Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

.gp**»* TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ XX. évfolyam. 101. szám ARA: 1,20 FORINT Péntek, 1970. május 1. A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS ZASZLAJA ALATT ÍRTA: SCHROTTNER KÁROLY, AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRA békének^^^^BjSteJiBBálságá- nak zászlaját. AszSVjs^^WpS mély következetességgel érv9»- nyesíti a lenini hagyatékot, 1945-ben az alkotás útjára lé­pő magyar népnek azonnal ba­ráti kezet nyújtott. Felszabadulásunk 25 évének mindegyik időszakában érez­tük és részesei voltunk a Szovjetunió önzetlen, baráti, sokoldalú politikai és gazda­sági segítségének. A Szovjet­unió a leghűségesebb, a leg­több áldozatra kész szövetsé­ges. Egész eddigi fejlődésünk és további felemelkedésünk — osztály- és nemzeti érde­keink teljesülése — kapcsol bennünket elválaszthatatlanul a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Az MSZMP és a magyar nép vallja és következetesen al­kalmazza az internacionaliz­mus elveit és gyakorlatát. Ezért erősítjük és növeljük baráti kapcsolatainkat a szo­cializmust építő, a független­ségükért küzdő, a haladást képviselő népekkel. Munkás- osztályunk, dolgozó népünk — megyénkben is — megnöveke­dett felelősségérzete, erősödő internacionalizmusa jut kifeje­zésre abban, amikor elítéli az —egység megbontására való tö- JBHíést, tiltakozik az imperia- agressziói ellen, és anyagi segítséget nyújt Viet­namnak \s a szabadságért küzdő r ípetnek. A me oszlott és háborús gó­cokkal ;űzpelt világban nem volna l ebres, ha az intema- cionaliz rtust és annak gya­korlatait {leszűkítenénk a kap- csolatoln ápolására, a tiltakozá­sokra éa>sa anyagi segítség- adásokra. \7***«»­Az a tény, hog't^S-MíMJMl nagy tekintélyt és el­ismerést vívott ki, az, hogy szocialista az iparunk és mező- gazdaságunk, hogt* 25 év alatt elmaradt agrárországból kö­zepesen fejlett ipari országgá fejlődtünk, megszüntettük a munkanélküliséget, leraktuk a szocializmus gazdasági alap­jait és kitűzhettük ragyogó jö­vőnket, a szocializmus teljes felépítését, mind-mind növelte hazánk tekintélyét a világban. Eredményeink ugyanakkor nagy erkölcsi segítséget jelen­tenek a függetlenségért, sza­badságért küzdő, ipa még el­nyomottak számára. A Szak- szervezeti Világszövetség VII. kongresszusán, Budapesten a szövetség főtitkára ezzel kap­csolatban a következőket mondotta: „Nyugatról Magyar- országra jövő jóindulatú dol­gozók az eredmények láttán kénytelenek a szocializmusról alkotott elképzeléseiket reví­zió alá venni. Barátaink vi­szont új lendületet, lelkese­dést és erőt merítenek igazsá­gos harcukhoz”. Amikor megyénkben a mun­kások és termelőszövetkezetek tagjai, az értelmiségi dolgo­zók következetesen tevékeny- sEEKE^—Ä^djart politikájának végreK3TtáSej5^**,<«űJikor tö- megszervezetek**&s-J3jSSsaiatak hatékonyabbá teszikn*uijK!S, jukat, az iparban és mező»*, gazdaságban még gyorsabban növekszik a termelőerő haté­konysága, nemcsak az élet- színvonal további növekedésé­nek előfeltételeit teremtjük meg ezzel. Mindez erősíti nép­gazdaságunkat, a szocialista vi­lágrendszert, mely a béke fenntartásának és megszilár­dításának egyik fontos eleme. A mindennapi szorgalmas munka minden területen — a sok kicsi sokra megy elvei alapján —, így járul hozzá Alsótengelic újabb kitüntetései A nyereség megkétszereződött — Európában az elsők A sokszorosan élüzem Alsó- tengelici Kísérleti Gazdaság eredményei az utóbbi két év­ben még tovább javultak. Csonka Károly igazgatásával 1969-ben akkora nyereséget produkáltak, ami csaknem két­szerese az 1968. előtti évek át­Tegnap'flálután ünnepséget tartottak Katalán-pusztán, átadták az állattenyésztési KutatóintézetuAlsótengelici Kísérleti Gazdaságának a „Kiváló VállalaN^i a ..Szo- cialtsta Munka ValfiBüW* kitüntetést. Az ünnepségen a dolgozók mellett sok vendég volt része­se a jó munka örömének, köz­tük Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Néhány adat az elmúlt év termelésének és gazdálkodásá­nak eredményeiből. A kukori­ca átlagtermése holdanként 42 mázsa, májusi morzsolt. Egy- egy tehén évi átlagos tejter­melése 4433 liter. Egy juh éves gyapjúhozama átlagosan nyolc kiló. A gazdaság növényter­mesztési és állattenyésztési üzemágai megkapják az élüzem-kitüntetést a gazdaságon belül. (Ezt a ki­tüntetést már nem központi­lag adományozzák). Az or­szágban összesen két helyen található New-Hampshire faj­tájú nemesítő baromfitelep, az egyik Alsótengelicen. Sokat se­gít a tenyésztelep a háztáji gazdaságok baromfiellátásá­ban. A gazdaság telepén egy- egy tyúk évi tojáshozama 217. Nagyon jó eredmény a szarvasmarha-tenyésztésben és a sertéstenyésztésben egyaránt a szaporulat mennyisége: a lat borjúból lüi, i'lllUiüHw 1618. A nettó termelés 22 száza­lékkal nőtt 1968-hoz viszo­nyítva, 5,7 millió forinttal. A munka termelékenységének növekedése 15 százalék. Fon­tos mutató a kitüntetések el­nyerése szempontjából is, hogy csökkent a gazdaságban a bal­esetek száma. Két évvel ezelőtt szocialista brigádmozgalom nem volt Al­sótengelicen. Tavaly már olyan jó eredményeket értek el a dolgozók ebben a versenyben, hogy csak egy brigád nem tudta teljesíteni a felajánláso­kat. Különösen a traktorosok értek el kiváló / telje­sítményt, s ezzel /lnyer­ték a gazdaság 20 /zer fo­rintos fődíját, aí ezüst- serleggrf A Komarov tr/ktorosbrigád munkáját Csonk#Károly igaz­gató csak a legnagyobb el­ismerés hangj*i tudja emlí­teni. A szocialista brigádok ré­szére összes^ 85 ezer forint jutalmat tűytt ki a gazdaság vezetése, a s#ikszer vezettel kö­zösen. i 3jíá£yeiw kaptak miniszteri Kitüntetést, 37-en vállalati kiváló dolgozók. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés élüzemavatásá- val kapcsolatban 39 dolgozó részére adtak kitüntetést, s mindezen kívül következett még a szocialista brigád cí­mek elnyeréséhez járó oklevél, jelvény, pénzjutalom. Összesen 144 40Ö - forintot adtak át., A tenyésztésben, ami az üzem fő munkája, új utakat keresnek. Jellemző a már el­ért eredményekre, hogy Euró­pában elsőként kezdték el a szarvasmarha-ivarzás szinkro­nizálását. igemenci) , nagy világkérdések megoldá­sához, az igazságért küzdő munkástestvéreink harcainak győzelmeihez. Tehát a szor­galmas munka egyben inter­nacionalista kötelesség is, mely létünk, előrehaladásunk fontos záloga, és népünk érdekeit szolgálja. Munkásosztályunk az el- múlt 25 év alatt az eredményeinken keresztül be­bizonyította ország, világ előtt, hogy hivatott az ország veze­tésére, kész a népért minden áldozatra. Hatalmon lévő osz­tályunk sorsa — történelmi hivatásának teljesítése közben — alapjaiban megváltozott. Az ^Jnyomott osztályból az ország VeStó osztálya lett. Soraiból kerünH^ip népünk kiemel­kedő egwniségei. Hatalmasat fejlődötürszámszerűségben, mű­veltségen, technikai ismere­tekbe# világnézetében és er- kölcyben. yzető osztályunk hű szövet- sé#se a parasztság, olyan fej- IJBésen ment keresztül, mely #intén egyedülálló a magyar miép történetében. Parasztsá­gunk ma biztos megélhetésé­nek tekinti á termelőszövetke­zeteket, és felelősségteljes te­vékenységgel járul ho^zá nép­gazdaságunk fejlődéséhez. Sikereink mind nagyobb ha-» tást gyakorolnak az értelmi­ségi dolgozókra. Az építő­munkában egybeforrottan szol­gálják az emberi haladást, a dolgozó népet. A 25 év ta­pasztalatai alapján joggal mondhatjuk, hogy munkásosz­tályunk, műszaki szakembe­reink, parasztságunk és értel­miségi dolgozóink, pártunk X. kongresszusára indított ver­sennyel, a munka hatékonysá­gának állandó növelésével biz­tosítani fogják nagyszerű ter­veink valóra váltását. Az elmúlt évtizedek be- bizonyították, hogy ne­hézségeinken, kudarcainkon akkor tudunk úrrá lenni, fej­lődésünk akkor gyorsul, ha erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, a nemzeti egysé­get, Egységben az erő, mond­ja a közmondás. Ezért erősít­sük ezt az egységet. A tőke ellen vívott osztály­harcban a munkásosztály ál­dozatainak nagy száma nem volt hiábavaló. A föld egy- harmadán élő népek ma már a szocializmust építik. Közel száz országban élnek és dol­goznak á boldogabb jövőért a kommunisták. Több száz mil­lióra tehető azoknak a száma, kik harcolnak az imperializ­mus ellen. Ebben a viágmére- tű küzdelemben megbízható és biztos vezérfonal a haladó erők szilárd egysége és a pro­letár internacionalizmus. A társad mi formák vál- tozása al, az állandóan fejlődő világ in egy új osz­tály születet a munkásosz­tály. Ez az >sztály növekvő felelősséggel 'ette magára a nemzet szabi ságának, boldo­gulásának üf ét. Az osztály­harc sikerei sk és kudarcai­nak tapaszt, itai csakhamar megtanították a munkásokat arra, hogy a :őke nemzetközi erejével szer i >en csak akkor küzdhetnek < i edményesen, ha az elszigeteli i igét az egység, az osztályszo i laritás, a prole­tár internaci: lalizmus váltja fel. E felisrr í rés alapján vált május elseje . munkásosztály nemzetközi 3 :olidaritásnapjá- vá. A nemzeti i zí munkásmoz­galom tőke elleni harcához szinte felbec lhetetlen segít­séget adott Vlagyimir Iljics Lenin. Lenir oly korban élt és dolgozott, Imikor a társa­dalmi ellent: r andások, az el­nyomók és é i yomottak között kiéleződtek. : int a marxi ta­nok ismerője képes volt arra, hogy ennek ; kornak jelen­ségeit felism ; je és ebből ál­talános érvé i; ű következteté­seket vonjon e. Lenin ga: c ag elméleti és gyakorlati úi r itatásaival fel­vázolta a s locializmus fel­építésének t i veit. Ezt olyan körülmények 1 özött tette meg, amikor a szc ; alizmus egy or­szágban gye i itt, amikor egy rombadőlt c r izágban kellett elkezdeni a s t> cializmus építé­sét. Lenin i munkásosztály erejébe, ön: e áldozásába ve­tett mélység* s hittel jelentette ki: „Megvan nindenünk, ami a szocializm is teljes felépíté­séhez szüksé; ;e >. Biztosítva van a munkásos: t ly hatalma, a proletariátus < iktatúrája és a munkásosztá y szövetsége a parasztsággá , mindez. ^ iűii.iii'.T~ erő, amely e i jaÉgrtffr szüdcla- lizmus telje felépítéséhez”. A munkásé :ály államhatal­mának megt :x jmtéíe Marx és Engelsnél m i| tudomány volt csak, Lenin evékenysége és ma is érvén n 3 útmutatásai a szocializmus: dlágméretű tár­sadalmi gya a rlattá változtat­ták. A szoci :1 zmus megerősö­dése a földki r kség egyharma- dán és a szí c alizmus eszméi­nek sugárzó^ az egész vilá­gon Lenin igóndolatának he­lyességét bizonyítja. A világ haladó erőinek nagy nemzetközi szoli­daritása napján bensőségesen és mély tisztelettel emléke­zünk a nemzetközi munkás- mozgalom kiváló vezetőjére, az új típusú proletárpárt meg­teremtőjére és az első szo­cialista állam megalapítójára. Lenin állandóan hirdette és magasra tartóttá a proletár in. ternacionalizmus zászlaját, a

Next

/
Thumbnails
Contents