Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

' —•• ---- - ‘ 1~~,! ------------------------------------------------—^-w . -- - ■ ■ r ™ 1 ■- ■-------------------------------------------* —-— ^ I -’----^ Eu rópa népei! Fogjunk össze földrészünk békéjéért, biztonságáért! II. helytörténeti konferencia Szekszárdim ('Folytatás az 1. oldalról.) osztályának helyettes vezetője — szerzője dr. Varga Géza dombóvári tanár. Második díjat és a vele járó- pénz jutalmat, 2000 forintot kapta Csepregi Béla evangéli­kus lelkész, Fehérvári Lajos- né, a dombóvári járási könyv­tár .vezetője ..és Tóth , Károly tanár. Csepregi Béla „Egy 1919-es húsvéti újságcikk kö-'. vetkezményei” című munká­ját K. Balog János lektorálta. Kohár László, sgrszentlőrinci lelkész mártíriumát írta meg pályázatában." Szemléletesen rajzolja meg benne egy lel­kész portréját, aki maga is paraszti származású lévén, a szószékről is a parasztság gondjait ügyelte, s mert a néphez húzott, eljárást indí­tottak ellene, s meg kellett válnia hivatásától. „A dombó­vári járás könyvtárkultúrája a felszabadulás után” című pályamunkájáért — lektorálta Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója — kapott második díjat Fehérvári La-, josné. A bíráló bizottság vé­leménye. hogy a pályázat egyik. íeguttörőbb munkája ez a dolgozat. Tóth Károly pe­dagógus pedig „A magyarfceszi Petőfi Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet története” című munkájáért vehette át a má­sodik díjat. Lektora Kiss László volt. Négy első dijat és a ve1-e járó 4000 forint pénzjutalmat adott át dr. Gyugyi János. Dr. Csanády György orvos „A mórág’yi ősember élete a csi­szolt kő- és rézkorban” című pályaművével lett első. A munka lektora dr. Mészáros Gyula, a szekszárdi Béri Ba­logh Ádárrt Múzeum igazgató­ja volt Első díjban részesült dr. Gutái Miklós kórházi or­vos „A himlő elleni védőoltás bevezetése Tolna megyében” című pályázatáért. A munka lektora dr". Szentgáii Gyula, a megyei kórház igazgató fő­orvosa volt. „Miszla” című pályaművéért Mayer Gyula — lektora dr. Kolta László szak­fel ügyelő — kapott első díjat. A pályázat egyik legfiatalabb résztvevője, a bonyhádi bank- tisztviselő Solymár ■ Imre is első díjat kgpott „Bonyhád és utcáinak története” című pá­lyaművét dr. Pataki József gimnáziumi tanár lektorálta. Az első helyezettek önvallomásaiból A díjkiosztást követően a négy első helyezett beszélt a jelenlévőknek a díjnyertes munkák megszületéséről. Ön­vallomást tettek arról, hogy miként egészíti ki mindennapi munkás életüket a helytörté­neti kutatás. Hely hiányában csak egy-egy gondolatot ra­gadjunk ki előadásaikból;.. Dr. Csanádi György: A le­letek alapján, amelyekhez ku­tatómunkám során jutottam, az eredpti anyagból fogant valóság álapján állítottam össze dolgozatom, amely a mórágyi Tűzkődomb .történe­tét mutatja be- Munkámmal" a hivatalos régészek munká­ját kívánom segíteni. Dr. Gutái Miidós: Célom, hogy a megye egészségügyé­nek és a megyei kórház tör­ténetének fejlődését feldolgoz­zam. Érdekel, hogy milyen volt orvosaink élete, munká­ja, és beilleszkedése a tár­sadalomba, s hogy miként il­leszkednek a megyei adatok a magyar orvostörténelembe. Ennek a nagy munkának egy része az általam benyújtott dolgozat. Mayer Gyula: Azt akartam munkámban bemutatni, hogy egy ilyen kisközség, —amely­nek neve ' isrrjéretlen az or­szág előtt, amelynek lakói egyszerű falusi emberek, akik szeretnek dolgozni és nyugod­tan élni, — miként tükrözi azt-az óriási fejlődést-, ame­lyet lépten-nyomon ország­szerte tapasztál az ember. Solymár Imre: Arról be­szélt, hogy a helytörténeti ku­tatás, és a néprajz, mennyire égy tőről fakadó" munka. Sze­rinte a cél egy néprajzi hely­történet és egy helytörténeti alapú néprajzkutatás kell, hogy legyen. A fiatalember, az is­kolai történelemtanárok fi­gyelmét hívta fel arra, hogy milyen sokat tehetne egy ilyen szemléletű ifjúság neve­lése érdekében. Felszólalások és a délutáni program A hivatalos felszólalókon kívül dr. Vörös Károly és Fancsivics György kért még szót. Dr. Vörös Károly hang­súlyozta, hogy Tolna megyé­ben olyan kimagasló eredmé­nyei születtek a helytörténeti munkának, amelyek az or­szág közvéleménye, és szak­mai közönsége elé állíthatók például. Beszélt e pályázat legnagyobb eredményéről, sok­oldalúságáról. Elmondotta, hogy több szempontból érten­dő ez a sokoldalúság, a pá­lyázók életkora 20 és 86 év közötti, a munkák a kőkor­szaktól a napjainkig történte­ket dolgozzák fel, az egész njultat a magyar nép örök­ségének tekintik, a pályázók foglalkozását tekintve is szé­les körű, s tematikailag is sokoldalú munkák érkeztek erre a pályázatra. Fancsovics György, a Janus Par nonius Múzeum helytörténeti osztá­lyának vezetője pedig annak a reményének adott kifejezést felszólalásában, hogy a dunán­túli megyék helytörténeti ku­tatói a közeljövőben egy kö­zös konferencián találkozhat­nak majd munkájuk össze­vetése, summázása érdekében. A délelőtti programot Csaj- bók Kálmán zárszava fejezte be. A közös ebéd után a II. helytörténeti konferencia részt­vevői megtekintették a Ba­bits Mihály megyei művelő­dési központot MÉRY ÉVA Közéletünk Pártbizottsági ülés Szekszárdon Az MSZMP Szekszárd Vá­rosi Bizottsága április 17-én délelőtt ülést tartott a me­gyei pártszékház nagytermé­ben. Az ülés első napirendi pont­ját a pártdemokrácia helyze­téről és további fejlesztésének lehetőségeiről a Központi Bi­zottság 1969. november 26— 28-i és az MB határozatai alapján című jelentést dr. Há­romházi Jánosné ismertette. Ezután Lénárt Ferenc tartott tájékoztatót az 1969. évi gaz­dálkodás tapasztalatairól és az 1970. évi feladatokról. A harmadik napirendi pontban dr. Péter Szigfrid a végrehaj­tó bizottságnak a két pártbi­zottsági ülés közötti idő alatt végzett munkájáról tájékoztat­ta az ülés résztvevőit, majd bejelentések következtek. Az ülés elnöki tisztét Rúzsa János, a pártbizottság első tit­kára látta el. Növelni kell a szolgáltatási és az építőipari tevékenységet KISZÖ V-küldöttközgyülés Tanári hangversennyel kezdődött a zenei hónap Tegnap az esti órákban a Babits Mihály megyei műve­lődési központ kamaratermé­ben a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tanárainak hang­versenyével megkezdődött az április 17. és május 17. között megrendezésre kerülő zenei hónap rendezvénysorozata. A tanári hangverseny műsorán Beethoven- és Bartók-műveket adott elő Bányai Irén, Lányi Péter, Matkovics Maliid és Bányai Zsuzsa. A műsort Lé. tay Menyhért vezette. Zongo­rán kísért: Thész László. Tegnap délelőtt küldöttköz. gyűlést tartott á megye kis­ipari szövetkezeteinek szövet­sége. Részt vett az ülésen Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke. A küldöttek írásban meg­kapták előre a napirendre tű­zött tájékoztatókat, jelentése­ket, ennek alapján tárgyalták meg a szövetkezetek 1969. évi tevékenységét, gazdálkodását, a KISZÖV 1969. évi költség- vetési gazdálkodásának tapasz­talatait. valamint az ez évi előirányzatot. Fenyvesi Gyula ellenőrző bizottsági elnök szó­beli jelentést adott a bizott­ság munkájáról. A vitában számos küldött szólalt fel, csaknem vala­mennyien a javítási-szolgálta­tási tevékenység, valamint a szövetkezeti építőipar problé­máival foglalkoztak. Ugyanis a jelentésekből is kiderült, hogy mindkét területen vissza­esés következett be az elmúlt évben annak ellenére, hogy a szövetkezeti ipar összterme­lése a megyében 11%-kal, az értékesítés 16%-kal, a nyere­ség 16,8°, o-kal nőtt. Számos észrevétel, javaslat hangzott el a vitában. Fel­szólalt Szabópál Antal, a me­gyei tanács vb-elnöke is. El­mondta többek közt, hogy a megyei tanács vb és a megyei pártbizottság nagyra értékeli a szövetkezeti ipar fejlődését, gazdálkodását, többek között azt. hogy az elmúlt években gyorsan gyarapodott, segített a foglalkoztatási problémák megoldásában. Most azonban már előtérbe kell kerülniök a fejlesztés intenzív módszerei­nek. Utalt a Központi Bízott- ság és a Minisztertanács együttes ülésén a lakásépítés­sel és lakásgazdálkodással kapcsolatban hozott határozat­ra. Ennek végrehajtása meg­növeli a szövetkezeti építő­ipar feladatait is. Felhívta a figyelmet a szol­gáltatási tevékenység fokozá­sára is. Itt, annak ellenére* hogy a tavaly hozott kormány­határozat óta jelentős közgaz­dasági ösztönző-szabályok lép­tek életbe, egyedül ettől nem várható gyökeres javulás.. Igen fontos a szövetkezetek helyes szemlélete, a lakóterü­letek ellátásáért érzett fele­lőssége. Gyerő András elnök össze­foglalója után a küldöttköz­gyűlés elfogadta a tájékoz­tatókat, majd a „Különfélék” napirendi pontban elfogadták a szövetség új ügyrendjét. <• VISELJEN DIVATOS, KORSZERŰ FÉRFI TÖNYT Figyelje kirakatainkat! nagy válásáéit j?B| az AFEsz Áruházakban és boltokban (7) Megelevenedett a határ Elég volt egy kis napsütés, a már-már elfeledett jó idő ahhoz, hogy megelevenedjen a határ. Nem éppen csak jel­legzetes tavaszi munkát vég­zőkkel, hiszen csütörtöki kör­járatunk alkalmával a tamá­si Uj Élet Termelőszövetkezet földjein szorgos kukoricatörő- ket is láttunk. Ozorán azon­ban dugványozták a kertészet­ben a hagymát, folyt a szán­tás és trágyahordás, noha a ta­laj sokfelé még igen laza volt. Belecskán hiába kerestük a termelőszövetkezet vezető szakembereit, mindenki a ha­tárban volt, a munkák közvet­len irányításánál. Benn a ma­jorban az üvegháznál folyt lá­zas tevékenység. A pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet főagronó- musa elmondotta, hogy nekik elsősorban nem a tavasz, ha­nem az ősz okozott gondot. 1400 hold őszi szántás maradt el és az alapműtrágyák kiszó­rása. Időben földbe került a kender, de mintegy két hetet „csúszott” az olajlen és a rost­len. A napraforgó vetése meg­kezdődött és hétfőre ugyanez történik a kukoricával is. A termelőszövetkezet műtrágya­szóróinak állománya meghá­romszorozódott, a tavalyi ket­tő helyett most hat dolgozik. Nagy segítséget jelent, hogy a gépjavításokkal — mostoha technikai adottságaik ellenére — időben elkészültek, aka­dályt viszont az AGROKER késése, mely a termelőszövet­kezet kálisóigényét ott jár­tunkig még nem elégítette ki. Jövőre már könnyebb lesz a gépjavítók helyzete is, mert az idén korszerű javítóműhely építését tervezik. A tagok egyébként a rossz időben sem voltak munka nélkül, noha nem épp a legkellemesebb kö­rülmények között foglalatos­kodtak. Tíz hektáron végeztek fakitermelést és befejezték a málna tavaszi metszését. A gyönki Petőfi Termelő- szövetkezetben — az elnök tá­jékoztatása szerint — csak 150 hold őszi szántás ma­radt el. Az elnököt egyébként épp a vezetőség megbeszélé­séről szólítottuk ki, ahol a legsürgősebb feladatok sor­rendjének beosztását végezték, A talajelőkészítésben és mű- trágyaszórásban dolgozó trak­torosok már két műszakban dolgoznak. A lucerna vetése befejeződött, a vöröshere és baltacímé, valamint a napra­forgóé és százötven holdon az olajlené folyik. A kukoricave­tésnél nem csekély gondot okoz, hogy két szemenkénti vetőgépre lenne szükségük, de csak egy van, míg a másik szállítását októberre ígérték, amikor ismeretes módon nem a kukoricavetés, hanem a tö­rés az időszerű. Negyven hold búzavetés szenvedett vízkárt, de ennél súlyosabb, hogy a cukorrépának szánt és legal­kalmasabb terület fele még mindig víz alatt van. Körjáratunk befejező sza­kaszában láttuk, hogy Szed­resnél már munkába álltak a dinnyések. Egész utunk alatt láttuk azt is, hogy nemcsak a határban szorgoskodók keze. alatt égett a munka, hanem nagyon sokfelé maga a határ is. Szinte minden faluban égették a frissen vágott kuko-' ricaszár helyét.

Next

/
Thumbnails
Contents