Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

P A MAGYAR SZOCIALISTA MUKKÄSPART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS ft MEGYEI TANÁCS LAPjjTl X.Y. évfolyam. 62. szám. ARA: 90 FHItK Szombat. 1970. március 11. A negyedszázados évforduló jegyében Sajtótájékoztató az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításról Dr. Gergely István, a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese tájékoz­tatta a bel- és külföldi sajtó képviselőit a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár elő­készületeiről, az ezzel kapcso­latos tervekről. Természetesen nem a 67-es szám jelent ju­bileumot, hanem az, hogy a kiállításra hazánk felszabadu­lásának negyedszázados év­Pénteken a Belkereske­delmi Minisztériumban Szur- di István miniszter sajtótá­jékoztatót tartott a kereske­delem időszerű kérdéseiről, az áruellátás, a kiskereske­delmi forgalom alakulásá­ról. Az 1970. évi felkészülésről szólva elmondotta, hogy a minisztérium bátrabb rende­lésekre, készletezésre ösztö­nözte vállalatait, amelyek az első hónapban jól reagáltak a központi intézkedésekre. A tárca a belső piac stabilizá­lásának érdekében kérte az export növekedési ütemének némi csökkentését, s ez meg is történik­Erősödtek a kereskedelmi és a termelővállalatok kap­csolatai, az előzetes adatok szerint a belkereskedelem I. negyedévi beszerzése mintegy 28 százalékkal na­gyobb, mint a múlt év azo­nos időszakában volt- A ru­házati szakmában már most érezhetően javult a kínálat, a tavalyinál 15 százalékkal több árut szereztek be, s mintegy 10 százalékkal nö­velték készleteiket a válla­latok­Összességében megállapít­ható, hogy a készlethelyzet javult, a megrendelések ked­vezőbben alakulnak, de az árualap még nincsen a keres­kedelem birtokában. Az idei jó áruellátáshoz az. ipar se­gítsége szükséges­A belkereskedelembe idén 20 milliárd forint értékű im­portáru kerül, mintegy 4,5 miliiárddal több a tavalyinál. Ez persze nem elegendő az ellátás alapvető javításához. Az import 40 százaléka ugyanis a választék kiegé­szítését szolgálja. 25 százalé­kából itthon egyáltalán nem termelt cikkeket — például déligyümölcsöt, kávét, stb, — vásárolnak, s a további 25 százalékot a hiánycikkek pótlására használják fel (építőanyag, stb.) Az, állam­közi szerződések -alapján a szocialista országokból a ta­valyinál 20 százalékkal több fogyasztási cikket hoznak be. fordulójának esztendejében ke­rül sor, amely tény ennek kü­lönös jelentőséget kölcsönöz. Nem volt még ilyen mé­retű és rangú mezőgazda­sági kiállítás Magyarorszá­gon, mint amilyennek az idei ígérkezik. A kiállítási főbizottság irá­nyítása alatt húsz szakbizott­ság, ezeken belül több mint Az eddigi jelzések szerint a kiskereskedelem első két hónapi forgalma 11 százalék­kal, ezen belül a ruházati és az élelmiszer-kereskedelem forgalma 8 százalékkal növe­kedett és 18 százalékkal több vegyesiparcikk fogyott a ta­valyinál. A február végi készlet 1,9 milliárd forinttal volt nagyobb, mint a múlt évben, s kedvező, hagy a nö­vekedés alapvetően a kiske­reskedelemben jelentkezett. A fogyasztói árszínvonal ja­nuárban 0,7 százalékkal volt magasabb, mint 1969. janu­árban. Úgy látszik, hogy — eltekintve a szabadáras cik­kektől — az árak stabilizá­lódnak, s ezzel a kereske­delmi vállalatoknak sikerül teljesíteniük a kereskedelem­politika egyik fontos célkitű­zését. (MTI). ötszáz neves szakember fára­dozik a sikeren. Harminchá­rom és fél hektárnyi terüle­ten 4 ezer négyzetméter alap- területi pavilonokban ismer­kedhetnek meg majd a látoga­tók a magyar mezőgazdaság eredményeivel, a negyedszáza­dos fejlődéssel. Ez utóbbinak dokumentálására elsősorban a főpavilont szánják. A hazai kiállítók mellett nyolc szocia­lista ország részvételére szá­mítanak, amelyek közül a Szovjetunió 2900 négyzetméter területen mutatja mezőgazda­ságának és mezőgazdasági gépiparának termékeit. 80—100 nyugati, tőkés országból ér­kező kiállító is várható. A „korszerű falu” bemuta­tása új színfolt lesz a ki­állításon. Felépítik a mai követelményeknek megfele­lő falusi ház prototípusát, a hozzá csatlakozó, már nem a régi gazdálkodás, hanem a mai háztáji gaz­dálkodás igényeit kielégítő udvarral és melléképüle­tekkel. A növénytermesztés fő té­mája a takarmánytermesztés lesz, valamint a fontos rét- és legelőgazdálkodás fejlesztését elősegítő módszerek bemutatá­sa. Az állattenyésztési be­mutatók nemcsak a különböző állatfajták kiváló egyedeinek szemléltetését szolgálják majd, hanem a nagyüzemeknek aján­lott legjobb technológiák mel­lett többféle változatban is­mertetik a ház körüli állattar­tás korszerűsítésére alkalmas eszközöket és megoldásokat. A mezőgazdaság és élelmi­szeripar összefüggései termé­szetszerűek, fontosságuk azon­ban rendkívüli. Tizennégy or­szágos vállalat mellett az ÁGKER KFT, a TÁSZI és a sütőipar jelentkezik a kiállí­táson. Ennek során külön fi­gyelmet szentelnek a tárolás és feldolgozás eredményeinek bemutatá­sára, valamint a gyárt­mány- és csomagolásfej­lesztés során forgalomba kerülő új termékeknek. Az önálló kiállítók közül', az utolsó felmérési időpontig, leg­nagyobb pavilonterületet az OKÍSZ, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium és a Bábolnai Állami Gazdaság igényelt. A jelentkezési határidő április 15, amely időpontig a kiállítók száma előreláthatóan még gya­rapodni fog. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége ülést tartott tegnap délelőtt, melyen jelen volt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkára. Első napirendként dr. Mé­száros Gyula, a Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója, a Hazafias Népfront és a mú­Losonczi Pál Somogybán Losoriczi Pál, az Elnöki Ta­nács el-nöke kétnapos látoga­tást tett Somogy megyében. A magjasrangú vendéget csü­törtökön reggel Siófokon Né­meth Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára, Gada- necz'György a Siófoki Járási Pártbizottság első titkára, Vi- rovecz József, a járási tanács vb-elnöke és Juhász István, a várasd pártbizottság első tit­kára fogadták. A járási és he­lyi vezetőkkel folytatott rövid eszmecsere után Losonczi Pál a megyeszékhelyre utazott. Kaposvárott a megyei párt­bizottságon a megyei vezetők köszöntötték a vendéget. Lo- sonezá Pál délután a Kapos­vári Állami Gazdaság tátom- pusztai állattenyésztő telepére látogatott/ Pénteken reggel LosonczS Pál Marcaliba látogatott. A járási pártbizottságon tájé­koztató hangzott el a járás és az egyre városiasodé Marcali gazdasági, politikai és kultu­rális helyzetéről, majd megte­kintették a Budapesti Mecha­nikai Művék marcali gyáregy­ségét Losoncz; Páj ezután a me­gyei vezetők társaságában lá­togatásának utolsó állomására, Vesére utazott, ahol az Űj Elet Termelőszövetkezet veze­tői, a falu párt- és tanácsveze­tői fogadták és tájékoztatták a vendéget a gazdaság fejlődé­séről, gondjairól, terveiről. (MTI) zeum munkakapcsolatáról tájékoztatta az elnökséget- Többek __ között elmondta, hogy az eddigi jó kapcsola­tot még tovább kívánják szi­lárdítani- A múzeumnak nagy segítséget nyújt a Ha­zafias Népfront abban, hogy a lakosság szélesebb körben megismerje megyénk törté­netét, nevezetességeit, amely- lyel párhuzamosan fokozódik Tolna megye szeretete is­Tolnai Ferenc arról szólt, hogy a múzeum és a nép­front kapcsolatának tovább­fejlesztése jelentős, s a kö­vetkező feladatokat is ennek tükrében kell meghatározni, így az emberek nevelésén kívül helytörténeti 1 múzeu­mok kialakítását kell szor­galmazni- Javasolta, hogy az idegenforgalommal lépjenek szoros kapcsolatba, hogy a megye lakóin kívül az or­szág, sőt a külföldi látoga­tók is ismerjék meg múzeu­mainkon keresztül megyén­ket. Az ülésen javaslatként el­hangzott. hogy megyénk ma­gángyűjteményeit fel kell rrémi éss szómon tartani. Ez­zel kapcsolatban komoly problémák merültek fel az elmúlt időben. A' pótolhatat­lan értékes kincseket a ma­gángyűjtők nem jelentik be az illetékeseknek, sőt felku­tatásuk is nehéz, mert leta­gadják értékeiket. Pedig be­mutatásukkal. nyilvántartás­ba vételükkel sokat segíthet­nének Tolna megye történel­mének kutatásában. Második napirendként F^zenyi Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára a honismereti munkabizottság tevékenységéről számolt be. i r f 1 'f * '( I'1* } f/J f,'f '/.fV f r ? ' ’ r f Szokatlanul korán helyezték üzembe a ga­bonakombájnokat az idén a szekszárdi Jóre- ménység Tsz józsefpusztai majorjában. Ezút­tal azonban nem búzát takarítanak be velük, hisz az aratás még messze van. hanem kuko­ricát morzsolnak már három hét óta. A szö­vetkezet —- a bőséges termés következtében ■— kénytelen volt a kukorica egy részét a sza­badban tárolni. Ezt most megmorzsolják, a dccsi termelőszövetkezet szárítóüzemében megszárítják és eladják a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. A két kombájnnal reggel héttől délután öl óráig dolgoznak, naponta három-négy vagon csöves kukoricát morzsolnak, meg. Szurdi István a belkereskedelem időszerű kérdéseiről A múzeum és a népfront kapcsolata A honismereti munkabizottság tevékenysége Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége I

Next

/
Thumbnails
Contents