadott el; összeállították, majd bővítették az úgyneve­zett kritikus tárgyak listáját. Ezek: először a természettu­dományok, a matematika és idegen nyelvek voltak, később pótlólag a listára került a tör­ténelem, a társadalomtudo­mányok, a földrajz, az angol nyelv' és irodalom is. Az álla­mi iskolák pénzügyi juttatást, a magániskolák hitelt kaphat­nak a kritikus tárgyak okta­tó és szemléltető eszközeinek beszerzésére. Meddig jutottunk, hol ál­lunk mi a műveltségért folyó versenyben ? SZENES SÁNDOR Következik: Helyezésünk a műveltség világversenyé­ben. Vasárnap délelőtt nyílt meg a Babits Mihály műve­lődési központ színháztermének előterében a megye képző­művészeinek szokásos évi tárlata, ami június 6-ig naponta 10-től tekinhető meg. A tamási sütemények Pécsre délben indul a kocsi — Miért jó a minőség? Emelkedtek a fizetések központból egyaránt történik tehát nem éredemes erkölcsi okok miatt sem lazítani a sü­tödéken. Az igazgató szerint azonnal intézkednek, ha hiá­nyosságot tapasztalnak. Ter­mesztésen nem az ellenőrzés és az anyagi ösztönzés a ki­zárólagos oka a termékek jé .minőségének. Nagy a dolgo- aók tapasztalata; sok gondot fordít a vállalat a ,műszaki fe jlesztésre és mivel saját ma­ga adja el az áruját,' alap* vető érdeke az áru eladható­sága. A TAMÁSI KÖRZETI Sü­tőipari Vállalat dolgozóinak (csak a. fizikai munkásokról van szó) 25 százaléka 15 év­nél hosszabb idő óta dolgozik itt, 12 százalék 10 évnél, 20 százalék pedig 5 évnél hosz- szabb ideje. A jó munka nem az utóbbi időben kezdődött ennél-a vállalatnál. Már 1963-. ban országos hatodik volt az előző évi eredmények alap­ján- Jelentősen nőtt a dolgo­zóik .száma 1967-től; az akkori 136-ról 173-ra mostanáig. Ta­nuló csak 12 tartozik a vál­lalathoz. több is elkelne. Min­deneképpen figyelemreméltó, hogy a dolgozók évi átlagke. resete három év alatt 22 376 forintról 24 853 forintra emel­kedett. Termesztésen az .át­lagba a takarítónők is beletar­toznak, a legkisebb fizetésű- ek. Van olyan pék, aki csak-- nem 40 ezer forintot, keresett- Cnszágosart az elsők között kezdték Tamásiban a heti' 44 órás munkát, és az idén áp­rilis 1-től már heti 42 órát dolgozik 27 kemencemunkás és fűtő. A túlóra nem nőtt. Dombóvár * várossá nVilvá- • nítása miatt az 1973. végére tervezett rekonstrukciót 2 év­vel előbb megvalósítják, gon­dolva arra, hogy Dombóváron az iparfejlesztés, továbbá a kórház miatt rohamosan nö­vekszik a fogyasztás. Döbrö- közön saját boltot nyitott a vállalat. Piacot is keresnek maguknak, nem csupán a tér- • meléssel • foglalkoznak, A piac persze elég könnyen adódik- olyan esetben, ha kelendő az áru. Nemrég Budapestről is ■ érdeklődtek, szinte vagonszám. ra vinnék Tamásiból a torta­lapot. GEMENCl JÓZSEF AZ IGAZGATÓ megjegyez­te beszélgetés közbin, hogy természetesen nem regge^ in­dul Pécsre a szállítmány, vagy Komlóra, illetve Székes- fehérvárra. Első az ellátási terület. A pécsi szállítmány csak délben kel útra­Péntken egészen pontosan a következő . ha' aptjivalók kel­tek 'útra ^Tamásiból a - körzeti sütőipari vállalattól a dél-du- nántúl; nagyvárosiba: 780 tor­talap, 600 negyedkilós és 450 félkilós kuglóf, 180 diós ka­lács, 180 mákog kalács, S9 ki­ló sajtos kocka. 25 kiló töpör- tyűs pogácsa. 210 fonott ka­lács, 400 meggyes pite. SCO al­más pite. Tavaly 660 vagon lisztet használt fel a vállalat. Azt sajnos nem tudom közölni az olvasókkal, hogy dióból meny­nyi a felhasználás, de talán jobb is. így legalább nem áhí­toznak annyira — velem együtt — a szekszárdi vásár­lók a kalácsra, akik Otthon nem tudnak sütni. A helyzet- ugyanis az, legyünk csak őszinték, liogy . a Tolna me­gyében készített kitűnő ter­mékek eljutnak Pécsre, Kom­lóra. Székesfehérvárra (érde­mes ismételgetni a felsorolást) eljutnak továbbá Sim órator­nyától és Pálfától egészen Szakosig a tamási és a dombó­vári járás községeibe, sőt még Tengelic-Szőlőhegyre is, de Szekszárdid nem. No persze ez nem yolna baj, ha Szék- száriján is sütnének ennyiféle tésztát, süteményt, mégpedig ilyen minőségben. ‘az ELŐZŐ ÉVBEN 30 féle terméket készített a tamási vállalat, most már 44-et. ■ Nem véletlen tehát, hogy ismét kitüntették. Három év­vel ezelőtt minisztériumi és ÉDOSZ-kitüntetést kapott, ta­valy és az idén pedig a Tolna megyei Tanács VB és a Szak­szervizeitek Megyei Tanácsá­nak Elnöksége ítélte oda elis­merő oklevelét az egyre híre­sebb készítményekért, a mi­nőségi munkáért, a lakosság egyre jobb ellátásáért. Rózsa László igazgató — 18 éve igazgató ezen a helyen — azt mondja: anyagilag ösz­tönzik az állandó jó minőség -elérését. Az ellenőrzés, kós­tolás, felügyelet tulajdonkép­pen nem sok ember dolga, vi­szont a munkahelyen és 1 a (290) Az „agyvelők“ versenye Az Iskolaépítés című ötkö­tetes tanulmány szerzői rész­letes elemzést nyújtanak azokról a reformokról és re­formokért folyó harcokról, amelyek megpróbálják hozzá­idomítani az iskolát korunk társadalompolitikai, valamint tudományos és technikai kö­vetelményeihez. Az 50-es évek második fe­létől oktatási reformtörvények jelennek meg a Szovjetunió­ban, Bulgáriában, Csehszlová­kiában, az NDK-ban, Ma­gyarországon, Ausztriában, Svédországban, Finnországban, az NSZK szövetségi államai­ban, Hollandiában, Olaszor­szágban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és sok más országban. A bonyolult és részleteiben eltérő reform­változatok néhány közös jel­lemzője kidomborítható. Az egyik: a kötelező iskolai ok­tatást általában 8—9, 10—12 évre emelik. Ez a kötelező időszak az általános iskola al­só és felső tagozatát öleli fel, illetve a 10—12 éves oktatás­nál már valamilyen középfo­kú oktatási változatot is meg­valósít. A NYUGTALAN KÖZÉPFOK A hármas létra alján a2 al­só fok az elemi kulturtechni- kákat, a közös egynívójú alapműveltséget közvetíti; el­sajátíttatja, megszoktatja az adott ország közösségi, társa­dalmi tudnivalóit. A második lépcső: az általános iskola fel­ső tagozata, előrelépés a szak­tárgyi felvevő képesség növe­lésében, de més nem differen­ciál érdeklődés és tehetség szerint. A harmadik lépcső: a középfokú oktatás (kötelezően vagy anélkül) tagozatok vagy iskolatípusok egész rendszeré­ben már többnyire valamilyen alap vagy befejezett szakkép­zést nyújt, illetve csoportosít, szelektál, előkészít a felső ok­tatásra. Általánosítható közös jel­lemzője a reformoknak az is, hogy „alul” az általános isko­la alsó tagozatában és „felül” a felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatásban viszonylag alapve­tő változtatás nélkül, (leg­alábbis eddig) könnyebben al­kalmazkodott az új követel­ményekhez. „Alul” tantárgy- és tantervmódosításokkal, „fe­lül” a tudományterületek sze­rinti gyors differenciálódás­sal. Nálunk például 1938-ban 16 felsőfokú intézményben 37 karon, ma pedig 92 intéz­ményben 111 karon folyik az egyetemi, főiskolai oktatás. A középfokú oktatás azon­ban — századunkban, s főként az utóbbi egy-két évtizedben — világszerte az állandó nyugtalanság és átalakulás állapotában van. Az „általá­nosan művelő” hagyományos középiskola keretei széttör­nek. E keretek közé egyrészt betör a gyakorlati szakkép­zés, másrészt egymás mellett és egymás felett elhelyezkedő szakmai iskolatípusok egész hálózata alakul ki. Ebben a tudomány és a technika dik­tálta szakoktatási igények jutnak kifejezésre. Az általá­nos társadalmi igény pedig, hogy a szakmai iskolák vál­tozatai ugyanúgy nyissanak utat az egyetemi, főiskolai ok­tatáshoz, mint az általános művelő középiskolák. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK AZ ÉLEN A kapitalista országokban ez harc is a kiváltságos, va- gj’onos osztályok, rétegek műt veltségi monopóliuma ellen. Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban, Svédországban például csak meghatározott középiskolákból lehet az egye­temre menni, a többi közép­iskola-típus többnyire zárt, zsákutca a felsőfokú tovább­tanulás szempontjából. A munka melletti esti és leve­lező felsőfokú oktatás a ka­pitalista országokban általá­ban ismeretlen. A szocialista országokban elvben nincs zárt iskolarendszer, mindenki minden irányba tovább jut­hat. A gyakorlatban azonban ma még a középfokú képzés iskolánként és területenként fellelhető nívókülönbségei, a hátrányos szociális és művelt­ségi viszonyok, valamint a felsőfokú intézmények felve­vőképessége mégiscsak szelek­tálnak. Napjainkban az oktatásügy, az isKolapolitika minden szá­mottevő nemzetközi fórumán elismeri, hogy a Szovjetunió, az európai szocialista orszá­gok a kultúra és a közoktatás demokratizálásában az élre törtek, s a hagyományos is­kolai intézmények korszakos megújítását elsősorban ezek­nek az országoknak az iskola­reformjai tűzték napirendre, indították el. Nyugat-Európá- bar: és Amerikában ezzel ösz- szeíűggésben immár két év­tizede emlegetik, hogy a két rendszer között az „agyvelők” versenye is folyik a tudásért. Nixon még alelnök korában a Szovjetunióban és Lengyelor­szágban járt Rickover alten- gernagy kíséretében. Rickover visszaérkezése után úgy nyi­latkozott a New York Times- ban: „Az igazi versenyfutás közöttünk és a Szovjetunió között a művelődésügy terü­letén folyik, Az a nemzet lesz potenciálisan az uralkodó ha­talom, amely megnyeri ezt a versenyt... Oroszországban 1 millió 600 ezer középiskolás tett le olyan vizsgát, amelyet az Egyesült Államok végzős középiskolásai közül körülbe­lül csak 2 százaléka tudna le­tenni ...” KRITIKrrs TANTÁRGYAK AMERIKÁBAN Amikor 1957-ben az első szovjet szputnyikot fellőtték, P7. amerikaiak mintha kezd­tek volna lassan felébredni. 1963-tól a kormányzat húsz A SZEKSZÁRDI „GARAY JÁNOS” MGTSZ FELVÉTELT HIRDET Agronómusi állás betöltésére felvesz mezőgazdasági végzettségű férfi munkaerőt. Felvesz továbbá mezőgazdasági gépszerelőt, traktorosokat, kombájnosokat és kőműveseket. Jelentkezés: írásban a tsz irodájában. Rákóczi utca 69. sz. alatt a tsz elnökénéL ______________________(321) Né pújság 5 1870, május 10. S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents