Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

■f ÖLHÄ MEGYEI ‘VÜJfeKfOTETXlTWtEGYEgüI.IE'rcíff népújság p Jü MAGYAR SZOCIALISTA MUHKASPART TOLNA MEGYEI EIZOTT3AGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 115, szám ÄRA: 90 FILLER Kedd, 1910. május 19. A legjobbak között lregszemcse és Fornád kitüntetése Ünnepi termelési tanácskozás Fornádon Foto: Komáromi Zoltán Szombaton Horváth Géza. a MEDOSZ megyei titkára, két megyénkben gazdaságnak adta át a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a szakszervezet elismerő okleve­lét. Az első ünnepség szín­helye lregszemcse volt, a ku­tatóintézet gazdaságának köz­pontjában, a másik a Tamási Állami Gazdaság székhelyén, Fornádon. A két gazdaságot kitüntető, elismerő oklevél át­adása alkalmából rendezett ün_ népi termelési tanácskozáso­kon részt vett Szabó István, a Tamási Járási Pártbizottság első titkára, Fornádon pedig Vidóczy László, a járási ta­nács vb-elnöke is, és számos meghívott vendég, a megyei pártbizottság, a Tolna—Bara­nya megyei állami gazdaságok és a szomszédos üzemek kép­viseletében. Iregszemcsén, ahol dr. Kur- nik Ernő, a kutatóintézet igaz­gatója vette át az oklevelet, majdnem harminc dolgozó ju­talmazására, köztük öt kor­mánykitüntetés átnyújtására is sor került. A MEDOSZ megyei titkára beszédében — a gaz­daság termelési eredményeinek és a’ kutatási'célok megvalósí­tása «érdekében végzett mun­kájának elismerése mellett — kiemelte az iregszemcsei dol­gozók életkörülményeinek ja- vulását;az átlagbérek emelke­dését, a differenciáltabb bére­zést és a gazdaság vezetőinek azt az erőfeszítését, hogy a szociális viszonyokat előnyösen fejlesszék. A Tamási Állami Gazdaság­ban Tolnai István igazgató rö­vid visszatekintésében ismer­tette a fennállása huszadik év­fordulóját tavaly üniyepalligaz­daság fejlődésének ' mutatóit. Ezeken ; belül hangsúlyozásra érdemes, hogy a gazdaság az ország tíz legjqbb kukorica- termesztő mezőgazdasági nagy­üzeme közé tartozik és állan­dó munkásainak egyötöde dol­gozott szocialista brigádokban, vagy olyanokban, amelyek e cím elnyerésére törekedtek. A gazdaság egy ízben már elérte az élüzem címet. Szabó István, a járási párt- bizottság első titkára, a gaz­daság dolgozéit köszöntő és munkájukat rrft'gköszön.ő, sza­vaiban rámutatott arra, hogy a teljes megelégedettség szint­je elérhetetlen. Az egyéni és közérdek azonban összefonó­dik, a gazdaságban elért, szép egyéni kereset mögött a köz hasznát szolgáló magas terme­lési eredmények állnak. A vállalati programok és a népgazdasági terv összhangja A Könnyűipari Minisztérium átfogó vizsgálata Szántó Ilona, az MTI mun­katársa jelenti: Csaknem 100 vállalatra ki­terjedő felmérés fejeződött be a közelmúltban a könnyűipar­ban. A minisztérium közgaz­dasági főosztálya azt vizsgál­ta, összhangban vannak-e a vállalatok gazdálkodási prog­ramjai és a népgazdasági terv­nek a könnyűiparra vonatkozó 1970. évi előirányzatai. A je­lenlegi gazdaságirányítási rendszer körülményei között a könnyűiparban ez volt az első ilyen jellegű átfogó elemzés. A vállalatok programjai sze­rint a termelés folyó áron szá­mítva mintegy 10 százalék­kal növekszik, szemben a nép- gazdasági tervelőirányzatok­ban megjelölt 6,6 százalékkal. Megvizsgálták a mennyiségi előirányzatokat is. A pamut­fonal, a pamut ég a selyem- szövet kivételével valameny- nyi fontos termékből többet terveztek a vállalatok, mint amennyit a népgazdasági terv előirányoz. Lényegesen növe­lik az üzemek a belkereske­delmi forgalom számára fon­tos kötöttáruk, konfekcionált ruházati cikkek, műbőrök, függönyök, a szövés nélküli textíliák és a puhabőrök, bőr­díszmű-áruk gyártását. A vizsgálatot több intézke­dés követte' Néhány vállalatot utasítottak az értékesítés át­csoportosítására, vagyis arra. hogy a külkereskedelem he­lyett a belkereskedelem ren­delkezésére bocsásson bizo­nyos mennyiségű árut. Más jellegű intézkedés, hogy a cse­csemőkelengyére alkalmas alapanyagot nem engedik más célra felhasználni, továbbá a Békéscsabai Kötöttárugyár számára a bébi-kötöttholmik gyártásához és más üzemek el­látásához importfonalról gon­doskodtak. Az intézkedések hatása az év második felében már érezhető javulást hoz Megvizsgálták egyúttal azt is, mennyire megalapozottak a vállalatok termelési elő­irányzatai. hogyan támasztják alá azökat a műszaki és a munkaerő-feltételek, továbbá milyenek az értékesítési lehe­tőségek. s milyen szerződéses kapcsolatok alakultak ki az ipari és kereskedelmi vállala­tok között. Néhány gyártási ágban nagy teljesítményű auto­mata gépek beszerzése jelent számottevő új termelőkapaci­tás és egyben a munkaerő- hiány enyhítését szolgálja. A len- és kenderiparban ez évben 744 új szovjet gyártmá­nyú szövőgép szerelését kez-# dik meg, a szombathelyi pa­mutiparban hétezerrel gyarap­szik a fonóorsópark, a ken- der-jutagyárban 41 millió fo­rintos hitellel polipropilén-fel­dolgozó gépeket helyeznek üzembe. A . gyapjúiparban tolytatódik a fésUsfonóda; ka­pacitás bővítése; a Magyar Gyapjúfonó. és Szövőgyár 650 tonn* fonal gyártására alkal­mas berendezést kap, a Ric­hards Finomposz tógyár csor­nai telepén 4300, a Magyar Posztógyár dunaújvárosi fo­nodájában 2400 orsót szerel­nek fel. A kötőszövőiparban 45 új harisnyanadrág-kötőgép segítségével másfél millióval több harisnyanadrágot bocsát ki. Az alapanyaggyártás foko­zásához tizenkét új körkötő­gépet és tíz új lánchurkoló gépet szereztek be. A Habse­lyem Kötöttárugyár és a Bu­dapesti Finomkötöttárugyár növeli a bedolgozók számát, a Budapesti Harisnyagyár pedig a dobozi és a nagy'bátonyi te­lephelyein újabb 400 munkást foglakoztat. A Bonyhádi Ci­pőgyár jelenlegi beruházása eredményeként még ebben az évben félmillió párral, a kö­vetkező években pedig 700— 800 ezer párral több cipőt bocsát ki. A könnyűipari minisztéri­um vezetői az első átfogó vizsgálat után úgy döntöttek, !' hogy ez év második felére vo- I na tkozó kereskedelm; tárgya­lások, a megrendelések 1c - ! zárása után a belkéresked ■ ! lem szakértőinek bevonásúv: újabb felmérést kezdenek. 1. szintén azt célozza, hogy ,a’: MSZMP Központi Bizottságá­nak útmutatása szerint ellen­őrizzék és szükség esetén in­tézkedésekkel is elősegítsék a lakosság ellátásának javítá­sát. (MTI) Aradnál tetőzik a Maros árhulláma Az Országos Vízügyi Hi­vataltól kapott tájékoztfetás szerint a Tisza felső szaka­szán és a Szamoson igen lassú az apadás. Záhonynál már 24 órája stagnál a víz­szint. az eddigi maximum közelében, s további tartós tetőzésre kell számítani. A Szamosszögben elöntött te­rületekről a* hétfőre virradó éjjel kétéltűekkel, motorcsó­nakokkal, erősen világító ví­zijárművekkel folytatták a veszélybe került lakosság el- költöztetését. Vasárnap es­tétől hétfő reggelig négy­ezer embert szállítottak biz­tonságos helyre. Ezzel együtt eddig összesen 34 ezer em­ber települt át a veszélyez­tetett községekből. A Sza­mos és a Kraszna közötti te­rületekre a kiáradt vizet a tervek szerint Öpályi község­gel szemben, a gáton vágott „kapun" vezetik vissza a Krasznába. Egyelőre azonban a Kraszna vízszintje maga­sabb, s így meg kell várni, amíg jobban leapad a folyó, s csak ekkor kerülhet sor a víz visszavezetésére. A legfrissebb jelentések szerint a Maroson levonuló árhullám hétfőn délben a maximum körüli vízszinttel tetőzött Aradnál. Ehhez ha­sonló tehát a maximumot megközelítő duzzadás várha­tó a magyar szakaszon is. Ezért az éjszaka felvonulta­tott ái-védelmi erőket hétfőn délelőtt újabb osztagokkal és számos géppel erősítették meg, s még további erőket irányítanak ebbe a térségbe, hogy felkészüljenek a magas árhullám fogadására, bizton­ságos levezetésére. A nyírségi községek vendégül látják az árvízkárosultakat ■ Gyorsfőző konyhákat állíta­nak fel, élelmet és lakást bo­csátanak a nyírségié^ az ár­vízi menekültek rendelkezé­sére. A beiregsurányi Béke és Barátság Termelőszövetkezet például 2500 árvízkárosultat fogadott be, 500-zal többet, mint, a község egész lakossá­ga. Számos helyen gyűléseken határozták el a falvak lakói, hogy vendégnek tekintik a menekülteket és otthonukat’ ajánlják fel a 30 000 kitelepí­tettelek. A pünkösdi ebédnek körülbelül 20 000- árvízkáro­sult. volt a vendége. A felső-tiszai árvíz miatt Mátészalka és Csenget', illet­ve Mátészalka és Zajta közöt­ti kU mellékvonalaikon —egy­aránt 30—30 kilométeres sza­kaszon — szünetel a vasúti közlekedés. Vasárnap délután megkez­dődhetett a vagyonmentő ex­pedíciók munkája az elöntött Szamos menti községek egy részében. Megindultak a két­éltű járművek és a motoros pontonok karavánjai. A ház­tetőik magasságáig elöntött községek felett, hogy a szét­széledt állatokat is mentsék, így jutattak el az elsőként el­öntött községekbe, Szamosta- tárfalvára, Komlódtótfalura, Csengei-simára és Szamosbecs- ré, ahol a termelőszövetkeze­tek telephelyein állatcsopor­tokra bukkantak. A szarvas- marháknak csak az orruk volt kint a vízből, de a szeren­csétlen állatok a háromnapos kínlódás után is éltek még. Találtak három istállót is* amelyben jcsak 15—20 centi­méteres levegőréteg volt a mennyezet és a víz között a bennrelkedt több mint száz szarvasmarhából hetven, még­is életben maradt. A Tolna megyeiek segítsége A Dombóvár és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ igazgatósága, a helyi párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetőség javaslatára hétfőn a reggeli órákban úgy döntött, hogy a szövetkezet tízezer forintos támogatással siet az árvízsújtotta Tisza és Szamos menti lakosság gyors megsegítésére. Az élenjáró szövetkezet mozgalmi szervezetei és szakmai vezetői a nemes gesztust felhívással toldják meg, benne ajánlják az ipari, mezőgazdasági, szövetkezeti vállalatok­nak, szerveknek és intézményeknek, hogy csatlakozzanak a természeti csapás enyhítését célzó felajánláshoz. Tervezik a szövetkezetnél, hogy a saját dolgozóik körében szervezen­dő gyűjtéssel is hozzájárulnak az otthonaikból kitelepí­tett lakosság szenvedéseinek enyhítéséhez. A dombóvári értesülést követő félórában újabb hír ér­kezett szerkesztőségünkbe. A Bonyhád és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ új ÁBC-áruházában dolgozó, Ho Si Minh-rői eine- vezett kilectagú szocialista brigád ötszáz forintot aján­lott fel az árvízkárosultak megsegítésére­E brigád kezdeményezését követve Boyhádon még az­nap 17 szocialista brigád csatlakozott hozzájuk és kezdett hozzá a gyűjtéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents