Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
Húszéves a társadalombiztosítás Születésnap — nemzetközi tapasztalatcserével Felszabadulásunk negyedszázados jubileumának évére esik a 20. évfordulója annak, hogy hazánkban a szakszervezetek hatáskörébe került a társadalombiztosítás irányítása, igazgatása. A társadalmi, gazdasági haladás az életszínvonal alakulása terén megvalósult eredmények között az intézményes szociális gondoskodás rendszerében számottevő a társadalombiztosítás fejlődése is. Az SZTK fennállásának 20. évfordulója ünnepi alkalom a visszapillantásra, már csak azért is, mert köztudott dolog, hogy a fel- szabadulás előtt a társadalom- biztosítás csupán a dolgozók egyes kategóriáira terjedt ki. Az „utolsó békeév”-ként emlegetett 1939-ben hazánk lakosságának mindössze 31 százaléka volt biztosított. Fokozta az egyébként is erőteljes szociális feszültséget, hogy mintegy hárommillió mezőgazdasági munkás teljesen ellátatlanul maradt. A különböző dolgozó rétegek társadalombiztosítási ügyeivel az országban több mint 30 intézet foglalkozott, és túlzások nélkül mondhatjuk, hogy ez a 30 is hatvanféléképpen, mert a szociális és egészségügyi szolgáltatások mennyiségben és minőségben is eltérőek voltak egymástól. A fizikai munkások például a betegség első három napjára sem fizetést, sem táppénzt nem kaptak, csak a betegség negyedik napjára járt táppénz, ami az átlagos napi bér 55 százalékának felelt meg. Az alkalmazottak táppénze a kereset 60 százaléka volt, a közszolgálati alkalmazottak viszont — nem véletlenül! — betegségük esetén hat hónapon át teljes fizetésüket kapták. Ugyanakkor, a biztosítási járulékok felét a dolgozók fizették, de gyakorlatilag — bár közvetve — rájuk hárultak a munkáltatói terhek is. Gondosan megőrzőit dokumentumok vallanak arról, hogy a befizetett összegekből a különböző biztosítási intézetek nem a rendkívül alacsony színvonalú szolgáltatásokat fejlesztették, javították, hanem tőkés vállalkozásokba fektették a befolyt pénzt, vagy éppen a fasiszta hadigépezet anyagi támogatására használták fel. A magyar munkásság anyagi helyzete, szociális ellátásának színvonala Európában a legalacsonyabb volt. Különösen mélyponton volt a mezőgazdasági dolgozók, szegényparasztok szociális és egészség- ügyi ellátása. A dolgozó emberek saját bőrükön érezhették, hogy a még ma is rosszemlékű OTI nem az ő érdekeiket, javukat szolgálja, hogy a társadalombiztosítás is az elnyomás, a kizsákmányolás agyaA „Kövendi Sándor1’ Tm. Cipész Ktsz, Szckszárd, RAKTÄRNAK MEGFELELŐ SZÁRAZ HELYISÉGET KERES. lehetőleg a Kölcsey utcához közel. Az ajánlatot kérjük Kölcsey u. 4. szám alá (423) fúrtan használt eszköze az uralkodó osztály kezében. A társadalombiztosítás szervezeti átalakításának szükségességét a felszabadulás utáni évek vetették fel, s mind sürgetőbben. De döntő fordulat csak akkor következett be, amikor a Magyar Dolgozók Pártja 1948-ban meghatározta többek között a szociálpolitika tennivalóit is. A párt programnyilatkozata alapján a szakszervezetek XVII. kongresszusa hozott határozatot a különböző társadalombiztosító intézetek egységesítésére, arra, hogy a szakszervezetek fokozatosan vegyék kezükbe a társadalombiztosítás irányítását. Az Elnöki Tanács 1950. évi 36-os számú törvényerejű rendeletével a társadalombiztosítás igazgatását a SZOT irányításával bízta a szak- szervezetekre. Ekkor került a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátás az Egészség- ügyi Minisztérium irányítása alatt álló állami egészségügyi szakszolgálat hatáskörébe. Ez volt a fejlődés indító határköve, ez a szakszervezeti társadalombiztosítás születésnapja. Az egységesítés folyamata egyébként 1960. január elsején fejeződött be. Az elmúlt húsz év alatt hazánkban általánossá vált a társadalombiztosítás, folyamatosan került sor a különböző dolgozó rétegek biztosításba való bevonására, különös tekintettel azokra, akik a múltban hátrányoshelyzetben voltak. így, kötelezően biztosított lett minden mezőgazdasági munkás, valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó, de kiterjedt a biztosítás egyéb, nem dolgozó rétegekre is (mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezeti tagokra, kisiparosokra, kiskeres-' kedőkre stb.), valamint a különböző alapok, munkaközösségek tagjaira, egyházi személyekre, a tanulóifjúságra is. Jelenleg a biztosítás az ország lakosságának 97 százalékára terjed ki, és jelentős mértékben bővült a szakszervezeti • társadalombiztosítás szolgáltatásainak köre és ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonala is. Úgy véljük, szükségtelen felsorolni, miben, hiszen a szociális és egészség- ügyi gondoskodás élvezője három százalék kivételével hazánk minden honpolgára. De arról szükséges néhány szót ejteni, hogy a szakszervezeti társadalombiztosítás 20. születésnapja méltó megünneplésének része lesz az európai regionális konferencia, amit a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség fölkérésére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága rendez Budapesten április 24 és 29 között a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosításáról. E szövetségnek 1983 óta tagja a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és e szöDARUZÁSI MUNKÁT VÁLLALUNK AUTÓDARUVAL. Emelőképesség: TÖVÁLL, SZEKSZÁRD, Rákóczi u. 85—87, Telefon: 12—495. ügyintéző: Grábics. ■, (333) j vétséghez több mint kétszáz szervezet tartozik. A Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség tevékenységének fő célja, hogy szoros, egymást segítő kapcsolatot építsen a mostanihoz hasonló nemzetközi tapasztalatcserékkel a társadalombiztosítási intézmények között. Az európai regionális konferencia megrendezésére való fölkérés nem a véletlen műve. Van mit megmutatnunk a tanácskozás tárgyában, s ráadásul még olyan alkalom szolgál ehhez, mint a szak- szervezeti társadalombiztosítás fennállásának 20. évfordulója, amikor jelentős eredményekről tudunk számot adni. A Paksi Állami Gazdaság biritói kerületiben pótkocsis traktorraf* szálmát hordtak. Egy helyen a szalmát az útra rakták le. A szalmába az egyik dolgozó beleült, s aztán elbóbisikolt. Már aludt, amikor egy pótkocsi kereke keresztülment rajta. Szerencséjére csak a válla törött el, zúzódott össze. Ez a baleset végződhetett volna úgy is, hogy a dolgozót a pótkocsi kereke agyon- nyomja. Aggasztóan sok a halállal végződő üzemi balesetek száma. A múlt évben Tolna megyében kilenc üzemi baleset végződött halállal. Az idén, az első negyedben a halálos üzemp balesetek száma nyolc. Ennél • a számnál meg kell állni, s mérlegre tenni az okokat, az indítékokat. Az emberi könnyelműséget, a felelőtlenséget. Nem arról van szó, hogy az említett esetekben nem ismerték a dolgozók a védő-, és óvórendszabályokat. A baleset mégig bekövetkezett. Ha a halálos végű üzemi baleseteket vizsgáljuk, szinte megdöbbentő, érthetetlen dolgokkal találkozik az ember. Nézzük a nyolc halálos balesetet egy kicsit közelebbről. A bátaszóki postaalkalmazottat az fmsz gépkocsija gázolta el. Figyelmetlenség, felelőtlenség. A három halálos eset a dal- mandi gazdaság személyszállító teherkocsijává! a közelmúlt legsúlyosabb Tolna mer gyei közúti szerencsétlensége. Itt a gépjárművezető — még előzetes, vizsgálati fogságban van — felelőtlensége közismert volt. Többször követett el szabálysértést. Éljárást folyt ellene gyorshajtás miatt, és sajnálatosan, egyszer már ebbe az autóbuszba belerohant; akkor súlyos sérülés nem volt. Tudták erről az 'emberről, hogy könnyelmű, hogy felei lőtlen, mégis rábízták a személyek szállítását. Három halott az eredmény. (A harmadik dolgozó öt nappal a kórházba szállítás után hunyt el.) A fonyódi mozdonyrobba- nás ügyének vizsgálata még folyik, milyen vétség, köny- nyelműségí történt, azt a vizsgálat állapítja meg. Egy ember itt is meghalt. 1970. április 25. 3 tonna Emelőmagasság: 6 méter Itt a bonyhádi flotta Megírtuk már. hogy a Sárköz-Völgységi Vízitársulat dunai flottát vásárolt áruszállításra. A hajókat, uszályokat a fadd- dombori, volt hajóállomáson jórészt kijavították. A hajók egy része már részt vesz a dunai forgalomban. Nyolc ember halála A dombóvári vasútállomáson egy takarítónőt elgázolt a vonat. A vizsgálat még nom fejeződött be. A Sió-toroknál folyó építkezés során egy emlber a ra'ko- dóhely közelében lefeküdt, napozott. Egy 12 tonnás Tátra tehergépkocsi ment rajta keresztül. Itt sem voltak meg a biztonságos munka kellékei; a forgalomirányító személy. a figyelmeztető felhívások. A gyulaji erdőgazdaságban szabálytalan rakodás közben egy fa kidőlt, egy munkást agyoncsapott. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelete és a rendőrség a szükséges eljárást megindította. De nem tudja visszahozni bármily lelkiismeretes is a vizsgálat, az elhunytakat családtagjaiknak, , szüleiknek. Az emberi- könnyelműség, a nemtörődömség itt arat közöttünk. Egyszer egy mozdonyvezetőt, másszor egy sofőrt, .takarítónőt, rakodómunkást visz el közülünk. Nem' vigyázunk egymásra.. • nem vigyázunk magunkra. Negyedév alatt nyolc halálos üzemi baleset volt Tolna megyében. Erre még nem volt példa. Mi lesz a folytatás? Nem tudjuk. Elriaszt embereket a könnyelműség, a felelőtlenségtől ez az írásunk? Néhányat biztosan. Másokat a bírói ítéletek, megint másokat a közvélemény. Az amikor majd mindenki figyelmezteti a szabálytalankodót, aki nem tartja be a biztonsági előírásokat. amikor majd az üzemben bűn lesz eltűrni, hogy valaki ne használja a védő* 'szemüveget. Sokat kell tenni, hogy a gazdasági vezetők üzemképes gépeken, józan ítélőképességű embereket küldjenek munkába, hogy a nyolc halott után ne legyen kilencedik. — Pj — i A kilencedik Endrődi Pétert, a sióagárdi mezőgazdasági termelőszövetkezet dolgozóját a múlt héten trágyaszállítás közben üzemi baleset érte. ,A trágyát szállító kocsi felborult, Endrődi olyan súlyosan megsérült, hogy a baleset után három nappal a kórházban elhunyt. Az Építőipari Gépesítő Vállalat torony lánctalpas autódaru- kezelői tanfolyamra beiskoláz jelentkező dolgozókat. Jelentkezhet minden katonaviselt, egészségileg erre a munkakörre alkalmas férfi dolgozó, aki a 35. évét még nem töltötte be,1 és 8 általánós iskolai végzettséggel rendelkezik. A jelentkezésnél a lakatos, villanyszerelő, gépkocsivezető .beosztású dolgozók előnyben részesülnek. Jelentkezni írásban, rövid önéletrajz megküldésével az alábbi címen lehet: Építőipari Gépesítő Vállalat, Budapest, XX., (Soroksár) Marx Károly út 251. (15)
