Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

A li-í/f.-íii termelés fejlesz- mu lu ji tése fontos része a párt és a kormány gazdasági programjának. Érthető is, hi­szen így jól kihasználható sok olyan technikai bázis, ami minden különösebb beruházás nélkül már eleve adott, a nagyüzemi termelés szempont­jából pedig nem jöhet számí­tásba (a régi parasztházaknál meglévő istállók, ólak, pajták, stb.). Jobban hasznosul a fa­lun meglévő munkaerő is. A másik oldalról pedig a min­dennapi ellátás teszi szüksé­gessé a háztáji gazdálkodást. A háztáji termelésnek a köz­ellátásban való részesedése olyan jelentős, hogy azt ez idő szerint egyébbel nem lehet pó­tolni, sőt, belátható távlatok­ban sem. A kenyeret, lisztet és néhány más cikket kivéve az ál­talános élelmiszer-ellátás nél­külözhetetlen tényezője a ház­táji. Ilyen szempontból nem­csak azt kell figyelembe venni, ami áruként közforgalomba kerül, hanem azt is, amit a sok százezer falusi család ma­ga termel meg és fogyaszt el. Mindenképpen számolni kell vele, mert ha saját szükség­letre nem termelnék meg a sok zöldségfélét, gyümölcsöt, nem nevelnének baromfit, ser­téseket, nem tartanának tehe­net, e családokban is éppúgy jelentkezne az igény gyümölcs­re, baromfira, stb. A népgaz­daságnak viszont az sem mind­egy, hogy mennyien mennek a piacra ilyen nélkülözhetetlen árucikkekért. IMvíhin kimondjuk, hogy lljllldU a háztáji nem egyszerűen megengedett, meg­tűrt forma, hanem nélkülözhe­tetlen, államilag támogatott. Pár évvel ezelőtt nagyon so­kan ferde szemmel néztek azokra, akik intenzív háztáji termelést is folytattak a tsz- ben, ipari üzemben, hivatalban lévő munkahelyi teendőik el­látása mellett. A különböző szintű fórumokon gyakran hangzott el olyan javaslat is, amely szerint különféle admi­nisztratív szankciókat kellett volna bevezetni a háztáji gaz­dálkodás ellen. Sajnos, sok he­lyen egyesek szemellenzős túl­kapása — párosulva egyéb szerűtlen tendenciákat támo­gatták, hanem a háztáji lehe­tőségek kiaknázását. Vegyük példaként a mezőgazdasági termelési ' hitelakciót, s ennél érdemes is egy kicsit elidőzni. Az OTP-fiókok %££ vetkezetek nagyon sok címen adnak magánosoknak kölcsönt. Ezeket azonban megannyi ke­retszám, rendelkezés köti. Mezőgazdasági termelési köl­csönt azonban szinte korlátla­nul adhatnak. Az állam ezzel az intézkedésével azt szeretné elérni, hogy minél többen te­lepítsenek gyümölcsöst, szőlőt, foglalkozzanak baromfitenyész­téssel, létesítsenek kertészetet, stb., s hogy ennek ne legyen pénzügyi akadálya. Jellemző, hogy a régi mechanizmus sok kötöttsége közepette sem kor­látozták ezt a kölcsönformát, csak az egy személynek ad­ható összeget. Már körülbelül egy évtize­des ez a kölcsönforma, s újab­ban mind több fórumon elem­zik a hatását. Azt nem volt nehéz megállapítani, hogy sok mezőgazdasági áru került en­nek révén a piacra. Az álta­lános tapasztalat azonban nem ad kedvező képet. Sem az or­szágos, sem a megyei. Közel sem vették annyian igénybe, mint az kívánatos lett volna, s most éppen ezért elsősorban a „miért nem”-et latolgatják. Erről Czéh Lajossal, az OTP Tolna megyei Fiókjának veze­tőjével is és Takács József­fel, a takarékszövetkezetek megyei osztályvezetőjével is beszélgettünk. Véleményünk és egyéb tapasztalataink így ösz- szegezhetők: 1. A háztájival foglalkozók egy része rendelkezik a befek­tetéshez szükséges pénzzel. 2. Sokan, akik tehetnék, ház­tájival nem foglalkoznak, vagy csak egészen szűk körben, kedvezőtlen tényezpkkel —, meglehetősen gátolta, sőt visz- szavetette a háztájit. A hiva­talos rendelkezések — sze­rencsére — nem az ilyen ész­ezért kölcsönt sem igényelnek. Esetük inkább egy új társadal­mi jelenséget tükröz: az idő­sebbek, akik értettek hozzá és szívesen folytatták, kiöregsze­nek, a fiatalabb generáció pe­dig kevésbé vállalja a munka­ideje utáni háztáji lekötöttsé­get, munkát. Sokan egyszerűen kényelemből nem. 3. A pénzügyi támogatás nem minden. Az állam hitel- nyújtási akciójával sokáig pár­huzamban élt számos társadal­mi visszahúzó erő is. A mos­tani, általános légkör, amely­ben a háztáji is a maga helyé­re került, egy kicsit a huszon­negyedik órában jött. Akik korábban megszüntették a ház­tájit, más kerékvágásba állí­tották be életüket, s most már nemigen kezdik újra. Különö­sen a falvakban tapasztalható ez. 4. Módosítani kellene a köl­csönfolyósítás feltételeit: min­denekelőtt lehetővé' tenni, hogy a törlesztést csak akkor kell­jen megkezdeni, amikor elkez­dődött a megtérülés is (pél­dául gyümölcsös, szőlő eseté­ben). Ez idő szerint sokan ezért is nem vállalkoznak ház­tájira. 5. Sokan kevésnek tartják a maximálisan adható összeget, szerintük legalább 30 000 fo­rintnak kellene lenni a felső határnak. Érdemes mindezen elgon­dolkodni, mert végeredményben mindenkit érintő kérdésről van szó. BODA FERENC A Tolna megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vál­lalat azonnali belépéssel felvesz: Ifő HIVATALSEGÉDET, 1 fő TELEFONKÖZPON­TOST, valamint I fő, ÉRETTSÉGIZETT, kezdő fiatalt, ADMINISZTRA­TÍV munkakörbe. Bérezés kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában (Béla tér 1, sz.), a sze­mélyzeti előadónál. (299) A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Tangazdasága. Lengyel, felvételre keres 1 FÖ PATKOLÓ­KOVÁCSOT, 1 FÖ VILLANY­SZERELŐ SZAKMUNKÁST. Érdeklődni lehet munkanapokon 7 órától 17 óráig a tangazdaság irodájában. (310) A HIDASI TÉGLAGYÁR FIZIKAI MUNKÁRA dolgozókat, továbbá E G Y FÖ HAJTÓT (KOCSIS) FELVESZ. Jelentkezés: a gyár vezetőjénél. (341) Felhívás! A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksé­ge társadalmi összefogást hirdetett meg, amelynek célja, hogy az úttörőmozgalom negyedszázados jubi­leumára megépüljön Csillebércen egy kis városka, amely bemutatná azokat az épületeket, hidakat, köz­lekedési eszközöket, amelyekről a gyermekek 14 éves korukig tanulnak. Helyet kapnak a városkában sok mis objektum mellett a moszkvai tv-torony, a Téli Pa­lota, az Eiffel torony, az egyiptomi piramisok stb. A területet, ahol 1:50 arányú kicsinyítésben az objektumok elhelyezhetők, a fővárosi tanács bocsájtja a pajtások rendelkezésére. A parkosítási munkála­tokat a Fővárosi Kertészeti Vállalat végzi majd. Az objektumok tervrajzainak elkészítését a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-tagjai vállalták. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnök­sége kéri a felnőtt társadalmat, az ügyes kezű KISZ-fiatalokat, néphadseregünk ezermestereit, az úttörőszakkörök tagjait, hogy vegyenek részt minél többen az elképzelések megvalósításában. Azok a gyermekek, fiatalok és felnőttek, akik részt kívánnak venni a városka építésében, felaján­lásaikat jelezzék a Magyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Elnökségének (Budapest ,V„ Balassi Bálint u. 16.) Kérjük, hogy minél többen járuljanak hozzá az úttörőszövetség 25. évfordulójára készülő létesítmény megvalósításához! Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége A világon egyedülálló Vadvédelem-lechnológiai állomás A növényvédelmi munká­nak és a vadállomány meg­védésének összehangolását szolgálja az a világon is pá­ratlan intézmény, amelynek létesítéséről most határoztak különböző szervek vezető szakemberei Fácánkerten, Úgynevezett vadvédelem­technológiai állomás létesül a Megyei Növényvédő Állo­más épületében. Szili Máté főagronómus tájékoztatása szerint a jövő évben valószí­nűleg már teljesen erre ren­dezik be, amikor a növény­védő állomás új épülete el­készül Szekszárdon. Az előze­tes tervek szerint a vadá­szati világkiállítás idejére már teljesen berendezett la­boratóriummal kell rendel­keznie a technológiai állo­másnak, és ezt bemutatják a világkiállításra érkező hazai és külföldi vendégeknek. A fácánkerti tanácskozáson részt vettek a növényvéde­lem, az állategészségügy, az erdészet, a vadászat és a gé­pesítés illetékes országos ve­zetői, szakemberei, továbbá megyénk politikai és növény- védelmi vezetői közül a té­mával hivatásszerűen foglal­kozók. Áprilisban már meg is kez­di munkáját a vadvédelem­technológiai állomás: egyelő­re csak a laboratórium be­rendezésével foglalkoznak. Az idei feladat elsősorban az anyagi feltételek megteremté­se. Az intézmény munkájá­nak célja kettős. Egyrészt vizsgálni fogja a növényvédő szereknek a vadakra gyako­rolt hatását, másrészt pedig eljárásokat dolgoz ki a va­dak elriasztására, távoltartá­sára a mérgező vegyszerek­kel kezelt területektől, illet­ve kísérleteket végeznek arra vonatkozóan, hogyan lehet megvédeni a vadakat a mér­gező hatású növényvédő sze­rektől. A kidolgozott eljárá­sokat el akarják terjeszteni az egész országban. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat változó munkahelyre azonnali felvételre keres földmunkagép-kezelőket, kompresszorkezelőket, autódarusokat, gyorsgőzfejlesztőket. Jelentkezés: Budapest, V„ Petőfi Sándor u. 7. GÉPÉSZETI OSZTÁLY. (271) A háztáji és a termelési kölcsön

Next

/
Thumbnails
Contents