Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Felvétetett Köiesden l$45. március 21-én, a községháza tanácstermében. Jelen vannak dobszó útján egybehívottá tftölesd község Földig ény lói/ f . ^

Meggyesi György a gyűlést megnyitja, üdvözli. a megj®l®““ leket, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Honti József és Gye- nei János földigénylőket, majd ismerteti a megjelentekkel a Földreformra vonatkozó- pendele- leket, és felszólítja a 7élenlevő- ket, hogyWáki földet akar igenyelni, most mindjárt Jelentkeztetik. Á jelenlévők földigényiésé- nek feljegyzése után megállapítást nyert, hogy a földigéhylők száma 120. Az elnöklő Meggyesi György ismerteti, hogy a 120 iPöldigénylő közül 12 választmányi tagot kell választani. A Földigénylők a következő 12 választmányai tagot választották meg: Neumann Lajos, Meggyesi

György, Honti József, Gyenei János, Horváth János, - Mészáros. István, Bogáncs Ist\án. Kniller Károly, Schéffer Jánbs, Szíjgyártó István, Szíjgyártó Márton, Tőrök János.

Az elnök ismertette, hogy a 12 választmányi tagból öttagú, intéző bizottságot kell választani. Az öttagú intéző bizottság tagjai a következők lettek: Neumann Lajos, Meggyesi György, Honti József, Horváth János, Gyenei János. s

Más tárgy nem lévén, elnök a gyűlést bezárta. Kmft,

A magyar parasztság története hirtelen gyors. ' folyású, erős' sodrású fólyamáradattá vált. Elemi erővel tört a felszínre az évszázadok, keservé, a sok csalódás, hopponmara- dás miatti düh. Vére megnyílt a nagy lehetőség, s ami ezer éven keresztel ■ késeit, most pillanatnyi -halasztást sem tűrt. Olvassuk csak_ el mégegyszer a kölesdiek jegyzőkönyvén szereplő dátumot! E jegyzőkönyv szövege épp úgy . íródott, mint a. korabeli hivatali élet sok tonnányi egyéb jegyzőkönyve. Aj. első mondatban pontosan .megjelölték a készítési dátumot, a végén pedig, hogy ne Kelljen megismételni, elintézték a Kmft rövidítéssel — azaz kelt mint fent. A hivatali szokás gondoskodott arról, hogy a. jegyzőkönyv azt tükrözze, minlfria felvételének nem is‘ lett ‘volna • üiftnc^ebö * ménye. Pedig már magában a kmft-ben sokat.-.mondó történelmi tény rejlik.

Az ideiglenes kormány — ekkor még Debrecenben székelt, hiszen a főváros éppen ihogy felszabadult s romokban hevert, az ország nyugati felében pedig még folytak a harcok — március 17-én fogadta el a földre- form-rendeletet, és március 18- án Hozta nyilvánosságra. Kölesden pedig már március 21- én, tehát három nappal később; megalakították a földigénylő bizottságot, azaz tudott “ a rendeletről — száma 600/1645 Me — az egész falu, s a felnőttek népgyűlésre jöttek /össze, hogy azonnal intézkedjenek a végrehajtást illetően. A vasúti közlekedés megbénult, hiszen a fasiszták majdnem minden vasúti hidat a levegőbe röpítettek, s a lehetetlenséggel volt határos a közúti közlekedés is. a- megrongálódás miatt, de gépjármű sem maradt, amivel utazni, szállítani lehetett volna. Telefonösszeköttetést

többnyire a szomszédos községgel sem lehetett teremteni, nemhogy az ország másik felével. Debrecen és Kötesd távolsága egyébként is kétszáz I kilométer fölött van, s

A magyar falu feltámadása

köztük £ Úúna és ' a ITisza •mint- «örmÄZ&tt' SÍtkdályJ Polgári légi1 közlekedés nincs, a lovak , jeipuHétuit^íí/r yagí elhurcolták őket. meidest

figyelembe vesszük; örök rejtély marad, hogyan is jutott el Kölesdre ilyen hirtelen a földreformtörv'f^ó [Égy biztos, az}, hogy' el'jytótt, jnégpedig a békeidő rendelettpvábfcítási normálset^esjé^tó í -'iSl méghaladva, ’ s V? paraszti fimeg ugyanilyen gyorsan r|agált rá. Azért mondom, hogt tömeg, merf hány és hán)| Kötesd VöI|..3fo]fei .megyében, s az egész országban! j ‘•Még - jó; hogy az Milyen káepjeíttó. jeg^dkönyvei a lá- dkflőkok ailárt/t,vágy a padlásokon . h^liyel^jjűzzel mégmaradtak.'" \ " f

De" agpk' azi írott dokumentumok is, amelyek igazélják, hogy, gz. a> boszorkányos !gyor.- saság’ egyáltalában nem" volt véletlen. Azazá- nem minden előzmény nélkül íródták a

szűkszavú, a földigényi® és *-pszt4, bizottság . megalákítá- sát- rögzítő jegyzőkönyvek. A földéhség, a sok háborús szenvedés' ^ánnyifa felkorbá- csplta. a .kedéayekét, hogy ha az ideiglgnés kormány tovább , késlekedik- ^a-.-földreforrhren- deleí kiadásává! —• mint' ahogyan? arra. az -ideiglenes -nemzetgyűlés és .‘ kormánytöbb tagja, kísérletet is tett r—, a nép rendelet nélkül 'veszi birtokba' az ezer',év ótá peréit/ jussát, V' -k' •

A bóléikéitSodor asalád az áverés,

elba^asaí#?^ 4 jgyében V kéé-.

a, íör^£i

T’hraragyrr m/nisZferhez. W A*l írja bénrie ’Sód or Irtván: „Ha el árv eredik i kis fqjdjei- met,t akkor a'* legkedvesebb földein s#rkáp.i- főbe ijivöm magam.. .‘ • y .

'A' hanpincáf,}. ^vek első fe-, íébéh IVtagyatországon évente mintégy 30—2*1*000 mezjpgaZ- dasági ing&tlafofa tűzött,ki a bank, $ryéséstt Tömegesen mentek tönkre? a mezőgazdasági ‘ líí^iftöíjipsok. Sóktól még azt “is, elvette a bank, ami ■ egyébként ■ sem lett'* volna elég, a, thegélhetéshe^. V-A- magyarkfesZiek földbérletért esedeztek kérvény ük- bén. Kérvényüket érdemi tár- ’ gyal'tó' alá senj/'vétték a *Hor- thy-államhátalöm képviselőid

Amikor megjelent negyed századdal ezelőtt a földbir- tokvíszonyofe általános rendezésére vónatkozó törvény, mintegy 4,5 nafllíó kataSztrá- lis hold földel vettek -el a földbirtokosoktól, * hazaíáruló nyilasoktól, volksbundosoktól, s több mint 400:000 parrasz- . tot' juttattak .földhöz. Tolna megyében 40ÓQ yolt cseléd, 6000 *mézőgaz8asági munkás, 6000 egy-két holdas törpebirtokos éS többi ezer más} pa- rasztgazda*-r- íőkéjnt nagyobb családos. kapott összesen jóval több miry, .100 000 hold földet. ... Y-faVriii;

í ... .... •' .-••'"■'.v■rrr>->>

FIATALOK -8 ált. isk. végzettséggel jelentkezhetnek

sütőipari tanúiénak^ ui /

™ 1 j''' ? ~ V'* ,2, ut: " ^ 'i

1970—71-es tanévre. Jelentkezés' határideje: 1970." április 15ig, a szekszárdi 505. sz. Mü. M. Szakmunkásképző Iskola igazgatójánál. Tanulmányi idő: 3 év. Gyakorlati oktatás üzemeinkben: » . nSzekszárd, Dunaföldvár,

Paks, Nagydorog. *

Elméleti oktatás: Szekszárd, 505 sz. Szakmunkásképző Intézetben. Vállalatunk utazási költséget, munkaruhát, ősz-' töndíjat biztosít, a tanulmányi eredménytől függően, 3. évben betanított szakmunkásbért fizet.

(370)

Cipőgyár! képek

Március közepén a Cipőnagykereskedelmi Vállalattal, majd a TRIÁL-lal, illetve a Centrum Áruházakkal tárgyalt és kötött szerződést a II. félévre a Bonyhádi Cipőgyár. A megállapodás szerint a Cipőnagyker-nek 340 ezer pár cipőt, ebből fele arányban bőrtalpas fiú, lányka Iskolacipőt és utcai cipőt is szállítanak. A TRIÁL és a Centrum 60 ezer párat vásárol a gyártól. Exportra ebben az évben 605 ezer pár cipőt szállítanak 13 országba, A képen 70-es és 71-es modellek a gyár új termékeiből.

Néhány hete készült el a gyár udvarán a csillogó, lemezzel borított vaskémény. Ennek építésére azért volt szükség, mert a központi fűtés bővítése érdekében megemelték a kazánok

számát.

A régi, rozzant épületből új helyiségbe, az átalakított készáruraktárba költöztették az üzem étkezdéjét. Ugyanitt ezer személyes kapacitású konyhát is létesítettek.

ERB JÁNOS FELVÉTELEI

Persze nem ment simán a földosztás, annak ellenére sem, hogy a rendelétet az ideiglenes nemzetgyűlés tagjainak többsége s a kommunistákon kívül minden számottevő párt támogatta, de síkra szállt érte az ipari mun- ■ kásság is. A régi rend meglehetősen nagy számú híve . minden lehető módon megpróbálta keresztezni a végrehajtást, s a tulajdonosok ugyancsak megkísérelték kijátszani. .A helyi hatóságok képviseletében is nagyon sok olyan ember ténykedett — régi, népéi len es hivatalnokok—, akik inkább az elodázás felé hajlottak,' mintsem a gyors végrehajtást segítették volna. Pedig a parasztságnak most már percnyi türelme sem volt. Minden községben valósággal külön is meg kellett küzdeni a földért. Erről is megannyi dokumentum tanúskodik.

Madocspn például nem volt elegendő kiosztható föld, jogos fjöld.igény pedig annál több. Ezért kiosztás céljára igénybe Vettek olyan birtokrészt is, ami a felsőbb hatóságok felemás intézkedésére egyébként mentességet kapott volna. .

Az ozoraiak március 28-án a következő átirattal reagáltak a földreformrendeletre:

„A községi földigénylő bizottság a rendelet 4—8 paragrafusai alapján elkopozni javasolja dr. Bejlajc, Sgggpfc ajié tulajdonát képéig.“.. na^y- , /jádpus|tai 1300 ’ kát, hold nagyságú ingatlanát,^,

« élő tó: {-holt felszerelésével együtt. Az elkopzási javaslat indoka az, hogy azon ingatlan tulajdonosa hazaáruló módon a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta.. .

Úgy. az elkopzásra, mint a megváltásra javaslatba hozott ingatlanokat teljes egészében az ozorai földigénylők között kérjük fölosztani. Az összes földigénylők száma 596, házhelyigénylők száma

281... .

Minthogy földünk olyan kevés, hogy egy főre 1,5 hold föld esik, sem nagyüzemünk, sem gyárunk nem lévén, így könnyű megérteni községünk nyomorúságos helyzetét.

Községünk ezen nyomorúságos helyzeténél fogva a " reakciós fasiszta társadalmi rendek oly gyökeres ellenfelének bizonyult, hogy évtizedek óta a dolgozó nép, a demokrácia megteremtésének kisugárzó központjaként szerepelt. .. így kérem a fent nevezett földbirtokrendező bizottságokat, úgjf a földművelésügyi minisztert is, hasson oda, hogy Ozora község á i-. demokráciáért folytatott harcának, .érdemeinek elismeréséért -elsőnek kapja meg a kirendelt földosztó bizottságot, hogy a demokrácia biztos alapjainak kiépítésében tovább olyan hatalmas kisugárzó erővel tudjon élni és hatni, mint eddig.”

1 Az átirat első*aláírója Miklós István, a kommunista párt körzeti párttitkára.

Tolnát megye legtöbb községében áz üj gázdák 1945. tavaszán már hozzá is lát- bafta}cJ á' kiosztott földek megműveléséihez. És még ugyancsak , 1945-ben megkezdődött a szövetkezés is. Az új gazdák az elsők között léptek a szövetkezés útjába.

BODA FERENC