Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

Húszéves a társadalombiztosítás Születésnap — nemzetközi tapasztalatcserével Felszabadulásunk negyedszázados jubileumának évére esik a 20. évfordulója annak, hogy hazánkban a szakszervezetek hatáskörébe került a társadalombiztosítás irányítása, igazgatása. A társa­dalmi, gazdasági haladás az életszínvonal alakulása terén megvalósult eredmények kö­zött az intézményes szociális gondoskodás rendszerében számottevő a társadalombizto­sítás fejlődése is. Az SZTK fennállásának 20. évfordulója ünnepi alkalom a visszapillan­tásra, már csak azért is, mert köztudott dolog, hogy a fel- szabadulás előtt a társadalom- biztosítás csupán a dolgozók egyes kategóriáira terjedt ki. Az „utolsó békeév”-ként emle­getett 1939-ben hazánk lakos­ságának mindössze 31 százalé­ka volt biztosított. Fokozta az egyébként is erőteljes szociá­lis feszültséget, hogy mintegy hárommillió mezőgazdasági munkás teljesen ellátatlanul maradt. A különböző dolgozó rétegek társadalombiztosítási ügyeivel az országban több mint 30 intézet foglalkozott, és túlzások nélkül mondhatjuk, hogy ez a 30 is hatvanfélé­képpen, mert a szociális és egészségügyi szolgáltatások mennyiségben és minőség­ben is eltérőek voltak egy­mástól. A fizikai munkások például a betegség első három napjára sem fizetést, sem táp­pénzt nem kaptak, csak a be­tegség negyedik napjára járt táppénz, ami az átlagos napi bér 55 százalékának felelt meg. Az alkalmazottak táppénze a kereset 60 százaléka volt, a közszolgálati alkalmazottak vi­szont — nem véletlenül! — betegségük esetén hat hónapon át teljes fizetésüket kapták. Ugyanakkor, a biztosítási já­rulékok felét a dolgozók fizet­ték, de gyakorlatilag — bár közvetve — rájuk hárultak a munkáltatói terhek is. Gondosan megőrzőit dokumentumok vallanak ar­ról, hogy a befizetett összegek­ből a különböző biztosítási in­tézetek nem a rendkívül ala­csony színvonalú szolgáltatá­sokat fejlesztették, javították, hanem tőkés vállalkozásokba fektették a befolyt pénzt, vagy éppen a fasiszta hadigépezet anyagi támogatására használ­ták fel. A magyar munkásság anyagi helyzete, szociális ellátásának színvonala Európában a leg­alacsonyabb volt. Különösen mélyponton volt a mezőgaz­dasági dolgozók, szegénypa­rasztok szociális és egészség- ügyi ellátása. A dolgozó embe­rek saját bőrükön érezhették, hogy a még ma is rosszemlékű OTI nem az ő érdekeiket, ja­vukat szolgálja, hogy a tár­sadalombiztosítás is az elnyo­más, a kizsákmányolás agya­A „Kövendi Sándor1’ Tm. Cipész Ktsz, Szckszárd, RAKTÄRNAK MEGFELELŐ SZÁRAZ HELYISÉGET KERES. lehetőleg a Kölcsey utcához közel. Az ajánlatot kérjük Kölcsey u. 4. szám alá (423) fúrtan használt eszköze az uralkodó osztály kezében. A társadalombiztosítás szer­vezeti átalakításának szüksé­gességét a felszabadulás utáni évek vetették fel, s mind sür­getőbben. De döntő fordulat csak akkor következett be, amikor a Magyar Dolgozók Pártja 1948-ban meghatározta többek között a szociálpolitika tennivalóit is. A párt prog­ramnyilatkozata alapján a szakszervezetek XVII. kong­resszusa hozott határozatot a különböző társadalombiztosító intézetek egységesítésére, arra, hogy a szakszervezetek fokozatosan vegyék kezükbe a társadalombiztosítás irányítá­sát. Az Elnöki Tanács 1950. évi 36-os számú törvényerejű rendeletével a társadalombiz­tosítás igazgatását a SZOT irányításával bízta a szak- szervezetekre. Ekkor ke­rült a társadalombizto­sítás keretében nyújtott egész­ségügyi ellátás az Egészség- ügyi Minisztérium irányítása alatt álló állami egészségügyi szakszolgálat hatáskörébe. Ez volt a fejlődés indító határkö­ve, ez a szakszervezeti társa­dalombiztosítás születésnapja. Az egységesítés folyamata egyébként 1960. ja­nuár elsején fejeződött be. Az elmúlt húsz év alatt hazánk­ban általánossá vált a társa­dalombiztosítás, folyamatosan került sor a különböző dolgozó rétegek biztosításba való bevo­nására, különös tekintettel azokra, akik a múltban hátrá­nyoshelyzetben voltak. így, kö­telezően biztosított lett minden mezőgazdasági munkás, vala­mennyi bérből és fizetésből élő dolgozó, de kiterjedt a biztosítás egyéb, nem dolgozó rétegekre is (mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezeti ta­gokra, kisiparosokra, kiskeres-' kedőkre stb.), valamint a kü­lönböző alapok, munkaközös­ségek tagjaira, egyházi szemé­lyekre, a tanulóifjúságra is. Jelenleg a biztosítás az or­szág lakosságának 97 százalé­kára terjed ki, és jelentős mértékben bővült a szakszer­vezeti • társadalombiztosítás szolgáltatásainak köre és ezek­nek a szolgáltatásoknak a színvonala is. Úgy véljük, szükségtelen felsorolni, miben, hiszen a szociális és egészség- ügyi gondoskodás élvezője há­rom százalék kivételével ha­zánk minden honpolgára. De arról szükséges néhány szót ejteni, hogy a szakszervezeti társadalombiztosítás 20. szüle­tésnapja méltó megünneplésé­nek része lesz az európai re­gionális konferencia, amit a Nemzetközi Társadalombiz­tosítási Szövetség fölkérésére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága rendez Buda­pesten április 24 és 29 között a mezőgazdasági dolgozók tár­sadalombiztosításáról. E szövetségnek 1983 óta tag­ja a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága és e szö­DARUZÁSI MUNKÁT VÁLLALUNK AUTÓDARUVAL. Emelőképesség: TÖVÁLL, SZEKSZÁRD, Rákóczi u. 85—87, Telefon: 12—495. ügyintéző: Grábics. ■, (333) j vétséghez több mint kétszáz szervezet tartozik. A Nemzet­közi Társadalombiztosítási Szö­vetség tevékenységének fő cél­ja, hogy szoros, egymást segí­tő kapcsolatot építsen a mos­tanihoz hasonló nemzetközi ta­pasztalatcserékkel a társada­lombiztosítási intézmények kö­zött. Az európai regionális konferencia megrendezésére való fölkérés nem a véletlen műve. Van mit megmutat­nunk a tanácskozás tárgyában, s ráadásul még olyan alkalom szolgál ehhez, mint a szak- szervezeti társadalombiztosítás fennállásának 20. évfordulója, amikor jelentős eredményekről tudunk számot adni. A Paksi Állami Gazdaság biritói kerületiben pótkocsis traktorraf* szálmát hordtak. Egy helyen a szalmát az útra rakták le. A szalmába az egyik dolgozó beleült, s aztán elbóbisikolt. Már aludt, amikor egy pótkocsi kereke keresztül­ment rajta. Szerencséjére csak a válla törött el, zúzódott össze. Ez a baleset végződhe­tett volna úgy is, hogy a dol­gozót a pótkocsi kereke agyon- nyomja. Aggasztóan sok a halállal végződő üzemi balesetek szá­ma. A múlt évben Tolna me­gyében kilenc üzemi baleset végződött halállal. Az idén, az első negyedben a halálos üzemp balesetek száma nyolc. Ennél • a számnál meg kell állni, s mérlegre tenni az oko­kat, az indítékokat. Az emberi könnyelműséget, a felelőtlen­séget. Nem arról van szó, hogy az említett esetekben nem is­merték a dolgozók a védő-, és óvórendszabályokat. A bal­eset mégig bekövetkezett. Ha a halálos végű üzemi balese­teket vizsgáljuk, szinte meg­döbbentő, érthetetlen dolgok­kal találkozik az ember. Nézzük a nyolc halálos bal­esetet egy kicsit közelebbről. A bátaszóki postaalkalmazot­tat az fmsz gépkocsija gázolta el. Figyelmetlenség, felelőt­lenség. A három halálos eset a dal- mandi gazdaság személyszál­lító teherkocsijává! a közel­múlt legsúlyosabb Tolna mer gyei közúti szerencsétlensége. Itt a gépjárművezető — még előzetes, vizsgálati fogságban van — felelőtlensége közis­mert volt. Többször követett el szabálysértést. Éljárást folyt ellene gyorshajtás miatt, és sajnálatosan, egyszer már eb­be az autóbuszba belerohant; akkor súlyos sérülés nem volt. Tudták erről az 'emberről, hogy könnyelmű, hogy felei lőtlen, mégis rábízták a sze­mélyek szállítását. Három ha­lott az eredmény. (A harma­dik dolgozó öt nappal a kór­házba szállítás után hunyt el.) A fonyódi mozdonyrobba- nás ügyének vizsgálata még folyik, milyen vétség, köny- nyelműségí történt, azt a vizs­gálat állapítja meg. Egy em­ber itt is meghalt. 1970. április 25. 3 tonna Emelőmagasság: 6 méter Itt a bonyhádi flotta Megírtuk már. hogy a Sárköz-Völgységi Vízitársulat dunai flottát vásárolt áruszállításra. A hajókat, uszályokat a fadd- dombori, volt hajóállomáson jórészt kijavították. A hajók egy része már részt vesz a dunai forgalomban. Nyolc ember halála A dombóvári vasútállomáson egy takarítónőt elgázolt a vo­nat. A vizsgálat még nom fe­jeződött be. A Sió-toroknál folyó építke­zés során egy emlber a ra'ko- dóhely közelében lefeküdt, napozott. Egy 12 tonnás Tátra tehergépkocsi ment rajta ke­resztül. Itt sem voltak meg a biztonságos munka kellé­kei; a forgalomirányító sze­mély. a figyelmeztető felhí­vások. A gyulaji erdőgazdaságban szabálytalan rakodás közben egy fa kidőlt, egy munkást agyoncsapott. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelete és a rendőrség a szükséges eljárást megindítot­ta. De nem tudja visszahozni bármily lelkiismeretes is a vizsgálat, az elhunytakat csa­ládtagjaiknak, , szüleiknek. Az emberi- könnyelműség, a nem­törődömség itt arat közöttünk. Egyszer egy mozdonyvezetőt, másszor egy sofőrt, .takarító­nőt, rakodómunkást visz el közülünk. Nem' vigyázunk egymásra.. • nem vigyázunk magunkra. Negyedév alatt nyolc halá­los üzemi baleset volt Tolna megyében. Erre még nem volt példa. Mi lesz a folytatás? Nem tudjuk. Elriaszt embe­reket a könnyelműség, a fe­lelőtlenségtől ez az írásunk? Néhányat biztosan. Másokat a bírói ítéletek, megint másokat a közvélemény. Az amikor majd mindenki figyelmezteti a szabálytalankodót, aki nem tartja be a biztonsági előírá­sokat. amikor majd az üzem­ben bűn lesz eltűrni, hogy valaki ne használja a védő* 'szemüveget. Sokat kell tenni, hogy a gazdasági vezetők üzemképes gépeken, józan ítélőképességű embereket küldjenek munkába, hogy a nyolc halott után ne legyen kilencedik. — Pj — i A kilencedik Endrődi Pétert, a sióagárdi mezőgazdasági termelőszövet­kezet dolgozóját a múlt héten trágyaszállítás közben üzemi baleset érte. ,A trágyát szállí­tó kocsi felborult, Endrődi olyan súlyosan megsérült, hogy a baleset után három nappal a kórházban elhunyt. Az Építőipari Gépesítő Vállalat torony lánctalpas autódaru- kezelői tanfolyamra beiskoláz jelentkező dolgozókat. Jelentkezhet minden katonaviselt, egészségileg erre a mun­kakörre alkalmas férfi dolgozó, aki a 35. évét még nem töl­tötte be,1 és 8 általánós iskolai végzettséggel rendelkezik. A jelentkezésnél a lakatos, villanyszerelő, gépkocsivezető .beosztású dolgozók előnyben részesülnek. Jelentkezni írásban, rövid önéletrajz megküldésével az aláb­bi címen lehet: Építőipari Gépesítő Vállalat, Budapest, XX., (Soroksár) Marx Károly út 251. (15)

Next

/
Thumbnails
Contents