Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

'«9tdlT»S?iska$te'8 * 'Ifi­TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETAPJA* EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES ft MEGYEI TANÁCS LAPJA j XX. évfolyam, 61. szám ÁRA: 80 FILLER Péntek, 1978. máreius 13. fi Minisztertanács határozata a háztáji állattartás fejlesztésének elősegítéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a KGST végrehajtó bizott­ságának február 24-től 27-ig Moszkvában tartott, 45. ülés­szakáról szóló tájékoztatót. A kormány a jelentést tudomá­sul vette.-A kormány elfogadta a kül­ügyminiszter jelentését a,feb­ruár 24 és 28 között Belgium- „ban tett hivatalos látogatásá­Péter János,' a Magyar Nép- • köztársaság külügyminisztere Stefan Jedrychowskinak, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívásá­ra 1970. március 9—12 között a Lengyel Népköztársaságban hivatalos baráti látogatáson tartózkodott. Péter János külügyminisz­tert fogadta Marian Spychalski marsall, az államtanács el­nöke és Józef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke. . A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterei vélemény- cserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdései­ről és a legfontosabb nemzet­közi kérdésekről. Áttekintve a magyar—len­gyel kapcsolatokat, a két mi­niszter megelégedéssel állapí­totta meg, hogy eredményesen fejlődik az együttműködés a két ország között politikai, gazdasági és kulturális téren. A tárgyalások során megvi­tatták a kölcsönös kapcsola­tok további sokoldalú szélesí­tésének lehetőségeit, az 1968. május 16-án megkötött barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés szellemében. Megállapították, hogy a ta­lálkozások és véleménycserék a két ország vezetői, a Ma­gyar Népköztársaság parla­mentjének és a Lengyel Nép- köztársaság szejm-jének tag­jai, valamint a tárcák, a köz­ponti hivatalok, a tömegszer­vezetek és kulturális szervek képviselői között elősegítik a magyar—lengyel kapcsolatok sokoldalú fejődését. A felek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú gazdasági kap­csolatok gazdagodtak az integrációs kapcsolatok magasabb formáinak be­vezetésével. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szük­séges a népgazdasági tervek koordinációjának további töké­letesítése, ami a szélesebb ter­melési specializációra és koo­perációra támaszkodva lehető­vé teszi az árucsere bővítését. Mindkét fél kifejezte akaratát, hogy tovább erősíti és tökéle­tesíti az együttműködést a ról. A beszámoló szerint a belga külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalások őszinte, nyílt szellemben folytak és hozzá­járultak a két ország együtt­működésének az európai biz­tonság megteremtése érdeké­ben történő előmozdításához. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács módosította a kisajá­tításra vonatkozó, 1965-ben ki­adott rendeletét, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Értékelve a kulturális, tu­dományos élet és a tájékozta­tás területén meglévő pozitív kapcsolatokat, a külügyminisz­terek megtárgyalták azokat a javaslatokat' és ajánlásokat, amelyek a tárcák és a tudo­mányos intézmények közvet­len együttműködésének széle­sítését és gazdagítását szolgál­ják. A két külügyminiszter hang­súlyozta annak jelentőségét, hogy erősítsék a szocialista kö­zösség egységét a marxizmus— leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján. A miniszterek megvitatták a nemzetközi helyzet alapvető problémáit. Nagy figyelmet fordítottak az európai bizton­ság megszilárdítására, s az európai biztonságot és együtt­működést szolgáló konferencia előkészítésének kérdésére. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy a háború után kialakult európai területi­politikai realitások, ezen belül Lengyelország Odera—Neisse határának elismerése a Német Szövetségi Köztársaság részé­ről egyengetné az utat a szo­cialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak normalizálásához, s ezzel hozzájárulna az euró­pai helyzet tartós stabilizáló­dásához. A miniszterek aggodalmu­kat fejezték ki amiatt, hogy folytatódik az USA vietnami agressziója, erősödik a laoszi fegyveres intervenció, Izrael agresszív tevékenységének kö­vetkeztében növekszik a fe­szültség a Közel-Keleten. A külügyminiszterek ki­fejezték meggyőződésüket, hogy az őszinteség, a kölcsönös bi­zalom és a nézetek teljes össz­hangja légkörében lefolytatott tárgyalások hozzájárulnak Len­gyelország és Magyarország testvéri népei között az inter­nacionalista baráti kapcsolatok elmélyítéséhez, s a szocialista országok közösségének meg­erősödéséhez. Péter János külügyminiszter hivatalos magyarországi láto­gatásra hívta meg Stefan Jed- rychowski külügyminisztert, célból, hogy előmozdítsa a la­kás- és üdülőtelepítéssel kap­csolatos telekellátási rendszer­ről szóló kormányhatározat egyes rendelkezéseinek zavar­talan végrehajtását. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megvitatta és jóváhagyólag tu­domásul vette az alumínium- ipar 1971—1985. évekre szóló központi fejlesztési program­ját. aki a meghívást megelégedés­sel' elfogadta. Péter János hazautazott Hivatalos' lengyelországi lá­togatásának befejeztével Péter János külügyminiszter és kí­sérete csütörtökön a kora dél­utáni órákban hazautazott Varsóból. A lengyel főváros nemzet­közi repülőterén a magyar vendégek búcsúztatására meg­jelent Stefan Jedrycbowski külügyminiszter, Zygfryd Wol- niak külügyminiszter-helyet­tes és a külügyminisztérium számos vezető munkatársa. Ott volt Némety Béla hazánk var­sói nagykövete és nagykövet­ségünk munkatársai. Péter János külügyminiszter lengyelországi hivatalos láto­gatásáról csütörtökön délután visszaérkezett Budapestre. Lenin születésének századik évfordulójáról egyebek között a páncélautó-akció révén em­lékezik meg a magyar ifjú­ság. A KISZ és az MHSZ együttműködése az egész or­szágban megmozgatja az út­törőket, a fiatalokat. A Csepel Autógyár és a Bu­dapesti Jármű Ktsz KISZ-fia- taljai társadalmi munkában elkészítették annak a páncél­autónak pontos mását, amely­ről Lenin annak idején beszé­det mondott Az alváz, a fu­tómű, a motor Csepelen ké­szült, a karosszériát a ktsz fiataljai készítették el. A páncélautó ünnepélyes felavatása, útnak indítása már­cius 22-én lesz Csepelen, a Tanácsház téren. Nem vélet­lenül esett a választás erre a napra: 51 évvel ezelőtt, március 22-én történt az emlékeze­tes láviratváltás Kun Bé­A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és az ér­dekelt miniszterek előterjeszté­sére a kormány foglalkozott a háztáji állattartás fejlesztését szolgáló egyes munkaügyi és társadalombiztosítási kérdé­sekkel. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok háztáji állattartásának elsősegítése ér­dekében úgy döntött, hogy közösben végzett munkának Számít a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknak az a tevékenysége, amelyet a ter­melőszövetkezettel kötött meg­állapodás alapján háztáji gaz­daságukban szarvasmarha, vagy sertés tartására fordíta­nak. Ezt a munkatevékenysé­get a nyugdíj és egyéb társa­dalombiztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, va­lamint a tagoknak a termelő- szövetkezettől járó szociális juttatások és háztáji földjük szempontjából figyelembe kell venni. A beszámítás részletes szabályait a Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetve a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter állapítja meg. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés tavalyi vizsgá­latai során szerzett tapaszta­latokról. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az országgyűlés március 4—6 kö­zötti ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és ja­vaslatokat. A kormány felkér­te az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és tájékoztassák ar­ról az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A Minisztertanács ezután, egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) la és Lenin között, a cse­peli szikratávírón keresz- tüL Az ünnepélyes átadás után a páncélautó elindul ország­járó útjára, magával víve szá­mos Lenin-dokumentumot: ké­pes kiállítási anyagot, filme­ket, Lenin hangját megörökí­tő hanglemezt. Berendezése annyiban tér el történelmi elődjétől, hogy beleépítettek egy rövidhullámú adó-vevőt is. És az autóból, országjáró útja során felhangzik egy olyan hívójel, amely egyedül­álló az amatőr rádiózás törté­netében. A hívójel a HG—100 —UA. A HG — a nemzetközi egyezménynek megfelelően a magyar amatőrállomások je­le, az UA-a szovjet állomáso­ké, a 100-as szám pedig Le­nin születésének évfordulója. Az állomás QSL-lapja a tör­ténelmi dátummal felülbé­Dr. Bíró József az NSZK-ba látogat Dr. Biró József külkereske­delmi miniszter dr. Kari Schil- lernek. a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági mi­niszterének meghívására a jö­vő héten néhány napos láto­gatásra az NSZK-ba utazik. (MTI). Külkereskedelmi kapcsolat 140 országgal Az utóbbi negyedszázad alatt a népgazdaság legdina­mikusabb ága a külkereske­delem volt. Az 1938-as statisztika Ma­gyarország külkereskedelmi partnereinek sorában 88 or­szágot sorol fel. Jelenleg a magyar külkereskedelmi vál­lalatoknak 140 országgal van export-import kapcsolatuk. A magyar külkereskedelem a felszabadulás után, de főként a legutóbbi évtizedben nagy­mértékben szélesítette kapcso­latait, exportpiacainak rádi­uszát. A szocialista országokkal a magyar külkereskedelem for­galmának kétharmada bonyo­lódik, és ennek felét a ma­gyar-szovjet áruforgalom te­szi ki. Az érvényben lévő 68 államközi, bankközi és egyéb hivatalos szerződés 89 ország­ra terjed ki. Hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés 30 or­szággal teremt alapot a hosz- szú távú gazdasági együttmű­ködésre. A szocialista orszá­gokkal egyöntetűen az 1966— 1970 évekre szóló hosszú lejá­ratú megállapodások vannak érvényben és. most folyik az újabb ötéves megállapodások előkészítése. Magyarország mind erőtel­jesebben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztás­ba. 1938-hoz viszonyítva a magyar külkereskedelmi for­galom több mint tizenhárom- szorosára emelkedett. Az ex­port útján realizálódik a nemzeti jövedelemnek több mint egyharmada. A nemzeti jövedelem és az export ará­nyát tekintve Európában csu­pán a Benelux-államok elő­zik meg Magyarországot A két világháború közötti időszakban az ország egy la­kosára jutó külkereskedelmi forgalom körülbelül 42 dol­lár volt évente. Annyi, mint a századforduló idején. Ez az összeg . 1958-ban 123,7, 1967- ben 317,3 dollárt tett ki, 1969-ben pedig már megköze­lítette a 400 dollárt. (MTI) lyegzett, az adott helységet be­mutató képeslap lesz. A páncélautó adóállomása április 22-én Lenin szü­lővárosának, Uljanovszk- nak amatőréivel létesít összeköttetést. Az országjáró út során az ál­lomással kollektív állomások legjobb amatőréi, illetve a legjobb egyéni amatőrök for­galmaznak, és emléklapot kapnak mindazok, akik leg­alább három körzet amatőréi­vel teremtenek összeköttetést. A páncélautó fogadására máris megkezdődtek az előké­születek úttörőcsapatoknál, KISZ- és MHSZ-szervezetek- nél. . . Tolna megyébe Budapest és Fejér megye után érkezik a páncélautó május 16-án, és egy hétig tartózkodik a me­gyében. Országjáró útját az év végén fejezi be. KÖZLEMÉNY Péter János külügyminiszternek a Lengyel Népköztársaságban tett látogatásáról Májusban érkezik Tolna megyébe a Lenin-páncélautó

Next

/
Thumbnails
Contents