Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

TOLNA KLu /EI VILÁG proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPAüT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 57. szám Ára: 1,20 Ft. Vasárnap, 1970. március 8. A KPM központi útügyelete jelenti: A havazás egyelőre nem okoz gondot Készenlétben az ekék, sószórók Március 6-án este újabb tá­madásra indult a tél erőteljes havazással. Ha lehet még erő­teljesebben folyt ez a táma­dás szombaton egész nap. A szeszélyes időjárásra való tekintettel szerkesztőségünk szombaton délután felhívta a KPM Szekszárdi Közúti Igaz­gatóságát, mi a helyzet út- ügyben? A központi ügyeletes Klingl Béla tájékoztatott bennünket, hogy egyelőre a havazás nem okoz gondot, hiszen +2 fok mellett a leeső hőmennyiség elolvad. Nehézségek csak ma reg­gelre várhatók, amikor szá­molni lehet a hőmérséklet süllyedésével és az utak sí­kossá válásával. — Erre az esetre történt in­tézkedés ? — Természetesen. A délután folyamán az összes körzetek­ben biztosítjuk a zavartalan, balesetmentes közlekedést. Már eddig készenlétben ál! Szakály körzetében 2 moto­ros eke és 2 sószóró, Szekszárd körzetében 1 só- és homok­szóró. A továbbiak során a többi veszélyeztetett helyeken is megtesszük az intézkedése­ket. — Még egy megjegyzés. Most beszéltünk Péccsel, ott is ha­sonlóan nem aggodalomkeltő az úthelvzet. A ma reggeli sí­kossággal azonban ott is szá­molnak. — Mit tanácsol a jármű­vezetőknek? — Feltétlenül a legmesszebb­menő óvatosságot. Ha céljuk­hoz akarnak érni, inkább Segítjük a szövetkezeti építőipart, de többet várunk tőle Mérlegzáró közgyűlés a paksi építőknél Tegnap tartotta a járási művelődési házban mérlegzáró közgyűlését a Paksi Körzeti Építőipari Ktsz. A szövetkezet tagsága csaknem teljes lét­számban megjelent, hogy meg­hallgassa a vezetőség, az ellen­őrző bizottság és a szövetkezeti bizottság beszámolóját, s dönt­sön azokban a kérdésekben — részesedési szabályzat módosí­tása, mérlegbeszámoló elfoga­dása, beruházások, tagfelvétel, stb. —, melyek napirendre ke­rültek és amelyekről az új alapszabály szerint a szövet­kezet legfőbb szervének, a közgyűlésnek kell határoznia. Reszt vett a közgyűlésen dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Kontra Sándor, a járási pártbizottság titkára, Gyerő András. KI­SZÜV-elnök. F.ljött a megye több építőipari szövetkezeté­nek elnöke is. Szalai Lajos elnök be­számolt a szövetkezet 1969-es eredményeiről, gazdálkodásá­ról. Mint a beszámolóból és a hozzászólásokból kitűnt, a szövetkezet eredményesen mű­ködött az elmúlt évben, nye­reséggel zárta az esztendőt. Emelkedett a lakossági építési tevékenység — az előző évi­nek csaknem két és félszere­sére —, nőtt az árutermelés. A teljes termelési érték több mint ötmillió forint­tal haladta meg az előző évit. Felszámolják ? Hónapok óta „lebeg a dun a földvári TÖVÁL Tavaly ősz óta vajúdik a dunaföldvárl TÓVAL-kedés. A hat alapító tss jóvoltából néhány évvel ezelőtt létesült azzal a céllal, hogy a közös gaz­daságok részére egy saját vállalat végezze az építkezéseket. Kétséges, sőt erősen vitatható, hogy már betöltötte volna szerepét, s funkcióját, hagy már nincs rá szükség. Mégis ez a helyzet, hogy az alapító termelőszövet­kezetek tel akarják számolni. A dolog azonban elég bonyolult és feltéte­lezhető, hogy nincs kialakult, egységes álláspont, mert néhány hottet ez­előtt még arról beszéltek, egyesülnek a Szekszárdon működő termelőszö­vetkezetek közös, önálló építőipari vállalkozásával. Beszéltek? Gyakorlatilag erre vonatkozóan sokfajta praktikus és anya­gilag is indokolt meggondolásból már a megállapodás is félig-meddig lét­rejött. Jegyzőkönyvet fogalmazott és irt olá a két igazgatótanács három­három képviselője oz egyesülésre vonatkozóan. Ennek megfelelően a szek­szárdi TÓVAL fofytattn a dunaföldvári TÓVAL korábban szerződésben vál­lalt munkáját, közte o ceeei kenyérgyár építését. Néhány _nap_ elteltével áronban o paksi járás TOVAL-tulajdonos tsz-einek képviselői másként ha­tároztok és mégis inkább o feissámolás mellett döntöttek. Igazság ^ szerint ez kizárólag rájuk tartozik, őzt azonban kár lenne szó nélkül hagjrnl, hagy erre az építőipari kapacitásra, a már kialakított és évek óta működő or­ganizmusra, a megye és a paksi járás tss-einek bizonyára szüksége volna. Pénteken Balatonföldváron az érdekeitek újból a dunaföldvárl TÓVAL sorsáról tanácskoztak és a tulajdonosok most ismét a felszámolás mellett döntött ;k. Kijelentették, vállalják a felszámolással járó mindennemű anyu­ci kötelezettség megtérítését. A huzavona, a bizonytalankodás mindeneit- re az otopítá tsz-eknek már eddig is sokba fog kerülni, hisz jmmár hóna­pok óla létezik egy építőipari vállalkozás, függetlenített vésőtökkel, gépek­kel, berendezésekkel, létezik, de nem működik. Sí. P. Több mutatónál lemaradás mutatkozik a szövetkezet ter­véhez képest, e tényeket kri­tikusan elemezte a beszámoló. A nyereség megközelíti a másfélmillió forintot, a felosztható részesedés a tavalyi 26,3-al szemben 27,1 napi átlagkeresetnek felel meg. Elfogadták az idei tervet is, amely csaknem másfélszeres termelésnövekedést irányoz elő. Felszólalt a közgyűlésen dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb-elnökhelvettese is. Elmond­ta többek közt, hogy a megye szövetkezeti ipa­ra dinamikusan fejlődik, fokozódik a szövetkezetek tekintélye a megyében. Sokat fejlődött a tagság poli­tikai öntudata, szakmai hozzá­értése. A megyei tanács mint­egy tízmillió forint fejlesztési juttatással támogatta a szö­vetkezeti ipart, habár ebből az építőiparnak nemigen jutott, mégis jelentős segítség. Most napirendre kerül a szövetke­zeti építőipar segítése is, an­nál is inkább, mert a negyedik ötéves terv la­kásépítési programjából az eddiginél sokkal nagyobb részt kell vállalótok az épitőipari szövetkezetek­nek. Az anyagi támogatásért tehát több lakást várunk. jDicsére- tes, hogy a tavalyi 12-vel szemben ezután évenként 30 társasházi lakás építését vál­lalta. a paksi szövetkezet, de ez sem elég­Felszólalt a közgyűlésen Gye­rő András KISZÖV-elnök is. A szövetkezet elnökének vá­lasza után szavazott a tagság a napirenden lévő kérdésekről, majd a kiváló dolgozók kitün­tetésével; ünnepi ebéddel a nyereségrészesedés és oflzU'ék kifizetésével zárult a közgyük. előbb induljanak el, s a ve­zetésnél a szokásosnál is le­gyenek elővigyázatosabbak. S végül, de nem utolsó sorban, nem árt, ha a gyalogosok is fokozottabb gonddal közleked­nek. (Szalai) Igazgatók tanácskozása Az MSZMP Tolna megyei bizottságának ipari osztálya tegnap igazgatók részvételével megbeszélést tartott. A tanács­kozás íő témája a munkaerő­gazdálkodás volt. Ezen belül vizsgálták a munkaerő-gazdál­kodással kapcsolatos központi és helyi intézkedések hatását, a kollektív szerződések módo­sításával kapcsolatos tapasz­talatokat, a gépesítés és a lét­számgazdálkodás összefüggésé­nek kérdéseit, valamint az anyagmozgatás és a munkaerő- ellátás helyzetét. A tanácsko­záson részt vett Dudás Antal, a pártbizottság osztályvezető­je, Pollák Andor, a pártbizott­ság munkatársa, Máté János, a statisztikai hivatal megyei igazgatóságának vezetője, Ör­vös Ferenc, a Paksi Konzerv­gyár igazgatója, Piegl Ferenc, a U-es AKÖV igazgatója, Tar­jám Lajos, a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatója, Vendrei Árpád, a Si- montornyai Bőrgyár igazgató­ja, Zsigovits Ferenc, a Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. Itleggijő'ződéé éé hóvirág Valahogy úgy szokták kez­deni március 8-án a lapok ha­gyományos nőnapi köszöntő­jüket, hogy nem piros betűs ünnep a mai, nem is munka­szüneti nap, mégis különbözik naptár többi napjától. Az idén nem lehet így kezdeni a köszöntőt, mert a nemzetközi nőnap történetesen piros be­tűvel szerepel a naptárban, vasárnapra esik. És másban is különbözik a legutóbbi évek­től, mert úgynevezett kerek évforduló. Az esztendők során megszoktuk, hogy a nemzet­közi nőnap elérkeztével ve­gyünk hóvirágot, ibolyát és elmotyogjunk néhány köszön­tő szót női munkatársainknak, családtagjainknak, ismerőse­inknek. Azt is tudjuk, hogy ezen a napon illik megkülön­böztetett tisztelettel és szere­tettel övezni a környezetünk­ben élő asszonyokat és lá­nyokat. A nemzetközi nőnap eredete viszont sokak előtt is­meretlen, vagy éppenséggel el­homályosodott az évek sorún. Ezért talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy 1910. március nyolcadikén, tehát kereken hatvan éve gyűlt ösz- sze Koppenhágában hét or­szág nőküldöttsége és a törté­nelemben először nemzetközi méretekben emelt szót a nők jogaiért. Az első nőkongresz- szus meghirdette az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét és felszólította a világ asszonyait, hogy küzdjenek a választó­jogukért, a társadalmi el­ismerésért. Hatvan év nagy idő, a fel­hívást aláíró nők közül aligha él valaki. A gondolat azonban azóta világméretekben hódít, küzdelemre ösztönzi a nők százmillióit, sőt a föld több országában harci jelszóból va­lósággá, megszokott életformá­vá vált. Ez történt a többi szo­cialista országhoz hasonlóan nálunk is. És cseppet sem vé­letlen, hogy nem a tőkés vi­lágban születtek meg a nő­mozgalom nagy és tartós ered­ményei. Minden tiszteletünk a szüfrazsettek harcához hasonló, elszigetelt küzdelmeknek, de a történelem tanúsága sze­rint a nők politikai, gazdasági, társadalmi elismerése csak ott válhat valósággá, ahol haladó rendszerek születnek és erő­(Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents