Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
TOLNA MEGYEI i<VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IVE PUJSAG Éf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 55. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 197». március 6. A Parlamentből jelentjük Befejeződött a kormány beszámolója feletti vita Tegnap este befejezték a Parlamentiben az országgyűlés idei első ülésszakának legnagyobb várakozással és érdeklődéssel kísért vitáját, a kormány beszámolója feletti eszmecserét. Az első napi 11 felszólaló után tegnap újabb 18 képviselő mondta el véleményét a kormány munkájáról, s az ország helyzetéről. A felszólalóik kifejezték, hogy egyetértenek a kormány bel- és külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolóval, mert — amint például Ognye- novics Milán Baranya megyéi képviselő megfogalmazta — a kormány munkája és intézkedései megfelélnek pártunk politikájának, kifejezik népünk nemzeti érdekeit, törekvéseit és egyúttal következetesen internacionalista magatartásunkat. Ez a következetes internacionalizmus jutott kifejezésre Apró Antal felszólalásában, amelyben a kormány elnökhelyettese elsősorban a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta, kormányunk a nemzetközt lehetőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kap- esalatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. A tudományok és a termelőerők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. Apró Antel részlegesen beszélt arról, miben különbé nek a most kialakuló együttműködési' formák az eddigiektől, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, valamint a szocialista és a kapitalista világ- gazdaság közötti verseny mellett az a tény is a magasabb szintű együttműködés irá nyába hat, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem értékének közel 40 százalékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra termel. Az elmúlt években valamennyi KGST-tágországoban széles körű közgazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vitáknak nagy szerettük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak a legfontosabb tennivalók. A KGST végrehajtó bizottságában, a különböző nemzetközi munkacsoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, a tagországok által eddig kidolgozott integrációs javaslatok összegezésére, olyan komplex távlati együttműködési ' program elkészítésére, amelyet a KGST-ben részt vevő kormányok, vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alapvető gazdasági együttműködési •ma vizsgálatával, illetve javaslat kidolgozásával foglalkoznak a KGST-ben. A kormány elnökhelyettese azonban hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokoldalú kimunkálása nem köny- nyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb, egyebek között azért is, mert a KGST-ben részt vevő országok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyformák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőségeink és különbségek vannak a jelenlegi belső gazdaságirányítási rendszerek között is. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásánál, érdekeik helyes megértésénél. Az előkészületben lévő szocialista integrációban a szocialista termelőerők és termelési viszonyok alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük — mondotta a kormány elnökhelyettese. — Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek keretében a gazdasági együttműködés bizonyos, arra érett funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Ha gazdasági együttműködésünket tovább akarjuk Csütörtökön délelőtt Moszkvában ünnepélyes keretek között letétbe helyezték az atomsorompó-szerződésinek; — Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről történt ratifikálásáról szóló okmányokat. Nagy-Britannia már 1968. november 29-én letétbe helyezte a szovjet kormánynál a ratifikációs okmányokat. A ratifikációs okmányok letétbe helyezése után Alekszej Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott. Az Egyesült Államok ratifikációs okmányait Jacob Beam moszkvai nagykövet helyezte letétbe. A szovjet korfejleszteni, akkor nemcsak a külkereskedelem, hanem a termelés, a nemzetközi pénz- és hitelrendszer, valamint az árak szférájában egyidejűleg kell keresni az együttműködés új, a jelenleginél lényegesen hatékonyabb formáit, lehetőségeit. A KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését mi két úton kívánjuk elérni: egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján — mondotta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Apró Antal. Nagy Miklós, Pest megyed éfc Kelen Béla budapesti képviselő js nemzetközi kapcsolataink elemzésével, külpolitikánk legfontosabb kérdésével foglalkozott felszólalásában. Az ország belső kérdései közül több felszólaló is érintette a munkaerőhelyzet problémáit. A képviselők — köztük Sarlós István, Vida Miklós és Spollár Lászióné — egyetértettek a kormány elnökének megállapításaival: mány nevében Andrej Gromi- ko külügyminiszter vette át az amerikai okmányokat. Ugyanakkor a Szovjetunió levéltárában elhelyezték a szovjet ratifikációs okmányokat. A moszkvaihoz hasonló ünnepélyes aktusra került sor csütörtökön az esti órákban Washingtonban és Londonban is. Az atomsorompó-szerződés 1970. március 5-évei hatályba lép miután teljesül az a feltétel, hogy a szerződés hatályba lép, ha a letéteményes hatalmak _ — Szovjetunió, Egyesült Államok é® Anglia — és negyven más állam raSzülőföldein, szocialista hazáin, Tolna Ünnepség a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Tegnap egész napos látogatásra a Pécsi Orvostudományi Egyetemre érkezett Tolnai Ferenc. az MSZMP Tolna mer gyei Bizottságának titkára, Szabópál Antal, a Tolna mer gyei Tanács VB-elnöke, István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, dr. Szentgáli Gyula, a megyei kórház igazgató főorvosa és Hó-, mann József, a KISZ megyei bizottságának titkára. A vendégeket dr. Boros Béla egyetemi tanár, az egyetem rektora, dr. Mestyán Gyula egyetemi tanár, dr. Hajnal József, a rektori hivatal vezetője és dr. Kiss István professzor fogadta az I-es számú klinikán. Az egész napos rendezvény- sorozatot a Pécsi Orvostudományi Egyetem KISZ-szervezete rendezte, -Tolna megye felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. A KISZr fiatalok „Szülőföldem, szocialista hazám” címmel indították el mozgalmukat, amelynek célja, hogy szakmai, baráti és társadalmi kapcsolatokat építsenek ki azokkal a megyékkel, ahonnan hallgatóikat felveszik. A tegnapi napnak a célja az volt, hogy az egyetemen tanuló mintegy nyolcvan Tolna megyei fiatal találkozzék szűkebb pátriája vezetőivel. A program keretében tartott előadást. Tolna megye egészségügyének 25 éves fejlődéséről dr. Horváth Jenő, Tolna megyei főorvos. Előadásának ismertetésére lapunk későbbi számában visszatér rünk. A vendégek és az egyetem vezetői közös ebéden vettek részt az egyetem Tolna megyéből származott hallgatóival. A délutáni órákban a megyei küldöttség az egyetem vezetőivel tanácskozott. E beszélgetésen részt vett dr. Ernst Jenő, kétszeres Kossuth-díjas biokémikus is. A program az egyetem Tolna megyei származású diákjai által előadott irodalmi összeállítással és a dombóvári népi táncegyüttes műsorával ért véget. tifikálja és letétbe helyezi a ratifikációs okmányokat. Az atomsorompó-szerződés ratifikációs okmányainak csütörtöki ünnepélyes letétbe helyezése alkalmából mondott beszédében Alekszej Koszigin kormányfő a szovjet ^ormány mély megelégedését fejezte ^i az atomsorompó-szerződés hatályba lépésével kapcsolatban. — A Szovjetunió politikája változatlanul arra irányul, — mondotta — hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris háború veszélyétől. A szerződés lényeges lépés e cél felé. Koszi gin kijelentette, hogy az atomfegyverek elterjesztéséről való lemondással kapcsolatos kötelezettségek a legfontosabb nemzetiközi jogszabályok közé kerülnek. Azok- na(k az államoknak js számolniuk keli e nemzetközi jogszabályokkal, _ amelyek nem vesiznek részt a szerződésben. Mint ismeretes, az atom- sorompó-szerződés még nem jelenti a nukleáris fegyverek felszámolását. Ezért igen fontos, hogy a nukleáris hatalmak, <• ugyan- (Folytatás a 2. oldalon). (Folytatás a 2. oldalon). Ez történt a külpolitikában Moszkvában letétbe helyezték az atomsorompő-szerződés ratifikációs okmányait, s ebbő' az alkalomból Koszigin miniszterelnök beszédet mondott. Az EAK nemzetgyűlésén Riad külügyminiszter az Egyesült Államok felelősségéről beszélt. Egy berlini jelentés arról számol be, hogy folytatódtak az NDK—NSZK csúcs- találkozó előkészítésének tárgyalásai, Moszkva Letétbe helyezték az atomsorompó-szerzodés ratifikációs okmányait I
