Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek tükre Lugossy Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatót tartott a Parlament épületében a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek néhány kérdéséről. A miniszterhelyettes tájékoztatójának mondandóját, egy, a Művelődésügyi Minisztérium által az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandabizottsága elé terjesztett tájékoztató anyagából merítette. A Művelődésügyi Minisztérium felterjesztését, tájékoztató anyagának' elkészítését hosszas és alapos felmérések» tapasztalatszerzések, kérdőívek, levelek és vélemények összegezése előzte meg. Miért olyan jelentős a bizottság állásfoglalása. s miért tartották olyan fontosnak a bizottság tagjai, és a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei is. hogy ezt a felmérést, ezt a tájékoztatót ismertessék a magyar újságíró-társadalommal, a televízió és a rádió munkatársaival ? Az első és legfontosabb körülmény, amely a széles körű ismertetés mellett szólt, az az, hogy a téma körülbelül százezer magyar állampolgárt, pedagógust érint, akik munkájuk során nem túlzás azt mondani, hogy több millió emberrel érintkeznek nap mint nap, s akik több millió emberre hatnak. Ezen kívül azért is, mert az anyag fontos és alapos megállapításokat tartalmaz. Miről beszél az agitációs és propagandabizottság által elfogadott minisztériumj anyag? Szól, arról az alapvető feszültségről, amely a társadalmi elvárások gyors fejlődése és az azzal lépést tartani nem tudó feltételek között van. Arról, hogy amíg a pedagógusokkal szemben támasztott igények egyre növekvöbbek, amíg feladataik számszerűen és mennyiségileg is egyre többsíkúak. egyre kevesebb idejük marad arra a felkészülésre — továbbképzésre, metodikai megújulásra, új módszerek kikísérletezésére és alkalmazására stb. —, hogy ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. A feladatok pedig nem csekélyek. A szakmai oktatás soha nem látott rohamos kibontakozása, a szakember- képzéssel szemben támasztott igények mind több munkát várnak a pedagógustól. Ezzel egyidejűleg már-már rendkívüli méretekben nő az adminisztratív munka. A társadalmi és tömegszervezetek sóik olyan feladatot hárítanak a pedagógusra, amelyek végrehajtása nem volna kötelességük. S idetartozik még az is, hogy az iskolának túl sok gazdája van. Mindezek figyelembevételével fogalmazza meg az anyag, hogy a pedagógusok munkájához megfelelő időt és fokozottabb védettséget kell biztosítani. A minisztériumi anyag foglalkozik a pedagóguslétszám- problémával is. őszintén beszél arról, hogy a távlati lehetőségek sem kecsegtetnek jelentős változással ez ügyben. Részletesen taglalja a felmérés, hogy mi ennek a peda- gógushiánynak az oka. Tudják, hogy kicsi a képzőintézetek kapacitása, hogy sokan a végzett pedagógusok közül a népgazdaság más ágaiban helyezkednek el, s arról is pontos képet szereztek, hogy melyek azok a körülmények, amelyek az elvándorlást segítik és lehetővé teszik. Arról is sok szó esik ebben a felmérésben, hogy a létszámhiány következtében alkalmazott képesítés nélküliek jelentős száma miatt a pálya bizonyos fokig felhígult. S ez a felhígulás a rosszul ellátott községekben kísért leginkább, ott ahol a fizikai dolgozók gyerekeinek a legnagyobb szükségük volna pedagógussegítségre. S mi következik ezután? Kontraszelekció. Számos jó pontszámot elért jelentkezőt nem vesznek fel a főiskolákra, egyetemekre hely hiányában. Ugyanakikor gyengébb képességűek is bejutnak az esti és a levelező tagozatokra azok közül, akik már képesítés nélkül tanítanak. A helyzet komolyságához tartozik, hogy bizony az esti vagy levelező tagozaton szerzett diploma, a hallgató legnagyobb jóakarata mellett sem lehet egyenértékű a nappalin szerzettel. S ma a vidéken tanító pedagógusok egyharmada levelező úton szerzett diplomával rendelkezik. A pedagógusok lakáshelyzetét js felülvizsgálták. Tudnak róla az illetékesek, hogy a szolgálati lakások többsége korszerűtlen, s hogy nagyon kevés van belőlük. Igaz az is, hogy e helyzet javítása érdekében a tanácsok jelentős erőfeszítéseket tesznek egyre több helyen. S az is .nagy segítség, hogy évente 1000— 1100 pedagógus kap kedvezményes lakásépítési kölcsönt. Ez az akció az eredeti megállapodás szerint csak 1970. végéig van érvényben. A tárgyalások azonban már megkezdődtek. folytatása illetve kiszélesítése érdekében. Külön szól a felmérés a kisközségekben élő pedagógusok helyzetéről, azokról a körülményekről, amelyek városban és nagyobb településeken élő kollégáik lehetőségei és körülményei mögé szorítják a kistelepülések oktatóit, nevelőit. Szól arról, hogy elavult ma már a területipótlékrendszer, hogy csekély a letelepedési segély összege. Külön fejezet tér ki a növekvő és általános túlterheltség következményeire. Megállapítja, hogy nem ritka az a pedagógus, aki heti 62—65 órát dolgozik, hogy sokan vállalnak és sok (úlmunkát, hogy egyre növekszik a járulékos feladatok mennyisége, ame- 'lyek elvégzéséhez nem szükséges a pedagógiai képzettség. s amely rengeteg időt rabol el a pedagógustól. S szinte természetes, hogy mindez csupán a pedagógiai munka rovására történhet. Azt is megállapítja ez a jelentés, hogy a demográfiai hullám elvonulása után sem változtak jelentős mértékben az oktatás, nevelés tárgyi feltételei. Az általános iskolákban a tantermek. 15,7 százaléka szükségterem. S az is megállapított tény, hogy az előírt taneszközöknek több mint 56 százaléka hiányzik. Mindezek után ismét külön fejezet gyanánt taglalja az anyag nagyon gondosan és alapos elemzéssel a pedagógusok társadalmi megbecsülésének helyzetét, s annak problémáit. Az agitációs és propaganda- bizottság javasolta, hogy fél éven belül tűzze napirendjére a kormány ennek az anyagnak a megvitatását. Az elkészített és az újságírókkal már ismertetet* anyag a záloga és a biztositéka annak, hogy ha erre sor kerül alaposan- tárgyalják majd meg közel százezer pedagógus élet- és munkakörülményeinek legfontosabb Ikérdéseit. MÉRV RVA A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat elre a vállalat összes munkahelyeire: kőműves, ács, épületlakatos, könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő, gépfelelős darukezelő, hegesztő, tapétázó, padlóburkoló, festő-mázoló, hidegburkoló, vízszerelő, fűtésszerelő, gázszerelő munkásokat, karbantartó villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban az alábbi helyeken: Kaposvár, 48-as Ifjúság u. 5. sz., munkaügyi osztály, Siófok, Fő u. 200. sz., 5. sz. építésvezetőség. Balalonszéplak. 4. sz. építésvezetőség, Balatonboglár, 6. sz. építésvezetőség, Nagyatád, Ács u. 1—3. sz. építésvezetőség. írásbeli jelentkezés esetén a brigádvezetőt személyesen felkeressük. í . ________________________________________________________________________________________(277) f ; ; dlT©3 Amíg egy pár kesztyű elkészül Kesztyűgyárthó Vince volt az- első magyar kesztyüké- szítö, akinek nevét Jiéi-uöl mcgorltiúfc a krónikák. A . tisztes ipar azonban érméi sokkal ősibb, a. legszerényebb számítások szerint is legalább ezeri.clszáz- éves, hiszen a no- , mád népek' sólyrnászat a.rjha áj:.;.ülhettek megfelelő védőkesztyű nőikül. Napjainkban a k.sztyűkészités már iparág, melynek épp Tolna megyében van egyik bázisa: a Pécsi ■ Kesztyűgyár dombóvári i'r.tme, ram jzgos, de elterjedt nevén „Dombóvári- Kesztyűgyáré Huszonhat munkafolyamaton megy át egy kesztyű, amíg felhúzható lesz. A munkafolyamatok megismeréséhez .— taxin.zás, tepszírczás, ataboní- rozás — az olvasónak meg kellene tanulnia „kesztyűsül Mi ehelyett a fényképes kifejezési formára törekedtünk és igyekeztünk megörökíteni a kesztyűkészítés legfontosabb . állomásait. Kelemen Zsuzsa szabász— aki a r-.... a kiváló tanulóin ak országos vev.:rv'-.i eléri harmadik helyezése elismeréséül sáron kívül ibadulí és lett segéd — munka közben. Csizmadia János a présgépnél adja meg a kesztyű kívánt formáját. i A- varra4 igényű a legtöbb munkaerőt az üzemben. Itt dolgozik a gép riiellctt Kovács Ferencié is. Vg.v legújabb modell. " O. I. Foto: Komáromi Zoltáa I
