Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
Vajúdik az állategészségügyi ellátás módja Az állatorvosi kar kétharmada üzemekben fog dolgozni Országos zöldségtermesztést tanácskozás Erdei Ferenc: „A főszereplők az üzemek“ Dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese előadást tartott megyénk állatorvosainak. Az előadás magva az állategészségügy vajúdásáról szóit, arról a változásról, ami egyelőre még csak a kezdeti stádiumban van, de szükségszerűen végbemegy, beteljesedik. A miniszter első helyettese. vajúdásnak nevezte a jelenlegi állapotot, mert az állatorvosok többsége nem, vagy csak nehezen akar megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy üzemi állatorvossá váljék, hogy termelőszövetkezetben dolgozzon. Dr. Soós Gábor kijelentette: a mezőgazdaság fejlettsége, a korszerűség követeli meg az állategészségügyi munka ilyen jellegű változását. Az állatorvosi kar mintegy kétharmadára van szükség az üzemekben, egy harmad pedig hatósági feladatokat fog ellátni, de kizárólag azt. A jövőben nem lehet hatósági munkát és praktizálást együtt végezni. A fizetéseket úgy rendezik, hogy veszteség ne érje az állatorvosokat, természetesen nem a kiugróan gaagas jövedelmekhez igazodva a korrigálásban. Az üzemi állatorvosok joga lesz elsődlegesen a háztáji jószág állat- egészégügyi ellátása. Jelenleg az országban 3020 állatorvos közül 478 dolgozik üzemekben, főként állami gazdaságokban, tehát meglehetősen kevés. A tanácskozás előtt kérdéseket juttattak el megyénk állatorvosai dr. Soós Gáborhoz, a megyei állategészségügyi állomáson keresztül. A kérdésekből aggodalom érződik, attól való félelem, hogy az üzemhez tartozva elveszítik önállóságukat, jelenlegi jogaikat az állatorvosok, sőt a munkájuk is korlátozottabb lesz. Dr. Soós, Gábor közölte: az állatorvost védik a törvények. Ha szakszerűen, illetve a jogszabályok szerint jár el — ami pontosan megállapítható —, nem lehet bántódása. A jogait, a hatáskörét illetően is megteremtheti a biztonsagot, hiszen munkaszerződést kell kötnie a tsz-szel. A miniszter első helyettese kiemelte, hogy az állatorvosi karnak igen nagy a szerepe és a feladata a népgazdaság ellátásának biztosításában, a célkitűzések megvalósításában, A húsellátás javítása az egyik legtöbb célkitűzés: 1975-ig el kell érni az évi átlagos 65—'70 kiló húsfogyasztást személyenként. Az .utóbbi két-három évben a sertésállomány jelentősen leromlott és. hiába próbálták baromfival pótolni a sertéshúst, ez nem járható út, csak részben és átmenetileg. A feladat nagy. A mennyiségi követelmény, a fölfejlesztés csak az. egyik oldal. A minőségi igények előtérbe kerültek a belső piacon és az exportban egyaránt. félkész és konyhakész termékekből is többre van szükség, s ezekkel együtt jár a nagyobb higiéniai követelmény. Mindennek az alapja a nagyüzemi állattartás, egyre korszerűbb módon, ennek állategészségügyi követelményei dominálnak. Kívülről nem lehet ellátni ezt a munkát megfelelően, csak üzemen belül, együttműködésben. A fő feladat már nem a gyógyítás, hanem a megelőzés. Legtöbbször nem hatóságilag kell intézkedni. A miniszterhelyettes szerint tudat- formálással kell és lehet elérni a kívánatos körülményeket, a megfelelő gondozást, tartást, a szabályok betartását. Készülnek a komplex telepek, önálló, belső állategészségügyi ellátást igényelnek. De más, egészen új munkahelyek is adódnak az állatorvosok számára, sőt a szakállatorvosi teendők ellátása is egyre gyakoribb igény. Dr. Soós Gábor elismeréssel szólt az állategészségügyi szervezet magas képzettségéről és a 25 év alatt tanúsított helytállásáról. Létszámban is sokat erősödött az állatorvosi gárda: 1938-ban 2458 számosállat ellátása jutott átlagosan egy orvosra, most 1219 jut. A világ legjobbjai közé tartozik Magyarország az állatorvosi • ellátottság tekintetében. A legközelebbi feladatok egyike a szarvasmarha tbc teljes felszámolása. Ebben a munkában áttérnek a megyék szerinti mentesítésre és 1973— 74-ben be akarják fejezni az egész országban. A technikai felszereltség egyre jobb nálunk az állatgyógyászatban. A következő évek még további korszerűsödést hoznak. Nagy ütemben fejlesztik az egyetemet is. • Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi ÁlA regölyi Népakarat Tsz gazdái híresek tenyésztő kedvükről. kiváló állataikról. Közülük is kiemelkedik Riba Gyula fo- gatos. ö a háztáji gazdaságban, amellett, hogy a tsz-ben is helytáll, árut termel. Nemcsak a személyes jövedelme növekszik ezáltal, hanem . az áru értékesítése révén nő a piacon a kínálat. Regölyben egyébként több mint ötszáz szarvas- marhát tartanak a tsz-gazdák istállóikban. Riba Gvuia házatáián két tehén, két növendékmarha, eev boriit és öt süldő bizonyítia egyben azt is, hogy a tsz vezetői jól felfogott érdeküknek tartják a háztáii gazdaság erősítését, kihasználását annak a lehetőségnek, hogv a ház körül adott az állatok tartására az ól, fctáUo. Több gépet és üvegházat ! — A vitát elvágták lomás igazgatója a cikkben közölt témával kapcsolatban a következő megjegyzést tartja szükségesnek: — Az elmúlt húsz évben a mezőgazdaságban hallatlan nagy fejlődés következett be és ez szükségszerűen magával hozza az állategészségügy fejlesztését is. Világjelenségről van szó, együtt kell vele haladni. Nem szabad, hogy minket megijesszen ez a változás. Gyakorlatilag abból indulunk ki, hogy egy végző állatorvos nem állhat meg az államvizsgánál. Nap mint nap tudjon együtt dolgozni a nagyüzemmel, tudjon vitatkozni nemcsak a legújabb állategészségügyi, de a technológiai, tenyésztési eljárásokról is. Az üzemek mindinkább foglalkoznak a gondolattal, hogy saját állatorvossal rendelkezzenek. Tolna megyében, véleményem szerint, ott lehet legelőször alkalmazni üzemen belül állatorvosokat, ahol erre a feltételek megértek, nagy a jószáglétszám, vannak nagyüzemi vonások. Nem szabad túlságosan előreszaladni, de lemaradni sem. Az állategészségügyi állomás ebben a témában kooperál a tsz-szövetségekkel. (gemenci) Országos tanácskozást tartottak Szegeden a zöldségtermesztésről. Megjelent a nagy jelentőségű tanácskozáson dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Kijelentette: — Hozzá kell szoknunk, hogy a főszereplők az üzemek! Hol van az már, amikor úgy beszéltek különböző vállalatvezetők ég irányító szervek, hogy „a modem agrotechnikát bevisszük az üzembe”? Ma már csak ajánlhatnak, s abból választ a gazdaság. — A minisztériumnak is igazodnia kell a termelés követelményeihez, az üzemhez, a tudományos kutatás pedig nem is tehet mást, minthogy kiszolgálja. A Tudományos Akadémia főtitkára beszélt arról is, mik a távolabbi feladatok. Elénk Vitát váltott ki dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint dr. Tompa Béla minisztériumi osztályvezető előadása. Sokan jelentkeztek a vitában felszólalásra, sajnos nem kapott szót mindenki. Természetesen így is sok hasznos tanácssaa szolgál az országos zöldségtermesztés! tanácskozás mind a felsőbb irányító szervöknek, mind a termelőüzemeknek. A minisztériumiban isi jól látják, hogy lezárult egy korszak a zöldségtermesztésben. a területnövelés ideje. Ezentúl már a minőségen, a korszerű termelésen van a hangsúly. Ennek megteremtése, illetve tökéletesítése céljából a MÉM illetékes szakemberei tevékenyen dolgoznak, tapasztalatcserékkel, a lehetőségek felmérésével. De az_ üzemek, a szövetkezeti és állami gazdaságok már a megvalósulást várják és nagyon sürgetik. Tudják, hogy a kertészeti munka gépesítése, technológiai fejlesztése elmaradt a követelményektől, a szövetkezeti tagság pedig öregszik, másrészt 3 primőr áruik termesztését égetően szükséges növelni, s ehhez üvegházak kellenek, és pénz kell. Dr. Gergely István miniszterhelyettes vitazáró szavaiban ígéretet tett ai'ra, hogy azokat a javaslatokat, amelyek központi intézkedést igényelnek, felhasználják, G. X Erőnket tükrözi a közkegyelem A megyei bíróság elnökének nyilatkozata E héten ismertettük az 1970. évi 7. számú törvényerejű rendeletet a közkegyelem gyakorlásáról. Az amnesztiáról a déli órákban folytattunk rövid eszmecserét dr. Szily Lászlóval, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökével. Rövidet, mert a törvényerejű rendelet végrehajtása nagy, gyors és pontos munkát követel a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási intézet dolgozóitól. — Teljes egészében fel sem mérhető, hány embert érint az Elnöki Tanács elhatározása, — mondotta elöljáróban dr. Szily László. — Ne feledjük, hogy nem csupán az elítéltekről, a büntetőeljárás hatálya alatt állókról, a hátrányos jogkövetkezmények alól mentesülőkről van szó, hanem ezek családtagjairól, baráti köréről is. Az Igazságügyminisztérium, a > Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség megfelelő instrukciókkal látta el dolgozóit, hogy az amnesztiából adódó teendőiket április 3-ára befejezhessék. — A végrehajtás még folyik, pontos számadatokról ebben a szakaszban még nem beszélhetünk. Mégis kérjük, érzékeltesse elnök úr olvasóink számára a közvetlenül érintettek számát. — A megyei börtönből a büntetésüket töltők közül körülbelül ötödé szabadul. A javító-nevelő munkára ítélt személyek közül négyszer annyian mentesülnek a büntetés alól, mint ahányuknak a büntetést ki kell állmok. — Még mindig az amnesztia körére vonatkozóan: a hírhedt Varga-ügy elítéltjei közül kikre vonatkozik a közkegyelem? — A Varga-testvérpár' kivételével valamennyire. A Legfelsőbb Bíróság által jogerősen kiszabott büntetéseik mértékétől függően lesz, aki április negyedikére már hazatérhet; lesz, aki rövidesen. A harmadnegyed kedvezményekben részesülnek azok is, akiknek büntetését a közkegyelem megfelezi. — ELső olvasásra különösen hangzik a tvr 9. §. (1.) bekezdése. Eszerint a megtagadott (megszüntetett) büntetőeljárást folytatni kell, ha azt a terhel: a megtagadó (megszüntető) határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt kéri. Mi indokolja ezt a paragrafust? — Több fényező. A magán- vádas ügyek — például — közkegyelem alá esnek, a bűnügyi költséget azonban a vádlottnak meg kelil fizetnie. Ha ellenben a bíróság felmenti, úgy a fizetési kötelezettség alól is mentesül. E törvényhely erkölcsi jelentősége még nagyobb. Lehetőséget nyújt a- megvádoltl, de magát ártatlannak érző embernek arra, hogy ártatlansága bebizonyosodjék. Még kisebb jelentőségű ügyben sem közömbös, hogy valaki az amnesztia jóvoltából szabadul tettének következményei alól, vagy azért nem büntetik meg. mivel ártatlansága beigazolódott. — A közúti fegyelem nem éppen megnyugtató. Anélkül, hogy a bizonyára alaposan megvitatott, tvr.-t bírálattal illetnénk nem rejt-e bizonyos veszélyt, hogy a gondatlan veszélyeztetést elkövetőkre is kiterjed a közkegyelem? — A kegyelem ebben a kategóriában sem érinti a visszaesőket. Ezen túl: a főbüntetésnél gyakran érzékenyebb mellékbüntetésre, jelesül a gépjárművezetéstől eltiltásra az amnesztia hatálya nem terjed ki a jogerősen elítélteknél. Épp így meg kell fizetni a büntetés nyomatékosabbá tétele végett kiszabott pénzmellékbüntetést. — A rehabilitáció szembeszökően sok ember előnyére válhat... — Időnk rövidsége miatt csak arra emlékeztetek, hogy azok az elítéltek, akikkel szentben a büntletés végrehajtását a bíróság feltételesen felfüggesztette, mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A közkegyelem jlyen jellegű gyakorlására 1963. óta nem volt hazánkban példa. — A politikai büntettek közül, — ha szabad megjegyeznünk —, nem kevesek meglepetésére amnesztia alá esik az izgatás büntette, valamint a közösség megsértése. Vajon mii lehet ennek az oka? — A Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, véleményem szerint, a nagy ünnep alkalmából megbocsát azoknak, akik szóban, ritkábban írásban, tekintélye ellen vétették. Ilyen gesztust csak a milliók erejét egyesítő társadalmi rendszer engedhet meg magának. Meggyőződésem, hogy senki előtt nem lehet kétséges, milyen híven tükrözi társadalmi rendünk erejét, humanizmusát az új közkegyelmi rendelkezés, összképe akkor lesz teljes, ha hozzáteszem: majdnem félszáz, politikai bűncselekmény miatt igen szigorú szabadságvesztés- büntetéssel sújtott személy részesült ünnepünk alkalmával egyéni kegyelemben. Büntetésük kiállott tartama alatt valamennyien őszinte megbánásról tettek bizonyságot, kifogástalanul viselkedtek, s így nincs okunk kételkedni abban, soha többé nem vétenek törvényeink, hazánk, népünk ellen, — fejezte be tájékoztatását dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke. — b. z. —• Népújság 5 iiüü. már eint H»