Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Ifj úság védelem a paksi és dombóvári járásban Nyári továbbképzés Kiváncsi szemek, nagy érdeklődés ■ áíj .» • i *> A KISZ Tolna megyei vég­rehajtó bizottsága szerdai ülé­sén az ifjúságvédelem tapasz­talatait vitatta meg, olyan kérdésként, amely szerves ré­sze a KISZ érdekvédelmi fel­adatának. A paksi ©s a dom­bóvári járás titkárai Simon János és Jutkusz Győző szá­moltak be a végrehajtó bizott­ságnak az ifjúságvédelmi mun­ka eredményeiről, illetve hiá­nyosságairól, szólva a ' jelenté­sekben az ifjúságvédelmi, ér- dekvédelmj tevékenység javí­tását célzó legfontosabb fel­adatokról is. Az 1970/71-es KISZ-oktatási év intézkedési tervét szintén ezen az ülésén tárgyalta meg és hagyta jóvá a KISZ Tolna megyei végrehajtó bizottsága. Az oktatási év októberben nyílik meg és igén változatos formákat kínál a magukat to­vábbképezni kívánó fiatalok­nak. Közülük csak kettőt em­lítenénk. így például az Ifjú­sági aktivisták fórumát és a fiatalok nagy tömegei számá­ra önképzési lehetőséget nyúj­tó Ifjúságpolitikai vitafóru­mot. Még e hó végéig elkészí­tik a járások a vb által szer­dán jóváhagyott intézkedési terv alapján 1970/1971. évi ok­tatási terveiket. Ezután került sor a nyári KISZ- és úttörővezető-képzés programjának előterjesztésére. A fadd-domborj vezetőképző táborban ezen a nyáron tizen­két turnus végzi el az egy-egy hetes tanfolyamot. Elsőként a KISZ-szervezetek gazdasági felelősei, valamint a propa­gandisták, kulturosdk érkez­nek a táborba. A vezetőkép­zés záróturnusában a vízi szaktábor tagjai, az ifjú nép­művészek és az iskolai KISZ- szervezetek titkárai ismerked­nek az MSZMP KB 1970. feb­ruár 18—19-i ülésén hozott if­júságpolitikai határozatának feladataival. fogadta Bonyhádon azt a különös menetet, amelyben a gimnázium go-cart szakkörének tagjai vonultak föl a munka üunepén. Mint képünkön is látható, a fiúk nem kis büszkeséggel és biztonsággal ülik meg kényelmesnek és csöndesnek alig­ha nevezhető benzinparipáikat. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a go-cartosok ünnepi parádéját a legifjab­bak, (a többnyire még rollerra kárhoztatottak) tekintették meg a legsóvárabb csodálkozással, valami olyat gondolva, mint hajdan Toldi Miklós... Ö. ha én is köztelek lehetnék, gyönyörű vitézek, aranyos leventék... Vízre kelt természetjárók Kajakkal, Taplósig Kirándulásra álmodottan szép idő A'blt; amikor- május első napjaiban kilenc kajak szállt a Sió-csatorna megáradt vizére dr. Pataki József fánál-'' úrral az élen. A vízi járművek utasai, gondos előkészítés után — amely az indulást megelő­ző hetekben zajlott fáradtságot nem ismerőén — a Garay Já­nos Gimnázium természetjáró- szakkörének tagjai voltak, ők vették kézbe az evezőket. Az úticél: Taplós. Mint ezt a túra vezetője el­mondotta, ez az út csali a nyi­tánya volt a természetjárók idei gazdag programjának. A Sión kajakokkal megtett „sé­ta” még nem komoly kajako­zás. csupán kajakozgatás volt, mivel a tapasztaltabbak, régi természet j árók és kajakozok ezen a túrán vezették be az elsőéveseket a vízi jártasság alapvető tudományába. Az evezés, valamint a kormányo­zás fortélyait itt sajátíthatták el a kezdők. — Elnézést a kellemetlen kérdésért, mm borult föl sen­ki? — Megúsztok a túrát ilyen, ma még fogvacogtato közjáté­kok nélküL — A kérdést, úgy hiszem iyálasz nélkül-is el lehet dön­teni: mégis föltesszük: népsze­rű a természetjáró-szakkör? " 'Já -Valóban könnyű kitalál­ni a választ. Természetesen nagyon népszerű a szakkör minden programja. Bár ami a kajakozást illeti, úgy néz ki, hogy járművek nélkül mara­dunk. A kilenc kajakot ha­marosan ki akarják szállítani Domboriba és ezt az intéz­kedést sehogyan sem tudják méltányosnak ítélni a szakkör tagjai, akik igen sokat fárad­tak a kajakok javításával. Sokszor zuhogó esőben, igen mostoha időben jöttek ki a csónakházba, hogy a túrázás­ra alkalmas tavasz érkezésé­vel vízre is lehessen szállni. — Valóban nem sok köze van a méltányossághoz az in­tézkedésnek. Milyen megoldást ajánlanának? — Domboriba problémát je­lent az utazás. Jó lenne, ha a kajakok itt maradnának, vagy legalább részben maradnának. Nagyon reménykedünk ... Mif fűzhet ehhez az újság­író? Kezét szívére téve csak azt, hogy bár ne reményked­nének hiába a gimnázium ter­mészetjárói! ■— N. V, — Várjuk a fiatalokat Kőbányán, a Jászberényi úton hatalmas, impozáns épületen dől- qoznak az építőipari brigádok. A készülő, korszerű tanügyi épület mellett áll már a hatalmas sportcsarnok, a gyönyörű eoealo, az udvaron pedig most bújnak ki a földből a húsipart, konzervipart és hűtőipari tanműhelyek fészlegei. A Bercsényi Miklós eleimi- szeripari iskola régi, lebontásra váró épülete a XX. kerületben, Pesterzsébeten, a Dózsa György út 13. számú telken áll. A fejlő­dés és haladás oly nagymérvű, hogy szinte kevés a szó ahhoz, hogy ezt kellően be tudjuk mutatni. Az alapproblémák tehát meg­oldódnak, csak éppen az a kérdés, hogy lész-e kit tanítani? A vágóhidakon kevés a szakmunkás, pedig jó a kereset. Kell a szebb, a jobb minőségű húsáru? Nagyon kell! Panaszkodunk, mondjuk, ha az ellátás terén baj van. Igen, ezt tesszük'. Ki fogja elkészíteni a jobb minőségű árukat? Ez a kérdés. Az új iskolában nagy létszámú osztályokat szerveznek. A még meglévő, régi épületben, a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézetben, Pesterzsébet, Dózsa György út 13, várják B jelentkezőket, Szelényi Zoltán Endre igazgató Egyetemi előkészítő tábor augusztus 9-től 29-ig Jelentkezési határidő: május 25 Az ELTE bölcsészettudomá­nyi karának KISZ-bizottsága 1967-ben, tehát három évvél ezelőtt hívta életre a Studium Generale intézőbizottságát. A Studium Generale arra vállal­kozott — még jóval az előtt, hogy közvéleményünk ér­deklődésének középpontjába került volna a munkás- és parasztfiatalok egyetemi to­vábbtanulásának problémája, — hogy az oktatók és a felső éves hallgatók közreműködé­sével segítséget nyújt az egye­temi tanulmányok folytatására készülő munkás- és paraszt- származású középiskolás fiata­loknak. AZ ÖSSZTÁRSADALMI GONDOK megoldása elképzelhetetlen ugyanis ilyen arányú össze­fogás nélkül — mondották ki a Studium Generale megala­pítói, amikor elhatározták, hogy a munkából, a munkás- és parasztszármazású diákok fölkészítéséből részt kérnek. Néhány adatot idéznénk az indítóok alapját képező sta­tisztikákból, annak illusztrálá­sára, hogy már 1967-ben sem volt elhamarkodott dolog fel­figyelni a munkás- és paraszt­fiatalok egyetemi tanulmá­nyoktól való távolmaradására. Áz Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen 1962-ben a hallga­tók 44,2 százaléka, 1966-ban 30,6, 1969-ben 24,7 százaléka volt munkás-, vagy paraszt­származású. Csak a bölcsészet­tudományi karon az 1963-as év » 49,6 százalékáról 20,6 százalék­ra csökkent a munkás- és pa­rasztszülők gyermekeinek a száma. A csökkenés tenden­ciái nem, hogy nyilvánvalóak, hanem hathatós intézkedése­ket követelőek, kivált, ha to­vább lépünk a probléma vizs­gálatában és azzal is számo­lunk, hogy az ország lakossá­gának több mint felét kitevő falusi népesség gyermekei ad­ják az ország felsőoktatási in­tézményeiben a nappali tago­zatra jelentkezők 18 százalé­kát, míg az összlakosság egv- ötödét kitevő Budapest 30 százalékot] NAPJAINKBAN SOKAT BESZÉLÜNK arról, hogy a továbbtanulást nagymértékben befolyásolja, hogy a középiskolás fiatal mi­lyen közegben él; családjában van-e tanult ember, vagy nincs; családjának milyen a mikroklímája; milyen erősek a család, vagy a lakóhely meg­kötő hagyományai; milyenek az elvárásai; milyenek a szo­ciális körülmények; a lakás- helyzet, a kommunális ellátott­ság és így tovább. Ezek a té­nyezők, — bár sokáig figyel­men kívül hagytuk őket —, mind erőteljesebben befolyá­solják tanulóifjúságunkat, kü­lönösen azokat, az egyébként jó képességű munkás- és pa­rasztfiatalokat, akik — ha sza­bad így mondani —, hazulról nem szellemi kulákbirtokkal, nem minden jóval ellátva indulnak az életbe. A feladat ezért világos, ezért nem odáz­ható semminemű segítség megadása azoknak a tanulók­nak, akik e segítséggel elfog­lalhatják helyeiket felsőokta­tási intézményeinkben. A STUDIUM GENERALE egyetemi előkészítő tanfolya­ma két csoportban működik, egyik csoportjában budapesti, másik csoportjában vidéki munkás- és parasztfiatalok ké­szülnek föl egyetemi felvételi vizsgájukra. A tanfolyam részt­vevői harmadikos középiskolá­sok. Mivel a távolságok miatt év közben igen nehéz lenne megszervezni a tanfolyam munkáját, az idén a vidéki tanulók számára nyári, bent­lakásos tanfolyamot rendez­nek, augusztus 9-től 29-ig, Budapesten, ami a fővárost nem ismerők részére lehet vonzó, noha a tanfolyam prog­ramja meglehetősen sűrített. Mint megtudtuk, egész napos munkával kell számolniok a nyári egyetemi előkészítő tá­bor 150 hallgatójának. A prog­ramot a tanszékek oktatói ál­lították össze, a felső éves hall­gatókkal egyetértésben. A cél a szaktárgyi felkészülésen tűi egy olyan szellemi légkör ki - alakítása, amely az igényék növelésével a későbbi, önálló munkára is ösztönzést adhát. Egyébként a tábor részletes programját a Studium Gene­rale intézőbizottsága június közepéig küldi meg az érdé- kelteknek. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSKÉNT annyit erről a programról, hogy délelőtt nyelvórák lesz­nek és könyvtári munka. Dél­után szeminárium a magyar és a történelem szakra jelent­kezőknek, illetve nyelvóra a> két nyelv szakosoknak. — má­sik választott nyelvükből. A késő délutáni órákban kezdőd­nek a meghívott előadók elő­adásai, vitákkal. A vacsorát különféle, közös kulturális programok követik. így: min­den másnap filmelőadás, a közbeeső napokon hangver­seny, színház, vagy a szak­tárgyi fölkészüléshez közvet­lenül kapcsolódó, kötetlen eszmecsere. A Studium Generale 1970. évi nyári egyetemi előkészítő táborába elsősorban az isko­lákon keresztül fogad el je­lentkezéseket, amelyeket má­jus 25-ig lehet eljuttatni az ELTE bölcsészettudományi ka­rának Studium Generale in­tézőbizottságához. (Bp. V., Pes­ti Barnabás u. 1). Kivételes és indokolt esetekben az intéző- bizottság közvetlen jelentkezé­seket is elfogad. BÍZUNK ABBAN, HOGY a fiatalok kínálta segítséget megyénkből számos munkás- és parasztszármazású tanuló veszi igénybe azok közül, akik az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészkarán .kivált­ják folytatni tanulmányaikat. Ezt követően minden évbeh. — amíg' csak erre szükség van. — megszervezik a felvételire készülőknek ezt a nyári tábo­rozást. Á résztvevők csak''^pj útiköltséget térítik.

Next

/
Thumbnails
Contents