Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
A szekszárdi tudományos ülésszakon hangzott el,,. Lenin és a magyar munkásmozgalom I. Miként arról hírt adtunk, a felszabadulás jubileumi esemény- sorozatában kiemelkedő helyet foglalt el az 1970. március 26>án Szekszárdon tartott esti egyetemi tudományos ülésszak. Koráb> K>i ígéretünkhöz híven visszatérünk az ülésszakon elhangzott korreferátumokra, tartalmukról tájékoztatjuk olvasóinkat. Az öt korreferens közül elsőnek Perecsi Ferencné, az MSZMP esti egyetemének tanára mondotta el kiegészítő előadását, Lenin és a magyar munkásmozgalom címmeL A szuggesztív erővel előadott és széleskörű egyéni kutatással, önállóan készített előadás gondolatainak a közelgő Lenin-centenárium ad különös aktuaU- tóst. Az előadó három kérdéscsoportban fejtette ki a téma főbb kérdéseit. Mi teszi indokolttá, hogy éppen ezt vizsgáljuk az életműben, mikor és hogyan foglalkozott Lenin a magyarországi viszonyokkal és végül, miként vonta le a magyar kommunista mozgalom a tanulságokat, mi a helyzet a leninizmus hazai alkalmazásával? Tíznél több müvében foglalkozott hazánkkal — A magyar forradalmárok külön öröme és büszkesége, hogy az emberiség lángelméje születésének centenáriuma egybeesik azzal a negyedszázados évfordulóval, amikor útjára indult a harc az általa megjósolt „győzelmes második tanácsköztársaság” megteremtéséért. A kelet-európai viszonyok vizsgálata során tizenhárom esztendő alatt; 1905-tól 1918-ig Lenin több mint, tíz (tizenkettő) művében foglalkozott valamilyen kérdéssel kapcsolatban Magyarországgal. A közvéleményben kialakult egy olyan szemlélet, amely azt tartja, hogy a forradalmár Lenin figyelmét a forradalmi Magyarország keltette fel első ízben. A leszűkítés ellen szólott az előadó, amikor a tudósforradalmár értékelésének féloldalasságát bírálta, az ő korábbi munkásságával bizonyított. Lenin nem a Tanácsköztársaság létrejöttével látott hozzá a vizsgálódáshoz. Milyen történelmi időszakban kezdett a magyarországi viszonyokkal foglalkozni? Ebből az időszakból két fontos kérdést vizsgált kiemelten, s ennek kapcsán vette bonckés alá a magyarországi viszonyokat, melyek során Kelet- Európa népei számára fontos elvi megállapításokra jutott. Egyik téma az agrárviszonyok, a másik az előbbinél néni kisebb horderejű nemzetiségi kérdés. ,,Az agrárkérdésről a dualista Magyarországon” című munkájában Lenin éppen az 1895- ös magyar összeírás elemzése folytán jut a következő általános megállapításokra. Kimutatja, hogy a mezőgazdasági kisüzem minden szükséges munkaeszközzel rosszul van ellátva. A 2,8 millió magyar gazdaságból 2,5 millió szegény- és kisparaszti gazdaság csak fából készült szerszámokkal rendelkezik. Tehát, még vasekével sem! A dolog egyik oldala. hogy éppen emiatt uralkodik a nyomasztó szükség és a kisárutermelő paraszt kénytelen inaszakadtáig dolgozni. Ugyanakkor Magyarországon a modernebb termelőeszközökkel a kapitalista nagygazdaságok rendelkeznek, számuk huszonötezer, birtokukban a földterület 55 százaléka. — A kapitalizmus fejleszti és előre viszi a mezőgazdasági technikát..., de egyben tönkreteszi, nyomorba dönti és elnyomja a kistermelők tömegét — idézte az előadó a lenini következtetést. A tudós-forradalmár felfedezte és összevetette a magyar és orosz viszonyok hasonlóságát és különbözőségét. „Megközelíti a ,Szent oroszhont’, azzal a különbséggel, hogy az orosz parasztgazdaságok még szegényebbek, elmaradottabbak, mint a magyarországiak” — írta Lenin. A nemzeti kérdés számos fontos megállapítása közül kiemelte az előadó a szocialista forradalom és a nemzeti kérdés viszonyában vallott lenini álláspontot. A társadalmi haladásnak alávetett nemzeti kérdésről a cári Oroszország 1848-as reakciós szerepe és a magyarországi nemzetiségek negatív magatartása alapján hangsúlyozta Lenin, hogy ha hasonló helyzet szocialista forradalom formájában ismétlődne meg Európában, akkor a forradalmi proletariátusnak — a nagyhatalmakkal és még a szeparatista kisnemzeti mozgalmakkal szemben is — a forradalmi háborút kell vállalni. — Sajnálatos, hogy a magyar munkásmozgalom akkor ezeket a műveket nem ismerte, nem ismerhette. Akkoriban nem volt, aki propagálja Magyarországon. Világtörténelmi jelentőségűnek tekintette — Lenin és a magyar munkásmozgalom közötti kapcsolat kiemelkedő szakasza kétségtelenül az 1918—19-es forradalommal jött létrt,' A Tanácsközársaságöt degradáló felfogással vitába szállva, kitért a kprrefereris a lenini tanítások nemismeréséből, megnemértéséből, vagy szándékos ferdítéséből fakadó, mai hibás nézetekre, Lenin szavaival bizonyított. Milyen szempontból emelte ki a nagy forradalmár a Tanács- köztársaság jelentőségét ? • — Lenin szavaival: Magyar- országon a forradalom rendkívül eredeti módon ment végbe. Sajátosságait két szempontból emelte ki. A forradalmi átmenet vértelen módja miatt, (akkor ennek óriási jelentősége volt!) és, hogy igazolja ' az oroszországi forradalmat, a proletárdiktatúra szükségességét. Lenin a magyar munkásokhoz küldött üdvözletében ezt írta: „A magyar forradalom a vakot is látóvá teszi”. A legradikálisabb, legdemokratikusabb, megalkuvó magyar burzsoázia 1919. márciusában kelletlenül beismerte, hogy a válság pillanatában, amikor az országot újabb háború fenyegeti, történelmi szükségszerűség a tanácshatalom, beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a proletariátus diktatúrája. A lánglelkű forradalmár a Magyar Tanácsköztársaságnak világtörténelmi jelentőséget tulajdonított. E világtörténelmi jelentőség alatt azonban nem azt értette, hogy Magyarország dönti el a világíorradalom sorsát. Ismerte a nehézségeket, látta és mondta is, hogy Magyarország kis ország, köny- nyebben meg is lehet fojtani, mint Oroszországot. A lenini értékelés lényege a vonzó példa és a proletárdiktatúra szükségességének nemzetközi igazolása. A teljes és igaz képalkotás érdekében, a témával kapcsolatban szólott az előadó az akkori lenini erőfeszítésekről. Az ukrán front fejlesztését szorgalmazta, hogy területi, azaz szilárd vasúti kapcsolat teremtődjék Magyarországgal és, hogy éppen ezért erőteljesen támogatni kell a galíciai és bukovinai előnyomulást. — Figyelmeztetéseivel tanított, amikor utalt a jobboldali szocialisták és ingadozók elleni küzdelem, az élcsapat fegyelmének fontosságára, majd hangsúlyozta, hogy hibás dolog lenne az orosz taktika minden részletében való puszta utánzása. Azzal is tanított, az egész nemzetközi munkás- mozgalomban, hogy a Tanács- köztársaság leverése után segített levonni a tanulságokat. Ebből az időszakból három alapvető lenini intelemre hívta fel a figyelmet az előadó. Ezek: nem módosít a proletár- diktatúra történelmi szükség- szerűségén a Tanácsköztársaság leverése, kíméletlen harcot keli folytatni a jobboldali szocialisták ellen, szakítani kell velük, nem szabad egyesülni még az ingadozókkal sem, mert válságos pillanatokban árulókká válnak (ezt a magyar munkásmozgalom története 1919-ben és 1956-ban kétszeresen is igazolta), és a földkérdés megoldása. Alkalmazásának képességét harcban kínlódta ki... Hogyan vonta le a magyar kommunista mozgalom a tanulságokat? Miként állunk azóta a leninizmus alkalmazásával? — tette fel a kérdést Perecsi Ferencné. Ehhez előrebocsátotta a félévszázados igazságot, mely szerint a leninizmus megértése és alkalmazása nagyfokú tudományos felkészültséget, komoly forradalmi tapasztalatot és időt is igényel. — A magyar munkásmozgalom nemcsak forradalmi pártját, hanem a leninizmus alkalmazásának képességét is több mint ötven esztendős harcban kxnlódta ki önmagának — mondotta az előadó, majd beszélt a buktatókról, a mozgalom töréseiről. Hogyan tükröződött a magyar kommunista mozgalomban az első szocialista forradalom leverése után leszűrt önkritika hasznosítása? — A földkérdésben igen, a felismerés Varga Jenő könyvétől, az MSZMP 1926-os ag- ráprogramján át, az 1945-ös agrárforradalomhoz vezetett. A stratégiai vonal kérdésében kínosan ment a leninizmus alkotó alkamazása, egészen a harmincas évek közepéig. Mi a helyzet a felszabadulás után? Jó korán, még az ország felszabulása előtt felkészült a KMP a demokratikus átalakításra, és jól tudta a párt alkalmazni a lenini stratégia és taktika tudományát a koalíciós időszak küzdelmeiben, az átmenet valóra váltásában. Amikor létrejött a második magyar poletárdiktatúra, még nem volt jól felkészülve a pártvezetés a hazai adottságok megfelelő alkalmazására, és nem volt megfelelően kidolgozva annak lenini taktikája. KISZ-tagok! Fiatalok! Hazánk ifjúsága az idősebbekkel együtt országszerte méltóképpen ünnepelte meg felszabadulásunk 25. évfordulóját. Az ünnepségsorozat részeként kibontakozott, munkaversenyben a fiatalok áldozatos munkával járultak hozzá a gazdasági feladatok teljesítéséhez, a tervek valóra váltásához. A közelgő Lenin-centenárium újabb tettekre serkenti a fiatalokat. A KISZ-alapszervezetek és ifjúsági kollektívák kommunista munkával kívánják megünnepelni Vlagyimir Ujics Lenin születésének 100. évfordulóját. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szocialista országokban működő testvérszervezetekkel együtt támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek 1970. április 12r én rendezendő „nemzetközi kommunista vasárnap” megszervezésére irányulnak. A kommunista vasárnapon végzett önkéntes társadalmi munka nem ismeretien fiataljaink előtt. A csepeli ifjúmunkások már több évvel ezelőtt felelevenítették a több mint 50 éves kezdeményezést, a „kommunista szombatok” hagyományait. Vlagyimir Iljics Lenin — aki személyesen is részt vett a kommunista szombatokon — igen nagyra értékelte azt és hangsúlyozta: „Óriási jelentősége van a kommunista szombatoknak, melyeket a munkások a saját k ezdeményezésükből rendezlek^ . . Ez a saját magunk renvhesége, fegyelmezetlensége, kispolgári önzése fölötti győzelmet jelenti, győzelmet jelent azokon a szokásokon. amelyeket az átkozott kap Uatizmus hagyott, örökségül a munkásnak és parasztnak.** A „kommunista szombatok” kezdetét jelentették annak a szocialista versenymozgalomnak, amely mind szélesebb körben terjed a szocialista országokban, s melyben az öntudatos munkások tíz- és százmilliói tevékenykedne k. Az 1970. április 12-1 nemzetközi kommunista vasárnapon végzett önkéntes társadalmi munka — a kommunista szombatok emlékét idézve — méltóképpen szolgálja a Lenin-centenárium megünneplését. Kifejezi a szocialista országok ifjúságának cselekvő összefogását a szocializmus nemzetközi ügyéért és szolidaritását a vietnami nép harcával. KISZ-alaps2ervezetek, -bízottá 6gok t A kommunista vasárnapon alkotómunkával járuljunk hozzá a tervek teljesítéséhez, a városok, települések parkosításához, fásításához, szépítéséhez. A vállalt munka elvégzésére a KlSZ-szer- vezetek kössenek szocialista szer ződésf a gazdasági és tanácsi szervek keL Javasol iuk, hogy az elvégzett munkáért kapott összeg egy részét az alanszervezetek ajánlják fel a vietnami szolidaritási alao- ra, a fennmaradó összeget pedig fordítsák saját anyagi feltételeik Javítására. Ifjúkommunisták! Vegyetek részt a nemzetközi kommunista vasárnapon rendezett önkéntes társadalmi munkában! Vállaljatok munkát azokon a területeken, amelyek szakmai felkészültségeteknek a legmegfelelőbbek, s ahol a leghatékonyabban járulhattok hozzá közös céljaink megvalósításához. Munkátokhoz sok sikert kíván a- Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Másfél millió a rakodómunkásoknak Fürdő, öltöző, ebédlő épült három hónap alatt Szefcszárdon tegnap igen szép, korszerű létesítményt avattak a 11. számú AKÖV vezetői és a. vállalathoz tartozó rakodómunkások. Az épület a rakodómunkásaknak készült, akik a vasútállomás mellett dolgoznak, igen nehéz munkában és eddig a rendelkezésükre álló szociális épület kritikán alul; volt. A tegnap átadott fürdő, öltöző, ebédlő és ételkioeztó másfél millió forintba került. Forgalmi iroda tartozik az épülethez, ahol az AKÖV-kiren- deltség főnökének is berendeztek egy kis szobát. A másfél millió forint kétharmadát Budapestről kapta a 11-es AKÖV, az Autóközlekedési Tröszt szakszervezeti tanácsától. A tervezést a budapesti 22-es AKÖV tervező- irodája végezte el, Virágh János építész irányításával. Érdemes megemlíteni, milyen gyors munkát végzett a kivitelező vállalat, a Bonyhádi' Építőipari Ktsz: három hónap alatt elkészült a létesítmény építészetileg, csak a belső munkák maradtak az utóbbi heteikre. Május végére tervezték az épület átadását, s ehelyett már most, a mai naptól birtokba vehetik a vagonkirakó, illetve berakó AKCV- dolgozók. A vasútállomás ra- kodótérségében, a Bogyiszlói út mellett építették fel és rögtönzött kis parkot is ástak körülötte. Piegl Ferenc igazgató rövid avatóbeszédében elmondta, hogy tavaly 5715 vagont raktak ki, illetve be, összesen 97 705 tonna árut. Ennek 20 százaléka történt gépi rakodással. A nehéz fizikai munkát igyekeznek folyamatosan gépesíteni, de még sokáig kell kézzel is rakodná. Amikor a proletárdiktatúra 1956-ban veszélybe került, sürgős feladattá vált, hogy a forradalmi magyar munkásmozgalom visszatérjen a leniniz- mushoz. Az MSZMP KB megtalálta a leninizmus hazai alkalmazásának leghelyesebb formáit és módszereit, ezt tette és teszi ma is. Kétfrontos küzdelemben teremtette meg az MSZMP a lenini értelemben vett élcsapatot. Kidolgozta a párt falusi politikáját és úgy vitte győzelemre a mezőgazdaság szocialista átszervezését, hogy közben nem csökkent, hanem növekedett a termelés. Felülvizsgálta, torzításaitól megtisztította a párt kultúrpolitikáját, hozzálátott gazdaságpolitikánk fejlesztéséhez, és a tudománypolitikai irányelveket kidolgozva, magasabb fokú fejlődés kiindulópontjához jutott el. — Beszédes bizonyítéka a lenini eszmék általános érvényének és időszerűségének a leninizmushoz hű MSZMP politikájának eredményessége — fejezte be Perecsi Ferencné a tudományos ülésszakon elmondott korreferátumát. Somi Benjaminné
