Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Táplálkozás Lakásknlt ii rct A tápanyagok aránya és ni enni isége a lényeg Az utóbbi időben sajtóban, rádióban is gyakran olvashatunk, hallhatunk arról, hogyan táplálkozzunk helyesen. Miből kellene többet, miből kellene kevesebbet fogyasztanunk. Mibőt, mit és mikor, mennyit kellene enni. Mi indokolja a keraest, amelyről egyre többet beszélünk? A szervezet egészsége, a betegségekkel szemoeni ellenállókepessége, amely á helyes táplálkozással fokozható. Ma már nem az a probléma, hogy nincs mit enni, hanem az, hogy táplálkozásunkban az egyes .tápanya- , gok aránya és mennyisége nem megfelelő. Egyesekből kevesebbet. míg másokból és többségében, többet fogyasztunk a kívánatosnál. De ehhez ismerjünk meg egy-két alapvető fogalmat. 2500—4000 KALÓRIA NAPONTA Táplálékainkkal különböző kalóriamennyiségeket juttatunk a szervezetbe. Legnagyobb kaíóriaforrásunk a zsír. 1 gramm zsír feldolgozásakor, a szervezetben 9 kalória hő képződik. 10 dkg zsír 900, 10 dkg vaj 749, 10 dkg szalonna ^ 716 kalóriát képez. 10 dkg cső-~ kóládé elfogyasztása után is közel 500 kalória szabadul fel a szervezetben. A fehérjék: a hús, a túró, a sajt, a tej, a tojás és a szénhidrátok: a cukor, a méz és tésztafélék egy grammja 4 kalória bevitelt jelent a szervezetben. Élelmianyagaink többkevesebb arányban egyaránt tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot és zsírt. Kalóriában szegény élelmianyagok a főzelék, gyümölcs és salátafélék. Ugyanakkor ezek a leggazdagabbak vitaminokban és ásványi anyagokban. Kalóriaigényünket nagymértékben befolyásolja a kor, az éghajlat, a hőmérséklet (télen valamivel több kalóriát adó táplálékra van szükség gün'k) és a végzett munka nehézségi foka. Idősebb korban csökken a kalóriaszükséglet. Szellemi munkánál 2500, közepes testi munkánál 3200, nehéz fizikai munka esetén 4000 kalória a szervezet napi igénye. FONTOS, A KOMPLETT REGGELI Táplálékaink össz-kalóriatar- talmának az lenne a helyes, ha 20—30 százaléka lenne zsiradék. Napi zsírfogyasztásunk ne legyen több 80—100 grammnál. Jó volna az is, ha legalább egynegyedét étolajjal fedezhetnénk zsírfogyasztásunknak. Könnyebben emészt- - hető és számos olyan bioló-' gtailag értékes anyagot tartalmaz, amellyel, a sertészsír nem rendelkezik^ de a szervezetnek szüksége van ‘rá. Élelmianyagaink igen értékes részei a fehérjék. Szerepük réndkívül fontos. Ebből fejlődik a test, ez növeli a szervezet ellenállóképességét a különböző betegségekkel szemben. Húst, halat, tejet, sajtot, túrót, vagy tojást minden főétkezésnek tartalmaznia kell. Vonatkozik ez elsősorban a reggelikre. Sajnos eléggé elterjedt az a rossz szokás, hogy reggelire csak egy üres teát isznak, vagy éppen harapnak hozzá néhány falat vajas, vagy zsíros', kenyeret. Ez nem biztosítja ■>» szervezet táp- a^ggijijéJiyéí - á „’délelőtti órák- raj' amikor - talán eppen a legintenzívebben^ legjobban kell dolgoznunk» . Á kívánatos, komplett, .^líéf^kiet'éts tartalmazó'réggél4Íyiék- minden családban;1 "mindert dblgózó embernél szokássá kellene vál- niok. A KALORIKUS TÁPANYAGOK MÉRSÉKLÉSE A kalorikus - tápanyagokon kívül 1 a szervezetnék természetesen szüksége van a szervezet szabályozásában részt vevő ásványi anyagokra és vitaminokra. A helyes táplálkozásnál erre is gondot kell fordítani. S ezeket éppen az alacsony kalóriatartalmú főzelékek és gyümölcsök: biztosít-, ják. A korszerű táplálkozást a kalorikus tápanyagok mérséklése, a bőséges fehérje, főzelék,, gyümölcs- és saláták fogyasztása.• jellemzi.' A komplett reggelik ■ és á,mérsékelt 'vacsorák hozzásegítenek, hogy óvjuk egészségünket és fokozzuk szervezetünk ellenállóképességét, teherbíró erejét. Az alábbi tápanyagtáblázat pedig hozzásegít, hogy szervezetünk igényeinek megfelelően ■ állítsuk össze étrendünket. Nem azt mondjuk, hogy ennek’ alapján a háziasszony most már grammra mérics-. kélje a kalóriához a' fehérjéket, szénhidrátokat, zsírt,jazaz az élelmianyagokat. De tanulmányozzák át, mert hasznos tapasztalatokat, támpontokat szereznek belőle a helyes és korszérű étrend, táplálék ösz- szeállításához. üt. Rigó János 10 dkg ÉLELMIANYAG TÁPANYAGTARTALMA ÉLELMI -ANYAG Kalória Fehérje Zsír- Szénhidrát Sertéshús sovány 148 , 20,3 ‘ 6,8- 9,4 Marhahús sovány 120 20,6 3,5 6,6 Liba-kacsahús 391 16,0 35,0 0,2 Tyi)khús 130 20,0 5.0 0,4 Csirkehús 113 21.5 2,5 0,4 Gép,sonUb 160 7j1 0,4 Virsli. 263 14,3 *1.* 0,2 Pont. 103 16,0 4,0 o;i 7, Tőkehal lilé 89 19,4 0,5 1,2 Tehéntej 62 3.« *3,0 4.8 Vaj 749 0,6 80,0 “•* 0,5 Túró ísiros 249 16.5 18,0 3,5 Sajt (Ementáli) . 406 , 28;5 * 30;0 *'V .2-,3 < Óvári, Trappista. Eidam« 341 24,5 25,0 2,0 Tejfel 157 3,5 14,0 .....3,r T ejszín (kávé) — 184 . . 2,8 17.0 '/■ ' 3,5 Tojás 6« 5,4 4,3 0,3 Szalonna, füstölt 716 9;0 73,0 • •; . —. ; Töpörtyű 477 54,0 27,5 mmm Zsír 928 —v 99,7 Kelkáposzta 35 3.6 . 0,4 4,7 , Savanyú káposzta 25 1,4 0,2 4,3 '' Karfiol 30 2,4 0,4 3,9- Lecsó (zsj/oS) Sárgarépa’ Cékla Retek Burgonyái Bab (száraz) Lencse Csiperke gomba Alma Körte Cukor Méz Csokoládé Kakaó Dió 38 3« 30 lé 87 321 342 39 32 54 410 334 498 43« 654 54f ».1 1.2 . 1.3 1,2 2,5 21.9 26.0 5,9 0.4 5.5 19,0 18,6 20,5 1.8 v 0,2 0,1. 4 0,i ' 0,2 1.0 .. 1.9 0*2 0,4- .0.3 ,v 20,0 16.0 57,0 30,2 4,6 8,1 ,5,9 2,2 18.4 .54,1 53.0 3,8 7.0 12.0 9$,9 81,0. 68.3 49.8 11,7 23.9 L-> \ Olympia.szoba .(Tóth • Iván felvételei) Hétfő: ’Gulyásleves, káposztás palacsinta, alma. Kedd: Zellerkrémleves, marhapörkölt bundában. Szerda; Zöldségleves, édes- káposzta virslivel, kompót. Csütörtök: Karátábéleves, lekváros derelye. Péntek: Zöldborsóleves, parajfőzelék, tükörtojással. Szombat: Bableves, füstölt hússal, túróslepény. Vasárnap: Ebéd: Becsinált leves, csirkepaprikás galuskával, krémes, sör. Vacsora: körözött, sajt, kemény tojás, tejes kávé. • Marhapörkölt, bundában: Ezt főleg akkor készítjük, ha silányabb marhahúsunk van. Egyszerű marhapörköltet, készítünk, zsírjára §ütjül$. ‘Közben 1 kilogramm- burgonyából (4 személy részére) burgonyapürét készítünk’, ezzel , egy zsírozott lábast vastagon bélelünk, közepére öntjük a pörköltet, és tetejét is burgonyapürével borítjuk le. Forrósütőben megpirítjuk. Tálra bo- ■rffva; 'paradicsoHtoártássál. vagy savanyúsággal tálaljuk. Szépségápolás A töredezett, jászokkal telerákódott, ápolaif lan köröm nem o legesztétikusabb látvaiiy. - Rendben tartása nem nagy munka, nem kíván sok'felszerelésf és időt sepi. Meleg ■-víz, : szappan, egy jó körömkefe, egy körömvágy kisolló, egy finom' férhreszelő és egy. 'iáft-.yk anyagból készült körömtisztító, 8 máris' együtt ' van"minőén, ami ■ a- köröm rendben1, tartásához szükséges. ' . Kezdjük tehát a körömápolást a mélég vizes; szappanos mosással, a körömkefével való alapos súrolással.. Ha a körömlemez alá t rakódott szennyeződést' a .kefével nem áldjuk eltávolítani, vegyük elő a műanyag tisz- , títót és azzal tisztítsuk ki a szennyeződést. Kést, ollót,- vagy fémtárgyat ne használjunk, erre a célra, mert könnyen feisérthetjü^ ve- lük a körömlemez alját. A seb pedig köny- rvyen fertőződhet és fájdalmas gyulladás is keletkezhet. ■ . A körömreszelővei csak száraz körmöt lehet reszelni. A manikűrözéshez egyébként fél kell puhítani a körmöt, mert úgy könnyebb vágni. Meleg, .szappanos vízbeij áztassuk 'pár percig, amepjjbe puhítónak esetleg tehetünk egy kis glicerint • is. - Ezután -ä hajlított körömvágó ollóval a kívánt formára vágjuk, kerekítjük a körmöt. (Kést ne használjunk erre a célra, mert. könnyen, belehasíthatunk a köröm ié mezbe. Ajkmömrágás pedig a lehető legrosszabb szokás, 'tönkreteheti tt. köröm egyenletes növését.) A köröm visszavágásánál . nagyon ügyeljünk arra, hogy a körömlemez- sarkéinál ne vágjunk a körömágyba, rrieitj í szintén'fájdalmas, gennyes gyulladásnak nyithatunk vele utat. Ezután a körömlemezre hajló bőrt a körpmtisztitó lapos, erre a célra kiképzett végével szépen visszanyonikűtljak.. Köröinegészségtün 'Árbőr. kivágása*-amely- nagyon elterjedt, és t hivatásos manikjírösök is szívesén'rábeszélik,', ■ ■ a „vendégetszükségtelen és ■;körülmáfíyés is. Könnyen sebet ejthetünk — még hivatásos mánikjlrösöjc is.- ■—,, áráely : fertőződve., rendkívül fájdalmas . körömgyullddóshoz vezethet, Avkivágás- egyébként csak<fókö'Zbtt'növéke■ .'Résre serkenti- az bőrlejnrézt. Hu azután a-kö- 1 röm- njágszáradti-'a^ ollóval vágott {esetleges cgyeneüen^égeífet, reszelőv(tl simára igazítjuk és már kész • is a manikürözés. Ezután következhet á lakkozás, színtelen, vagy szirtes körömlakkal. A lakk* csak zsír- , , í-talanított, tiszta körmön tapad meg, jól, ezért ajánlatos■ előtte acetonnal lemosni. A lakkot- legalább kjét finom, vékony rétegbén kenjük ■felr a körömre. Színe egyéni ülés dolga: de a divat is befolyásólja. A körömlakk, színe '■ azonban mindig'azonos, vagy á szájrúzs szí-t névéi harmonizáló -szín* légyen: A töredezett, f oszladozó lakkot mindig mossuk le,, mert csúnya, gondozatlan látványt• kelt.' . Gyakori panasz, hogy a köröm töredezik, az állománya gyenge. Előidézheti az'is; hogy > .sokat dolgozunk lúgps, vagy zsíroldó iiíosó- szef.es vízben, s a köröm túlságosan, kiszárad, törékennyé válik. Ezt zsíros krémezéssel ellensúlyozhatjuk. -A puha, töredező - körömnek azonban belső elváltozás, vitaminhiány is • lehet az okozója. Ezt elsősorban A-vitamin- dús táplálkozással (vaj, sárgarépa, sült tök. színes gyümölcsök, mint kajszibarack, vagy '•0 dzsemje stb.,*>sii>.) hozhatjuk helyre. Ha a 1 köáönifemez foszlóssá, több lemezűvé válik. • ázt 'rendszerint' gombás fertőzés okozza. Ezzel -pedig legjobb orvoshoz fordulni, mert az egyik körömről átterjedhet a másikra,