Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

A szekszárdi vízi úttörök Nyári táborozás — Tízezer forintos költségvetés — Mindenkit várnak A szekszárdi, III-as számú iskolában tevé­kenykedik Bodrogi István tanár vezetésével a vízi úttörőcsapat. Vajon mennyivel külön­böznek a szárazföldi úttörőktől, hogyan zaj­lik le egy foglalkozás? Erre voltunk kíván­csiak, amikor ellátogattunk egy csapatfoglal­kozásukra. Hatalmas zaj fogadta érkezésün­ket. Épp a sátorokat síkporozták. Megkérdez­tük Bodrogi tanár úrtól, ki lehet vízi út­törő? — Csak az, aki jól tud úszni, s magatar­tása ellen nincs kifogás. Bizonyítványa három egésznél nem lehet rosszabb. Az evezést és a többi, nélkülözhetetlen dolgot a foglalkozáso­kon sajátítják el a pajtások. — Mit kell tudni egy jó vízi úttörőnek? — A sok fontos közül csak néhányat em­lítek: ismerni kell a vízi KRESZ-t, a csónak apróbb hibáinak (festés, lakkozás) kijavítá­sának módszerét, sátrat verni, s természete­sen jól evezni. — Évente milyen összegre van szüksége a csapatnak? — Évi állandó költségvetésünk tízezer fo­rint. Ezt a városi művelődésügyi osztály ad­ja. Ebből a csónakok festésére, lakkozására, hibák javítására, a motorok karbantartására, üzemanyagköltségre körülbelül 8 ezer forint kell. A megmaradt kétezerből tartalékevező­ket, sátrakat veszünk. — Tehát maradék pénzük nincs, vagy na­gyon kevéske. Hogy lehet, hogy felszerelésük mégis ilyen szép? — Tavaly betörtek a csónakházunkba, és a veszteségek pótlására a városi KlSZ-szerve- zettől komoly segélyt kaptunk. Ebből pótol­tuk és felújítottuk szerelésünket. — Mik a terveik a nyárra? — A mostani vízi úttörőink többsége V—VI. osztályos, így az idei nyár komoly munkával fog eltelni. Kéthetes állótúrára megyünk Mo­hácsra. Jövőre Győrbe megyünk, azután egy balatoni körtúrát tervezünk. — Csak a III-as számú iskola pajtásai le­hetnek vízi úttörők? — Természetesen nem. Szeretettel várunk minden olyan pajtást, aki a követelmények­nek megfelel és kedvet érez a vízi élethez. S ha egyszer belekóstolt a vizesek életébe, biz­tos ott is marad, s ami fő, nem fogja meg­bánni. Mártha Judit gimnazista KI MIT TUD? A bonyhádi Zrínyi Jtona út­törőcsapat a múlt héten csütörtö­kön. és pénteken tartott Ki mit tud?-ot. A kis szavalok közül Reichert Hilda bizonyult a legtehetsége­sebbnek. Öccse is jól szerepelt. Ezenkívül meghallgattuk azokat a dalokat, amelyeket egy második osztályos pajtás adott elő. Ö az énekeket nagymamájától, tanulta, $ érdekességük az volt, hogy eze­ket mi még sosem hallottuk. A második nap az úttörők vetélke­dője következett. A zsűriben Prikk Imre tanár mellett három csapattanácstag foglalt helyet. Elsőként az irodalmi színpad előadását néztük meg; „Oly kor­ban éltünk” címmel. Az amúgy is hiba nélkül lebonyolított, ötletes Ifjú akvarista Mexikói kardfarkú Azt hiszem, nem elcsépelt sablont írok, ha a xiphót, az akvaristák egyik legkedveltebb half ajtajának nevezem. Akár­csak a guppi, elevenszülő. Szintén egy megtermékenyí­téssel, többször képes szülni: körülbelül 28 naponként hozza világra kicsinyeit. Piros, zöld, fekete tenyészváltozata isme­retes. Közkedvelt még, zöld- fekete, és a piros—fekete szín­változata is. E két színválto­zatú halat Berlinernek neve­zik. A hímet a nősténytől na­gyon könnyű megkülönböztet­ni. A hím farkának alsó része megnyúlt, innen kapta nevét is, mert a hím farka a kard­hoz hasonlít. Ez a halfajta nem nagyon műsort Varga Géza szavalata még színvonalasabbá tette. Egyébként a sok szavaló közül 6 nyerte az első díjat. A Gagarin-raj (Vili. osztály) műsorán két jelenet szerepelt. Az egyik, részlet a ,,Mókuli,> című regényből, a másik Móra Ferenc egyik elbeszéléséből készült. Az énekesek mezőnyéből. Né­meth Gizella emelkedett ki. Ez­után Köhler János aratott nagy sikert, harmonikaszólójával. Hege­dűn Loch Zoltán játszott, A felsoroltakon kívül a pajtások saját verseiket adták elő, majd kis tréfák következtek. A verseny után a zsürielnök, Gelencsér János bácsi ígéretet tett arra, hogy a vetélkedőn leg­jobban szereplők részt vehetnek a művelődési központ műsoros dél­utánján. Amire büszkék vagyunk A váraljai pajtások télen is ver­senyeznek. Úttörőcsapatunk spor­tolói jó hírnevet vívtak ki ma­guknak az elmúlt évek folyamán. Érinek, serlegek, oklevelek ta­núskodnak erről. Ezt a hagyo­mányt télen is folytatjuk. Községünk felszabadulásának tiszteletére meghirdettük a felsza­badulási sakkbajnokságot, s a járási versenyre legjobbjainkat küldtük. Sakkozóink a járási ver­senyen kitűnő eredménnyel vé­geztek. Megrendeztük a házi asztalite­nisz-bajnokságot is. A járási asz­talitenisz-versenyre győzteseink mennek. S még egy hír a tavaszi sportelőkészületekről. A leány ké­zilabdacsapatunk megkezdte edzé­seit, s komolyan készülnek a já­rási kézilabda-bajnokságra. Re­méljük, hogy a kézilabdában és egyéb sportágakban is folytatódik a jó eredménysorozat. GENCZLER ROZÁLIA úttörőriporter Fritz Judit úttörőriporter Báláztunk Igényes, etetése az előzőekhez hasonlóan daphniával (bolha) és tubifexszel (vízikukac) tör­ténik. N. V. Népújság 5 1870. március 4» A Babits Mihály általános iskolában február 21-én nagy volt a vigadalom. Az ebédlő vidám gyerekekkel telt meg, s nemsokára a mikrofonokból felharsant a tánczene. Egy kis idő múlva a fiúk és lányok belejöttek a táncba, s negyed­óra elteltével szinte dübörgőit a padló. A kisebbek szend­vicset majszoltak, vagy jajfát ittak, s csak a legbátrabbjai mertek elvegyülni a táncolok között. A kedves ünnepséget a tanárok és néhány szülő ren­dezte. A nagyterem egyik oldalán egy pultot helyeztek el, tele szendvicsekkel, nyalánkságokkal. A bevétel pedig jó helyre kerül. Az állami gondozott pajtások kirándulását rendezik meg belőle. Az összejövetel fénypontja a tombolasorsolás volt, ami­kor sok kis apróság talált új gazdára. Irta és rajzolta: ifjú Jantaer János, Félmillió forintos műszer A Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe új, félmillió forint értékű műszer érkezett. Makro- és mile roelem-vizsgálatokhoz használják. A vizsgálandó növény, mintát elhamvasztják, hamujából úgynevezett törzsoldatöt. készítenek. Az oldatot lángban porlasztják. A lángon■ a kere­sett elemre jellemző hullámhosszúságú fényt bocsátanak át. A fény ezután egy fotocellában feszültségingadozást idéz elő. A készülékhez kapcsolt szerkezet önműködően írja az értékeket. A berendezés különös előnye, hogy míg körűbe ban annyi reakcióvizsgálatot kellett elvégezni, ahány mak­ro- vagy mikroelemet kerestek, — az iregszemcseiek gépé­vel egyetlen bemérés elegendő. A készülékre hatalmas pon­tosság jellemző. Képes — például — egyetlen borsószem- négy tízezredszázalékos mangántartalmának kimutatására. Lendvai Zoltán, a berendezéssel dolgozó technikus el­mondta, hogy a készülék a kíi'ánatos műtrágyamennyisé ff megállapításánál is hasznos. Az első országos műtrágyázási kísérlet kukoricaanyagát szintén Iregszemcsén vizsgálták. A mérési eredményekből adódó tudományos km>etkeztetések valamennyi mezőgazdasági nagyüzem részére értékes útmu­tatást adnak. Képünkön: Lendvai Zoltán és az iregszemesei intéz­mény új készüléke, (Foto: Tóth IvánJ Tisztítják a szekszárdi Sédet „Tatarozzák” a szekszárdi Séd medrét. Hétfőn, a Hár- mashídnál dolgozott a Sárköz— Völgység! Vízitársulat munka­csapata, A járókelők közül többen érdeklődve figyelték a patakmederben lapátoló em­berek munkáját. Szakaszon­ként ássák ki az éveken át lerakodott vastag agyag- és iszapréteget. Először " a mély meder baloldalán kezdték a föld eltávolítását, miközben a jobboldali részben élgátolva, szelíden csörgedezik a cser­mely vize. Most ugyan ki gondolná er­ről a jámbor patakról, amely­nek éppen csak megcsillan a vize aránylag széles medré­ben, hogy megtáltosodik? Pe­dig erről árulkodik a város központjában kövekkel is ki­épített, meredek partfala és a rengeteg földhordalék. Ott sárgállik a szekszárdi bor ter­mőtalaja a Sédben, különösen sok gyűlt össze a város fő út­ját áteresztő Hárrnashídnál, nyári záporok rétegződő em­lékeként. — Milyen vastag a lerakó­dás? — érdeklődtünk Reins- pach Ádám művezetőtől. — Itten 150 centiméter vas­tag a fel töltés, fentebb 130 centiméternyit mértünk. A re­metei, a bartinai és a kisbödői vizeket a Séd fogadja magába, s viszi tovább a lemosott föl­det. — Milyen méretű a mostani medertisztítás? — Hét-nyolcszáz méter hosz- szúságban, a Mészáros Láz: utcától a Fürdőház utcai híd , újítjuk meg a Séd medrét, a városi tanács megbízásából Február 3-án kezdtük és zó. mében már elkészült, kiszed­tük a medret szegélyező, öreg eperfákat is, ezeket a városi kertészetbe szállítottuk. A ki­ásott iszapot a bogyiszlói út­ra hordjuk, töltéshez, egy; markológéppel is dolgozunk, — Mennyit szállítottak é? eddig? —- Körülbelül 1300 köbméter} nyit. Az alsó szakaszon folyó­méterenként hat, itt a Hár- mashídnál hét-nyolc köbméter földet, iszapot ásunk ki. He­lyet csinálunk a tavaszi olva­dásnak, hogy simán folyjanak le az esőzések utáni áradások is. Őszintén szólva, nem bán'» nánk egy kis áradást sem a Séden, csak jönne már az 9 tavasz. M C— só) A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat, Szekszárd központi telepére azonnali belépéssel felvesz autóközlekedési technikumi végzettséggel rendelkező szerelő csoportvezetőt Jelentkezni lehet a vállalat rumi- aé’-ő-gazdálkodási csoportjánál, Szekszárd, ! Tarcsay V. u. 21. sz. j alatt. (82) /

Next

/
Thumbnails
Contents