Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
\ ^ ______.________ ______V ilág proletárjai, egyesüljetek! ___ . ..._________________ N égy év fejlődésének értékelése a mérlegen (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyobb figyelmet fordítanak a gazdaságos termelésre, a költségek .csökkentésére, a korszerű termékek gyártására, 1969-ben a korábbi évekkel szemben valamennyi ' üzem nyereséggel zárta az esztendőt, az Univerzális és Vegyesipari Ktsz-ben, a magtermeltetőnél, a vajüzemben, a fatelítő vállalatnál megnőtt az exportra termelés törekvésé. A Dombóvár gazdasági életében, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai tevékenységében jelentős szerepet betöltő közlekedési üzemek között kiemelkedik a vasúti .csomó- . pont, mely a munkaerőhiány és létszámcsökkenés ellenére is eredményesen megoldja növekvő feladatait. Négy év alatt 14 százalékkal nőtt a továbbított áruk mennyisége, a fűtőház, a forgalom és a szertár évről évre elérte az élüzem szintet, az építési főnökség az utóbbi években ért el kimagasló eredményeket. A műszaki fejlesztés vonóerőparkja megváltozott az új Diesel-mozdonyok beállításával, speciális szerszámgépekhez jutottak a vasúti főnökségek. Az új gépsor, az önüríté- ses vasúti kocsik és egyéb gépek felmentenek a nehéz fizikai munkától, megnövelik a termelékenységet. Amit elértek és amit meg kell javítani a tsz-ekben A járás jellegéből fakadó és volumenében is jelentős mezőgazdaság növénytermelésében növekedett az átlagtermés és kisebb mértékben bár, nőtt az állatállomány is, a szarvasmarha jobb az országos aránynál. Dinamikusan fejlődött a járásban a mező- gazdasági árutermelés és értékesítés. Minden tekintetben élenjár, a többi mezőgazdasági üzem előtt példamutató a Dalmgndi Állami Gazdaság. (Uj növény-, fajták, korszerű agrotechnika,' gépesítés, fejlett módszerek az állattenyésztésben.) A legnagyobb szereppel bíró termelőszövetkezetek tovább fejlődtek, állandóan növelték terméseredményeiket a közös gazdaságok, fejlődtek az új termelési módszerek alkalmazása terén is. Bírálva a tsz-vezetés színvonalát, hiányolták a távlati elképzeléseket, szóvá tették a műszaki fejlesztés lassúságát, az állatlétszám nagyarányú háztáji csökkenését. „A termelőszövetkezetek irányításában jelentkezett szubjektív hibákat jobban kellett volna látni a járási pártbizottságon, hiba volt, hogy esetenként a tsz-vezetők személyi kapcsolaton alapuló megítélése került előtérbe.” — hangzott el a beszámolóban. A közös gazdaságok megszilárdulása ellenére a termelő- szövetkezetek eredményei elmaradtak a lehetőségektől, s ebben a szubjektív tényezők is közrejátszottak. Ilyen többek között, hogy a járásban egyes tsz-vezetők megsértették a szövetkezeti demokráciát. ..kisajátították” meguknak a közös tulajdont, s mindezek adott helyen, a tagság kezdvezőtlen politikai hangulatához, a fegyelem lazulásához, a vezetők elmozdításához vezettek. Tiszteletre méltó önkritikával tették hozzá, hogy ehhez a járás politikai vezetése is hozzájárult, az egyes tsz-vezetők elvtelen „védelmével”, a hibák elkendőzésével. A járás és a város lakossága életszínvonalának alakulásáról elmondották, hogy állandóan növekszik az áruvásárlás, azonban tartósan, vagy. időnként zavarók adódtak á hús-, ősszel, a tüzglpellátás \e-',' rén' és hiányzott az Ölajk'ályha. Tovább, javult a'lakásellátás, a községekben a tsz-ek jó gazdálkodása következtében egész utcasorokban építették át a régi lakóházakat, illetve új kertes családi házakat építettek. Dombóváron több új lakótelep alakult ki — Tanácsköztársaság tér, kertváros, Ujdombó- vár északi részén —, a nagyarányú építkezések az, utóbbi négy évben nyertek lendületet. A folyamatban lévő és a közeljövőben tervezett szociális és kommunális ellátások között említették az Ady u., Zrínyi u. közötti részen tovább épülő OTP-lakásokat, a Gárdonyi téri társasházakat, a Tanácsköztársaság téri állami bérházakat, a Hunyadi és Tanácsköztársasági teret összekötő út mentén épülő új lakótelepet. a 84 diákot befogadó középiskolai . otthont, a tbc-gon- dozó intézetet, az új gyógyszertárat, a. 150 befogadóképességű MÁV munkásszállást és egyebeket. Elismeréssel szóltak a MÁV-nak a lakásprobléma megoldásához nyújtott segítségéről, a Dalmandi Állami Gazdaság szociális létesítményeiről. . áz új . otthonok építése mellett végzett pusztai lakások átépítéséről. Érvényesült a párt vezető szerepe, de nem zavartalanul Áttérve a pártmunkára, a pártélet szervezeti, é$ tartal- mii kérdéseit részletesen elemezve megállapították, hogy a vezető szerep követelményének jórészben megfeleltek a választott járást testületem és az alapszervezetek. Többségében helyesen tudták alkalmazni a párt politikáját és a helyi viszonyoknak megféle- lőén érvényre juttatni. Kedvezően hatott, hogy a négy év alatt jelentősen kiszélesült a hatáskör, az alapszervezetek jellegüknek megfelelően konkrétabban és önállóbban tevékenykedtek. Előbbiekkel együtt, a döntően pozitív vonások ellenére ezúttal is érvényesnek tartották, visszatérően és részletesen elemezték az 1906. évi járási pártértekezlet ezen megállapítását: „ ... nem zavartalan és nem problémamentes mindenütt a párt vezető szerepének érvényesülése.”. Különösen a párt választott járási testületéinek tevékenységét érintő vezetés, hibáit, annam okait és kihatásait boncolgatták. A választott testületek tagjai nemcsak jóváhagyó szerepet töltöttek be, hanem a határozatok meghozatalának közvetlen alakítói, megvalósításuk részesei is voltak. A testületi munkát zavaró okokról és hibákról, a helyes következtetések levonása végett az alábbiak hangzottak el: „Elég gyakran formális volt a testületi tevékenység. Fontos kérdésekben már az üléseket és megbeszéléseket megelőzően egyszemélyi alapon megtörténtek a lényegi döntések, így nem volt meg a lehetősége a kérdés érdemi megvitatásának. Többször előfordult, hogy a testületi tagok észrevételeit, javaslatait nem vették figyelembe a viták összefoglalóiban és a határozatokban. Különösen élesen jelentkezett a személyi kérdésekben az egyszemélyi akarat előtérbe kerülése, de esetenként megmutatkozott a város- fejlesztési, a különböző gazdasági ég kultúrpolitikai kérdésekben is... A járási vezetésnek a helyi kérdésekkel kapcsolatos informálódása viszonylag szűk baráti kör ismereteire és véleményére alapozódott. Teret kapott a szubjektivizmus. a vezető pozíciók túlzott felhasználása az ervéni elképzelések megvalósítására ... Az alapszerveze- tektő] A; a párttagoktól érkezett jelzések figyelmen kívül hagyásából eléggé súlyos politikai károk keletkeztek, melyek megfelelő reagálással megelőzhetők lehettek Volna.’’ Egyértelműen állást foglalt • a járási pártértekezlet, hogy, Í17 akóhb mr+biVútíságok és vezetőségek tevékenységében n«tr'">bhrészt érvényesült a kollektív vezetés elve. Az egység mind szervezeti, mind politikai, ideológiai cselekvési téren szilárd, azonban tapasztalható mée a párttagság körében a politikai eligazodás gyengesége, a helyzet téves megítélése és bizonyos fokú passzivitás. Az eddig alkalmazott módszerek dolgában a változtatás, az alaposabb tájékozódás, a határozottabb intézkedés igényével léptek föl. A tömegszervezetek párt- irányítása. a KISZ-munka értékelése után tüzetesen foglalkoztak a káderrrunka fogyatékosságaival. felhívták az újonnan megválasztandó párt- bizottságok figyelmét a káderek elvszerű nevelésére, a káros jelenségektől való határozott elhatárolás fontosságára. A párttagság morális és feevelmi helyzetéről megállapították, hogy csökkent a járásban a fegyélmi vétségek száma, a párttagság fű ln vom ő többsége becsületesen, néI- damutafóan helytáll a munkában, betartja az erkölcsi normákat, szívesen és sokat tesz a szocialista társadalom énítésc érdekében. A pártdemokráeia szélesítésé- pe> útját a kritika; légkör javítása, az örrkri+ika; elemek erősítése, az önhittség elleni küzdelem állandósításában jelölték meg: A négyéves munka összegezésében. megállapították, hogy a fogyatékosságok ellenére többségében ^kérésen oldották meg a dombóvári járásban a. kommunisták a pártszervekre és alaoszer- vezetekre háruló feladatokat. A növekvő követelmények, a feltárt hibák következetes kiküszöbölése a kommunisták erőfeszítéseit igényli —, erre hívták fel a küldöttek és a párttagság figyelmét. Az alapos önvizsgálatot tartalmazó, mozgósító beszámoló elhangzása után a küldöttek hozzászólásai következtek. K. Papp József Fejlődjön a párt, a társadalom egész életét átható demokratizmus Az egész napos pártértekezlet vitájában tizennégyen fejtették ki véleményüket az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról, a pártértekezlet színe előtt mondták ei észrevételeiket és a munka megjavítására vonatkozó javaslatokat. K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára a beszámolóval kapcsolatban elmondotta, hogy az helyesen tárja fel a járás és a város fejlődésében végbement változásokat a járási, vezetés korrekt módon önkritikus és kritikus a fellelhető hibákkal szemben. Nemrégiben tárgyalta a megyei pártbizottság a dombóvári pártbizottság, benne a vb ás apparátus, munkáját. Úgy . értékelte a megyei végrehajtó bizottság, liogy a dombóvári járásban eredményesen hajtották végre a párt »határozatait. érvényesítik a párt politikáját. Dinamikusabb lehetett volna a fejlődés, ha a testületi döntéseket maradéktalanabbal végrehajtják. — Fontos szerepet tölthet be a mostam pártértekezlet a helyes .értékelés, a hibák kiküszöbölésének, módjainak megjelölése, a tanulságok levonása és hasznosítása terén — mondotta. Ezt. követően foglalkozott a járás vezetésében korábban bekövetkezett személyi változással, indokolta és tájékoztatást nyújtott erről. A városi-járási pártvezetés hatékonyságáról szólván, kifejtette a testületi vezetés előtérbe kerülésének szükségességét, a megálapozott, a jelzéseket is figyelembe vevő helyes döntések meghozatala és érvényre juttatása terén. — Fejlődjön a párt, a társadalom egészét átható de- ’• mokratizmus. mely meggyorsítja a fejlődést, melynek segítségével elkerülhetők,, leküzdhetők a politikai hibák. Erősítsük és valósítsuk meg a párt vezető szere- • pét az élet minden területén. Elég erős a kommunisták nagy családja a hibák kijavításához, az előrehaladás meggyorsításához. — fejezte be hozzászólását a megyei első titkár. ■ A délutáni: órákban sorra került második- napirend keretében külön folytatták munkájukat á városi és a' járási' küldöttek' A titkos szavazás, .során 3^küldöttek' megvár,., lasztóíták a'városi és. a járási pártbizottság tagjait*, majd az első ,##. járási Párttal* zottsági ülésén megválasztották a végrehajtó bizottságot és a titkárokat. Ennek eredményeként az MSZMP Dombóvári Városi Bizottságának első titkárává Gyuricza Istvánt, titkárává, pedig két: jelölt közűi Kurucz Gézát választották meg/ Az MSZMP Dombóvári Járási Bizottságának első titkári tisztségébe Cserép Imrét, titkárává pedig Tóth Jánost választották meg. SOMI BENJAMINNÉ Módosítják az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényt Bencsik István elnökletével szerdán a Parlament gobelin- termében ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen a képviselők megvitatták az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló (1961-ben elfogadott) törvény módosítására vonatkozó irányelveket. ,i Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes — kiegészítve az írásban közreadott munkaanyagot — egyebek között rámutatott: az erdő- és vadgazdálkodásáról szóló törvény jól szolgálta céljainkat. A legutóbbi években azonban gazdasági életünk szerkezetében alapvető változások történtek: megvalósult a termelőszövetkezeti földtulajdon, megváltozott az állami felügyelet tartalma, a gazdaságirányítás új rendszere megalapozta az önálló vállalati gazdálkodást. A törvény ezekkel a változásokkal nem számolhatott, így több vonatkozásban ma már túlhaladott. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításának irányelveiben felvetik egyebek közt, hogy a nem termelőszövetkezetj községekben jelenleg 87 erdőbirtokossági társulat van, s legalább harmadrészüknél vitatható a további fenntartás. Ezeii csak formálisan léteznek. Feltétlenül időszerű tehát az ilyesfajta társulások feloszlatása. Az irányelvek javasolják továbbá: a gazdaság- irányítás új rendszerének megfelelően el kell hagyni az éves tervek kötelező jóváhagyására vonatkozó lendelkezést, fenntartva az erdőkezelőknek és -használóknak azt a kötelezettségét, hogy hosszú távra szóló erdőgazdasági üzemterv szerint tevékenykedjenek. Az ipari fa felajánlásának eddigi kötelezettsége sem egyeztethető össze a termékforgalom új rendszerével, a nem faterme- lést szolgáló erdőiknél vissza kell állítani a tanácsi kezelés lehetőségét, s egyszerűsítésre, kiegészítésre szerül a vadászatra jogosultak törvényi szabályozása is. Az előterjesztést követő vitában számos képviselő fűzte hozzá véleményét a tervezett módosításhoz. Bencsik István zárszavában hangsúlyozta, hogy a törvény« módosítás minden bizonnyal jól szolgálja majd erdő- és vadgazdálkodásunk céljait.
