Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Eredménytelen gazdálkodás után Helycsere Kölesden Az egész vezetőség lemon­dott a kölesdi Egyetértés Tsz-ben a zárszámadó köz­gyűlés előtt. Volt ugyan egy­két ember, aki nem akart „menni”, de megmagyaráz­ták nekik, hogy ha így áll a dolog, akkor már őnekik is illik lemondani. Az esemény­nyel a leváltást előzték meg a három helységre kiterjedő, nagy szövetkezet vezetői. Kö- lesd, Kistormás és Borjád szövetkezeti gazdái annak idején azt várták az egyesü­léstől, hogy erősödést hoz, jövedelemnövekedést, azon­ban a helyzet éppen ellen­kezőleg alakult. A bajok gyökerét az új el­nök, Fájth János mondja el legvilágosabban, legtömörebb ben: — Eddig úgy volt, hogy mindenki rázott le mindent- „Majd megmondja a Kovács János” (az előző elnök). Ö meg majdnem beleroppant. A szakemberek között pozí­cióharc dúlt, a munkafegye­lem meglazult- A területi adottságok sokkal jobb ered­mény elérését teszik lehető­vé. — Uj emberek kerültek min­den vezető funkcióba? — Nem. A szakemberek többsége bent maradt, csak helycsere történt. A főagro- nómus az lett, aki eddig gép­csoportvezető volt: Tarczal János. Mindenkit oda próbál­tunk tenni, ahová való. _ — Ha korábban nem fértek össze a szakemberek, mi a biztosíték arra, hogy most egyetértésben dolgoznak? — Három napig azzal fog­lalkoztam, hogy egyenként beszélgettem velük. A dolog lényege: aki nem látja el a feladatát, arra nem lesz szük­ség. Dolgozzanak felelősség­gel, önállóan és ne várjanak mindent az elnöktől. Én reg­gel öttől, este tízig elnök va­gyok, de nem helyettesítem a szakembereket, semmiféle munkában- A képzettségem közgazdasági technikumi. Egyébként nem akartam vál­lalni ezt a funkciót, de va­lakinek vállalni kellett és ha már megadták a bizalmat, én mindent megteszek, hogy a szövetkezet javuljon. — Mióta a vezctőséeválasztts megtörtént, nem éreztek tá­madást, f urkálúdást? — Nem. Erre nincs lehe­tőség- Akik furkálódhattak volna, kiestek. — A tagok hangulata, mun­kakedve milyen? Azt hiszem, mindennél többet mond, hogy teljes erő­vel szedik a kukoricát. Tö­retlen maradt egy nagy te­rület- Most is oda készülök a kukoricaszedőkhöz, a kis- tormási részre. Rengeteg a dolgunk és sajnos egyik ér­tekezletről a másikra hívnak bennünket- Éppen azért kell majd megjelennem a járási tanácsnál, hogy szedjük le a kukoricát. Mi szedjük. — T.űtom, gumicsizmát hú­zott. Azelőtt is járt gumicsiz­mában? — Nem jártam. Most vet­tem, mivel nagy hó esett. — Hallottam a járási párt- bizottságon néhány intézkedés­ről, amit megválasztása óta tett és ezeket az intézkedése­ket a tagság nagy örömmel fogadta. — Igen, így kellett dönte­nünk a pénzügyi helyzet mi­att és a gazdaságosság érde­kében- Személyautót nem veszünk, bár úgy kellene, mint egy falat kenyér. Már be volt tervezve az előző ve­zetésnél, de az idén semmi­képpen nem veszünk kocsit. Megszüntettük a műanyag­üzemet. Gazdaságtalan- Csak hat gép volt benne. Ha 36 lenne, akkor megérné. De csak dikicselgetni? — Mi a legdöntőbb változás, aminek be kell következnie ebben a szövetkezetben? — Talán az emberek mun­kához való viszonya- Most mindenki tudja, mit aka­runk- Régebben a következő volt a helyzet: „Ezt akarja a vezetőség, de a rosseb egye meg, miért ezt akarja?!” Természetesen a szakvezetés maradéktalan és összehan­golt ^ munkája ugyanilyen fon­tosságú, továbbá azok a vál­tozások. amiket a növényter­mesztésben tervezünk. Nem fogunk olyan sokféle növényt termeszteni, mint eddig, vi­szont az eddigi 16 hold he­lyett 300 holdon lesz napra­forgó, mert gazdaságosan ter- ^pszthető a mi viszonyaink között, és lesz 50 holdon vö­röshagyma. A betakarítási idő is jobban egyeztethető ilyen megoldással, mint ko­rábban. Nem kell mindent egyszerre csinálni. A na­gyobb bevételek érdekében, növeljük a baromfitenyész- tást, illetve hizlalást- Az idén 104 ezer kacsát és 32 ezer csirkét nevelünk, a ka­csákat halastónál. Belső át­szervezéssel csökkentettük az agronómia és az irodai sze- mélvzet létszámát, összesen körülbelül tíz emberrel ki­sebb ez a gárda, s így egyes fizetések emelkedésével is kevesebb az összbér­— A gazdálkodásban megva­lósult-e a korszerűség? Nem itt kell keresni az eredmény­telenség egyik fő okát? — A korszerű módszereket lényegében eddig is alkalmaz­ták. Vegyszeres gyomirtás, nagy hozamú növényfajták stb. Inkább talán az a baj, hogy a részes művelés teljesen meg­szűnt, nem ösztönözte a tago­Intiul az első hálastaféla a fölszabadító Vörös Hadsereg útján Paksról március 21-én, a táv dúl azon a 100 kilométeres útv a fölszabadító Vörös .Hadsereg követelő harcokkal megjárt. A paksi gimnázium KISZ-sz pata 21-én, szombaton reggel fél staféta első állomása Németkér csoportból, amely a rövid pihenő székely, Nagyszékely, Miszla, Ke lométeres út, itt, Keszőhidegkut külsőségek között fogadják a pa kilométeres erőpróbája vasárnap, véget. Áz akció résztvevői az megérdemelt ebéd után vonattal Reméljük, hogy a tavasz el szftnt ránk, és a paksi gimna vevői kedvező időjárási viszony Hadsereg 25 évvel ezelőtti útját a hősökre.. . asz első napján hálastaféta in- onalon, amelyet 25 évvel ezelőtt kemény és sok emberáldozatot ervezetének negyven főnyi csa- nyolckor indult útjára. A hála­lesz. Itt húsz fiatal kiválik a után folytatja útját Pálfa, Kis- szőhidegkút irányába. A száz ki- on ér véget, ahol ünnepélyes ksi fiatalokat. A hálastaféta 100 22-én délután fél négykor ér ünnepélyes fogadás és a jól utaznak vissza, Paksra. ső napja illendően jó idővel kö- zisták hálasíafétájának részt­ok között futhatják le a Vörös — emlékezve, és emlékeztetve kát semmiféle plusz kereseti lehetőség. Most a kukoricának egy kisebb hányadát részes művelésbe akarjuk adni. — Jelenleg mi a legnagyobb gond a szövetkezetben? — Ezer hold szárítatlan ma­radt tavalyról és nem kapunk MTZ traktort. Szeretném meg­jegyezni, ha már a nyilvános­ság elé kerül a vezetőségvál­tozás, hogy nem az a biztosí­ték a betervezett részesedés százszázalékos elérésére, hogy új elnök van. A biztosíték az, ha mindenki dolgozik. Az újságíró, tanulmányozva a járási pártbizottság részére készült úgynevezett brigádfel­mérést, amelyben különböző beosztású járási szakemberek megvizsgálták a kölesdi Egyetértés Termelőszövetke­zet helyzetét, a következő megjegyzést szükségesnek tart­ja: a korszerű módszerek meg­valósításában az elmplt idő­szakban Kölesden meglehető­sen sok volt a hiányosság. Ta­valy mindösze 11,6 mázsás bú­zatermést értek el, amikor or­szágos és megyei rekord szü­letett a búzatermesztésben. A kölesdi cukorrépatermés (153 mázsa holdanként) ugyancsak nagyon gyenge, hiszen az idő­járás kimondottan kedvezett a cukorrépának. Mondják, hogy a búzavetéshez előkészített ta­laj nagy területeken rögös volt, még erre sem fordítottak gondot. A szakemberek fele­lősége tehát mindenképpen ki emelkedő abban, hogy az idei és a következő évek mit hoz­nak a szövetkezet életében. Még akkor is, ha jelenleg sok a szántatlan föld, sok a bel víz és egyelőre nincs új MTZ traktor. Ezek csak átmeneti nehézségek. A tagság bízik az új vezetésben, dolgozni akar. az elnök pedig igen nagy am­bícióval, kedvvel látott hozzá merőben új és temérdek fel­adatot adó munkájához. Ko­rábban tanácselnök volt. A szakemberek férjenek össze egymásai, a tagokkal, az el­nökkel és dolgozzanak szak­szerűen. Természetesen ezt nem az újságíró mondja, csak megem­líti. Ezt a követelmények mondják. GEMENCI JÓZSEF A termelés élenjárói Kovács József szerszámlakatos. Ez a szakma a legbonyolul­tabb szerszámok elkészítésével kapcsolatos, s aki mestere, jó értője akar lenni, annak renge teget kell tanulni, és hatalmas tapasztalat gyűjtése után mond hatja máf magáról, hogy szer­számlakatos vagyok. Kovács Józsi bácsi a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kétszeres kiváló dolgozó jelvényes szerszámlakatosa. Az ő szocialista verseny vállalása egyben arról is tanúskodik, mit tart legfőbb kötelességének: az új munkásnemzedéket jó szerszám- készítővé, szerszámlakatossá nevelni, ök a termelés kulcsemberei. Tudásuk, hozzáértésük egyben arra is mérték, hogy az általuk javított, karbantartott gépeken dolgozó társaik hogyan tudják vállalásaikat teljesíteni. A gépjavítónál a szerszámlakatosok és a gépmunkások szoros együttműködésben dolgoznak, így tudják vállalásaikat határidőre teljesíteni. Shell-kúl Pécsett Három hét alatt készült el a Shell-üzemanyagtöltő állo­más Pécsett, a város északi bejáratánál. Az új üzemanyag­töltő állomáson a Shell-olaja- k&t, és Áfor~be>nzint lehet vá­sárolni. Egy kútoszlopból Shell-benzint is adnak. Az üzemanyagtöltő helyen hasznos autóscikkeket árusító bazár­büfé js nyílt, ugyanakkor egy- állásos mosóhely is van az új üzemanyagtöltő állomáson. Közgazdászképzés kezdődik Pécsett Százhúszan jelen tkezhetnek A gazdaságirányítás reform­ja következtében a termelés mind szélesebb területén je­lentkezik az igény jól képzett közgazdászok alkalmazására. Már most kevesebb ilyen szak­emberünk van, mint ameny- nyire szükségünk lenne. Csak egy adatot: 1948 óta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem végzett közgazdá­szainak több mint 60 százalé­ka Budapesten dolgozik. A szakemberhiány tehát elsősor­ban a vidéket érinti igen ér­zékenyen. Illetékesek, megvizsgálva a jelenlegi és várható igénye­ket, olyan döntést hoztak, hogy az optimális lehetőségek ha­tárain belül fejlesztik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet és 1970 szeptemberében el­kezdi működését az egye­tem Pécsre kihelyezett év­folyama is. A pályázóknak Budapestre keil küldeniök jelentkezési lap­jaikat, megjelölve ezen, hogy tanulmányaikat felvétel ese­tén Pécsett kívánják folytatni. A felvételi vizsgákra az idén még Budapesten kerül majd sor. Felvetődik a kérdés, miért éppen Pécsre esett a válasz­tás? A válasz kézenfekvő: Pécs tudja biztosítani a közgazdász- képzés új bázisa létrehozásá­nak legkedvezőbb feltételeit: Pécs ősrégi egyetemi város, a Dunántúlnak legjelentősebb oktatási központja, ipari és kereskedelmi góc. Életének su­gárzása, vonzása kihat a Du­nántúl egészére, de különösen hat annak déli részére... Ebben az évben százhúszan pályázhatnak a Marx Károly közgazdaságtudományi Egye­tem pécsi tagozatára, ahol az első évfolyam hallgatói egy­séges és általános képzést kap­nak. Mindazok, akik sikeresen zárják az első évet, a máso­dik évfolyam hallgatóiként ta­nulmányaikat már a válasz­tott szakon folytathatják. Az egyik szakon a nép­gazdasági tervezés és élel­mezés elméleti és gyakor­lati tudnivalóit sajátithat- ják el, míg a másik — szükségképpen divatossá váló szákon a piacszervezési — mar­keting — feladatok ellá­tására készülhetnek föl a közgazdászjelöltek. Pécs felsőoktatási intézmé­nyei közül a legifjabbnak, jó­val a benépesítés, kapunyitás, ünnepi évkezdés előtt az az oktatási célkitűzése, hogy a népgazdaság szerkezeti válasz­tásainak megfelelően a válla­lati önálló gazdálkodáshoz és az aktív piac létrejöttéhez, to- vábbszervezéséhez adjon jól fölkészült fiatal szakembere­ket. Egyébként, a harmadik év­folyamon minden hallgató újabb választás elé kerül, mi­vel ekkor képességeitől és ér­deklődésétől függően kell vá­lasztania a különböző szak­ágazatok — így, az ipar, ke­reskedelem, mezőgazdaság stb. — között, aszerint, hol kíván majd diplomája birtokában tervező, vagy piacszervező köz­gazdászként tevékenykedni. Nagyon reméljük, hogy Pécs legújabb felsőoktatási létesít­ménye beváltja a hozzáfűzött reményeket és — mert ennyi­re lehetünk lokálpatrióták — hallgató elsősorban a szűkebb haza, a Dunántúl tájairól ver­buválódnak és olyan közgaz- dászjelöltek kezdik itt tanul­mányaikat, akik egyetemi éveik elteltével itthon maradnak, ezen a tájon.

Next

/
Thumbnails
Contents