Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
I Könyvtárat tölt meg a szak- könyvek özöne, amelyek a vállalatok gazdasági-műszaki irányítását vizsgálják. A vezetés- tudomány korunk , új, azt is mondhatnók: divatos stúdiuma — és nem alaptalanul vájt o77á Korunk gazdaságfejlődése olyan ütemű, a gyökeres változások előzetes prognosztizálása, netán megsejtene olyan jelentőségű, hogy mindez kulcskérdéssé emeli a vezetés módszereit, stílusát, célratörő dinamizmusát. A modem gazdaságvezetés megítélésében e könyvtárnyi vizsgálódás ellenére is sok a félreértés. A közvélemény úgy tartja például, hogy a vállalat igazgatója, főmérnöke ha szabad ilyen lírai meghatározással élni —, rendszerint száraz, cssak tényekben, adatokban, statisztikákban gondolkodó ember, tehat intuicio, ihletettség nélkül dolgozó szakférfiú. Valóban, a foglalkozásokhoz sajátos téyhiedel- mek kötődnek. A költőről például mindenki azt tartja, hogy kizárólag az ihlet varázslatában alkot, noha a nagy költők alkotásmechanizmusáiból ismeretes milyen tudományos, aprólékos tényszerűséggel vegyül az ihlet termékenyítő, intuitív ereje. Lényegében — ha ter- mészetesen más aráiiyoík'baii is, — hasonló keveredésről,-ve- gyületről van szó a gazdasági- műszaki * vezetc% munkájában is. . J}' Erről szólva mindenekelőtt arra a kérdésre kell választ fogalmaznunk; vajon csak élvon tan szakmai, vagy alkoto jellegű tevékenység-e a vezetés? Aligha kétséges, hogv vitatható az iménti kérdomon- dat mereven elválasztó „vagy szócskája, a vezetés ugyanis szakmai ismeretekre, tényekre alapozott alkotófolyamat. Az alkotás pszichológiai mechanizmusában pedig mindig helvet, szerepet kap olyan számokban, tényekben nehezen kifejezhető — motívum, mint a megérzés, az ötlet, sőt szabadjon ezt is hozzátenni: az álmodozás. Mindez elsősorban nyelvtani jelen és jövő időben értendő, nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan irányítási atmoszférában, amikor a hangsúly az előre és felülről meghatározott tervszámok teljesítésére kerül, szűk térre korlátozódik a vezetési intuíció. Az új gazdaságirányítás azonban, ^ némi egyszerűsítéssel szólva, úgy is felfogható, mint a vállalati irányítás gyökeres munkastílus-változása, amelyet az alternatívák közötti választás, tehát a szakadatlan döntés jellemez. S éppen ez az a pont, amelyben a szákszerűség és a vezetőj ihlet találkozik. Nem 6Zorul bizonyításra ugyanis, hogy azonos tényekből tökéletesen ellentétes döntések is következhetnek. Az is nyilvánvaló, hogy minél hosszabb távú, szélesebb hatósugarú a döntés, annál tágabb a vezetői megérzés, intuitív készség szerepe. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy most 'már a közeli es a távlati programok egyaránt vállalati hatáskörben készülnek, s hogy a vállalatok' gazdálkodásának létfeltételévé vált a stratégiai tervek készítése, akikor az. előbbi gondolatsor még kevesebb bizonyításra sáorul. ;A. teljességhez tartozik, hogy. a vezetés, mint alkotófolyamat szigorúan kötődik a valóság tudományosan rendszerezett tényeíhez, olyan korszerű vizsgálat; módszerekhez. amelyek tí2 álmodozás objektív kereteit; teremtik':meg. Pontosabban szólva: az alkotói gondolatok, megérzések, sejtések éppen a tények tiszteletteljes alkalmazó ■fft'csokkenthetik minimum, a gazdálkodási kockázatot, s alapozhatják meg a fejlődés legkedvezőbb irányának és ütemének elérését , A gazdaságvezetés éé-a .költői szárnyalás korunkban sajátos kapcsolatát. tükrözi például olyan új tudományág kibontakozása és gyakorlati alkalmazása, mint a futurológia. Verne korábáh még az írói ihletettség és nem a gyakorlati igény sugallta a tudományos jövőbelátást, napjainkban — a gyorsuló» idő korában — azonban a jövő! körvonalazása nélkül v&Uálatok,' -ágazíátók, nemzetgazdaságok fej lesztése, stratégiái tendenciáinak meghatározása teljességgel lehetetlen leriiié. Ezért alakultak világszerte hátálmas költségvetéssel dolgózó’ futurológiái' intézmények, ezért fürkészik a tények és a- költésiéi ’rniátos kölcsönhatásával 'fala ti szakemheilék Js,,a hói: >i . igények, .lehetőségek körépnáláití Ily módón ■ tehát néni naiv jelző, publicisztikai fordulat; hanem korunk tükrözője ha a főmérnökről azt iá állíthatjuk, hogy — álmodozó! Igaz, ezek az álmok nem: verssorok és ‘ dallamok, hanem' . gépek, • — . konstrukcióik, számítások ájakv lát" öltik. Talán dlyári gépekét is, 'amelyek thai felhasználhatóságát'-még sefnfft.;- sem bizonyítja; de" holnap — meglehet — dolgozni sem lehet nélkülük. így rajzol dinamikus korunk újabb vonást a vezető szakember hagyományos; portréjához,;-' ., j TÁBORI ANDRÁS Kéty első díszpolgára Utcát neveztek el Hegedűs Gyuláról Emlékeztetőül nem árt idéz- . ni! az életrajzi- le*Íkon.t: „Hegedűs Gyula (Kéty, 1870. február 3. — Budapest, 1931. szeptember 21.): színész. 1839- ben lépett színpadra Keresz- tély Jánosné vándor dal társulatánál Tolriaapátiban. Még ugyanebben az évben Pauláy Ede felvétette a színitanodába, mestere Újházi Ede volt, 1891-ben vidékre szerződött (Szolnok, Pápa, Debrecen, Pozsony, Fehérvár, Zom bor, Baja), 1894-ben a Ditrói Mór vezette kolozsvári színház tagja lett, és ugyancsak Ditrói 1866-ban a megnyíló Vígszínházhoz szerződtette. ^ Rövid megszakításokkal itt működött haláláig. , 1914—1915-ben a Magyar Színház állandó vendége, 1915—16-ban a Nemzeti Színház tagjaként játszott. 1906-ban a Sziniak, 1907-ben Zeneak. operatanszékének tanára, 1917-ben a budapesti Színészszövetség elnöke lett. 1929-jől a Magyar Színház tagja volt. A naturalista színjátszás kiváló képviselője, a Vígszínház első együttesének fő erőssége. Legtöbbet könnyű francia vígjátékokban játszott s ezekbeo fejlesztette ki egyéni stílusát, melynek lényege az egyszerű és életszerű beszéd, a könriyed dialógus, az elegáns és természetes mozgás volt. Legjobb alakításait a kortárs m. írók, különösen Molnár Ferenc darabjaiban nyújtotta (Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban).”- Tolna megye, elsősorban természetesen a szülőfalu, büszke Hegedűs Gyulára. Evek óta találkoznak a megye amatőr színjátszó együttesei az ő nevével fémjelzett művészeti rendezvényeken, s most születésének századik évfordulója tiszteletére elhatározták a kétyiek. hogy azt az utcát, amelyben a művész szülőháza állt, róla nevezik el. Az ünnepélyes aktusra vasárnap délelőtt került sor Kétyen, a falu és a termelőszövetkezet vezetői, vendégek, és száznál több falubeli érdeklődő jelenlétében. A volt Dózsa György utca első házán, már ott volt az új zománc- tábla: „Hegedűs Gyula utca”. Mellette márványtábla jelzi, hogy ebben az utcában született és élt a nagy művész. Az ünnepség egyszerű volt, méltó Hegedűs Gyula emlékéhez. Az emléktáblánál a bonyhádi művelődési központ irodalmi színpadának tagjai adtak jól szerkesztett, hatásosan felépített műsort, vázolva a színművész életének néhány jelentősebb állomását, bőven merítve a róla szóló irodalomból. A megemlékezést Gelencsér János, a bonyhádi járás népművelési felügyelője tartotta, aki a szülőfalu megbecsüléséről szólt, s felolvasta azt az 1926. november 10-én kelt eredeti jegyzőkönyvet, amely rögzíti a képviselőtestület díszközgyűlésének határozatát: Hegedűs Gyulát Kéty első díszpolgárává választja. Az utca tulajdonképpen újra- keresztelődött: a jegyzőkönyv tanúsága szerint - már akkor, életében róla nevezték el az utcát, amelyen most újból az ő neve áll. Téli vásár árengedménnyel •Hétfőn nagyszabású árengedményes vásár kezdődött a megye . .áruházaiban, boltjai iban, s a szekszárd1 ktsz- mintabóltban. A leárazás öt- ven százalékig terjed,' s a ruházati cikkeket érinti. Természetesen nem mindenre vonatkozik^ hanem csak az előre meghatározottakra. A korálájir, .-gyakorlattól eltérően most minden kereskedelmi szert' maga dönti el, hogy rendez-e. árengedményes - vásárt, s azt milyen árufélesé- ’ gekre terjeszti ki. A Tolna megyei kereskedelmi szervek ezt szükségesnek látták, és sok millió forintértékű ruházati árut leáráztak. Ha valamennyit értékesítik több millió forintot tesz ki az a megtakarítás is,, ami a megye dolgozóinak zsebében marad. Szekszárdi ruházati bolt A “Tolna' megyei Népbolt Vállalat szekszárdi ruházati boltjában (bőrdíszmű melleti) jóval nagyobb a tolongás a szokottnál. A személyzet alig győzi a kiszolgálást. Rottler Tibor boltvezetőtől a következőket tudtuk meg: — Nem egészen hárommillió forintot tesz ki az árukészletünk. A leárazás mintegy 300 000 forint értékű árura vonatkozik. Nemcsak a meglévő árukészletből áraztunk le, hanem a nagyker- től is jelentős mennyiséget kaptunk leárazva. így a választék is, a készlet is meglehetősen nagy. Paksi Áruház A paksi fmsz áruháza egy évvel ezelőtt nyílt meg. Talán az ünnepélyes megnyitás utáni órákban sem tolongott benne akkora tömeg, mint hétfőn délelőtt. Az egyébként tágas áruházban alig lehetett mozdulni. Hozzávetőleg 1 mihífi forint értékű leárazott áruval vártuk ma a vásárlókat — tájékoztatott Eigemann József áruházvezető. — Különösen az olcsóbb kötöttáruk iránt nagy a kereslet, de keresik a konfekciót is. Komlódon zárszámadás volt a múlt héten, s ezt nagyon érezzük. — Miért áraztak le ennyi árut? — Mindenképpen törekednünk kell a pénz forgási sebességének növelésére. Jobban járunk, ha leárazva eladjuk az árut, mintha fa vagy egy évig a raktárunkban lenne. Persze, a vásárló is jól jár. Nem véletlen, hogy még olyan divatos áruféleségeket — idényjellegű cikkeket — is leáraztunk, amiből a következő ősszel ismét rendelünk, mert ismét kelendő lesz. B. b. Jelentés a munkáról A magyar népgazdaság fejlődésének főbb adatai a Központi Stotisztikc alapján kai Hivatal jelentése .. • .'ÍV?' ...ftlwi. Hilpor," IMé* MiMUf. í£^=-=vA fővárosi te .. maUiéna olal(utá*o líitfcli {1968 » 100 %) tdtZŐOAZDASÁG 1961 - 1965 6v«6 6)1096 966 - 1969 4*«k Magé N ö » í n 1 ».•!.»• f é* 9 4,7miU.V MSI «MT » 3,6 mill. I 19« 3,3 mill. I (9 twi 666 un I 950 ke li G«ie> im ü fr /■íftrágyo 117 % KdoIajUUplgoito 112. VaioMsiot; 104 % tetet - és • KOxUkedtei Mxk*s»fc • bőolojbteíyásxo» • *0® * fi % &ÚXO 196M963 éves ótioep fK* éztr db SF? Szervasrotfiui 1966 Kukorica Kukorico Burgonya Burgonya »961-196$ 19*9 1961-1965 Itt* érek átlag» t** óikaga- i . /f v. ■ $tws /sí»» IO6I-106Ü im *>* 6**« állat ftt f í itl i* S»17 ezer db' _vosm«rho 1960 1925 6123. X 5806 um •zár db ezer <& ezer db ezer t95i © m Szcrvosnurb® 1969 Úrié, 5ertés \9t£ 5 er .-és 9 9 Az ipari termelés fejlődése. \ mezőgazdasági fejlődés alakulása. / i. • . V • Ti* “ • Uj vonás a vezető portréján
