Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
.?OLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 KÉPÚJSÁG Jf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA feS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam. 14. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat. 1910. március 28. Közlemény Péter János NDK-ban tett látogatásáról Péter János külügyminiszter NDK-ban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. Péter Jánost baráti megbeszélésre fogadta Willi. Stoph, a Német. Demokratikus Köz- társajság minisztertanácsának elnöke. A látogatás során szívélyes légkörben lefolyt tanácskozásokra került sor Péter János és Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere között. A tárgyaló felek kiemelték Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock. Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke 1970. január 28 —30. közötti baráti látogatásáról kiadott közös közlemény jelentőségét. Mindkét fél hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai béke biztosításával összefüggő problémák csakis a status quo elismerésének alapján nyerjenek megoldást, és a békés legymás mellett élés alapelveit alkalmazzák a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti, kapcsolatokban. A békés egymás mellett élés megköveteli, hogy e vitás -nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együtt a testvéri szocialista országokkal, valamint az európai békéért és biztonságért küzdő más erőkkel, folytatja aktív tevékenyApró Antal és Ivart Mihaj- lov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundei] étteremben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. A március 25—27. közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két miniszterelnök-helyettes vezette, s Apró Antal elnökölt. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolótok fejlődését, s megállapította, hogy a közös erőfeszítések nyomán teljesítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ká a gépipar, a kohászat és a vegyipar- területére, ami hozzájárult a kél ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. az 1970, évi külkereskedelmi megállapodás újabb ltí százalékos növékeségét az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása érdekében, és hatékonyan fellép minden olyan törekvéssel szemben, amely a biztonsági értekezlet elodázását vagy, megakadályozását célozza. Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere részletesen tájékoztatta Péter János külügyminisztert Willi Stoph, az NDK minisztertanácsa elnöke és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja között lefolyt megbeszélésekről. Mindkét fél méltatta a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok felvételéről szóló, az NDK által előterjesztett szerződéstervezet rendkívül; jelentőségét: az egyaránt megfelel mind a két német állaim, mind az európai biztonság érdekeinek. Az NDK és az NSZK kormányfőinek erfurti találkozója, s annak nemzetközi visszhangja bizonyítják: legfőbb ideje, hogy minden békesae- rető állam foglalkozzék az NDK-vai való kapcsolatai normalizálásával. Mindkét fél 3d jelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok döntő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ezzel meg. szűnik egyik lényeges akadódóst irányoz elő. A forgalom struktúrája is állandóan javul. A gépipari termékek részaránya az áruforgalomban növekszik és 1969-ben elérte annak 54 százalékát. A bizottság megállapította, hogy a két ország tervező szerve; az 1971—75. évi tervek egyeztetése. során számos fontos kérdést megtárgyaltak és kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Ezzel meg kívánják teteremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integrációjának feltételeit. A bizottság határozata szerint a nép- gazdasági tervek egyeztetését 1970 első félévének végéig be kell fejezni. A bizottság megvizsgálta az Intramsamas magyar—bolgár társaság munkáját, s megállapította, hogy az anyagmozgató berendezésék tervezésében és fejlesztésében, a fővállalkozói tevékenységben bővült a vállalat tevékenysége. Az ü iésszak az alkotó együttműködés. a szívélyes barátság és az egyetértés széliemében folyt le. (MTI) lya annak, hogy minden európai ország egyenjogú. s a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatokat vegyék fel egymással. Mindkét fél elítélte az USA vietnami agresszióját és az utóbbi időben Laosziban erősödő amerikai beavatkozást, ami Dél/kelet-Ázsiában a konfliktus kiszélesedéséhez vezet. Ugyanígy elítélték az izraeli imperialista agresszió folytatását és kiélezését az arab államok és népek ellen. Lenin születésének közelgő 100. évfordulójára készülődve, a nagy forradalmár gondolkodó munkásságáról és a leni- nizmus diadaláról pénteken délelőtt Szekszárdon, a párt megyei székhazának nagytermében, mintegy 220 főnyi meghívott közönség előtt hangzott el előadás. Eleget téve a megyei pártbizottság felkérésének, Lenin korszerűsége és időszerűsége címmel tartott előadást Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója. Az előadáson megyei, járási párt-, állami, társadalmi, tömegszervezeti vezetők és propagandisták vettek részt. A délelőtt tíz órakor kezdődött összejövetelen Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az előadót és a meghívottakat. Az' ismeretek gyarapítását elősegítő, a legújabb nézetekkel illusztrált, a helyesebb látásmódhoz hozzájáruló előadás bevezető mondataiban idézte Vass Henrik a saját kortársai által is hatalmasnak látott Lenin nagyságát méltató Barbusse és Szekfű Gyula szavait. Az ENSZ centenáriumi felhívása nyomán kibővült világméretű Lenin-kultuszról mondotta az előadó: „Lenin életműve és példája az emberek százmillióit lelkesíti, neve, forradalmi tanai jelképpé váltak”. Az előadás további részében részletesen és bizonyító módszerrel foglalkozott a lenini elméletet és gyakorlati örökséget tudatosan félreértékelő, a burzsoá tudósok és úgynevezett divatos marxisták által hangoztatott torz nézetekkel, cáfolva azokat. „Közismerten egyértelmű, világos állásfoglalásait kiforgatják, elhomá-. lyosítjók” — mondotta. Idézte Gyilasz január 18-án megjelent, Lenin nagysága és a ieninizmus hanyatlása című. a szerző hibás felfogásáról címében is árulkodó cikkének kite telei u A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg. hogy az államaik közötti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A két miniszter megállapodott abban, hogy rendszeresen továbbfolytatják a külpoliti^ ka; problémákkal kapcsolatos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfogadta a magyar külügyminiszter meghívását a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos látogatásira. „Lenin mai követői nem szorítkoznak csupán személyes nagyságára (noha még adós a történelem és a művészet a hozzá méltó megelevenítéssel), hanem merítenek életművének a forradalmi időszakra érvényes tanaiból és az általa hátrahagyott módszert alkalmazzák korunk új jelenségeinek megfelelő megoldásához”. Az Osztrák Kommunista Párt egyik volt vezetője, Ernst Fischer és a hasonló nézetet vallók Marxot nagy gondolkodónak, Lenint csupán forradalmi cselekvőnek tartják. Azoknak, akik tagadják Lenin elméleti tevékenységét, vagy szembeállítják vele forradalmi gyakorlatát, a leniniz- mus alapvető jelentőségét taglaló szavaival felelt az előadó. Lenin nem egy forradalmár a sok közül, nem is csupán népszerűsítette a marxizmust, hanem a mai kor marxizmusának, a leninizmusnak megalkotásával és alkalmazásával új korszakot nyitott a kommunista és munkás- mozgalomban. Soha, egy pillanatra sem hanyagolta el az elméletet Lenin, minden gyakorlati lépését alapos elemzés előzte meg, és rögtönzésnek ható zseniális állásfoglalásai betetőzését jelentették elméleti munkásságának.. Azt vallotta Lenin, hogy a történelem ravaszabb minden elméletnél, és a rugalmas politika el kell igazítson a legváratlanabb helyzetben is. Ezt is tette, hiszen nincsen olyan része a leninizmusnak, amelyben ne alkalmazta volna a forradalmak időszakára a marxi dialektikát, amiben ne alkotott volna kiemelkedőt. A napjaink kommunista és munkásmozgalmáról, korunk nagy kérdéseiről nyújtott áttekintéssel együtt bizonyította az előadó, hogy Lenin halálával nem zárult le életművének hatása, hiszen máig tartó, eligazító érvénnyel találhatók Fork Jenő a Ganz-MÁVAG-ban Fock Jenő, a Magyar Szói cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke pénteken látogatást tett a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban. Társaságában volt Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára és Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégelkel; a gyár központi épületében Csergő János vezérigazgató, Rachfát László, a pártbizottság titkára és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. Tájékoztatták a látogatókat a gyár termelési eredményeiről, a műszaki fejlesztés helyzetéről, a munkakörülmények javítását célzó tervekről a hatékonyabb gazdálkodás érdekében eddig végrehajtott és a továbbiakban tervezett intézkedésekről; ismertették a dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint az ezek javítására kidolgozott elképzeléseiket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz-MÁVAG fontosabb üzemeit. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról. meg műveiben a mai kor alapkérdései „Egyetlen lépést nem mehetünk előre a mai, új helyzetben a korszak lenini értékelésének felhasználása nélkül” — mondotta Vass Henrik, Szólott az új jelenségekről és tendenciákról is, melyekre pontos receptet nem dolgozhatott ki a nagy teoretikus, megoldásukhoz azonban hátrahagyta a korszerű lenini módszeri A ma sem zavartalan és most sem töretlen időszakban a Ieninizmus megőrzéséről tisztán tartásáról, folytatásáról és alkalmazásáról szólván, a revizionista és doktriner nézetekkel kapcsolatban utalt az előadó a Lenint ért igaztalan vádak özönére és múlandóságukra. A történelem által napirendre tűzött szocializmus győzelmének, a mai lehetőségek valóra váltásának záloga a lenini elvekhez való hűség. Részletezve a mai nyugati kommunista és munkásmozgalomban is fellelhető ideológiai vitákat, arról beszélt, hogy mennyire távol állt Lenintől a sablonos gondolkodás. A nemzeti sajátosságok lenini intelmeinek hangsúlyozása mellett foglalkozott az „ahány ország, annyiféle szocializmus” gondolatának képtelenségével. „A szocjalizmusba való átmenet idejen lehetséges a harcban sokféleség, felszínre hozhatja a sokszínű formákat, azonban a szocializmus győzelméhez mindenütt elkerülhetetlen a proletárdiktatúra”. Érdeklődést keltett ezen elgondolkoztató megállapítása: nem minden elavult, ami régi, és nem minden haladó, ami új. Az imponáló felkészültséggel tartott, a politikai-ideológiai ismeretekre alapozó, magas színvonalú előadás a hallgatókban gazdagította a lenini életmű ismeretét, gyarapította korszerűségének érveit, s egyúttal a még elmélyültebb tanulmányozásra ösztönzött. Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Lenin életműve és példája százmilliókat lelkesít Vass Henrik előadása Szekszárdon
