Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
NAPIRENDEN a bútorkereskedelem Lehet öt százalékkal emelni — Lesz népbútor Előző két írásunkban áttekintést próbáltunk nyújtani az alapanyaggyártó, illetve a bútorgyártóipar gondjairól, problémáiról. Ezúttal a bútorértékesítéssel foglalkozó nagykereskedelmi vállalattól kapott információ alapján összegezzük a bútorkereskedelem problémáit. Elöljáróban azt kell megállapítani, hogy a gazdasági reform után több vállalat is bekapcsolódott a bútorok forgalmazásába, ipari üzemek közvetlenül is szállítanak a kiskereskedelemnek. A több- csatornás rendszer megélénkítette a bútorkereskedelmet. A Bútorértékesítő Vállalat a leg- , nagyobb és legjelentősebb. Üzleti és kereskedelempolitikájában olyan utat követ, amely a lakosság érdekeit szolgálja, irányítja az ipart, ösztönzi korszerű, modern lakásbútor kialakítását. A hazai teljes bútorforgalom 86 százalékát a Bútorértékesítő Vállalat bonyolítja le. Felkerestük Ferenczi Tibor főosztályvezetőt és Édl Román csoportvezető-helyettest, hogy kérdéseink nyomán tájékoztatni tudjuk a megye lakosságát -a vállalat tevékenységéről. — Hogyan tudja befolyásolni a lakáskultúra fejlődését, az ipart a vállalat? — Az elmúlt években megközelítően sikerült a lakosság mennyiségi bútorigényét kielégíteni. Ez nem mondható el a választékra. A lakáskultúra fejlődése alapjában megváltoztatja az eddig gyártott bútortípusokat, a hagyományos formákat új, korszerű, sima vonalú bútorok váltották fel, a sezlont kiszorította az egyszemélyes heverő, a nehézkes kombinált szekrényt a simavonalú szekrénysor, a hálószobát a lakószoba, a festett konyhát a felületkezelt, laminált lemezzel borított konyhabútor. A kereslet eltolódása arra késztet bennünket — mondja Ferenczi Tibor —, hogy újtípusú bútorokat gyártsunk, olyanokat, amilyeneket a lakosság kedvel. Ügy vélekedünk, ezirányú igényfejlesztő, igénykielégítő tevékenységünk kielégítő volt. •— A fogyasztók, s magunk is tapasztaljuk a bútorárak emelését. Mi erről a Bútorértékesítő Vállalat álláspontja? — Azlíij gazdasági mechanizmus beindulásával a termelői árak rendezésre kerültek úgy, hogy a tényleges önköltségükhöz igazították az árakat, és ez a tény eleve maga után vonta a fogyasztói árak változását is. Jelenleg rohamos áremelkedésről nem beszélhetünk, évente négyszer (negyedév előtt 45 nappal) jelenthetnek be, illetve kérhetik az üzemek a termelői ár megváltoztatását, abban az esetben, ha az alapanyagárak változása és érvénybe lévő rendeletek figyelembevételével ezt szükségessé teszik. Nem minden alapanyagár változása jár, illetve járhat a termelői árak változtatásával. Tekintettel arra, hogy az árakat az ipari üzemek által beküldött árvetések alapján vállalatunk hagyja jóvá, így mindenegyes árvetést alapos felülvizsgálat után fogadunk el, a megfelelő árarányok, továbbá a fogyasztói árnak a vásárlóerőre gyakorolt hatásának legmesz- szebbmenőkig történő figyelembevételével. 1870. I. negyedévére bejelentett árváltozás miatti árnövekedés az éves összvolumenre vetítve 0,12 százalékot tett ki. A bútorok jelentős része a III-as árkategóriába tartozik, ami egyben azt is jelenti, hogy a centrum fogyasztói ártól öt százalékos eltérés lehetséges, ennyit tehát minden következmény nélkül emelhet az áron a kereskedelem. A nagyobb keresletnek örvendő bútoroknál a kis- és nagykereskedelem általában kihasználja az ötszázalékos áreltérés lehetőségét. — Sokan kifogásolják, hogy Tolna megye nem kap elegendő bútort és a Varia bútorcsaládot nem követi egy „népbú tor ’-család. — Közel tíz éve jelent meg először a piacon a Varia bútorcsalád, amit tulajdonképpen már népbútornak is nevezhetünk, ma is nagy közkedveltségnek örvend, de a hosszú gyártási idő már érezteti hatását, a kereslet fokozottabban csökken és ezért számolni kell korszerű és népszerű bútorcsalád' kihozatalával. Tudjuk, hogy a lakosság várja a közepes árfekvésű népbútort, ennek kielégítése érdekében a kezdeményező lépéseket megtettük. Nem a kereskedelmen múlott, hogy a Varia-családot néni váltotta fel egy másik. Népbútomak szántuk a Modul-családot és a Kompozit bútorcsaládot, is. Sajnos ár és egyéb, gyártási okok miatt mindezekből nem sikerült nagyobb szériát kialakítani. — És a Tolna megyei bútorforgalom? — Ennek bizonyítására ezt a rövid kis táblázatot közöljük: 1 Tolna megye kisker. időszak BUTORERT-en keresztül menő bűtorforealma forgalom nagyker. ár miliő Ft-ban Fogy. ár millió Ft-ban 19C0. terv 1961. terV 1962. terv 1963. terv 1964. terv 1965. terv 1966. terv 1967. terv 196?. terv 1969. terv 1970. terv 34,2 34.0 39.1 48 5 56.4 6* .0 71,7 75.0 ®3,9 84.5 90.0 — Megváltozott a kereslet iránya is Tolna megye viszonylatában. Itt is a korszerű bútorokat keresi a lakosság. A forgalom háromszorosára való növekedése pedig azt bizonyítja, hogy vállalatunk, a lehetőségekhez mérten, kielégíti az igényeket. «— Szeretnénk hallani arról is, milyen terve van a vállalatnak a korszerű bú3S,8 3»,9 «.S f 9 46.7 €6,0 75,1 88,3 90.7 105,3 torok forgalmazása, a lakosság kielégítése érdekében? — Évről évre növeljük a forgalmunkat — mondja Édl Román csoportvezető-helyettes. Több bútorüzem részére biztosítjuk a szükséges műszaki dokumentációt, e’"-"gf+- jük a gyártmányfejlesztést sa ját tervezőink, illetve a Faipari Gyártástervező Intézettel közösen új termékeket terveztetünk. A tervezőket kapcsolatba hozzuk a gyártókkal, a kiskereskedelmet megismertetjük programunkkal. E tevékenységeket a jövőben fokozni kívánjuk. A kereslet ismeretében biztosítjuk a megfelelő bútor megjelenését a piacon. Az az elvünk, hogy csak a mai lakás- kultúrát ismerő szakemberek által tervezett bútorokat gyártatjuk, hozzuk forgalomba, így tudjuk befolyásolni a lakáskultúra fejlődését, és irányíthatjuk a vásárlók ízlését. Számítunk új alapanyagok megjelenésére. Feltehetően a közeljövőben megjelenünk a piacon a színes bútorokkal is, bár jelenleg ezek iránt a kereslet kicsi. Az a célunk, hogy a belföldi piac igényeinek megfelelő arányban biztosítsunk olcsó, közép árfekvésű és kisebb mértékben exkluzív bútorokat. — E tájékoztatásból is kitűnik, hogy a bútorkereskedelem problémái nem új keletűek és a gyártó,, a forgalomba hozó feladatának tekinti az igények mind teljesebb kielégítését. Más kérdés, hogy a szükséges ármódosítások ebben a szakmában :s, csakúgy, mint másutt megfigyelhetők, csak a bútorkereskedelemnél azért szembetűnő, mert a vásárló itt nem tíz, húsz forintos, hanem egy-, kétezer forintos áremelkedést tapasztal.-*-Pj — RAKAMAZ o és BÁTASZÉK At nrgTííd ^t legnagyobb fl/j U1 takarékszövetkezete. Az égjük a távoli Szabolcsban, a másik Tolna me- • gye délkeleti részében. Meglehetősen távol esnek egymástól, ám rendkívül s°k köztük a hasonlóság. Mindkettő az elsők közt alakult, s a gyors fejlődés jellemző rájuk. Jóformán semmivel kezdték, de csakhamar olyan feladatokat tűzhettek maguk elé, hogy elérik a 10, majd a 20 milliós betétállományt, az ezres, ötezres taglétszámot és így tovább. Elérték ezt is, azt is, s ma már még merészebbek a terveik. Közben természetes vetélytárssá vált a két takarékszövetkezet. Minden országos értékelésnél fej-fej mellettiek: az eredményeik, hol az egyik, hol a másik kerül az országos első helyére. Már azt is megfigyelték, hogy az almaszüret idején rendszerint Rakamaz ugrik meg, a tsz-ek zárszámadásakor pedig Bátaszék. Ennek egyszerű a magyarázata: Rakamaz vidékén sok az alma, lévén Szabolcs az ország legjelentősebb almatermő megyéje, a bátaszékí takarékszövetkezet körzetében pedig a tsz-ek erősebbek. ' Jelenleg mindkét takarék- szövetkezet betétállománya 40 millió körüli: Mindketten szá-, mos magas szintű kitüntetést kaptak az elmúlt években. ) Bátaszák betétállománya — J amint Pólyák László ügjrveze- tőtől megtudtuk — az idei első negyedben 6 millió forinttal növekedett. A legtöbb betét Bátaszék községből származik — 2,6 millió forint —v majd Decs é& Öcsény következik. Mivel a tagok mintegy 65 százaléka egyben termelőszövetkezeti tag is, a betétnövekedés közvetlenül kapcsolódik a tsz-ek eredménynövekedéséhez. Rohamosan nő “„Jf jutó betét összege: 1968 végén 1076 forint, 1969 végén 1356 forint volt, jelenleg pedig 1610 forint. Olyan nagy ütemű betétnövekedés, mint az Idei év első negyedében, még nem fordult elő. Érdemes megemlíteni, hogy niég húsvét előtt is nagyobb volt a pénz beáramlása, mint fordítva. A kölcsönigény változat; lanul nagy. Mostanában különösen tatarozásra, házjavításra vesznék fel sokan kölcsönt, mert az erős tél nagyon megrongáld ta az épületeket. Sdkan kérnék áruvásárlási kölcsönt is: bútorra, hűtőszekrényre, televízióm. motorkerékpárra. Sajnos, a cikklistát, amelyre kölcsön adható, újabban korlátozták átmeneti jelleggel. Ez hátrányosan érint) a bátaszékí takarékszövetkezetet, mert igény nagy, pénz is lennem amivel kielégíthetnék az igényeket, csaik éppen a rendelkezések korlátozzák. Remélik, hogy a korlátozás átmeneti jellege nem tart sokáig. A kulturáltabb vendéglátás követelményeiről tanácskozott a Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság A délutánba nyúlt szerdán a Bonyhádi Járás; Nép; Ellenőrzési Bizottság Baricz József elnök vezette tanácskozása ar_ ról a közérdekű témáról, hogy a járás területén az állami vendéglátóegységeknél milyen tényezők akadályozzák a kulturáltabb 1 körülmények megteremtését. Az ülés résztvevői * alapos vizsgálat után foglalkoztak azzal, hogy hefyesen sorolták-e be az egységeket, hogy milyen az áruellátás, és — különös nyomatékkai —, hogy milyen a társadalmi tulajdon védelme. A népi ellenőrök vizsgálódása Bonyhádon, Nagymányokon és Mázán ösz- szesen tizenkét egységre terjedt ki. A NEB úgy találta, hogy a vendéglátóegységek külső képe sem a fogyasztók ízlésének, sem a kiadott rendelkezéseknek nem felel meg. Nagymányokon — például — még egy rozsdás cégtábla sem mutatja, hogy ott a 1*5- számú egység. Csúf a bonyhádi szálló és étterem épülete; neon- felirata hiányos; törött csatornájából a járókelők nyakába csurog az esővíz. A bonyhádi szigorral, de egyszerűen akár halászcsárda épületét némi romosnak is mondhatnánk. Az boltok, cukrászdák többsége belül épp oly elhanyagolt, mint. kívül. A bonyhádi Béke étterem II. osztályú egységként hivalkodik, — de legtöbb szőke rongyos, két cserépkályhája rendkívül rozoga. ,A bonyhádi 51. számú cukrászdában WC-használat után nem lehet kezet' mosni, — igaz, nincs mellékhelyiség sem a vendégek, sem a személyzet. számára. A bonyhádi halászcsárda. sűrítése, ahonnan a .kiszolgálás történik: lomtár. A piszkos, füstös falú konyha leszakadt mennyezetén ideiglenes . megoldásként deszka csúfpskodik. Ilyen állapotok mellett a halászcsárda IV. osztályú besorolásnál jobbat nem érdemel. A sok szomorú látvány után végre Nagymányokon, a 47. számú presszóvendéglőben szívderítő kép tárult a nép; ellenőrök elé. Ragyogó a környezet, ilyen a kiszolgálás. is. A vendéglátóipar vezetői, — a vizsgálat feltárta tényekből következtetve —, immunisak maradtak a világot elárasztó krimi-lázzal szemben: nem , tartanak a betörőktől. A járási NEB több vendéglátóegységet említ, amelynek hatalmas ajtaját, ablakát, raktárát nem védi rács. A vállalat árpolitikájával is elégedett a nép; ellenőrzés. Ügyszólván valamennyi egység a megengedett legmagasabb haszcmkulccsa; dolgozik; félő, hogy a megtűrt drágaság nem növeli az ételforgalmat. A bonyhádi Békén és halászcsárdán kívül a NEB a 44. számú váraljai vendéglőt és a 46. számú nagymányoki italboltot méltatlannak ítélte a II., illetve III. osztályba sorolásra. Elég szomorú, hogy a máza; 42. és 52. számú, a 43. számú váraljai és az 53. számú bonyhádi italbolt még a IV. osztály megkövetelt szintjének is alatta marad. A járási NEB a már említett hiányosságok megszüntetésén kívül javasolta, hogy a vállalat gondoskodjék egységeinek ízléses felszereléséről, dolgozóinak gyakoribb, oktatójellegű ellenőrzéséről. Javasolta továbbá, hogy a bonyhádi Béke étterem gyorsfalatozójában megállapított árdrágításért alkalmazzanak fegyelmi felelősségre vonást. Népújság 7 1970. április 17,
