Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

Az Országos Béketanács ülése

TOLNA MeqTEI - \ lS , ' É! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPjjTl

ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1970. február 12.

Országgyűlési bizottságok vizsgálják a belföldi áruellátást, a mezőgazdasági munkaerőhelyzetet, a negyedik ötéves

terv főbb irányelveit

Bizottsági elnökök nyilatkozatai

XX. évfolyam, 3G. szám

Az elmúlt esztendőben tovább gazdagodott az ország- gyűlés állandó bizottságainak tevékenysége: a parlament e szőkébb testületéi több mint egy tucat, a Ház asztalára kerülő jelentős törvénytervezetet, határozati javaslatot elemeztek behatóan. A bizottságokban helyet foglaló 186 képviselő — s a napirendre tűzött témák csaknem 200 meghívott, neves szakértője — véleményt nyilvánított az országgyűlést foglalkoztató minden kérdésben, s felvetéseik, észrevételeik az esetek tekintélyes részében hasznos útmutatást adtak, különböző minisztériumok, főhatóságok számára. Idei terveik — erről nyilatkoztak a bizottságok elnökéi az MTI munkatársának — ugyancsak sokrétűek: jogalkotó munkájuk mellett megvizsgálnak egy sor, közérdekű, százezreket érdeklő, érintő problémát.

DR. VARGA JENŐ,

A KERESKEDELMI

BIZOTTSÁG ELNÖKE:

Bizottságunk — sok egyéb téma mellett — folyamatosan elemzi, hogy a közgazdasági szabályzók hogyan . hatnak a kereskedelmi tevékenység alakulására. A belkereskedelmet illetően ezt a munkát már elvégeztük, a szabályozóknak a külkereskedelemre gyakorolt hatásait az idén vizsgáljuk meg. A legszélesebb körű áttekintésre törekszünk, foglalkozunk a népgazdaság fizetési mérlegével, a termelőszektorok külkereskedelmi érdekeltségével, illetve a belföldi áruellátásai. Ez utóbbi egyébként külön témája lesz a vizsgálódásainknak, mert a hazai ellátást közismerten sok kritika éri. Ezért választ keresünk arra, hogy miként lehetne a kereskedelmi készletgazdálkodást ésszerűsíteni, hogyan bővül az áruválaszték, kielégítő-e az ellátás a keresett olcsóbb cikkekből. Górcső alá vesszük azt is, hogy szolid árpolitikát folytatnak-e a kereskedelmi vállalatok, ezenkívül a bizottság áttekinti majd az elmúlt öt esztendő bel- és külkereskedelmi tevékenységét, s véleményt nyilvánít a következő évek kereskedelempolitikai céljainak meghatározásakor,

BENCSIK ISTVÁN,

A MEZŐGAZDASÁGI

BIZOTTSÁG ELNÖKE:

— A mezőgazdasági üzemek munkaerőhelyzetének alakulásáról már több ízben tanácskoztunk, az idén ez a fontos téma önálló egészként került be bizottságunk munkatervébe. Vizsgálódásaink tárgya szorosan összefügg a mező- gazdasági szakmunkásképzés fejlesztésével, ezért ennek is különös figyelmet szentelünk.

Felvetéseinkben egyébként a

falusi munkaerő-foglalkoztatás új módszerét szorgalmazzuk: javasoljuk az úgynevezett „háztáji” bedolgozás elterjesztését. Ez új alapokra helyezné a közös, illetve a háztáji kapcsolatát, mert a háztájiban termelt áru közös értékesítése után is munkanapot írnánk jóvá a tsz-tagoknak.

DR. PESTA LÁSZLÓ,

A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG ELNÖKE:

— Elég sokszor elmarasztalják manapság a kórházakat, egészségügyi intézményeket, mondván, hogy felhasználatlanul hevertetnek sok millió forintba kerülő egészégügyi berendezéseket, műszereket. Bizottságunk úgy tervezi, hogy a KNEB-bel együtt megvizsgálja a műszerbeszerzések gazdaságosságát. Megvizsgáljuk továbbá, miért húzódnak el az egészégügyi beruházások, hogyan lehetne viszonylag rövid idő alatt tető alá hozni egy- egy kórházat, rendelőintézetet.

DR. GONDA GYÖRGY,

A JOGI, IGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG ELNÖKE:

— Idei tevékenvkedésiink egy része közös a szociális és egészségügyi bizottsággal: együttes munkabizottságot alakítunk, s megvizsgáljuk a régi kórházak rekonstrukciós ügyét. Bizottságunk egyik legfőbb feladata egyébként a törvényelőkészítő munkába való bekapcsolódás. Idei feladataink között szerepel a tanácsokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, mert az államigazgatás helyi szerveinek munkája részint a gazdasági mechanizmus reformja, részint a külnböző

egyéb intézkedések nyomán nagyon sokat változott

DR. BOGNÁR JÓZSEF,

A TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKE:

— Talán a mi bizottságunk tevékenysége kötődik legszorosabban az országgyűlés munkájához, mert — a jellegből adódóan — nekünk jut a legnagyobb szerep mind a zárszámadásról, mind a következő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat véleményezésében. Ennek megfelelően a költségvetés megvitatására külön gondot fordítunk, hiszen a pénzügyi programtervezet ez évben két Ízben is bizottságunk elé kerül. Az első tárgyaláskor az előkészítés kezdeti stádiumában kialakuló, formálódó költségvetési javaslatot észrevételeinkkel kiegészítjük, a második tárgyalás alkalmával pedig a már részleteiben is kidolgozott költségvetési tervezetet vizsgáljuk, elemezzük.

— Részletesen megismerkedünk majd a negyedik ötéves terv irányelveivel, főbb vonásaival. napirendre tűzzük a szolgáltató tevékenység anyag- ellátási, ellenőrzési és árproblémáit, s bekapcsolódunk egyes népgazdasági ágazatok gazdaságossági vizsgálatába is. (MTI)

Szerdáin a Parlamentben ülést tartott az Országos Béketanács, első alkalommal azóta, hogy az elmúlt év őszén a VII. magyar békekomgresz- szuson megjelölté hazai békemozgalmunk programját.

Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke körvonalazta a nemzetközi politika legfontosabb jelenségeit, majd dr. Réczei Lászió professzor, az Országos Béketanács elnök- helyettese terjesztette elő a beszámolót, amely taglalta a mozgalom újabb eredményeit és az ügyvezető elnökség javaslatát az idei békeakciókr^.

— Homloktéréiben áll a béketanács tevékenységének: az európai biztonság ügye. Arra törekszünk, hogy erősítsük a kontinens országainak haladó szervezeteiben az európai közvéleményben az egyetértést a gondolattal: üljön össze valamennyi európai állam képviselőinek értekezlete, g a vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék.

Foglalkozott a beszámoló a vietnami szolidaritási akciókkal. Az OBT elhatározta, hogy a következő hetekben a szolidaritási számlán összegyűlő önkéntes befizetésekből 300 ezer méter ruhaanyagot és gyógyszerszáUítmányt küld Vietnamba.

Az 1970-es program összeállításakor figyelemmel, voltak a Béke-világtanács elnökségének khartumi ülésén tett ajánlásokra. Mozgalmunk is részt vállal a fasizmus felett aratott győzelem és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, valamint Lenin születése századik évfordulójának méltó megünnepléséből.

Elmondta azt is Réczei László, a vietnami kérdésben a magyar békemozgalom változatlanul arra törekszik, hogy tekintélyével, nemzetközi kapcsolatainak latba vetésével is hozzájáruljon a párizsi tárgyalások sikeréhez.

A magyar békemozgalom tevőlegesen támogatja az arab népek harcát.

Az ülés második részében megvitatták és elfogadták a békemozgalom 1970-es munka- tervét.

• •

Ünnepélyesen felavatták Szír és partizáncsoportja emlékművét

Ünnepi zászlódíszt öltött szerdán a XIII. kerületi Szent István park, ahol Budapest felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából katonai tiszteletadás mellett avatták fel Szír és partizáncsoportjának emlékművét. Hantos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet.

— Szoboravató ünnepségünkön azokra a hősökre emlékezünk akik szembefordultak

a fasiszta terrorral; akik valóságos érdekei felismerésére akarták rávezetni Budapest népét, akik hirdették a független demokratikus Magyar- ország eszméjét és akik életük kockáztatásával, vagy feláldozásával végrehajtott partizánakciókkal fáklyaként világító példát adtak.

— Emlékezünk azokra a partizáncsoportokra, amelyek a kommunista párt hívó szavára és javaslatára, a korábbi propagandisztikus harci módszereket kiegészítették, alátámasztották aktív harci cselekedetekkel. Gyakran fényes nappal végrehajtott akcióik az ellenségnek is és a lakosságnak is jelezték a fegyveres belső ellenállás létét és «•éjét. Mozgósítottak, reményt nyújtottak és követésre ösztönöztek.

— 1941. szeptemberétől több Ilyen partizáncsoport harcolt Budapestért, a kommunista párt irányítása alatt. E csoportok egyikének vezetője volt Weinberger Dezső, akit ,.Szir''-nek ismert a mozgalom.

— Osooorfln a városban élve. a járókelői} között elvegyülve többnyire estefelé hajtotta végre akcióit. Ezek jellemzője német katonai gépkocsik kézigránátozása volt, A Szálasi-puccs után érzett keserűségük megsokszorozta erejüket. Eredményes kézigráná- tos támadást hajtottak végre a XIII. Forgách utcai nyilasszékház, az Andrássy úti nyilasház, a „hűség háza” ellen, az antibolsévista ifjúsági tábor üllői úti helyiségei ellen. A legnagyobb akciójuk talán a Metropol-szálló robbantása volt. Itt lakott a német megszálló rendőrség és az SS-tisztek nagyobb csoportja. A robbantás 19 SS-tiszt halálát okozta.

— Hősök voltak! De nem hiszem, hogy tetteiket a hősiesség keresése indította. Azt hiszem, nem is tekintették önmagukat hősöknek. Ha e kérdésre kellett volna válaszolnak, talán azt mondták volna egyszerűen: azt tettük,

amit meggyőződésünk és lelkiismeretünk parancsolt. Azt tették, amit a magyar munkásosztály, küzdelmes harcokban megedzett pártja kért tőlük. Azt tették, amivel a nemzet becsületét segítették menteni a világ haladó közvéleménye előtt. Valóságos hősök voltak, hősies pózok nélkül.

Partiááninduló hangjai csendültek föl, lehullott a fehér lepel az emlékműről. Ezután elsőnek a Magyar Partizán Szövetség és az egykori harcostársak nevében Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Partizán Szövetség elnöke helyezett koszorút a szobor talapzatára. (MTI).

Budapestre érkezett Moszkva város küldöttsége

A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács meghívására — Budapest felszabadulása

25. évfordulójának ünnepségeire — szerdán a fővárosba érkezett Moszkva város küldöttsége. A delegációt V. V. Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára vezeti; a delegáció tagjai: N. J. Paeícsenko, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának első elnökhelyettese, K. A. Artomova, a moszkvai Lihacsov autógyár munkásnője, A. N. Visztavkin, a műszaki tudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadémia rádiótechnikai és elektronikai intézete pártbizottságának titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, továbbá a Budapesti Párt- bizottság és a Fővárost Tanács vezetői fogadták; jelen vottt F. J. Tyítov, a Szovjetunió budapesti nagykövete.

A megérkezés után V. V. Grisin nyilatkozott az újságíróknak:

— Nemcsak tanúi voltunk a negyedszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordulónak, — mondotta — hanem szinte egész népünk részt is vett a Nagy Honvédő Háborúban; minden diadal, amely közelebb hozta a fasizmus felett aratott végső győzelem napját, határtalan lelkesedéssel, bizakodással töltötte el a szovjet embereket. Tudjuk, hogy a szovjet csapatok oldalán sok magyar hazafi, partizán és katona vett részt a Budapest felszabadításáért folytatott harcokban, s amikor nehéz küzdelmek árán végre megszületett a győzelem, Moszkvában tűzijátékkal, örömmámorban ünnepelték a magyar főváros fel- szabadulásának hírét. Itt kezdődött, s ettől fogva egyre szorosabbá vált barátságunk. Most, amikor ismét ellátogattunk önökhöz, népünknek és Moszkva város lakóinak forró testvéri üdvözletét tolmácsoljuk hazájuknak, a magyar fővárosnál:. (MTI)