Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
* Mintha nem ma történt volna... Steiner István a Szekszárdi Vasipari Vállalat meósa ellen 1970. március 20-án a vállalat fegyelmi határozatot hozott. Büntetése: hat hónapig ötvenfilléres órabércsökkentés. A fegyelmi határozat meghozatala után Steiner István a vállalati döntőbizottsághoz fellebbezett. Büntetését jogtalannak érezte. Egyik március eleji szombaton törtérft. Steiner István a festékszóró üzembe ment ellenőrizni. Csicsó Kálmán segédmunkás munkájában valamilyen hibát talált, s figyelmeztette: — Na Csicsó, rendesebben dolgozhatna! Aznap a két dolgozó között különösebb nézeteltérés nem is volt. Az „ügy” tulajdonképpen hétfőn kezdődött, de mondhatjuk úgy is, hogy folytatódott. Steiner pletykát hallott a vállalatnál; azt híresz- teli Csicsó, hogy szombaton megverte a meóst, mert „packázott” vele. Steinernek sem kellett több, rohant a festékszóróba. Csicsót az előcsarnokban találta. — Talán álmában vert meg! — s abban a pillanatban ökle máris Csicsó arcába talált. Áz ütéstől Csicsó elesett, orrából folyt a vér, szája is kirepedt. Steiner mint akit a vér látása felvillanyozott, még néhányat belerúgott a fekvő Csicsó oldalába. A munkatársak Csicsó segítségére rohantak, hogy megszabadítsák dühödt kollégája ütlegeitől. Ezután Csicsó a művezetői irodába támolygott. Steinfer utána. Az eltorzult arcú munkás orrából a vér az iroda padlójára csöpögött, így kénytelen volt Steiner figyelmeztetni, hogy „illetlenül” viselkedik. — Menjen ki innét, össze- vérzi a padlót. Csicsó Kálmánt az öltözőben munkatársai részesítették elsősegélyben. A VÉLEMÉNYEK MEGOSZLANAK Sárközi Tibor segédmunkás: — Sajnos, láttam, nem tudom elmondani, mit éreztem, amikor a főnök úr (ez Steiner) többször belerúgott Csi- csóba ... Alig lehetett elrángatni onnét. Mátyás Antal festő segédmunkás : — A szóváltást csak hallottam. Akkor értem a csarnokba, amikor Steiner már rugdalta Csicsót. Én választottam szét őket. — Különben Csicsóval jól kijövünk. Jó kolléga, meg melózni is tud. Balogh József segédmunkás: vékony, fiatal fiú. Amikor erről a döbbenetes esetről beszélünk, szemében még mindig félelem ül. — A vízcsapnál álltam. Mozdulni sem mertem. Nem hittem a szememnek. — Segített Csicsónak? — kérdem. — Oda sem mertem menni. — Miért? — Féltem Steinertől. Gáspár József művezető: — Csicsót nem úgy ismerem, hogy kötekedő lenne. Intelligens ember, munkáját pontosan végzi. Igaz, hogy azon a hétfőn ivott valameny- nyit... A jegyzőkönyvet én vettem fel. Megítélésem szerint Steiner volt a kezdeményező. A művezetői irodában körülbelül hatan voltak, amikor Csicsó Kálmán véresen bement. Ott senki sem segített neki. — Miért? — Hát miért pont én segítettem volna? — kérdez vissza a bérelszámolónő. — Különben is Csicsó az üzemvezetőt kereste, meg engem nem is érdekel az egész. Semmi közöm hozzá. — S újra papírjai fölé hajol, szóra sem méltat többé. Morvái György, a TMK szerelője, a vállalat munkaügyi döntőbizottságának elnöke, a művezetői irodában volt a szégyenletes eset idején. — Mit csináltam volna? Nem érünk rá ilyen dolgokkal foglalkozni. Nálunk dolgozni kell. Ez az egyéni érdekünk, ezért fizetnek. (A humánumról azért nem szükséges megfeledkezni. A vállalati, népgazdasági érdéKrauszbácsi divatba jött Sok régiség újjászületett már. A modern lakásba bevonult a régimódi gyertya- tartó, kovácsolt vas bányász- lámpa. ép megannyi olyan eszköz, amely egyszer már kiment a divatból. Most azt mondjuk rá, hogy a modern lakberendezés nélkülözhetetlen kelléke. Valami ilyesféle Krausz bácsi esete is. Mestersége a kihaló szakmák egyike: szűcs. E szakma nagy időt ért meg, eredete tnsszanyúlik az emberi kultúrtörténet évezredes Zomba községben lévő vas-műszaki, háztartási boltunkba vezetőt és vezető' helyettest keresünk A bolt havi forgalma 280—300 ezer forint. Házaspár előnyben. LAKÁST BIZTOSÍTUNK. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel HŐgyészen, a központi irodában. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (202) félhomályába. A technika előretörésével a hagyományos szűcsmesterség teljesen háttérbe szorult, e szakma készítményeit csaknem teljesen kiszorította a nagyiparban előállított ruhaféleségek sora. A mesterek megöregedtek, pályát változtattak, fiatal pedig, aki kitanulta volna ezt a rendkívüli kézügyességet, kifinomult érzéket, hallatlan türelmet igénylő szakmát, alig akadt. Akinek lett volna is kedve iránta, elvette az érdektelenség: az, hogy megváltozott az öltözködés struktúrája. Es most visszajött a szűcs készítette ruhaféleségek divatja. Ott tartunk, hogy Tolna keleti felében majd minden divatozó hölgy tudja: Tolnán él egy Krausz bácsi, aki nagyszerű szőrméket készít, és már vagy járt nála megrendelőként, vagy epedve várja, keresi annak a lehetőségéi. Könyörögnek a vadászoknak: — Lőjön nekem egy rókát! Ha valahol levágnak egy birkát: — Nem kaphatnám, meg a bundáját? Mindegy, hogy mennyiért adják. Kilincselnek a házinyúl-te- nyésztőknél: — Vennék egy szép bundájú nyuszit... Mert Krausz bácsi mindebből olyan holmikat készít, amit megbámul, minden női szem, s mindenki megkérdi: A szekszárdi kórház felvételre keres érettségizett fiatalokat adminisztratív, gazdasági gyakornoki munkakörbe, valamint segédasszisztenseket, betegvezetőket, takarítónőket (1200 forint kereseti lehetőség), mosodába férfi munkaerőt (bevezetve a 42 órás munkahét), csőszerelő, villanyszerelő, lakatos szakmunkásokat, kazánházba fűtő segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál. U99) — Hogy jutottál hozzá? Krausz István szűcs ^kisiparos, mesfpr Tolna központjában lakik. Műhelyében egymásnak adják a kilincset a kuncsaftok. Csak győzze a sok munkát! Még más megyékből, távoli helyekről is felkeresik. Ki ilyen, ki olyan állat prémjét viszi hozzá. És hogy annak az elkészítése mennyire nem egyszerű, magam is maggyőződhettem. ‘sola. Az állat bundájának a színe különböző helyeken különböző árnyalatú, a 10—20 centis távolság -néha már egészen elütő színt ád. A szőrméknél pedig elemi kívánalom egyrészt, hogy eltérjen az állatbőr vonalaitól, másrészt pedig, hogy a belőle készített ruhadarab színezetét ne az összevisszaság, darabosság jellemezze, hanem tartsa meg az eredeti jelleget is, meg finom ámyaltságú is legyen. Ezt a mester csak sziszifuszi munkával tudja elérni. Az alig egy-két népyzetdeciméter felületű állatprémet picinyke darabkákra, egy centi széles és meglehetősen rövid részekre szabdalja, s ezeket kell úgy összerakosgatnia, majd összevarrnia, hogy az megfeleljen a legkényesebb ízlésnek is. Képzeljük el, micsoda türelemjátékot igényel ilyen parányi darabokból összeállítani egy bundakabátot: Ilyet is készített. méghozzá külföldi megrendelésre. Kanadai cég rendelte a magyar állami szerveken keresztül, s azok bízták meg vele Krausz bácsit. Egy- egy bundakabát elkészítése jó pár hetes munkát igényelt. Arára — anyagár, munkadíj együtt — negyvenezer forint. Csekélység... A honi megrendelők többnyire szerényebb igényekkel és pénztárcával jelentkeznek. Mindenesetre azért nekik is ki kell nyitni a pénztárcájukat. Mert ennek a régi divatnak a megújhodása ef/yben azt is jelenti, hogy — meg kell fizetni. keket sorolni sem merem az egyéb érdekek árnyékában.) STEINER UR ÉS NA CSICSÓ Steiner István húszvalahány éves, izmos, fiatalember. Kis, zsúfolt irodában beszélgetünk. Meleg van, az ajtót is ki kell nyitni. (De a sapka a fejéről semmiképpen nem kerülhet le). — Önvédelemből adtam neki egyet. — Hogyhogy? — Mert ha nem én ütök, akkor biztos, hogy én kapok. Ez tiszta sor. — Hogy’ kezdődött a verekedés? — Előbb a szombatról kell beszélni. Mondtam neki, hogy na Csicsó, rendesebben is dolgozhatnál! — S magát, hogy szólítja Csicsó Kálmán? — Hót hogy? Steiner úr! Csicsó Kálmán a festékszóróban van. Háttal áll. Mokány fiatalember. A festékszórót ügyesen forgatja, pontos mozdulatai megnyugtatóak. — Szégyellem, hogy pont velem történt. Pedig én Steiner urat sohasem bántottam. Csak én egy színesbőrű vagyok. EZ NEM CIGÁNYKÉRDÉS Az igazgatói irodában ülünk. Németh Antal igazgatónak sorra elmondom a történteket. — Ha minden úgy volt, ahogy az elvtársnő tájékoztatott — mondja — akkor enyhe a büntetés. — Hogy fordulhat elő ilyen eset, s igazgató elvtárs eddig miért nem tudott róla? — A mi üzemünk Szek- szárdon az egyik legrosszabbul felszerelt üzem. Egységeink a város különböző pontjain vannak szétszórva. Irányítani messziről nagyon nehéz, ráadásul sajnos csak egy telefonvonalunk van. — Különben arra kérem, jól gondolja meg milyen következtetéseket: von le. Ez nem cigánykérdés! Elhiheti, hogy a rossz munkakörülmények rányomják bélyegüket az emberek idegrendszerére, „HELYESEN CSELEKEDTEM" Kiss Gyula, a vállalat tér* melési osztályvezetője, a fegyelmi ügyek tárgyalása is aa ő munkakörébe tartozik. — Steiner István enyhe büntetést kapott. A tárgyaláson betudtuk neki azt, hogy régóta dolgozik a vállalatnál. Viszont, hogy hat hónapig vonjuk fizetéséből a büntetést, remélem megváltoztatja. Hat hónapon át érezze mindig, hogy rettenetes dolgot követett el. Ez az emberbaráti kapcsolat megcsúfolása volt. Ilyen viselkedéssel tatán még az elbocsátásra is rászolgált. — Tettét még az is súlyosbítja, hogy tanult ember és vezető beosztásban van. Itt hozzá kell tenni, hogy szakmája bádogos, s egészségügyi állapota miatt helyezte köny-j nyebb munkakörbe a vállalat; vezetősége. Ezért, magatartása a vállalattal szemben jg erkölcstelen volt, — S tudja, engem mi döbbentett meg legjobban? Az, hogy Steiner István a történtekből nem okult. A fegyelH mi tárgyalás után e szavakkal ment el: „Tudom, hogy helyesen cselekedtem. Nem dolgozott rendesen, megérdemelte a verést.” Hogy a döntőbizottsághoz fellebbezett, végképp megdőlt a hitem ennek az embernek a megtéríthetőségében. ..-1A • #* — Ha Steiner István néhány évszázaddal előbb élt volna, akkor most bizonyára magára találna. * „NINCS GÉPIRÖNÖ" A döntőbizottság még a maá napig sem tárgyalta az ügyet” pedig a fellebbezést követőeh a nyolc nap már bőven eltelt. Hogy miért nem? — Nincs gépírónő, aki leírná a jegyzőkönyvet —> mondja a döntőbizottság elnöke. Azt hiszem, a jegyzőkönyvírást bárki — még társadalmi munkában, is — elvállalná! HORVATH MARIA BMI&RTBURG 353-as 30000 km-rel, 66000 Ft-ért eladó. Lakás: Pécs, Bartók Béla utca 15. Telefon: 17—04 Üzem: Pécs, nagypostavölgyi műanyagüzem ___ • ' ________S zövetkezetünk országos szinten mint erre kijelölt szövetkezet a bolgár és magyar gyártmányú DEMÁG rendszerű villamos futómacskák (emelőgépek) rendszeres karbantartását, javítását, valamint felújítását végzi. Amennyiben a fenti munkálatokra igény merül fel, úgy. megrendeléseikkel szövetkezetünket szíveskedjenek megkeresni. Óbudai Gépipari Szövetkezet III., Bogdáni Ú1 3. Ügyintéző: Háber János. Telefon: 688—652. (190) BODA FERENC
