Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
«fOLNÄ MEGYEI-VILÁG iPRÖLETÄ'RjAT EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA~| XX. évfolyam. 91. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1970. április 19. Kádár János fogadta Házi Vencelt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta dr. Házi Vencelt, a Magyar Nép- köztársaság új londoni nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. ____ B ővül az exportpiacunk Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa jelenti: A magyar híradástechnikai ipar az utóbbi időben egész sör nemzetközi megállapodást kötött, amelyek alapján tovább bővül az exportpiac, s gyorsabb ütem,ben korszerűsíthetik a híradástechnikai termékeiket. A legjelentősebb megállapodást a magyar—szovjet rádió- technikai munkacsoport írta alá arról, hogy a két ország hazánkra szakosítja egyes automata telefonközpontok, mikrohullámú és átviteltechnikái berendezések gyártását. Az óriási szovjet felvevőpiacot e cikkekből teljes egészében természetesen nem tudja kielégíteni a magyar ipar, ezért a szakosítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Szovjetunió minden mennyiséget kész átvenni, amit Magyarország fel tud ajánlani a szakosított termékekből. A folyamatban levő államközi tervegyeztető tárgyalásokon az érdekelt vállalatok véleményét is figyelembe véve határozzák meg a kontingenseket. Bár a végleges számok még nem ismeretesek, az már biztos, hogy a szakosított cikkekből, vagyis a száz városi és kétezer helyi vonalat tartalmazó ATSZK-típusú telefonközpontokból, a 3—960 csatornás különféle átvitel technikai berendezésekből és az 1920 egyidejű, drótnélküli telefonbeszélgetésre alkalmas mikrohullámú berendezésiből és a Beloiannisz gyárnak, a Telefongyárnak, illetve a Finommechanikai Vállalátnak a következő öt évben nem lesznek eladási gondjai. Az előzőnél szűkebb körű. de szintéin jelentős megállapodás jött létre a magyar—NDK munkacsoportban is. Ennek alapján a két ország illetékes vállalatai között kooperációs tárgyalások folynak magyar gyártmányú mikrohullámú berendezésék szállításáról, amelyekért az NDK-partner átviteltechnikai berendezéssel fizetne. A KGM és a bolgár postaügyi minisztérium között arról kezdődtek fontos tárgyalások, hogy a magyar híradástechnikai ipar hogyan vehetne részt a bolgár posta rekonstrukciójában. A bolgár partner bejelentette, hogy nyolc és fél millió rubel értékű mikrohullámú berendezést szeretnének vásárolni Magyarországtól — A tavalyinál várhatóan 9 százalékkal nagyobb kiskereskedelmi forgalomhoz szükséges árualap mintegy 15 százalékát importból fedezi a kereskedelem — közölte az MTI munkatársának adott nyilatkozatában dr. Molnár István, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. kábel nélküli hírközlő rendszerük kiépítéséhez. A magyar—olasz gépipari munkacsoport ülésén több elvi megállapodás jött létre a két ország híradástechnikai iparának együttműködéséről; ezek gyakorlati realizálása folyamatban van. Az Elektroakusztikai Gyár és a Mechanikai Laboratórium a Siemens Italia céggel tárgyai termelési és értékesítési együttműködésről. Szó va,n például arról, hogy a magyar ipar különféle részegységeket szállítana olasz gyártmányú erősítőkhöz, s a kész gyártmányok Ifözös emblémával kerülnének forgalomba Magyarországon, Olaszországban és más piacokon is. Ugyanígy hoznának forgalomba riportermagnókat is. Különféle stúdióberendezé- séket a Mechanikai Laboratórium gyártana, azok továbbfejlesztéséről azonban a magyar gyár a Siemens Italiáva] közösen gondoskodna. Ebben az évben mintegy 20 milliárd forint értékű fogyasztási cikket hozunk be külföldről, 4.5 milliárddal többet, mint tavaly. Az utóbbi évtizedben nem volt példa a fogyasztási cikkimport ilyen nagymértékű, — mintegy 28 százalékos — növelésére. (Folytatás a 2. oldalon). Növekszik a fogyasztási cikkek importja Uj feladat sikeres elvégzéséről tanácskozott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Űj feladatként bízta meg az országgyűlés a népi ellenőrzést azzal, hogy vizsgálatokkal, tájékozódásokkal segítse az állami és tanácsi költségvetés céljainak elérését. Első alkalommal vitatott meg ilyen témát a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A beruházások hatékonyabb megvalósulását segíti a NEB azzal, hogy rámutat; gyorsítani kell a tempót a beruházási hitelek és állami támogatások odaítélésében. Helyes és szélesedő gyakorlat szerint tanácsi ellenőrzés alapján vonják visz- sza, illetve csökkentik a helytelen jogcímen adott, vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált, támogatásként adott összegeket. A kivitelezés szakszerűtlensége miatt — például — így esett el negyedmillió forintos állami támogatástól a koppányszántóá Március 15. Tsz. Sajnos, a felhasználás célszerűségének ellenőrzését erőteljesen gátolja, hogy a ta- nácsapparátusban kevés erre a megfelelő felkészültségű szakember. Ugyanakkor a külső, díjazott ellenőrzés roppant drága; a Paksi /Állaimj Gazdaság a lehetőségekhez képest legolcsóbban: saját brigáddal épít sertéstelepet. A heti két alkalommal történő műszaki em «* MM 400 000 forintot kap tőle a MEZÖBER. Az idén 50 millió forintot ruháznak be. A népi ellenőrzés megfontolandónak tartja, érdemes-e mindenütt száz évre szóló gazdasági épületeiket emelni igen drágán, — amikor a mezőgazdasági technológia rohamos fejlődésének következményeként az épületek általában 10—20 év alatt — korukhoz képest — erkölcsileg elavulnak. A tanácsi és költségvetési szervek gazdálkodásában a népi ellenőrzés serkentőnek találta az idejüket múlt pénzügyi kötöttségek megszüntetését. Nem kis részben ennek köszönhető, hogy a tanácsok lényegesen túlteljesítették saját bevételi tervüket. Egyes téves nézetek felszámolását is segítette a NEB vizsgálata: a bizottság — például — elvetette azt a követelést, hogy tegyék anyagilag érdekeltté a tanácsi dolgozókat a különféle hátralékok behajtásában. A vitából tűnt ki, hogy akadnak vezetők, akik nem, ismerik intézményük költségvetését, — ezért nem is tudnak gazdálkodni vele. A nagymányoiki nevelőotthon korábbi igazgatója, például, pénzhiányra panaszkodva papír-„abroszról” etette « gyerekeken jMlebet az intézménynek 136 000 forintos megtakarítása volt. A népi ellenőrzés rámutatott a költségfelhasználásban néhol megmutatkozó túlzott, 30—40 százalékos megtakarítás veszélyére, mivel ilyen gyakorlat mellett félő, hogy értékek megóvására nem történik intézkedés. A tanácskozáson jogos bírálat érte a Szekszárd város Tanácsa VB építési és közlekedési osztályát, amely meglepő „nagyvonalúsággal” tért napirendre afölött, hogy több mint 70 000 forint értékű bitumen sorea mindmáig ismeretien. A Csapó Jenő vezette munkabizottság megállapításai alapján foglalkozott a NEB a kiárusítások, engedményes vásárok tapasztalataival. A bizottság ágy találta, hogy a szezonális jellegű vásárok ma még fennálló rendje elavult. Javaslatának lényege, hogy a vállalatok, sőt, maguk a kiskereskedelmi egységek sokkal szabadabban választhassák meg a kiárusítás formáját és azokat a cikkéket, amelyek olcsóbb áron történő értékesítését kívánatosnak tartják, s hogy a kereslet arányában a vásár tartama alatt is megváltoztassák a leárazás mértékét. Ünnepélyesen megnyitották a centenáris Lenin-kiállítást . Szombaton a Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában megnyitották a „Lenin 1870—1970’’ című kiállítást. Az ünnepélyes, megnyitáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Tímár Mátyás, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Cseterkz Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Nagy Jót zsefné könnyűipari miniszter, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke, Böjti János külügyminiszter-helyettes, valamint a társadalmi és kulturális élet sok más ismert személyisége. Ott volt F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a diplomáciai képviseleteit több vezetője és tagja, A kiállítást Kállai Gyula nyitotta meg. Beszédében hangoztatta: — Ezekben a napokban a föld minden részén ünnepségeken emlékeznek meg a történelem kiemelkedő géniuszé, rod. a haladó emberiség láng- lelkű vezéréről, Leninről. A kiállítás vitrinjeit megtekintve, nyomon követhetjük Lenin életét az oroszországi munkásmozgalom kibontakozásától a szocialista építőmunka megkezdéséig a Szovjetunióban. Elvonulnak előttünk a történelmi kor nagy eseményei; az új típusú proletárpárt, a bolsevik párt megteremtése, az első imperialista világháború, az 1917-es februári forradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború győztes csatái, s az új szocialista élet megteremtésének első napjai. — A kiállítás hű képet ad arról, milyen nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a magyar proletariátus győzelmének, milyen féltő gonddal kísérte figyelemmel fejlődését, s milyen óriási erőfeszítéseket tett, hogy a fiatal magyar tanácshatalomnak és vezetőinek eszmei, politikai és anyagi segítséget nyújtson. — Lenin centenáriuma egybeesik népünk legnagyobb nemzeti ünnepének, felszabadulásának negyedszázados évfordulójával. A két ünnep egybeforr, s mutatja, hogyan valósította meg a magyar nép az elmúlt két és fél évtizedből Lenin eszméit hazájában. Kállai Gyula megnyitó beszéde után a megjelentek megtekintették a művészi gonddal összeállított kiállítást, amelynek anyaga a Nemzeti Múzeum dísztermében és kupolacsarnokában kapott helyet. A kiállítás középpontjában Andrejev szovjet szobrászművész Lenin-szobra áll, környezetében négy oszlopon a leninizmus megvalósulását és elterjedését dokumentáló művészi fotók láthatók, hátterében nagyméretű világtérkép, a különböző nyelveken megjelent Lenin-művek címlapjával. A falakon körben 18 nagyméretű tabló, alattuk 22 vitrin őrzi a nagy gondolkodó forradalmár és államférfi életét, munkásságát megelevenítő történelmi emlékeket, írott és nyomtatott dokumentumokat
