Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Forradalmi Ifjúsági Napok 1970 Gazdagnak ígérkezik a Forradalmi Ifjúsági Napok idei, dombóvári eseménysoro­zata. A tavalyi évhez hason­ló, sokoldalú program sikere érdekében már régóta foly­nak az előkészületek. A megnyitó ünnepség 14-én 10 órakor, az iskolák KISZ- alapszervezeteinek és az út­törőcsapatok zászlainak ün­nepélyes bevonulásával kez­dődött az Apáczai Csere János szakközépiskola kultúrtermé­ben. Majd ezután Veres Jó­zsef, az iskola igazgatója méltatta ünnepi beszédében a három jubileumi évforduló jelentőségét. Mintegy 300 fia­talnak mutatták be Poros Eszter magyarszakos tanárnő irodalmi összeállítását, amely verssel és prózával fűszerez­ve hű képet adott a neveze­tes történelmi események éveiről. Az ünnepség után hűvös; szeles' ídóBeiv, de nál melegebb érzéssel rótták le kegyeletüket és helyezték el koszorúikat az ifjúság, va­lamint a helyi pártszervezet képviselői az 1848-as szabad­ságharc hősi halottainak tisz­teletére állított emlékműnél. Az ünnep jelentőségéhez méltó megnyitót láncszerűen követik majd az események az elkövetkezendő három hét folyamán. Március 20-án a dombóvári MÁV-csomó- pont alapszervezetei összevont taggyűlésen emlékeznek meg a Tanácsköztársaság esemé­nyeiről; A Gőgös Ignác gim­názium tanulói ünnepélye­sen koszorúzzák meg az is­kola falán, Molnár György, volt gimnáziumi tanár tiszte­letére elhelyezett emléktáb­lát Az üzemi alapszerveze­tek is leróják kegyeletüket a Szabadság utcában, annál a háznál, ahol 1919. július 21- én dolgozott a Szocialista- Kommunista Párt helyi veze­tősége, akiknek nevét itt is emléktábla őrzi. A dombó­vári Gyeirís Antal kólái fiúkollégium lakói meg­koszorúzzák névadójuk, a Tanácsköztársaság mártírjá­nak sírját ahol Fazekas Gás­pár, a diáktanács titkára mond ünnepi beszédet. A vá- rongi fiatalok nagy lelkese­déssel szervezik azt a KISZ— Komszomol-találkozót, mely­nek során tsz-látogatásra hív­ják meg a szovjet fiatalokat. Április 5-ig kerül megrende­zésre a társadalmi tudomá­nyos vetélkedő járási fordu­lója, melynek selejtezői már az alapszervezeteken belül folynak. Reméljük, hogy megeléged­ve mondhatjuk sikeresnek majd a Forradalmi Ifjúsági Napok dombóvári rendezvé­nyeit • április 3-án, amikor mintegy záróaktusként 400 KISZ-fiatal mondja el ünne­pélyesen az eskü szövegét Bárdi Ágnes Röviden... Tamásiból Vincze Eszter atiofti hírt a Zrínyi Ilona leánykollé­gium életéről. Mint írja: „Kelj magyar ifjúság, légy te virág magad” címmel emlékeztek meg a kollégiumban az önképzőkör tagjai a 48-as forradalomról és névadójukról. Zrínyi Ilonáról. * A lápafői és várongl KISZ- szervezet gazdasági .felelőse, Környe Mária arról számolt be, hogy a termelőszövetkezet veze­tői a közelmúltban meglátogat­ták a KISZ-fiatalokat. A látoga­tás célja sokkal több volt a kö­rülnézésnél, mert ekkor került sor egy régóta tervezett beszél­getés megejtésére. A termelőszö­vetkezeti vezetők és a KISZ* szervezet fiataljai ugyanis két­oldalú megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a fiatalok a termelőszövetkezetben részt vesznek a faültetés, majorrende­zés, takarítás munkálataiban« Mindezért a rendes munkabéren kívül, a kapott bérrel megegye­ző nagyságú külön támogatási) kap — minden tagja után — a KlSZ-szervezefc. A közös pénz­alapot a lápafői és várongi fia­talok üdülésre és országjáró ki* rándulásokra kívánják teráfta*. ni. Nálunk —, de nemcsak nálunk — mindenki ifjúság- szakértőnek tartja magát. . . Ahogy az időjárást, a góltermést és a televízió műsorát össznépi szorgalom- mal-szenvedéllyel dicsérjük és szidjuk, ugyanúgy nap mint nap „terítéken” vannak a fiatalok is. Cseleke­deteikkel. jellemvonásaikkal, külsőségeikkel kapcso­latos jelzőkészletünk kimeríthetetlen, általánosító haj­lamunk meglepően fejlett, az okos és gyakran lapos viták róluk (de többnyire nélkülük!) olyan megszo­kattak, mint a — napfordulók. Mivel adnak okot az eleven figyelemre és a tarkabarka vélemény alko­tásra ? jelenlétük, jelenlegi és jövendő társadalmi szerepük egész súlyával és ennek problematikájával. Egyszerre >képeznek jogi, biológiai és társadalmi kategóriát, po­tenciális és perspektivikus erőt. A fiatalok számaránya világszerte, így nálunk is növekszik. Egy 1967. évi fUNESCO-statisztika szerint a Föld lakosságának fele 25 évnél fiatalabb, az európai kontinens lakosságának 36 százaléka 24 éven aluli l Hazánkban több mint 3 millió ember tekinthető fiatalnak, a társadalmi elet cselekvő részesének, illetve olyannak, aki a felnőtt életre készülődik. Amikor személyes erényeiket és hibáikat vizsgál­hatjuk, voltaképpen szocialista társadalmunk jövőjé­ről, a megkezdett Mű folytatásáról próbálunk bizony­ságot szerezni. Szegények, a kritikát, az elmaraszta­lást azért is megkapják, mert egyesek szerint nem lehet rájuk bízni a kommunista Magyarország felépí­tésének gondját, más oldalról azért is, mert „mások, mint mi voltunk”. Érdekes, hogy amikor oktalanul rájuk húzzuk a vizeslepedőt, eszünkbe sem jut (vagy nem akarjuk elismerni?), hogy az ítéleteinkben saját tetteink is megmérettetnek és gyakran bizony könnyű­nek találtatnak. •, aa«5g ma is sok szélsőséges nézet van forgalomban az ifjúságról, a fiatalokról. A leg­gyakoribbak közé tartozik a nemzedéki ellenfelétek unós- untalan felmelegítése; az ifjúság és a társadalom különválasztása; az ifjúkor speciális jellegzetességei­nek tagadása; az egyedi jelenségek, esetek mérték­telen általánosítása; annak hangoztatása, hogy az if­júság állapota pontos tükörképe az őt környező fel­nőtt-társadalomnak. Akik ilyen és hasonló végletes ítéleteket fabrikálnak, hirdetnek, azok nagyon meg­feledkeznek magukról és azt bizonyítják, hogy nem ismerik., nem szeretik, nem is akarják megérteni és segíteni az ifjúságot, csak az előkelő idegen tógájában tetszelegnek. E magatartásnak nincs társadalmai hasz­na, a vele okozható kár annál nagyobbl Milyenek valójában. a rai fiataljaink? Ennek a -kérdésnek kevés értelme van, de sűrűn elhangzik. Nincs jobb szó, mint az, hogy — különbözőek. Mindegyik egy külöft' kis' Világi s erről kár megfeledkeznünk. Olyanok, amilyenné a korh'atások, a társadalmi változások, s a szűkebb, konkrét környezet formálják és alakítják őket. Az if- júságnak sohasem volt könnyű utat találni a bonyo­lult és még bonyolultabb korokban, különösen nehéz most. Világrendszerek harcának kellős közepébe, rá­adásul a tudományos-technikai forradalom, az atom­kor kellős közepébe, summa summárum: átmeneti korban születtek, amelyben a tapasztaltabbak is ne­hezen igazodnak el. Átmeneti szakaszban van társa­dalmunk, amelyben eszmélnek, s ennek az átmenetnek az ellentmondásai, kisebb-nagyobb konfliktusai át­szövik életüket, szűkebb és tágaíbb körben szerzett tapasztalataikat. Átmeneti szakaszba jutott a család, amely első fokon neveli Őket, hisz már nem termelői egység, de még nem demokratikus család. Végül: át­meneti korban vannak ők maguk is, ha azt nézzük; hogy már nem gyerekek, még nem felnőttek. Mindezt a történelmi-társadalmi fejlődés hozta magával, kár tehát csodálkozni azon, hogy olyanok, amilyenek; itt és most, természetesen különbözőek. Meggyőződésem, hogy túlnyomó többségben, értékesebbek, mini bávmf&ty kor magyar ifjúsága, mert a legkorszerűbb eszmét. a kommunizmus eszméjét sajátítják el. azt valljuk:; azt akarják szolgálni egész életükben, .egész tevékeny®, ségükkel. Gyakori, hogy konkrét esetekben meghükkenünk q saját neveltjeink tulajdonságaitól, műveltségétől;, esz­ményeitől. Hajlandók vagyunk megfeledkezni arról, hogy azzal a mércével kell mérni tetteiket, amivel minden emberét. Mivel az ifjúság mindenkor a társa­dalom elválaszthatatlan része, erényei és hibái min­dig a társadalom életében gyökereznek. Cs épüljük őket, mert észreveszik és nem szeretik a szavalt és tettek diszharmóniáját, a képmutatást, a valóság el­kendőzését, s ezt a maguk módján ki is „tálalj Ha erre mi kérjük őket, akkor milyen alapon lepő­dünk meg a nyers őszinteségükön? Csodálkozunk, hogy nem olyan lelkesek, mint „mi” voltunk? Az is példa számukra, hogy az emberek néha resteEö&l d lelkesedésüket, s az is igaz, hogy számukra a szocialista társadalom természetes, megszokott, prózai tény, nincs mőgöttfiít az új társadalomért vívott harcok személyes élménye, más úton jutnak el a szocializmushoz, másképpen, folytatják az építomunkát. A prózai tény ritkán szül, pátoszt és külsőséges lelkesedést. A konkrét, pontos és közvetlen célok, az önálló, próbára tevő, bizalom- teljes feladatok annál inkább magukkal ragadják őkéfc. Ezekből várnak, kérnek többet. „Nem ismerjük a gyermeket!’* — figyelmeztetett egykoron Rousseau. Néha mi, itt és most bevallhat­juk, hogy mi sem ismerjük eléggé a fiatalokat, 33 ifjúság problémáit. A mérce az ő esetükben is mindenhol és minden­kor ugyanaz lehet, mint minden embernél: a köteles­ségteljesítés, a tett, a szocializmus szolgálata. Azért, hogy így mérve hogyan vizsgáznak, mindnyájan fele­lősek vagyunk. Levelezőink ívják FELSZABADULÁSI SZELLEMI VETÉLKEDŐ ZOMBAX A zombai Arany János Műve­lődési Otthon a termelőszövetke­zet KISZ-szervezetével közösen rendezte meg március 15-én, va­sárnap délután felszabadulási szellemi vetélkedőjét „Zombai látókör” összefoglaló címen. A kérdések között szerepelt olyan, hogy kik voltak a köz­ség első párttitktfrai (például Rapai Gyula, jelenlegi moszkvai nagykövetünk), ki volt az első és ki a jelenlegi tanácselnök (akinek apja, a volt gyönki ta­nító a Tanácsköztársaság bukása utáni fehérterror áldozata lett.) Kérdések hangzottak el az iro­dalmi élet köréből: a művelődé­si otthon névadója (Arany Já­nos), annak legjobb barátja (Pe­tőfi) s ennek nagy pártfogója (Vö­rösmarty) irodalomtörténeti jelen­tőségű életrajzi adataira vonat­koztatva. Nem hiányzott élő iro­dalmunk illusztris alakja, az író­szövetség elnöke: Darvas József sem, akinek Ősei a XIII. század­ban Zombáról elszármazott job­bágyok között voltak (Orosháza alapítói). De tágult a „zombai látókör” nemcsak időben, hanem térben is. A legközelebbi vízi út (Sió) után a világhíres vízi út (Szuez) is szóba került, s az izraeli ag­resszió, — majd a függetlenségét nemrég elnyert Délkelet-afrikai Malawi köztársaság (a volt Nya- szaföld), amelynek fővárosa a Tolna megyei „Zomba” nevével azonos... Meglepő jártasságot árultak el a nagyrészt KISZ-korú fiatalok a község múltját és jelenét érintő történeti, földrajzi, gazdasági és művelődési viszonyokról, a köz­ség és környéke, valamint az or­szág politikai helyzetéről és ese­ményeiről. A vetélkedő első és második helyezettje lett: Csongrádi Tibor és Specht József, mindketten ipari tanulók. A zsűri tagjai vol­tak: Gergely István vb-elnök, tír. Váczy Józsefné községi párt­titkár, dr. Károly Árpád tsz- főagronómus. Vágvölgyi János pedagógus és Misóczki István KISZ-titkár. (B—B) TAMÁSI HÍRCSOKOR Közel százan vettek részt a tolnanémedi fiatalok közül a szombaton megtartott „Édes ha­zám” című műsoros klubesten. A tamási fiatalok vendégműsora mellett a házigazdák is elmond­ták néhány kedves költeményü­ket. A kötetlen hangvételű jubi­leumi megemlékezés után a Gold együttes szórakoztatta a fiatalo­kat. A tamási úttörőcsapatok március 15-e tiszteletére vasárnap rendez­ték a járási művelődési központ­ban kulturális bemutatójukat Sokágú kulturális tevékenységük­ről tanúskodott a színes prog­ram, amelyben az úttörőzenekar és a báb játszók is felléptek. A járási seregszemlére jövő vasár­nap, 22-én délelőtt kerül sor. * A tamási járási művelődési központban április 5-én méhész­tanfolyam indul. A tanfolyamot Deák Gábor gimnáziumi tanár vezeti. A hallgatók megismer­kedhetnek majd a méhpempő ké­szítésének néhány műhelytitká­val is. * Megyénk területéről több mint ötven állatgondozási, tej termelési és tejfeldolgozási szakember jött össze Tamásiban. Az ankéton a korszerű tejtermelésnél, a higi­énikus tejfeldolgozásról és for­galmazásról volt szó. A levetí­tett üt film alapján es saját ta­pasztalataikból arról Beszélgettek a jelenlévők, hogy napjainkban a mezőgazdaságnak is egyre na­gyobb igényeket kell kielégíteni a piacokon. Ezek az igények jo­gosak, mert a jobb minőséget, a tetszetősebb kivitelt várják el a termelőktől. Hangsúlyozták, hogy a jövőben nemcsak a tejterme­lésben nő a mezőgazdasági üze­mek szerepe, fontossága, hanem a tejtermékek előállításában is. ÜNNEPSÉG FELSÖNANÁN Megható ünnepség színhelye volt március 12-én a felsönánai álta­lános iskola. A „Televíziót az is­koláknak” mozgalom keretében Tnter-Sztár televíziós készüléket kaptak a felsönánai gyerekek. Az ajándékot a Budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem 2. számú klinikájának dol­gozói nevében Steinitz Gabriella, az Orvosegyetem című lap szer­kesztőségi tagja és Bessenyei Jó­zsef a klinika elektromérnöke ad­ták át. A gyerekek saját ver­seikkel köszönték meg a szép és hasznos készüléket és délután már nagy izgalommal nézték az iskola tele vízió adását. Idézünk a csapatnaplóból, melybe a vendé­gek többek között ezt írták: „Remélem, a mai nap is előbb­re viszi tanulásotok színvonalát és könnyebbé teszi a tv a nehéz tárgyak megértését, megtanulá­sát/ Legyetek szorgalmas, bol­dog emberek !* Nagy Zoltán Felsőnána a paksi nők Életéből A Paks Dunamenti Egyesülés Tsz vezetősége és nöbizottsága Lacza Istvánná szervezésével öt témából álló előadást szervezett. Az előadásokat, melyet az asz­szonyok nagy figyelemmel hal?’» gattak végig, Keller János, a tsa főkertésze tartotta. * Hétfőn este orvosi előadásra került sor, amelyet dr. Kovács Kálmán nőgyógyász tartott. Az előadás címe: A változókor tüne~ tei és az esetlegesen előforduló betegségek megelőzése. Igen ér­tékes előadás hangzott el, a rák­betegségek megelőzéséről és az ezzel kapcsolatos vizsgálatokon való részvétel szükségszerűségé­ről is. Az asszonyok előre megírták! kis cédulákra kérdéseiket, név nélkül és így igen sok kérdés merült fel, melyet esetleg a tö­meg előtt nem mertek volna megkérdezni. Az előadó minden kérdésre megválaszolt és ahol szükség volt, tanácsot adott a betegségek kezelésére. Az érte­kezleten 150 asszony vett részt. A befejező előadás csütörtökön lesz, melyet Leitner Borbála bíró­nő fog megtartani. A háziipari ktsz nőbizottsága által szervezett szabászszakkör Bányai Lajosné vezetésével igen szép eredményt ért ei. Már van olyan . asszony, alá önállóan szab és állít össze egész ruhát. Igaz, hogy az összeállított ruhákat csak babákra lehet ráadni, de talán az ilyen kicsiny és igen tetsze­tős ruhákat még nehezebb elké­szíteni, mint a felnőttek részére. Megvan tehát a biztosíték árrá, hogy az asszonyok nem hiába vesznek részt a szakkörön, mert mire végeznek a saját részükre is el tudják készíteni a legszük­ségesebb ruhákat. Molnár Istvánná levelező Ismerjük a fiatalokat ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents