Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Divat Szabad idő A kerékpár állja a sarat 1. Rózsaszín bakfis kötött ruha, fekete hímzésdíszítéssel. 2. Bakfis szövet kötényruha, zsabós Krisztina-blúzzaU 3. Divatos fehér „Rapalló”, bélelt női ballonkabát. A jó öreg kerékpár ősét 1817-ben szerkesztették. Fából készült és futógépnek nevez­ték. 1855-ben g németországi Schweinfurt városkában P. H. Fischer találta fel hozzá a láb­bal hajtható pedált és akkor kezdődött el a kerékpár dia-j dalútja. Mindmáig a falusi, á kisvárosi közlekedésnek nél­külözhetetlen eszköze. Egy­némely európai nagyvárost, — Koppenhágát, Amszterdamot, Münchent — joggal nevezték kerékpáros világvárosnak. A második világháború után mind többen szálltak át négy-, vagy kétkerekű motoros jár­művekre, de azért a kerékpár állja a sarat, a krómozott ló­Pedagógia A tanulás fiziológiája A tanítási órákon a pedagó­gusok elmagyarázzák a leckét, megbeszélik a gyerekekkel, igyekeznek beépíteni az újat, a már meglévő ismeretar-ag- ba. Ha szükséges, a jobb meg­értés érdekében kísérletekkel bizonyítják a megtanulandó tételt, filmet mutatnak be, majd jön az otthoni munka. Meg kell tanulnia a diákok­nak a tankönyv egy-egy feje­zetét, azután újra és újra ki­kérdezik önmaguktól, hogy bebizonyosodjanak biztos lett-e a tudásuk. Egyszerűnek látszik így ez a folyamat, de alaposabban megszemlélve na­gyon is bonyolult. Milyen me­chanizmus működik a tanár magyarázatától a" diák biztos tudásáig? Milyen változás kö­vetkezik be a diák szerveze­tében a tudás megszerzéséig? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ kapni egy sereg tudo­mányág, főleg a lélektan, az élettan és a biokémia, — egy­mással szorosan együttmű­ködve. A változás az AGYBAN JÁTSZÓDIK TE Előre kell bocsátanunk, hogy mindent még nem ismerünk a tanulás élettanával kapcso­latban. Régóta biztosan tud­juk azt, hogy a változás az agyban játszódik le, annak is parányi, csillag alakú részecs­kéiben, amelyet idegsejtnek neveznek. Nyilvánvaló tehát, hogy a kérdés végső megvála­szolása az idegsejt működésé­nek a tökéletes ismeretétől függ. ott anyagi hordozói jönnek létre? Érzékszerveink azok a „vevőkészülékek”, amelyek a külvilágból jövő ingereket fel­fogják, és az agyidegeken ke­resztül jutnak el az ingerüle­tek az agy meghatározott te­rületeire. Tanulás közben a látásnak, vagy a hallásnak van ebben elsősorba” jelentő­sége, sőt az a legjobb, ha egyszerre mindkét érzékszer­vünk „veszi” a megtanulandó információkat. Ezen alapszik napjaink egyre terjedő diva­tos oktatási formája az audio­vizuális, tehát a hallás és lá­tás segítségével történő taní­tás. A tananyagot lemezre, magnószalagra veszik, de ezenkívül képi formában film­re vagy diaképre is rögzítik. A tanuló így nemcsak hallja, hanem látja is a megtanulan­dó anyagot. Kísérletekkel iga­zolták, hogy ha minél több ér­zékszervi „csatornán” jut el az ismeret az agy sejtekhez, an­nál könnyebb azt nemcsak megérteni, de rögzíteni is. SOK GYAKORLATI VÁLTOZÁS VARHATÓ A tanulás biokémiájának, fiziológiájának a kutatása kez­deti stádiumban van, megbíz­ható, mindent megmagyarázó elmélet még nincs. Sok jel mutat viszont arra, hogy a kö­vetkező évtizedben döntő for­dulat várható ezen a terüle­ten: a molekuláris biológia eddigi kutatásai megteremtet­ték azokat az eszközöket, ame­lyek megoldják a problémát — belátható időn belül. Ha azonban megoldódik a rejtély, sok gyakorlati változást hoz­hat a tanítás módszerében. S ez korunk sok-sok információt nyújtó, túlterheléssel küzdő iskoláiban nagy segítséget fog jelenteni — tanárnak, diák­nak egyaránt H. J. Hétfő: Gulyásleves csipetké­vel, sonkás kocka, savanyúság. erőkkel szemben is. Sőt a csőé magtartóban könnyen elhelyez­hető, összecsukható kerékpár feltalálása óta az autótulajdo­nosok számítanak a legjobb kerékpárosoknak. De a hagyo­mányos kerékpárt is mind többen fedezik fel újra -— egészségügyi okokból. Á mo­dern ember keveset mozog. Az orvosi megállapítás szerint ezt a láb- és szívizomozat sínyli meg és csökken az ízületek ru­galmassága. Ellenszere: kerék­pározás a friss levegőn. Alkati gyengeségnél, elhízásnál (az erőteljesen pedálozó kerékpá­ros kilométerenként 29 gr. zsírt veszít), étvágytalanság­nál és álmatlanságnál, vér­keringési zavaroknál szívesen rendelik az orvosok a kerék­pározást — tablettáit helyett. Életre való ötletet valósított meg az NSZK-ban a vasút- Például a müncheni vasút- igazgatóság területén 39 felső­baj orországi vasúti állomáson kerékpárt lehet bérelni órák- ra, vagy egész napra. A „ke­rékpár a vasúti állomáson’5 akciónak tömegsikere van. EnJ nek az is oka, hogyha az utas­nak már nincs kedve tovább kerékpározni, mert — mond­juk — elfárad, nem kell visz- szakerekeznie a kiindulási pontra, hanem a kerékpárt bármelyik, tetszés szerinti vasúti állomáson leadhatja. Kerékpározás a friss leve­gőn: jó és egészséges időtöltés. Érdemes volna az újra éledő kerékpározási kedvet nálunk is támogatni, E. R. Kedd: Karalábéleves, párolt marhászelet, méggymártás, sós burgonya. Szerda: Gombócleves, zöidj borsófőzelék, sertéssült. Csütörtök: Zöldségleves, ra­kott kék Péntek: Tarhonyaleves, pirí­tott máj, sós burgonya, sava­nyúság. Szombat: Zöldborsóleves, kel­káposztafőzelék, vagdalt hús. Vasárnap: Ebéd: Becsinált- leves, sült karaj, pirított bur­gonya, savanyúság, arany- galuska. Vacsora.; Hideg sült, tea. Valamennyi életmegnyilvá­nulásunk alapja sejtjeink anyagforgalma, anyagcseréje. Szervezetünk bármilyen meg­változása a sejtek anyagának, any agcsere-f oly amata' na k a megváltozására vezethető vissza. A kérdés az. hogy va­jon találunk-e valamiféle el­változásokat az idegsejtekben akkor amikor az ismereteket elraktározzuk az agyunkban, — tehát tanulás közben, AZ RNS-EK MEGVÁLTOZÁSA Nemrégiben állapította meg egy svéd professzor, hogy azoknak az állatoknak az agysejtjeiben, amelyek vala­milyen „oktatáson”, idomítá- son estek át, több a ribonuk­leinsavnak (RNS) nevezett óriásmolekula, mint azokéba*- amelyek nem vettek rés- idomításban. Azt is siker1'1* kimutatni, hogy a „tanult” p lat ribonukleinsav állománv m^s volt, mint a „tanulatlané ké”. A kísérletekből tehá megszületett a feltételezés: a tanulás az idegsejtek RNS- molekulaállományának a meg­változására vezethető vissza, s az emlékképek ezeknek az RNS-eknek a megváltozásá­ban tárolódnak. Hogyan jutnak el azok az -’formációk az agysejtekbe, melyeknek végeredményben Kézimunka Dráva menti szélminta Népújság Dráva menti délszláv szélminták. Külön-külön és párosítva is nagyon szép térítők, alátétek, uzsonnakészletek, úgynevezett szettek hímzésére alkalmasak, keresztszemes öltésekkel. Felhasz­nálhatjuk azonban a finom kis szélmintákat blúz, ruha, kötény hímzésére is, amely most na­gyon divatos. Ha olyan térítőt akarunk készíte­ni, amelyen a mintát sarkosítani kívánjuk, tü­kör segítségével bármelyiket könnyen beállíthat­juk és lemintázhatjuk. (Kocsisné, Szirmai Fóris Mária gyűjtéséből) ISML március fä, Bemutató Sz

Next

/
Thumbnails
Contents