Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-10 / 58. szám
Gyorslista (Folytatás a 6. oldalról) Sorozat: Szám: Ft; 4551 101—200 4553 001—100 4558 701—800 4569 001—100 4570 101—200 4571 101—200 4573 501—60C 4613 201—300 4618 101—200 4632 401—500 4653 501—600 4708 101—200 4753 901—1000 4749 501—600 4752 501—600 4760 801—900 4767 601—700 4790 801—900 4791 601—700 4795 801—900 4811 101—200 4815 601—700 4818 401—500 4821 201—300 4822 301—400 4825 701—800 4847 001—100 4849 901—1000 4858 301—400 4864 201—300 4870 001—100 . 4874 701—800 4807 601—700 4915 001—100 4938 301—400 4946 601—700 4949 101—200 4959 9C1—1000 4970 901—1000 4983 001—100 4987 601—700 4991 401—50Q 5021 701—800 5052 101—200 5056 601—700 5061 701—300 5098 701—800 5140 3 1—400 5151 001—101 5161 401—500 5185 901—1000 5196 504—600 5198 901—1000 5206 101—200 5110 801—909 5214 401—500 5231 401—500 5233 701—p00 5236 901—1000 5242 101—200 5243 401—500 5259 101—200 5290 001—100 5312 001—100 5315 001—100 5316 601—700 5331 301—400 5343 001—100 5361 701—800 5369 101—200 5378 501—600 5411 401—500 Sorozat : Szánt: Ft; 5412 701—800 5431 001—100 5418 901—1000 5433 101—200 5433 901—1000 5443 001—100 5454 801—900 5457 701—800 5460 901—1000 5469 201—300 5483 901—1000 5489 201—300 5495 401—500 5759 401—500 5775 201—300 5811 101—200 5827 301—400 5836 501—600 5839 201—300 5851 601—700 5856 601—700 5891 101—200 5895 401—500 595 5301—400 5960 501—600 5968 301—400 5970 701—800 5976 401—500 5983 301—400 5996 201—300 6018 301—400 6027 201—300 6035 101—200 6037 301—400 6063 401—500 6081 501—600 6093 301—400 58908 201—300 5900 401—500 5950 301—400 5954 401—500 A Magyar Nép- köztársaság négy százalékkal kamatozó törlesztéses kölcsöne: 80071, 80117, 80128, 80123, 80171, 80186, 80260, 80272, 80296, 80346, 80386, 80408, 80411, 80427, 80439, 80450, 80480, 80487, 80003, 80030, 80044, 80494, 80509, 80550, 80581, 80590, 80677, 80686, 80711, 80715, 80474, 80753, 80763, 80779, 80791, 80826, 80961, 80070, 80971, 80982, 81028, 81036, 81080, 81091, 81110, 81125, 81164, 81251, 81305, 81369, 81381, 81417, 81433, 81468, 81473, 81476, 81503, 81507, 81512, 81525, 81527, 81534, 81566, 81575, 81584, 81586, 81600, 81609, 81647, 81689, 81693, 81711, 81726, 81730, 81772, 81824, 81835, 81857, 81858, 81858, 81878, 81893, 81931, 81934, 81935, 81939, 81963, 81996, 82018, 82030, Sorozat: Szám: Ft; 82117, 82125, 82158, 82172, 82175, 82299, 82231, 82268, 82309, 82313, 82332, 82338, 82362, 82366, 82381, 82395, 82404, 82439, 82443, 82451, 82501, 82567, 82582, 82594, 82599, 82622, 82654, 82666, 82667, 82743, 82781, 82801, 82811, 82855. 82864, 82867, 82917, 82935, 83054, 83139, 83151, 83174, 83199, 83246, 83261, 83293, 83324, 83331, 83333, 83360, 83362, 83422, 83436, 83457, 83573, 83580, 83616, 83499, 83510, 83533, 83675, 83677, 83683, 83696, 83703, 83710, 83719, 83732, 83776, 83778, 83800, 83805, 83818, 83824, 83891, 83914, 83917, 83955, 84003, 84005, 84010, 84032, 84077, 84085, 84094, 84113, 84127, 84156, 84157, 84233, 84235, 84252, 84255, 84271, 84286, 84322, 84326, 84364, 84369, 84391, 84403, 84456, 84531, 84561, 84582, 84593, 84602, 84616, 84627, 84630, 84631, 84649, 84663, 84731, 84788. A kisorsolt ösz- szegek 200 Ft névértékű egész kötvényre vonatkoznak. A 200 Ft-tal kisorsolt kötvényekre a kötvényen feltüntetett névértékeket kell kifizetni. A kisorsolt nyereményösszegek a kötvényértéket is magukban foglalják. A nyeremények összegéből a kötvény névértékén felüli rész után 20 százalék nyereményilleték kerül levonásra. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyeremény kifizetését március 17-én, kedden kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok. A TMDB gyakorlatából Nem dolgozott, de követelt Sz. JánoB, a tengelie-szőlő- hegyi Űj Élet Tsz volt főkönyvelője rövid idő alatt kétszer fordult fellebbezésével a Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz. Először a tsz-szel került szembe. A múlt év novemberében indokolás nélkül, meghatározott napra felmondott. Felmondását a tsz elfogadta, s kifizette bérét a munkakör átadásáig terjedő napokra. Sz. János ezen túlmenően, további 11 hétre követelt munkabért, — majdnem 8500 forint erejéig. A TMDB elutasította a fellebbezést, s indoklásként kifejtette, hogy a munkaviszony megszűnése kölcsönös megállapodás alapján, gyakorlatilag azonnali hatállyal történt, — így a felmondási időre a munkavállaló bért nem követelhet. Még tanulságosabb az Sz. János és a Tengelic-szőlőhegyi Vízmű Társulat ügye. Itt Sz. János másodállásban végezte a főkönyvelői teendőketl. Felmondását a társulat elfogadta, munkakörét Cs. József vette át. Sz. János a fetümomdás és a munka átadása közötti időre 660 forintot követelt. A szekszárdi járási Közös Munkaügyi Döntőbizottság ebhői 352 forintot állapított meg javára. A TMDB egyetlen fillér fizetésére sem kötelezte a társulatot. Főként azért nem, mivel — a tárgyaláson előterjesztett bizonyíték szerint — Sz, János a tiszteletdíjért korábban sem dolgozott, a teendőket — havi 250 forintért — Cs. József végezte. A két jogerős határozathoz csak egyetlen kérdés kívánkozik: Miért fizetgette a társulat ez 500 forintokat, ha jól tudta, hogy ennek, feléért nem Sz. János, hanem más dolgozik? NAPIRENDEN A cigány lakosság helyzete Tolna megye cigány lakosságának helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége Szekszárdon, a városi művelődési házban. A SZOT Elnöksége 1962. március 22-én hozott határozatának végrehajtásáról, — mely a cigány lakosság helyzetének javításával, nevelésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról szól —. Soponyai János, az SZMT szervezési bizottságának vezetője számolt be. Az ország cigány lakosságának több mint négy százaléka (8500 fő) él megyénkben. 1962- ben 68 cigánytelep volt Tolna megyében, melyet azóta tízzel csökkentettek. Lakáskörülményeik, — ha lassú ütemben is —, javulnak. Legnagyobb részük falvakhoz közel lévő telepeken él, kisebb részük szétszórtan, falvakba települve. Egy részük az állami gazdaságok szolgálati lakásaiban nyert elhelyezést. Különböző intézkedések házhelybiztosítás, OTP-köl- csön, stb.) komoly segítséget jelentenek a rossz lakáskörülmények felszámolásához. Ezek eredménye: Szekszárdon 10, Szedresen 20 család jutott megfelelő otthonhoz. Bogyisz- lón árvízsegéllyel, Tengelicen a tsz segítségével építkeztek a cigánycsaládok. Sajnos, sokan vannak még, akik csak pasz- szív szemlélői az érdekükben tett intézkedéseknek. Elmaradottságuk mai okait kutatva, részben életkörülményeiben, felfogásában, minden irányú igénytelenségében, másrészt a nem cigány dolgozókban hosz- szú_ múltra visszatekintő ellenérzésben, lebecsülésben és előítéletben találjuk. A megye szakszervezeti álapsz^fvezeteire komoly feladat hárul a munkába állításban, á munkahelyi nevelésben és a közvélemény formálásában. Figyelemmel kísérik sorsukat, családi körülményeiket, segítik a nagycsaládosokat. Harminc-harmincöt százalékuk szakszervezeti, vagy vállalati, 30 százalékuk pedig OMB- segélyt kapott az elmúlt két évben. Helyzetük javításában fontos helyet foglal el a cigánygyerekek iskolába járatása. Megyénkben csaknem teljes beiskolázásuk megtörtént. Külön cigányiskola működik Gyulajon, osztályok Bátaszéken és Kocsolán. 1962 óta a cigány lakosság munkába állása jelentősen növekedett. A tamási járásban a munkaképesek 90 százaléka dolgozik. Hasonló a helyzet a szekszárdi és a paksi járásban, a bonyhádi járásban csak 35 százalék. A dombóvári járásban a férfiak legtöbbje alkalmi munkából él, a nők zöme pedig koldul. A rendszeresen dolgozók többsége termelőszövetkezetekben, állami és erdőgazdaságokban, illetve vállalatoknál — elsősorban építőipar — helyezkedik el. Komoly probléma, hogy munkahelyüket még mindig gyakran változtatják. Például a bőrdíszműben és a gépjavítóban megegyezik a munkába "állt és a kilépett dolgozók száma. A cigány dolgozók 70 százaléka segédmunkás, 25 százalékuk betanítbtt és csak 5 százalékuk a szakmunkás. A szakmunkássá válásban a fiataloknál van előrelépés. Jelentős eredmény, hogy egyre több cigány vesz részt a szocialista brigád- versenyben. Ötvenkét százalékuk munkabrigádban, 23 százalékuk szócialista címért küzdő brigádban dolgozik; hat százalékuk elnyerte a szocialista brgiádtag címet, 3,5 százalékuk kiváló dolgozó. A politikai és kulturális nevelés terén is javulás van: egyre nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek a párt-, vagy szakszervezeti oktatásban. Az ülésen néhány cigány dolgozó is jelen volt. Az ő hozzászólásaikból idézünk. Miklós Mihály, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója igen kritikusan szólt a cigányok helyzetéről : — Sajnos, sokan vannak még a cigányok között, akik nem becsülik meg magukat. De aki akar és kihasználja az adott lehetőségeket, előre tud lépni. Legjobb példa erre a bonyhádi cigányság. Sokan tíz-tizenöt éve dolgoznak egy-egy üzemben, ahol megbecsülik őket. Például a nagycsaládosok évenként kapnak jelentős segélyt. Nyugodtan mondhatom, hogy Bonyhádon egyre szaporodik a feltörekedett cigánycsaládok száma, Tudom, hogy szemléletükben még sok a hiányosság. De ha érzik, hogy mellettük állnak, azt jó munkájukkal mindig meghálálják. Sajgó László, az állami építőipari vállalat mélyépítő brigádjának vezetője: — A mi vállalatunk az, ahol a legtöbb cigány megfordul. Tavaly több mint 200-at vettek fel, s csak huszonkilencen tartottak ki. Akik elmentek, legtöbbjük analfabéta. Az, hogy analfabéták, hogy felfogásuk gyakran, helytelen, nem a , mi bűnünk, hanem a régi társadalomé, mert akkor nem adtak lehetőségét a cigányoknak. <horváth> VISSZHA NG Még egyszer a mezőgazdasági szakmunkásképzés kérdőjeleiről örömmel, de egyben meglepetéssel olvastam a Népújság szerkesztősége által 1970. február Iáén a Tolna megyei Népújságban „A mezőgazdasági szakmunkásképzés kérdőjelei” címmel közölt cikket. örömmel azért, mert fontosnak tartom, hogy a sajtó foglalkozzon a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy a fenti cikkben nem reális megvilágításba került a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Ezért a cikkhez az alábbi észrevételeket szeretném hozzáfűzni: A cikkíró azon megállapításával kapcsolatban, hogy „a Len- gyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola legalább annyi energiát fordít a tanulók »-toborzására-«, mint az oktatásra’.* megjegyzem, hogy az iskola 24 fős tantestületéből 1 fő foglalkozik a beiskolázással, a felnőttképzés szervezésével és 23 fő az oktatással, tehát nem egyenlő az energiafelhasználás. Äz iskola valóban minden lehetőséget felhasznál arra, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés fontosságát propagálja, de nem az oktatás rovására. A mezőgazdasági szakmunkásképzés nem rendelkezik nagy múlttal ezért annak propagálására még izükség van. Helyesen állapítja meg a cikkíró, hogy a mezőgazdasági szakmák nem tartoznak a divatos szakmák közé. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy „a mezőgazdasági szakmunkásképzés lépési tart-e a mezőgazdaság gyors fejlődésével” egyértelműen azt válaszolhatjuk, hogy igen. Itt utalni szeretnék a VI-os törvényre, mely a szakmunkásképzés konvertibilitását irányozza elő. A törvény alapján megjelent munkaügyi rendelkezés lényegesen leszűkítette a képzési jegyzéket, összevonásra kerültek szakmák az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzésben egyaránt. Ezzel egyidejűleg úgy intézkedik a rendelet, hogy több szakmára kiterjedő alapozó képzést kell folytatni a képzési idő első két harmadában és a képzési idő harmadik harmadában szakosító képzést. A végzett szakmunkás az üzem igényeinek megfelelően tanfolyamom képzés keretében második, sőt harmadik szakmát is szerezhet, melyben alapozó képzést kapott az iskolában. Például a kerlészszakmában az első két évben alapozó képzés folyik szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztésre. A tanuló harmadévre szakosodik szőlő-, gyümölcs-, vagy zöldségtermesztésre és ebben szakmunkásbizo- nyítványfc szerez. Az iskola befejezése után a másik két szakmában öthónapos tanfolyamos képzés keretében szakmunkás bizonyítványt szerezhet. Ez azt jelenti, hogy a képzés rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez. Ha az üzem valamely ágazatban visz- íizafejlészti, vagy megszünteti a termelést, akkor segíteni kell a szakmunkás átképzését, illetve leképzését, ez természetszerűleg így van az ipari üzemben is és így kell legyen a jövőben a mezőgazdasági üzemben is. Az a véleményem, hogy azok a szakemberek, akik a cikkíró szerint azt állítják, hogy a mezőgazda- sági szakmunkásképzés nem tart lépést a fejlődéssel, nem tanulmányozták eléggé a szakmunkásképzést. A cikk megállapítja. hogy a szakmunkásképző iskolák a tegnap nagyüzemeibe képeznek szakmunkásokat. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a megállapítás helytelen, mert az iskola korszerű szemléltető eszközökkel rendelkezik az elméleti oktatáshoz. A gyakorlati oktatás pedig korszerűen gazdálkodó, perspektívát mutató gyakorló- gazdaságokban folyik. Az iskola gyakorlógazdáságai: Növénytermesztő gépész szakmában a Tamási Állami Gazdaság. Ebben a gazdaságban évek óla ott van a gépkísérleti intézet is. Korszerű technológiával dolgozik a gazdaság és kiváló terméseredményeket ér el. Bemutatókat szervez a gazdaság mezőgazdasági üzemek szakemberei részére. Baromfitenyésztő szakmában a bátai November 7 Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az iskola gya- kcrlógazdasága, amely országosan is az élvonalban áll baromfitenyésztési technológiájával és termeléseredményeivel. Juhtenyésztő szakmában a Hő- gyészi Állami Gazdaság ahoj már iparszerű technológiával folyik a juhústermelés. A gazdaság mintegy 40 000 anyajuhra kiterjedő társulásban vállalta a nesztorszerepet és ac'ja a nációkat. Kertészszak*nában a Bn.latonújhe- lyi Állami Gazdaság, ahol korszerű technológiával folyik a kertészeti termékek előállítása és egyben feldolgozása, kiszerelése is. A fentiek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy nem a tegnap, hanem a jövő nagyüzemeinek képezzük a szakmunkásokat. A túlzott szakosítás fennállt eddig, de az új szakmunkástörvény kapcsán ez már nem mondható. Végül arra a kérdésre szeretnék reflektálni, hogy „lehet-e a most végzett mezőgazdásági szakmunkásokból komplexbrigádot szervezni”. A cikkíró úgy ítéli meg, bogy „aligha”. Az iskola véleménye az, hogy igen. Ezen megállapításunkat azzal bizonyítom, hogy például a növénytermesztő gépészszakmunkás a képzés ideje alatt tanulja a szántóföldi növények élettanát, biológiáját, részletes termesztését. Megismeri a szántóföldi növénytermesztésben használt erő- és munkagépek szerkezeti felépítését, működését és megtanulja azok üzemeltetését. Technológia-elméleti és gyakorlati tantárgy keretében megtanulja a kisebb javítási munkák elvégzését az erő- és munkagépeken. A szakmunkásvizsga után 2 éven belül 5 hónapos tanfolyam elvégzése^ után mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásvizsgát tehet. Ezt követően már az erő- és munkagépek javítását is önállóan tudja végezni. Véleményünk szerint a komplexbrigádban ilyen emberek kellenek, nem pedig traktorvezetők és növénytermelő munkások. összegezve az a véleményem, hogy a magyar mezőgazdasági szakmunkásképzést a közelmúltban megjelent VI-os törvény hosz- szú időre megalapozta. A törvény szellemében képzett szakmunkás alkalmas a mezőgazdasági üzemek számára prespektívában Is. Az üzemeknek tervszerűen segíteni kell a szakmunkásképzést és a szakmunkások továbbképzését. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordít a szakmunkásképzésre. A Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola vagyoni értéke 30 millió forint. Jelenleg 7 milliós beruházás folyik és a negyedik ötéves tervben további 10 _ Í Z millió forintos beruházás van tervbe véve. Nagyon jó dolog volna, ha az iskola gépparkjában a legkorszerűbb mezőgazdasági erő- és munkagépek megvolnának, de ezt a hiányt a gyakorlógazdaságok pótolják. Fodor János igazgató
