Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

OLNA KEGYE! VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! EPUJSAG t A MAGYAR SZOCIAUSTfl MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA | XX. évfolyam, 113. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. május 16. Hazánkba látogat Franz Jonas Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke júniusban hivatalos látogatás­ra Magyarországra érkezik. Hazaérkezett a magyar kormányküldöttség a KGST ülésszakáról Pénteken délelőtt hazaérke­zett Varsóból a magyar kor­mányküldöttség, amely részt vett a KGST Tanácsának 24. ülésszakán. A delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke ve­zette. Tagjai voltak: Apró Antal, a Minisztertanács el­nak vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyet­tese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Timár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Pé­Fock Jenő miniszterelnök a Ferihegyi repülőtéren, a kül­döttséget fogadó Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes társaságában. (Képtávírónkon érkezett.) nökhelyettese, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, Bálint József, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Szita János, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok titkárságá­tep János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés­ed postaügyi miniszter, dr Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter. Ott volt Ta- deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. amelyeket a nemzetközi kon­zultációk során elsősorban előtérbe kell állítani. Ezt azért tartom lényeges ered­ménynek, mert a gazdaságpolitika bizonyos mérvű összehangolásának még a tervek koordináció­ját is meg kell előznie. hiszen minden ország gazda­sági fejlesztésének alapja a gazdaságpolitika. — Az ülésszakon jóváhagy­tuk a tervkoordináció tovább­fejlesztésének irányairól szó­ló okmányt. Ez elsősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésre vonatkozó prognó­zisok kidolgozásában, össze­hangolásában, és ennek se­gítségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a nép­gazdaság fontosabb ágaiban hosszabb időre, 15—20 éves időszakra is, egyeztessük a fejlesztési, célokat. Ez min­denekelőtt azokon a területe­ken fontos, amelyek döntően befolyásolják országaink fej­lődését, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítását, így különösen fontosnak tart­juk hosszabb távlatra szóló együttműködési javaslatok ki­dolgozását a fűtőanyag- és energiagazdálkodás terén, a vaskohászatban, a feldolgozó ipar ágazatai közül a közúti járműipar, a számítástechni­ka, valamint a műanyag- és műszáltermelés területén. — A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST-országok gazdasági intézményei között az ed­diginél szervezettebb és szélesebb körű kapcsolatok létesítésére. Különösen fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatok rend­szeréről szóló határozatot, amely arra irányúi, hogy a KGST-országoknak az együtt­működésben érdekelt szervei — és aláhúzom, hogy itt nem­csak minisztériumokról, ha­nem vállalatokról, kutatóin­tézetekről és más gazdálkodó intézményekről is szó van — közvetlen kapcsolatba lépje­nek egymással és keressék együttesen az együttműködés lehetőségeit. A közös szerve­zetekről szóló határozat cél­ja. hogy elősegítse olyan in­tézmények létesítését, ame­lyek egy-egy adott gazdasá (Folytatás a 2. oldalon). Az országos népművelési konferencia tanácskozása Az országos népművelési konferencia pénteken a tézi­sek és a beszámoló fölötti vi­tával folytatta tanácskozását a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében. Az elnök­ségben foglalt helyet Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, művelődés- ügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Or­bán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Mol­nár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára és Kárpáti Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A vitában elsőként Antalfia Jenő országgyűlési képviselő szólalt fel. Arról számolt be, hogy az országos népművelési tanácskozás előkészületeivel párhuzamosan 1968. óta mun­kálkodnak a közművelődési törvényjavaslat előkészítésén. Dr. Köpeczi Béla, az MTA elnökhelyettese után Aczél György, az MSZMP KB tit­kára szólt a konferencia részt­vevőihez. Kijelentette: az a cél, hogy az egész felnőtt lakosság a kor kulturális szintjén éljen és gondolkozzék, hogy a mű­veltség, a kultúra ne csak az iskolákban, ne csak magas szellemi szinten, a tudomány­ban, a művészetben legyen jelen, hanem hassa át az életet. Túlzott biztonságra törekedtek Fock Jenit nyilatkozata Idén nőtt az árukészlet, de a keresletet nem tudták kielégíteni Bővíteni kell az árak választékát, növelni az olcsó áruk mennyiségét Hazaérkezése után Fock Je­nő a következőkben válaszolt a Magyar Távirati Iroda mun­katársának kérdéseire: — Mi volt a kormányfők szintjén megtartott varsói1 KGST­ülésszak jelentősége? —■ A most lezajlott 24. ülés­szak fő célja unnak a mun­kának az áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkvában a KGST-tagálla- mok párt- és kormár.yvezető- inek részvételével megtartott ülésszak határozata alapján indult meg és arra irányul, hogy kidolgozzuk a szocialista gazdasági integráció program­ját. E program jelentősége in­dokolta, hogy a varsói ülés­szakon az országok delegáció­it kormányfők vezették. — Az ülésszaknak kettős jellegé volt. Egyrészt a végre­hajtó bizottság jelentése alap­ján megvizsgáltuk az integrá­ciós program kidolgozására irányuló, rendkívül széles kö­rű és bonyolult munka állá­sit, eszmecserét folytattunk annak további irányáról és jóváhagytuk a kidolgozandó program rendszerét és szerke­zetit. Másrészt konkrét hatá­rozatokat hoztdnk több olyan kérdésben, amely a KGST- országok együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájé­koztatást adtak az 1971—75. évi népgazdaság' tervek koor­dinálásának eddigi eredmé­ayKirői, — A KGST 23. ülésszaka óta eltelt egy év a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló munka je­gyében ■ folyt, ezt országaink közvéleménye is érdeklődés­sel kíséri. A KGST-országok vezető gazdasági szakemberei, ideértve a kormányok illeté­kes tagjait rs, rendkívül in­tenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának ki­dolgozásába. Ez igen bonyo­lult és nem kis időt igénybe­vevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé so­rolhatjuk, hogy mór ezen az ülésszakon több fontos határozatot tudtunk hozni. A munka nagyobbik része azonban még hátravan. A viták során olyan problémák is felmerüllek, amelyek tör­ténelmileg is újak, amelyek megoldására nincs sablon, amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaságtudo­mány js csak most keresi az utat. — Milyen fő kérdésekre utalt Foclc elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? — A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vo­natkozik. Az ülésszak jóvá­hagyta a gazdaságpolitika egyeztetésére irányuló kon­zultációk rendszerét és meg­határozta. hogy melyek azok a gazdaságpolitikai kérdések, Tolna megye kereskedelmi szakemberei tegnap nagy je­lentőségű tanácskozást tartot­tak a szekszárdi Babits Mi­hály művelődési házban. Dudás Antal, a megyei párt- bizottság osztályvezetője elnö­költ a tanácskozáson, amelyen részt vettek a Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek ügy­vezetői, kereskedelmi előadói, a Tolna megyei Népbolt, a nagykereskedelmi vállalatok képviselői, a járási tanácsok és. a pártbizottságok kereske­delmi munkával foglalkozó munkatársai. Részt vett a ta­nácskozáson az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, So­mi Benjamin is. Dudás elv­társ megállapította, hogy ,,az új gazdaságirányítási rend­szer eddig eltelt két eszten­deje után mind világosabban látjuk, hogy annak egyik lé­nyeges feltétele a kiegyensú­lyozott piaci viszonyok meg­teremtése. Ez viszont azt kí­vánja meg, hogy a kereslet és kínálat viszonya mielőbb el­tolódjon a kínálat javára fo­gyasztási cikkekben is.” A be­vezető után Horváth József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott vitaindítót. — Megyénk területén a la­kosság közvetlen áruellátását döntően a tanácsi és a fo­gyasztási szövétkezeti kereske­delmi egységek biztosítják. E két szektor által lebonyolított forgalom évről évre emelke­dik és ez a megye lakossá­gának növekvő jólétét, a ke­reskedelmi dolgozók jobb hoz­záállását'és a bolthálózat fej­lődését is tükrözi — állapítot­ta meg az elnökhelyettes. Ez­után arról szólt, hogy a la­kosság pénzkiadásainak több mint 90 százalékát áruvásár­lásokra, szolgáltatásokra köl­ti. A kiskereskedelmi árufor­galom 69-ben 8,7 százalékkal növekedett, 1968-hoz viszo­nyítva. A szövetkezeii kiske­reskedelmi forgalom növeke­dése töob mint háromszorosa volt az állami kiskereskede­lem forgalmának. A kiskeres­kedelem árukészlete decem­ber 31-én 343 millió forint volt, amely .33 millió forint­tal" haladta meg az előző évi zárókészletet. — Az elmúlt évben me­gyénk kereskedelmében is ta­pasztalható volt, hogy eseten­ként indokolatlanul túlzott biztonságra törekedtek, s ez rányomta bélyegét a lakossá­gi áruellátásra, melynek kö­vetkeztében a kereslet nem ta­lálkozott a kereskedelem ál­tal' nyújtott árukínálattal. Ezek részben objektív, rész­ben nem megfelelő döntések miatt következtek be — mon­dotta vitaindítójában Horváth Jpzsef,. Az előadó értékelte 1970 első négy hónapjának ta­pasztalatait is. A kereskede- iein megfelelően felkészült a tavaszi kereslet kielégítésére, éleUuis7.erekb<)l. iparcikkekből 'óbb az ellátás, a kínálat, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. De ennek oka az Is, hogy a vásárlóerő szerényebb mértékben növekedett, mi­után a nyereségrészesedések összege a tavalyinál alacso­nyabb szintet ért el, aktívab­bá vált a kereskedelem kész- letfeltöltési tevékenysége, élelmiszerekből is javult az ellátás. A kiskereskedelem ár­indexe az év első hónapjai­ban 101,1 százalék volt. or­szágos szinten. Ezen belül több ellentmondás fi évelhető meg. Februárban ugyanis túl­ságosan magas volt az ár­index, januárhoz viszonyítva. Külön szólott, a húsellátás problémájáról a megyei ta­nács elnökhelyettese. Elisme­réssel szólott azokról a tö­rekvésekről, amelyeket né­hány fogyasztási szövetkezet a lakosság jobb ellátása érde­kében végez. Kiemelte a bála- széki fmsz húsfeldolgozó — valamint a termelőszövetkeze­tek hasonló jellegű kezdemé­nyezését. A Tolna megye székhelyén működő nagykereskedelmi vállalati kirendeltségek nem tudják teljes megelégedésre ellátni feladataikat — állapí­totta meg. — Ennek az az oka, hogy kevesebb árut, kisebb választékban kapnak, mint a Pécsett székelő központi le­rakatok. A feladatokról szólva Hor­váth József arra hívta fel a kereskedelmi szakemberek £i­(Folvtatás a 2. oldalon.) f ^ fii/ P£C3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents