Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Üdvözlet az agresszió ellen küzdő arab népeknek!

„ Arccal a vasat felé”!

Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel

TT«« X-. 3 :— . 1-» o + A v»/-vrr«-» — r»xi/l Il+Ílí- ntTi+nf

Kevesen tudják, pedig nevezetes. történelmi, tény. —, hogy az első munkásvonat a már részben felszabadult fővárosból 1945. február 5-én indult — Vácra. Akárcsak az első vonat hazánkban 99 évvel ennek előtte: Pest és Vác közön. A vasút dokumentumai között ez a február 5-én indult vonat úgy szerepel, mint az első olyan szerelvény, amely csak személyeket szállít. Tehát nem személyvonat. Rongálódott, fűtetlen,- tehervagonokból összeállított szerelvény volt ez, Pestről indult, miközben a városért még állt a harc. A Pesti Hírlap kora-. beli tudósításában — 1846ban — így ír a magyar vasút születése alkalmából:. „ ...amíg lovak lesznek á földön, á vasút csak kuriózumnak fog számítani”.

A háború tette ezt velünk: a majd száz év múltán ez a Vácra induló szerelvény valóban kuriózumnak . számított'.

Innen, 1945 első napjaitól kértünk visszaemlékezést a közlekedés- és postaügyi tárca miniszterétől:

— Az ország vasúti sínhálózatának 40 százaléka használhatatlanná vált a harcok ■megszűnte után. A vasúti fővonalak közül. 26 lett teljesen üzemiképtelen, 12 " pedig csak részben volt alkalmas közlekedésre. Az ország hídjainak 43 százaiéira pusztult el, 1938- ban 3000 mozdony futott’ a magyar’ vasutakon, ’ ezeknek több mint fele tönkrement. A hasznáíhatőjjpcsipark, SL háború előttinek"’ a Telére csökkent. Több mint ezer mozdonyt és sok ezer vagont pedig, kivittek az országból. A MÁV külföldön járó bizottságai még néhány évvel a háború után is találtak magyar, mozdonyokat és kocsikat a nyugati vasútvonalakon;

— A vasutasok kötelességtudásának köszönhető, hogy a hatalmas károk, a vasút teljes dezorganizáltsága ellenére, szinte közvetlen azután, ahogy elhallgattak a fegyverek, lényegében mindenütt indíthattak egy-egy szerelvényt. S mire az egész ország felszabadult, az ország na|y.részén már többé-kevésbé rendszeressé vált a vasúti közlekedés.

— A vasút szervezett, centrálisán irányított, az egész országot átfogó újjáépítése 1945 május ’ végén - kezdődött. Az MKP I. országos értekezletén megfogalmazódott, az időszak legfontosabb programja: Arccal a vasút felé! Ennek jegyé-- ben szerveződött aztán az első, egész országot, s nemcsak a vasutat átfogó munkamozgalom. Koncentrálni' kellett erőt, embert, anyagot a vasút helyreállításához. Ez volt a feltétele az egész népgazdaság gyorsabb ütemű talpraállításá- nak. I

— 1945. júniug 14-én az Eszäki Főműhely' átadta a 100. újjáépített mozdonyt. Júliusban rnegszületett a szabad or- szág'élső menetrendje. Augusztus 24-re elkészült a hegyeshalmi vonal villamos vezetéke. Az Északi Főműhely dolgozói november Í4-re — vállalásuk december. 31-re szólt — elkészültek az ötszázadik újjáépített mozdonnyal. 1945 végére a megrongálódott Vasútvonalak 84 százalékát helyreállították. Százharminc' nagyobb nyílású hidat tettek rendbe, negyvenet „feltámogattak'’ úgy, hogy azokon megindulhatott a közlekedés.

— Az „Arccal a vasút felé”

mozgalom ..mikor zárult le, mikorra fejeződött be a vasút újjáépítése? ' ■ .

— Körülbelül 1946 végén, 1947 elején mondhattuk azt, hogy normális teljesítőképességű vasúttal. rendelkeztünk. A háború • előtti • színvonalat

,. 1948 végére értük „eí;, Injtgn simíthatjuk a vasút negyed- százados fejlődésének második korszakát. Ezt-a szakaszt az jellemzi, hogy a népgazdaság ! -) -csaknem • .valanjennyi ■ ágában gyors ütemben emelkedett a ■ terrtlélés, s’ rendkívül nagy • mértékben megnövekedtek'' ‘a1 ' Szállítási igények.. Éveken,,'sőt azt lehet mondani, egy évtizeden át — szűkös kapacitásúnkkal szaladtunk a szükségletek után. Á fő feladat ezekben az években az volt, hogy á vasút valahogyan éj,. tudja szállítani a hallatlan nagy mennyiségű árut, nehogy a szállítások elmaradása fékezze a gazdaság fejlődését...Ezért éveken át háttérbe szorultak a, közlekedés kulturáltságának szempontjai, olykor még a biztonsági szempontok' is. A modernizálásra nem gondolhattunk.. Csak azon igyekéz- hettünk, Kógy miinél jabbah növeljük a kapacitást.' Meny- nyiséget kéllett adni, aiápbt teremteni, amivel aztán a későbbi években 'gazdálkodni lehet. A háború előtti magyar vasút, a nemzetközi ’ élvonaltól mintegy 25 évvel maradt el. Ezt a távolságot-a- háborús pusztítás évtizedekkel meghosszabbította. S a hazai’ ipar - termelése hol járt már az 50-es évek derekán, végén .— a’ háború előttihez képest?! S hol az építőipari termelés?! S milyen ütemben ,,jött fel a mezőgazdaság az 50-es évek végétől?!

— Tehát egy évtizeden át ki- tehettük’ volna a táblát valamennyi vasútállomásra: ,jAz-átépítés alatt a kiszolgálás zavartalanul folyik?'”

— Igen, csakhogy ,a hatvanas évek elején ez a „kiszolgálás” ismét nem volt: zavartalan, Ekkor persze; más szavakkal és más tartalommal, mint 15 évvel előtte — újra meghirdettük' az „Arccal a vasút felé” mozgalmat. Látnivaló volt, hogy ha nem teremtünk gyorsan -elég . anyagi érőt, ahhoz, hogy a vasutat dinamikusabban fejleszthessük, akkor a népgazdaság to-yább.t fejlesztését az határozza majd meg, hogy mit- bír- elszállítani a -asút. S ez nagyon egészségtelen helyzet lett volna. így n népgazdaság, újból a vasút felé fordult, párt- és'kormányhatározatok zöld utat nyitottak a vasát gyors fejlődése előtt. 1963-ban már elmondhattuk — s nemcsak a vasútra. hanem az egész magyar közlekedésre —, hogy olyan kapacitással rendelkezik,

amellyel minden szállítási fel' adatot meg tud oldani. Akkor tűzhettük ki végre magunk elé azt a célt, hogy kidolgozzuk a vasút perspektivikus fejlesztését, korszerűsítését. Ennek alapján dolgoztuk ki a távlati. közlekedéspolitikai koncepciót,, amelyet-’1967-fben a parlament jóváhagyott, s

. amelynek első eredményeit már a legutóbbi esztendőkben bárki tapasztalhatta.

— Abból, amit az előbb miniszter elvtárs említett, tehát

az 1938-ban kimutatható 25

esztendős lemaradásból, a vasúti közlekedés nemzetközi élvonalához képest, napjainkig,

mennyit sikerült behoznunk?

— Nem a legszerencsésebb persze az ilyesmit esztendőkben mérni, de az egyszerűség kedvéért most már maradjunk ennél. Nos, mintegy 10—12 évet. S ami munka még hátra van a felzárkózásból — itt azonban hangsúlyozni kell, hogy á nemzetközi élvonalról beszélek, tehát elsősorban a szovjet, az amerikai és a japán szintről, s a nyugat-európai vasutak egy részéről, — számításunk szerint 6—8 esztendőt vesz igénybe. A negyedik ötéves terv végére pl. az ország gerinchálózatán m^r mindenütt hegesztett, hézagmentes sínpálya húzódik majd. Éz a legfejlettebb Pályának tekinthető’ napjainkban. Persze, amikor mi a vasút korszerűsítéséről beszélünk

— lényegében középtávon — alkkpr elsősorban arra a 3000 —3500 , kilométemyi szakaszra gondolunk, amelyen a forgalom 92—93 százaléka bonyolódik. A mellékvonalaknak mások- a paraméterei. S ezen kívül, van az a bizonyos 2000 —2200 kilométeres vonalszakasz, amelyet mint — közismert — 198Ű-ig megszüntetünk, s feladatát átadjuk- az au tóközi ekedésnek.

— A korszerűség másik jellemző körülménye a vonóerő szintje. A gőzmozdony lassan már végleg eltűnik a vasút

’ életéből, s átadja helyét a villamos és Diesel-vontatásnak. Az idén befejeződik a Budapest—Szolnok—Debrecen —Nyíregyháza-! vonal villamosítása. A Budapest—Miskolc—Szerencs—Záhony már régebben, elkészült. így a legfontosabb, a kelet—nyugati tranzit fővonal — Hegyeshalom—Záhony között — kiépült. A következő. Budapest —Szob közötti vonal villamosítási programjának megvalósítása az idén kezdődik, jövőre befejeződik. S 1971-ben kezdjük a Szolnok—Békéscsaba—Lökösháza vonal villamosítását, amelyet 1973-ra fejezünk, be. Ezzel megtörténik a másik legfontosabb tranzit■ vonalunk villamosítása is:, a.z észak—déli vonal. Az ezt követő években — a számítások most folynak — szóba kerülhet a Balaton déli partjának

— Budapest—Nagykanizsa és a Budapest—Pusztaszabolcs— Dombóvár—Pécs vonalszakasz villamosítása is. Ezzel elérjük azt. hogy 1975-re — a számottevő , forgalom 90 százaléka villamos vagy Diesel-vontatással bonyolódik.

A modernség harmadik kritériuma az automatizáltság. A

■ negyedik ötéves terv végéig úgy lehet a teljes automatizálási program még nem fejeKiosztották a jubileumi olvasómozgalom díjait

Tegnap este a megyei művelődési központban megrendezett József Attila-est második részében került sor az MSZBT, .az Európa Könyvkiadó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ által az olvasómozgalom keretében meghirdetett jubileumi pályázat díjkiosztására.

Czank József, az MSZBT megyei szervezetének elnöke mondotta el, hogy a tanácsi és a szakszervezeti könyvtári mozgalom olvasói közül 628- an nevezték be a jubileumi olvasómozgalom pályázatára. A beérkezett pályamunkák közül ötvenegyet kellett kizárni különböző hibák miatt a jutalomsorsolásból. A legtöbb pályamunka — 208 — a paksi járásból érkezett. A megye • községei közül pedig Sárszentlőrincről vettek részt a legtöbben, számszerint negyvenhéten,

A pályázók között a díjakat sorsolás útján adták ki. A tárgy- és pénzjutalmakat a megye társadalmi és tömegszervezetei, valamint különböző intézmények, vállalatok, üzemek és termelőszövetkezetek adományozták, összesen 18 pályázó részesült könyv és

egyéb tárgyjutalomban, 19-en pedig 300-tól 600 forintig

terjedő pénzjutalmat vettek át. A felsoroltakon kívül három üzemi könyvtáros 600 forint pénzjutalmat kapott a szakszervezettől.

A sorsolás a fő díjak elnyerésénél a következőknek kedvezett:

— a kétszemélyes féléves mozibérletet Dér Miklós becsi lakos kapta.

— a kétszemélyes egyéves mozibérletet a bogyiszlói Budai Lívia nyerte.

— a négynapos észak-magyarországi IBUSZ-utat Szabó József sárszentlőrinci lakos veheti át.

— az egyik fő díjat, 1000 forintos pénzjutalmat Hábel Imre koppányszántói lakos nyerte.

— a fő díj — egy egyszemélyes szovjetunióbeli utazás —• pedig Medgyesi Ilona bölcskei lakosé lett

Jutalmukat, nyereményüket sokan átvették a művelődési központban megtartott díjkiosztás alkalmával.. A vidékieknek postán küldik el nyereményüket. A megyében elfogadott pályázatok részt vesznek az országos versenyben is.

Legkorszerűbb szovjet építőipari gépek kiállítása és bemutatója Budapesten

Az elmúlt 25 év alatt a szovjet gépipar kitűnő teljesítményű gépei segítségével sikerült megoldani azokat a nagyszabású építőipari, útépítőipari és vízépítési feladatokat, amelyekre az évforduló alkalmával büszkén tekinthetünk vissza.

Népgazdaságunk következő ötéves terve még fokozottabb feladatokat ró a szóban forgó Iparágakra. Természetesen szükségszerű ezzel kapcsolatban a technológia fejlesztése és legkorszerűbb gépek alkalmazása. Gyors ütemű fejlődésünk lehetővé teszi, hogy a kivitelező vállalatok gazdaságilag megoldhassák egyrészt az avultabb gépek cseréjét, másrészt a fejlett technológia megvalósítására alkalmas legkorszerűbb felépítésű gépek beszerzését.

A szovjet ipar a közelmúltban :fejezte be egyes építőipari gépek korszerűsítését és megkezdte azok sorozat- gyártását is. A magyar szakemberek rendkívül nagy érdeklődéssel végzik a piackutatást a megfelelő gépek megtalálása érdekében, éppen

ződik be, de a 70-es évek vége előtt mindenképp, s ez azt jelenti, hogy 3 év múltán válóban elmondhatjuk, hogy a magyar vasút felveszi a versenyt technikában, kulturáltságban, teljesítőképességben, g költségeit tekintve is a világ nemzetközileg legmodernebbnek számító vasútjaival is. S az a 25 évvel ezelőtt megkezdett „Arccal a vasút felé” mozgalom, lényegében itt fog véget' érni. Számunkra, vasutasok számára legalábbis. Tényleg roncsokkal és roncsokon kezdtük a munkát 25 évvel ezelőtt; s most már csak 5—8 esztendő csupán^ s nemzetközileg is egyik legkorszerűbb vasutat mondhatjuk majd magunkénak.

Mindez szintén a 25 év eredménye. s egyben záloga fejlesztési céljaink valóra váltásáezért a NIKEX Külkereske- ^delmi Vállalat és a Vízügyi 'Alkatrész és Anyagkereskedelmi Vállalat kezdeményezésére a Machinoexport és Traktorexport Szovjet Külkereskedelmi Vállalatok örömmel vállalták, hogy bizonyos géptípusokat bemutassanak Budapesten.

Ez lesz az első alkalom, hogy Magyarországon bizonyos szovjet gépeket kiállításokon kívül üzemközben is megtekinthetnek a szakemberek. A kiállítás, illetve a gépbemutató április 14-én du. nyílt meg Budapesten a BNV területén, ahol mintegy félszáz építőgépet állítottak ki.

Április 22—23—24 napokon Rákospalotán, az újpalotai lakásépítkezésnél szovjet szakemberek üzemelés közben mur tátják be a gépeket A kiállítás alkalmával a rendezést bonyolító VI2AKER magyar nyelvű ismertetőket bocsát a szakemberek rendelkezésére. A bemutatott gépek megvásárlására, illetve megrendelésére az érdekelt szervekkel a helyszínen megállopodás köthető.

nak. A dieselesítés a szovjet —magyar gazdasági kapcsolatok keretében történik. A vasútbiztosításhoz, az au tematikához nagyrészt a hazai ipar nyújt műszaki bázist, a híradástechnikai részhez úgyszintén. Mindennek létre kellett jönnie a vasút nagy fejlesztési programjának kezdetéig. Tervszerű, átgondolt, tudatos program ez így. S hogy ide eljuthattunk, abban a magyar vasutasok szakértelmének, kötet ességtudatának, lelkesedésének — és hányszor csak ez segítette az előbhre- jutást, a boldogulást — nagyon nagy része van. 25 év alatt megteremtettük ezt az alapot, s tegyük hozzá, ma már azt a korszerű alapot is. amelyen terveink megvalósulhatnak.

IFJ. GERENCSÉR FEREÜS

\