Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
ÚJ% értékes Tolna megyei kiadványod A két forradalom Tolna megyében (1918 1919) A felszabadulás negyedszázados évfordulójára több értékes kiadvány jelent meg megyénkben. Az első hely jelentőségénél, de terjedelménél fogva is A két forradalom Tolna megyében című dokumen- turnkötetet illeti, amit az MSZMP Tolna megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztálya adott ki K. Balog János szerkesztésében. A könyv alcíme dokumentumokat említ, s valóban a hiteles dokumentumok jelentik a könyv gerincét, mégis szívesebben nevezném történelmi olvasókönyvnek, hisz valóban a történelem szól ezekről a lapokról, a fél évszázad előtti események szereplői vallanak. „Megyénk munkás- és parasztmozgalmai nemcsak országosan, hanem szűkebb haesemények sietségében készültek, s szerzőiknek nem volt idejük arra, hogy csiszolják, szépítsék. De éppen így hitelesek. A hozzájuk fűzött szerkesztői megjegyzés mindig a legszükségesebbre szorítkozik: csak a jobb megértést segíti, anélkül, hogy felesleges kommentárokba bocsát1 koznék. Mindezt időrendi táblázat. névmutatók egészítik ki, ami kezelését könnyűvé teszi. Ugyanezt szolgál ja a kötet beosztása is, midőn megtartja a kronologikus sorrendet, s így valóban az események menetét követhetjük nyomon. A most megjelent A két forradalom Tolna megyében című kötet első darabja egy sorozatnak, mely fel fogja ölelni a megye munkás- és parasztmozgalmainak egész történetét. S ha adósságot törleszt is ez a kötet, nem elkésve törleszti, gondos szerkesztése pedig azt mutatja, hogy ugyanilyen jogos remén :yel nézünk a következő kötetek elé is. A múlt feltárása minden nemzedék számára becsületbeli kötelesség, írja bevezetőjében K. Papp József. ..Megérteni, megbecsülni és tisztelni a jelent, lelkesedni a jövőért nem lehet a haladó forradalmi múlt megismerése nélkül.” Ezt szolgálja — s tegyük hozzá, jól — a Tolna megyei Pártbizottság most megindult dokumentumgyűjteménye. CSÁNYI LÁSZLÓ zánk területén is alig ismeretesek” — .írja bevezetőjében K. Papp József, s a most megjelent gyűjtemény épp annak bizonysága, hogy ez az alig ismert múlt rendkívül gazdag, s dokumentumainak közzététele sürgető feladat. A két forradalom eseményeinek nem teljes dokumentációját jelenti, erre nem is lenne szükség, de a szerkesztői válogatásnak mindig volt gondja arra, hogy a legfontosabbat és a legjellemzőbbet közölje, amiből hiánytalanul kirajzolódik a kor. S így válik a nép történetévé ez a gazdag gyűjtemény. melyben jelentések, jegyzőkönyvek, tanácsi határozatok váltják egymást, de mögöttük mindig ott érezzük a forradalmi tömeget, mely a háború pusztításai után kezébe veszi sorsát, s ocsúdva az elnyomásból a jövőt kezdi építeni. Az első dokumentum 1918. október 3l-én kelt. Tolna község képviselőtestületének állásfoglalása az ország függetlenségéről. a demokratikus reformok szükségességéről. Az utolsó 1919. augusztus 3-án: Aranyos György távirata a járási tanácshoz. a tanácskormány lemondásáról. Ami e két dátum között van: hősi erőfeszítés, hogy a láncait lerázó proletariátus megnyithassa az utat a jövőbe. A hatalom új birtokosai évszázadok mulasztását igyekeznek pótolni: határozatot hoznak a lakásínség enyhítésére, termelőszövetkezeteket szerveznek, államosítanak, nem kerüli el figyelmüket a nemzetiségi kérdés, jut idejük a gyermeknyaraltatás megszervezésére, s a szekszárdi múzeum megnyitására is. A megoldásra váró kérdések közül az ewik legfontosabb az élelmiszerhiány, s az erről szóló dokumentumok azt bizonyítok. hoev a tanácshata- lomnak milyen nehéz körülménye'- között kellett végeznie műnké iát: K. Being János és munkatársai. Kisasszondy Éva. Maver László Mérv Éva, Sinter Gézéné. a hatalmas és nagyobb részt ismeretlen iratanyagból mindig a legfontosabbat választották ki, s rondjuk volt arra is hogy a történelem másik arcát is megmutassák, a háttérben settenkedő, s csak alkalomra váró ellenforradalmat. lev telies a történelem fey igaz p kén, ami ezekből az egykorú, de ma is eleven dnkumentumokból kirajzoló- di’Külön kell szólni a könyv szerkesztéséről, ami K. Balog János avatott munkája. A dokumentumokat mindenütt betűhíven közli, meghagyva az esetleges pontatlanságokat, vagy henyeségeket is, hisz ezek az írások legtöbbször sietve, az egymást követő történelmi Az ízléses, szép kivitelű kiadvány — a dicséret a technikai megoldásért a Szekszárdi Nyomdát illeti — visszatekint a múltba, s onnan indulva, majd elérkezve a mához bemutatja a megyeszékhely negyedszázados feilődését. eredményeit. Szekszárd felszabadulását kronologikus rendben dr. Puskás Attila a meevei ^levéltár igazgatója ismerteti meg az olvasóval. Baktai Ferenc lírai hangvételű írása — amelv kicsit visszaemlékezés, kicsit riport, kicsit, elm“rengés a jelenen, a bepillantás a jövőbe, könnved álmodozás, amelv a feüődés ébresztette öröm hangján szól. — egy íróember önvallomása Szekszárdról. Máté János, a Statisztikai Hivatal vezetője a „számok tükrében” beszél a negyedszázad óriási fejlődéséről, a kultúra kibontakozásáról, a mezőgazdaság terméshozamainak növekedéséről. a szocialista átalakulásról és az iparosodásról, amely a város gazdaságának szerkezeti képét is megváltoztatta. A sok dicsérő szó mellett egyetlen megjegyzés engedtessék meg; a képszerkesztés sajnos több helven rosszul sikerült, s a komnressz szedés kissé egyhangúvá teszi az egyébként szép és értékes kiadványt. A helytörténeti konferencia anyaga „A Tolna meevei heMörté- neti füzetek” első számát tartja kezében az olvasó, amelv- ben az 1969. november 28-án Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében megtartott helytörténeti konferencia teljes anyaga található. A konferenciáról, az ülésszakon elhangzott előadásokról annak ideién lapunkban részletesen beszámoltunk. Akkor már elismeréssel szóltunk a konferencia összehívásáról, s az elhangzott előadások, színvonalát is nagyrabecsüléssel említettük. A kiadványt forgatva, — az akkori véleményt csak aláhúzottan, és hangsúlyosan megismételni lehet. Éppen ezért a kiadvány tartalmi A Tolnai Fórum az MSZMP Tolna megyei Bizottságának kiadványa, amelynek első száma jelent meg felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából. Az ezután negyedévenként megjelenő kiadványt szerkesztőbizottság szerkeszti. A lan fölei ős szerkesztője Sze- kulity Póter, a Népújság rovatvezetője. Az első szám előszavát K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára írta. Az előszó részletesen kifejti, hogy a lap időszerű , politikai kérdésekkel kíván foglalkozni a párttagság körében felvetődő elvj és politikai kérdésekre kíván választ' adni. az esetleges vitás nézetek tisztázásának kíván vitafórumot biztosítani, a tömegszervezetek életével szándékozik foglalkozni S a programadó^ mellett írásra ez.ólft mindenkit, akinek a részletesen ismertetett témakörök bármelyikében szólni valóid van. A Tolnai Fórum első számát hazánk felszabadulásának, a 25. évfordulónak és a Lenin- centenáriumnak szenteli. Dr. Gyugyi János, a Tolna medicsérete mellett ezúttal hadd kapjon nagyobb hangsúlyt a ..Tolna megyei helytörténeti füzetek” megjelenése fölött érzett öröm, s hadd kapjon elismerést az a törekvés, hogv e kiadványai maradandó lett fi k0P f r>í n pn+glrpe orivfdd s hozzáférhetővé vált, azok számára is, akik az előadáson nem vehettek részt, vagy akik későbbi munkájuk során igénylik az elhangzott előadások értékes tényanyagát. A stenciles eljárással készült füzet nagyon igényes, ízléses, szép kivitelű munka. S az új sorozatnak annál jobbat kívánni sem lehetne, mint azt, hogv új köteteinek tartalma és kivitele egyaránt olyan legyen, mint ez. gyei Tanács vb-elnökhelyettese, Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Scherer Sándor, a Mü. M. 505. sz. Szakmunkás- képző Iskola igazgatóhelyettese, — számol be értékes visz- szaemlékezésekben a felszabadulás előzményeiről, körülményeiről, az első szabad napok eseményeiről, s az azóta eltelt évek eredményeiről. A Len in- centenárium alkalmából két elemző cikk foglalkozik a nagy géniusz szellemi hagyatékával és személyiségével, mint eszményképnél; Kaszás Imre. a MŰM. 505. sz. Szakmunkás- kénző Iskola igazgatója, országgyűlési képviselő és Gyur- kovigs Lajos, az esti egyetem tanszékvezetője e két cikk szerzője. A kiadványban a fentieken kívül még két rovat található. A ..Tapasztalatcsere” és a „Jelenünk”. A Tolnai Fórumot nagy örömmel köszönthetik mindazok, akik szívesen foglalkoznak politikai és gazdaság} kérdésekkel, azok kölcsönhatásának vizsgálatával. A hasonló jellegű országos kiadványok Autót kell venni Az asszony megszólalt: — Már a Kelemeneknek is van autójuk! Végre vehetnénk mi is! — Nem mondanád meg, hogy miből? — kérdezte idegesen a férfi. — Kelemenék — ketten együtt csak háromezerötszázat keresnek. Mi pedig több mint négyezret! — És ebből a négyezer-kétszázból vegyünk kocsit? Vagy cseréljük el a lakásunkat, mint a Kelemenék? — Nemcsak a lakást lehet eladni! — Hanem például mit? — A könyvszekrényt. Szép darab. A Bizományi ad érte négyezret. A könyveket is eladhatjuk négyért. A férfi dühös lett: — Nem adom el a könyveimet! És különben is mit ér az a nyolcezer? Az asszony golyóstollat és papírt vett elő: — Figyelj ide! A bankban van hétezer forintunk. A kolóniái könyvszekrény és a könyvek, az nyolc, A mama ad négyet. Az már tizenkilenc. — Nem válók meg a könyveimtől. — De megválsz! A könyvszekrényért se fajion a szíved. A cseh garnitúrában is van könyvszekrény. Jő. hooii eszembe Mi lern», ha a v adJ érről lehoznánk a nagymama bátorait.. . — Csak nem akarod eladni a cseh. kombinált szobát? — Ha ez kell az autóvásárláshoz, akkor miért ne? mellett a Tolnai Fórum létjogosultságát elsősorban az adja meg, ha képes lesz — és az első számában erre képes volt — az. országos jellegű politikai, feladatok és problémák vizsgálatát helyi sajátos*. Ságokon keresztül elvégzi. Másik nagy szerepe pedig a megyei pártmunkások és pártta— Úgy akarsz járni, mint a Cömöriék? Azok vasalódeszkán alszanak! Mindent eladtak, hogy autójuk legyen. — A nagymama bútorai a legfinomabb diófából vannak! — És ezernyolcszázkilenc- venben készültek. — De műasztalosnál! Kitűnő maszek munka! Szóval a kombinált szoba, az legalább tizennégy. Együtt van a harminchárom. A többi OTP- kölcsön. — És miből fizeted majd vissza? — Meghúzzuk magunkat. Te is szereted a parikás krumplit, én is. — De nem mindig. És még hogy megint abban az ócska, molyos plüssfotelben üljek! Meg a porcelángombos, támlás kanapén!-h- Ki lehet bírni, ha as autódban is ülhetsz. — Nem tudsz vezetni! — Ha háztartást tudok, elvezetem az autót is. Kelemenné is jól vezet. Tegnap láttam az új Skodájukkal. — Micsoda? Becserélték a Trabantot? — kérdezte a férje. — Miből fizették a különbözeiét? — Jól eladták a mosókonyhájukat. — De hiszen abban laktak! Hol alszanak most? — Természetesen az autóban! Nem is rossz dolog. Legalább vem lopják el U gumit a kocsijukról. PALÄST1 LÁSZLÓ gok megszólaltatása lesz. az, hogv amint az a nevében is foglaltatik, fórumot ad majd helyi vezetők, az egyszerű párttagok véleménycseréjének. Érdeklődéssel várjuk a kiadvány következő számait, s kívánjuk, hogy abban a nyomda se hagyjon hibát. MÉRY ÉVA Népi kerámia a XIX. század első feléből egy szekszárdi magángyűjteményben. Tolnai Fórum Szék szórd 1945 — 1970
