Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

Az ünnepi előkészületek jegyében Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága A termelés élenjárói Szegedi Józsefet, a DÉDASZ műszerészét, csoportvezetőt már kétszer kitüntették a kiváló dolgozó címmel. A nagy­tudású szakember 1935 óta dolgozik a cégnél. Szegedi József mérőórák javításával foglalkozik. Karórától a kvarcóráig Talán bocsánatos bűnnek számít, ha ez egyszer nem szabályos tudósításban számo­lunk be a városi tanács vég­rehajtó bizottságának szerdai üléséről. A vb-nek ez a ta- nácsíkozása sem volt szokvá­nyos, lévén, hogy az ülés na­pirendjén két olyan téma sze­repelt, ami része — méghozzá nem is jelentéktelen része — a fölszabadul ás 25. évforduló­ja megünneplésének. Ez a ma­gyarázata az ülésen megnyil­vánuló ünnepélyességnek és élénkségnek. Igaz, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak ü/lései máskor sem lan­gyos légkörűek, most azonban mégis arról számolhatunk be, hogy kitavaszodott kedvű és szenvedélyes tanácskozás ta­núi voltunk. Dr. Vadas Fe­renc, a Babits Mihály nevét! viselő váróéi, megyei műve­lődési központ igazgatója adott tájékoztatót a fölszaba­dulási ünnepségek nyitánya­ként felavatásra kerülő in­tézmény nyitásra való előké­születedről és további munká­járól. Mint ezt a kialakult eszmecsere végén a végrehajtó bizottsó" elnöke megállapítot­ta, olyan vita alakult ki a tá­jékoztató nyomán, mint ami­lyen az elemző beszámolók kapcsán kialakulni szokott. Nem vitás, hogy hatalmas energiát jelent a művelődési ház jövőbeni életében az a tulajdonosi érdeklődés ami a tájékoztatás nyomán — túlzás nélkül — viharos erő­vel tört felszínire. A továbbiakban nem hiá­nyolta a szenvedélyességet a második napirendi pont tár­gyalása sem, hiszen ebben a város ünnepi ,,nagytakarításá­ról” volt szó, a város szépíté­sének szokott tavaszi, ezúttal még az ünnepet is megelőző tennivalóiról. így elsősorban a városközpont rendbehozásáról, kitakarításáról, megszépítésé­ről. A tavaszi, nyári parko­sítási és parkfenntartási mun­kák intézkedési tervét a vég­rehajtó bizottság jóváhagyta. Ismeretes mindannyiunk szá­mára, hogy a város parkterü­lete évről évre növekszik. Az ez évben gondozásra szoruló parkterület nagysága 189 ezer négyzetméter. Ebből százezer négyzetméter a belterjesen kezelt parkterület. Ezen a te­rületen a hosszúra nyúlt tél ellenére megkezdőditek a ren­dezési munkálatok; 25 utcá­ban végezték el a fanyesést, ugyanígy a parkterületek táp­anyag-utánpótlását, am; ala­pozó munkának számít. Ápri­lis 1-ig bezáróan elkészül a költségvetési üzem kertészeti részlege a hősök sírjainak és emlékműveknek a rendibeho­zatalával. A csapadékos tél na­gyon sak rombolást hagyott maga uitán. A jövő héten ér­kezik meg az első díszfacse- mete-szállítmóny. A kilenc fá­sításra kiszemelt utcában nem lehet megszervezni két héten belül egyéb — inkább taka­rító, rendező természetű mun­kák miatt — a fák ki ültetését, de jó tudnunk, hogy ebben az évben 1500 csemete kerül a helyére a város lakossága közreműködésével. A Kőfara­gó és Épületszobrász Ipari Vál­lalat parképítő részlege vál­lalkozott a Mártírok tere és az új művelődés; ház környé­kének megszépítésére. A város parkjaiba az idén 80 ezer virágpalánta kerül kiültetésre. Közeli ten­nivaló a díszkertek rózsatö­veinek kitakarása és újabb ró­zsa tövek telepítése. Szép szá­mú — és mégis olyan kevés — játszótereink is megújulnak rövidesen. Sajnos, ezúttal nem sikerült eldöntenie a végre­hajtó bizottságnak, hogy a Mártírok terén megszűnő ját­szótér helyét hol jelölje ki. Ismételten sok szó esett a vá­ros „titkos” ellenségeiről, azok­ról a vandálokról, akik vál­tozatos repertoárú „erőpróbá­ikkal” vagánykodásaikkal igen sok kárt okoznak; utcai kővá­zákat borogatnak föd, új tele­pítésű fákat csavarnak ki és ha más nincs, megteszi nekik a szemétgyűjtőládák rongálá­sa is. Évek óta sürgetjük a szabálysértési eljárások na­gyobb szigorát és a társadal­mibb éberséget. Ha a város szép, mindannyiunk öröme és büszkesége. Ha viszont ennek ellenkezője az igaz, nem egy- egy ember szégyenének mi­nősül! Akcióprogram készül A fásítás, parkosítás, a vá­ros köztereinek időszerű ren­dezési gondjain túl a végre­hajtó bizottság foglalkozott az­zal is, hogy a lakótelepek és városképi szempontból egysé­get képező építmények terein, díszterein szobrokat kellene felállítani. Itt hangzott el, hogy négy Szekszárdin kerülő szobor zsűrizése most folyik — a szobrokat a megyei ta­nács rendelte meg. Egyébként a Hazafias Nép­front egy évvel ezelőtt alakult városesztétikad munkacsoport­ja és a költségvetési üzem ve­zetői rövidesen elkészítik azt az akcióprogramot, aminek megvalósítása várhatóan so­kakat mozgósít majd váro­sunk szépítésének munkájá­ban és a közösen létlrehozott szép megóvásában. A városi tanács végrehajtó bizottsága az ülést záró Beje­lentéseket megelőzően elhatá­rozta, hogy egy nappal föl­szabadulásunk 25 éves évfor­dulója előtt, áDrills 3-ra ösz- szehívja az ünnepi tanács­ülést. Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió óraipara az utób­bi két évtized során olyannyi­ra előretört, hogy szorosan felzárkózott a két vezető óra- hatalom, Svájc és Japán mel­lé. 1967-ben mintegy 18 mil­lió órát állított elő a szov­jet ipar, melyek minőségileg is a világ legkiválóbbjai kö­zé tartoznak. Megbízhatósá­gukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Anglia és az NSZK is komoly mennyiséget igényel a szovjet órákból, s rajtuk kívül még kb. hatvan más ország kirakataiban is találkozhatunk velük. A vá­laszték rendkívül sok rétű a zsebóráktól, a karóráktól, a csillagászati célokat szolgáló kvarcórákig. Mezőgazdasági könyvhónap 1970. Közel hétezren a rendezvényeken Közösen és következetes önvizsgálattal Helyszíni tanácskozások a szekszárdi járásban Ezekben a napokban a szekszárdi járás valamennyi pártvezetősége önvizsgálatot tart és kollektív munkával elkészíti az elmúlt esztendő gazdaságpolitikai munkájá­nak mérlegét. Ezúttal harmadszorra kerül sor a szekszárdi járásban az évente szokásos helyszíni, gazdaságpolitikai jellegű ta­nácskozásokra. A március 20—28-a között tartandó, ösz- szesen 47 kötetlen helyi be­szélgetést a járási pártbizott­ság és tanács egy-egy veze­tője irányítja, részt vesznek Egyenjogúság Tizenegy asszony ül a borozó legnagyobb asztala körül. A pin­cér jön-megy, hozza a teli po­harakat, viszi az üreseket. Gyu­la bácsi szép magyar nótákkal szórakoztatja az asszonyokat, né­hány férfi meg — a szekszárdi borozó törzsvendégei — tátott szájjal figyeli az asszonyok vi­dám szórakozását. Néha bele- kornyikálnak szép nótázásukba. de Gyula bácsi ezúttal leinti őket, mert most az asszonyok­nak muzsikái most az asszonyok szórakoznak.- Pi ­a helyi pártszervezetek tit­kárai, vezetőségi tagjai, szb- titkárok, ott lesznek a vb- és tsz-elnökök, valamint az adott termelési egység veze­tő gazdasági szakemberei. A hat munkabizottság az előzetes beosztásnak megfe­lelően sorra felkeresi az ipa­ri üzemeket, mezőgazdasági és kisipari termelőszövetke­zeteket, a vasúti, téglagyári, erdészeti pártszervezeteket. A következetes helyszíni ta­nácskozásokon közösen tüze­tesen megvizsgálják a mai pártmunka homlokterében ál­ló összes kérdéseket. Tanács­koznak az üzem fejlesztésé­ről, távlati terveiről, a mű­szaki színvonalról, megvizs­gálják a helyi adottságok ki­használását, a különböző ér­dekek kívánatos összhang­jának megteremtését, a de­mokratizmus és személyi fe­lelősség összekapcsolását. Mindezeket a korábban ké­szült, konkrét „emlékeztető­ket” felhasználva nézik, kü­lönös figvelemmel az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1969. november 26— 28-i gazdaságpolitikai határo­zataira. Idén a mezőgazdasági könyvhónap országos meg­nyitójára Szekszárdon a Soós Sándor művelődési központ­ban került sor ez év január 31-én, s dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter megnyitó be­szédjével megkezdődött or­szágszerte egy-egy hónapon át tartó rendezvénysorozat. Az idei mezőgazdasági könyvhónap — amely egybe­esett a Mezőgazdasági Könyv­kiadó Vállalat 20 éves fenn­állásának ünnepségeivel — gazdag választékú programot kínált az érdeklődőknek. A művelődési házban megtar­tott megnyitón több mint négyszázan voltak, a Béri Balogh Ádám Múzeumban három hétig nyitva tartott mezőgazdasági szakkönyv- és folyóirat-kiállítást pedig 750- en tekintették meg. A könyvhónap alkalmából az országos és a megyei ren­dező szervek hét központi előadást tartottak. Fnr.ek ke­retében dr. Romany Pál. az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető helyettese. Keserű János, az Állatte­nyésztési Kutató Intézet igaz­gatója, Nagy Bálint, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető­je, dr. Kobule.j Tibor, egyete­mi tanár, dr. Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa, Lon­ti Györgyné, a Magyar Nők Országos Tanácsa mezőgazda­sági bizottságának elnöke és dr. Faragó László adjunktus adott egy-egy • tájékoztatót. Ezeken az előadásokon közel 700-an jelentek meg. E ren­dezvényeket a „Tolna megyei gazdásznapok” keretében bo­nyolították ’e. A hét központi rendezvény mellett a megye községeiben 122 szakelőadást, szakíró-ol­vasó találkozót tartottak. A bonyhádi járás hét rendez­vényén 330-an jelentek meg. Különösen jól sikerült dr. Gonda Irénnek, a Baromfi- tenyésztés című folyóirat fe­lelős szerkesztőjének találko­zója a mázaiakkal. A dombóvári járásban négy rendezvényt tartottak. Ezeken úgy 110-en vettek részt össze­sen. A legsikeresebb itt Prohászka Ferenc szakíró ta­lálkozója volt a szakcsiakkal. A paksi járás nyújtotta a leggazdagabb programot. Hat író-olvasó találkozót és nyolc szakelőadást tartottak az el­múlt hónapban. összesen több mint 700-an vettek részt eze­ken a rendezvényeken. A legnagyobb számú közönség a paksi előadásokon jelent meg. De Györkönyben is közel 80 volt a résztvevők száma. A szekszárdi járás mező- gazdasági szakemberei a köz­ponti rendezvényeken vettek főként részt. így a járásban mindössze két rendezvényt tartottak csak. A tamási járásban is gaz­dag programból lehetett vá­logatni. összesen 13 szakelő­adást, szakíró-olvasó találko­zót rendeztek, amelyeken kö­zel 700-an vettek részt. Szin­te az egész rendezvénysorozat egyik legsikeresebb előadása volt február 16-án Belecskán, ahol Csonka Imre agronómus a zöldségfélék korai termesz­téséről tartott előadást. Sza­vait úgy 90-en hallgatták. A szekszárdi Béri Balogh Ác.ám Múzeum kiállításán kí­vül a megye területén 62 helységben rendeztek k'sebb- nagyobb szakkönyv- és folyó­irat-kiállítást. Hozzávetőleges számítások szerint ezeket kö­zel 3000-en tekintették meg. A számok is nagyon sokat mondanak a mezőgazdasági könyvhónap 1970. évi rendez­vénysorozatának sikeréről. A számok mellett azonban a sikert igazán az egyes el­hangzott előadásokat, követő élénk vita fémjelzi. Az egy- egy, a lakosságot igazán ér­deklő aktuális mezőgazdasági probléma körül kibontakozó beszélgetés, kérdés-felelet, ér­deklődő vagy tapasztalatokról számot adó hozzászólás, nem egy esetben időben is jóval tovább tartott, mint az el­hangzott előadás. j

Next

/
Thumbnails
Contents