Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

A művelődési kombinát homlokzata

TERVEZTE

A PÉCSI TERVEZŐ VÁLLALAT

Tervező:

TILLAI ERNŐ Ybl Miklós-díjas

Belső építésterv;

VIDA GYULA Statikus tervező:

DEÁK LÁSZLÓ Gépészet:

BÁCSKAI LAJOSNÉ, MEGGYES JÓZSEF, BAKOS JENÓNÉ Színpadtechnika: TOLNAI PÁL

docens, a KÖZTI tervezője Akusztika:

LHOR FERENC Kerttervek:

MÖLLER MARTA Mélyépítés:

GONDOS LÁSZLÓ

■ TERVEZÉS

I ÉLETEM FŐMŰVE

0

§

I

A színházterem

l

I

1

1

I

0

I

A foyer látképe a díszlépcső aljáról nézve.

A pirossal dekorált, szürke üvegfelületű, elegánsan nagyvonalú, egyszerűségében is markánsan tiszta épülettömböt, amelynek homlokzatán Babits Mihály neve olvasható, s amely a megyeszékhely legreprezentatívabb épülete, nemcsak a tervezők, a beruházók és az építők szerették meg, hanem alakulásával párhuzamosan a város lakossága is.

— A művelődési ház programtervei 1963—64-ben készülték, kiviteli tervei pedig 1965-óen. Költsége eredetileg 3U millió forint lett volna — mondja Tillai Ernő, Ybl Miklós-díjas építész — azonban különböző árváltozások, valamint igényesebb kiképzés, és nemesebb építőanyagok felhasználása folytán az összeg 50 millió forintra emelkedett. A kombinát egymásnak háttal fordított színház és moziteremből áll, amelynek térhangosílása van, kiállítóterme összenyitható előadóteremnek is használható. A cukrászda ki tudja szolgálni a kisterem közönségét is. összesen 160 helyiség van az épületben, s egyidejűleg 1600-an szórakozhatnak falai között.

— A látogató a főbejáraton át az előcsarnokba jut, ahol a pénztárfülkék vannak, a lépcső nélküli bejárattal az épület demokratikus jellegű hatását kívántam hangsúlyozni. Innen néhány lépcső vezet a ruhatárhoz, amelynek méretei szándékosan szűkítettek, hogy a szemben lévő díszlépcső és az üvegfoyer képe az emelkedettség, a felszabadultság, a kitárulkozás örömét keltse a szemlélőben. A ruhatár zártsága után. robbanásszerű térhatást vált ki a fehér és a vörös márványborítású, 30x10 méter területű üvegfallal körülvett emeleti rész. Az

üvegfoyer hangulata intim. Ez folytatódik a színházterem két oldalát is körülölelő, szintén üvegfalú folyosóval. Innen juthat a néző a színházterembe. Úgy három széksoronként van egy-egy bejárat, — úgy képzeltem el, hogy az ember természetes körülmények között jusson be ebbe a helyiségbe, amelyet szolidnak és közvetlennek terveztünk. Mint ahogyan az erdőben a tisztásra a kiránduló bármelyik fa mögül beléphet, ahogyan a fák lombkoszorúja után a felszabadultság, a természetesség tisztaságát árasztja az üde pázsitú tisztás, — éppen úgy szeretném, ha a színházterem közvetlen, természetes kapcsolatot keltene az érkezőben. Ezt a hatást kívánja elősegíteni a terem színösszeállítása: a zöldkárpitú kék, a világos színű faburkolatok, a mennyezet olasz— angol tapétája. Szeretném, ha az, aki ide belép, a sajátjának erezné ezt a színházat. A mozi terme bombasztiku- sabb. Szerkezetileg is más hatású. Moziba utcai ruhában megy a látogató, hangulata hétköznapibb, ott gépzene van, s a moziba járás nem igényel intim hangulatot. Mennyezetén a világítás a csillagos ágboltra emlékeztet. — s az előadások szünetében a szemlélődő megkeresheti boltozatán a Göncöl- szekeret.

— Tervezéskor a célom az volt, hogy nagyvonalú, sima, egyszerű stílusban fogalmazzak. Ma talán beiül tagoltabbá, színesebbé tervezném. De csak talán, mert éppen a nagyvonalúsága az. ami elegánssá teszi. Szépségét mértéktartó ízléssel elhelyezett szőnyegekkel gazdagabbá le- hct tenni. Egyetlen kívánságom van csak: azok, akik