Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

A mikor a jubiláló miszlai kórus gazdaság zárszámadási ebédjén a Tcmaforg Vállalat igazgatója végignézett az asztaloknál, helyet, toglaló embereken, bizonyára arra gondolt: nagy itt a boldogság, a melegség, az egyetértés. Az igazgató elvtárs késve érkezett. A gépkocsija elromlott, az útját Szekszárdiéi taxival folytatta Miszlára, mert mindenképpen ezen a napon akarta átadni a vállalat ajándékát, a nagyképcrnyis televíziókészüléket az is­kolának. Keresetlen szavakkal mondta el. hogy a Teqiaforg dolgostól jó szívvel küldtek, s eredményes, hasznos munkát kívánnak e kis község dolgozó parasztságának. A kívülálló, a vendég, az az ember, aki nem ismeri Misz- 1 a belvilágát, csakugyan azt hihetne, hogy a boldog és az elégedett emberek faluja. .Tíz évvel ezelőtt kezdték meg az ottani dolgozó parasztok az új életei, a közös munkát és fél évtizedig tartó szinte állandóan ismétlődő válság után az el­múlt öt év óta a termelőszövetkezet csakugyan stabilizáló­dott. A közös birtok gazdasági helyzete mindenképpen esz­köz lehetne ma már ahhoz, hogy Miszla á boldog és az elé­gedett emberek faluja legyen, hogy kialakuljanak az új szo­cialista kapcsolatok, hogy a tagok becsüljék, tiszteljék, s elismerjék egymás értékeit és éppen ebből eredőjen. szenve­délyesen, mégis harag é's gyűlölködés nélkül szóljanak egy­más hibáiról. Más szóval minden adva van ahhoz, hogy az új paraszti életforma körülményei között ne csak új módon dol­gozzanak. új, szocialista módon gondolkodjanak és éljenek is. Mert ez az utóbbi nélkülözhetetlen az elégedettséghez, a boldogsághoz, hisz a pénz1 nem minden, sőt olykor még a szegénységet is könnyebb elviselni, ha nyíltak, őszinték egy­máshoz az együtt élő, együtt dolgozó emberek. A TUDATTALAN kétszínűség Miért kell erről ilyen terje­delmes bevezetőben szólni? A kétarcúság, a kétszínűség mi­att. Vagy fogalmazzunk ponto­sabban? A tudatos, esetleg a tudattalan kétszínűség miatt. Részt vettünk a miszlai közös gazdaság külsőségeiben meg- indítóan szép zárszámadó köz­gyűlésén. Minden oly embe­rinek. igaznak, jónak, termé­szetesnek látszott. Balassa Ti­bor, a közös gazdaság elnöke tartotta a művelődési ház nagytermében a vezetőség be­számolóját. A nézőtéren ezút­tal „a dolgozó nép okos gyü­lekezete” szorongott, gazda­ként, tulajdonosként. Fejken­dős parasztasszonyok, tűnődő, egész évén át kemény munkát végző férfiak hallgatták a be­számolót, .s olykor -összesúg­tak. Soha el nem múló élmény a zárszámadó közgyűlés, tart­sák azt bárhol, az ember aka­ratlanul összehasonlítást tesz és óhatatlanul szembeállítja a mai valóságot, a régi paraszti nyomorúsággal. ; jelese, Minden megváltozott, más lett és szebb lett a parasztság éle­te. Az előcsarnokban úttörők várakoztak; a külcslyttkori' fi­gyelték, mikor fejezi be az el­nök a beszámolót, hogy utá­na nyomban bevonuljanak kö­szöntem szüleiket, testvéreiket, nagyszüleiket. A falu dolgozó parasztsága rászolgált a köszöntésre. A ve­zetőségi beszámolóból kirajzo­lódik a kép, s összeáll a sok- sok dolgos nap, á tavalyi mun­kás esztendő. Gazdaságilag a miszlai üzem erősebb, mint bármikor volt! SOKATMONDÓ SZÁMOK „Az egy munkanapra terve­zett jövedelem 60 forint, a- ténylegesen elért összeg pedig 73,60 forint, az. egy dolgozó, tagra eső tervezett jövedelem 14 608 forint volt, a teljesített és elért egv dolgozó tagra eső jövedelem viszont 17 895 fo­rint.. . Az őszi árpa holdan­ként nyolc mázsa helyett'ti­zenhat mázsát adott, a rozs öt mázsa helyett nyolc má­zsát, a cukorrépa 160 mázsa helyet 178-at, a kukorica 12 mázsa helyett 17 mázsát, rriá-1- juSi tnorzsoltban. A növény- termesztés bevételi tervét 126 ezer forint ial teljesítette túl.. - Az állattenyésztés bevételi ter­ve 2 820 000 forint volt, ezzel szemben a tény 3 020 000 fo­rint.” GYAKRAN A2 EMBEREK FÜLÉBE SÚGNAK A felsorolt számok, tények, — adatok mindegyike imponáló a jövőre nézve sokat mondó. Miszla inkább abból a szem­pontból tér el még ma is a termelőszövetkezetektől, hogy időről időre ismétlődnek, s legtöbbször befejezetlenek maradnak olyan ügyek, ame­lyek más. tsz-ekb§p a, tezíps éveiben gyakoriak voltak ugyan, de amelyeket azóta rég elfelejtettek. Ebből a szem­pontból a miszlai közös gaz­daságban még években, vagy akár évtizedben számolhatjuk az elmaradást. Miért van ez így? A mostoha természeti adottságok miatt? Azért talán, mert itt nehezebb volt a meg­élhetés, s az egyik ember job­ban farkas'a lett a másiknak, mint más gazdagabb tájakon? Dehát beszéljünk nyíltan és egyértelműen. Mit < is- jelent az az elmaradás, amiről fen­tebb szóltunk? A kimutatha­tó irigységet, a rosszindulatot, az áskálódást, a haszonlesést, a jogok, a kötelességek hely­telen értelmezését, a vezetői feddhetetlenség, oktalan és ért­hetetlen elutasítását, az alkal­mazkodást. Miszlán még gyakori, hogy az embernek a fülébe súgnak. De olyant, amit más termelő­szövetkezeti közösségekben nyíltan, becsületesén. és, segí­teni akaró szándékkal hango­san mondanak ki az emberek. Ez a fülbesúgó szokás a tagok és a vezetők együttműködéséi rossz, alattomos légkört te­remt. Nincs szó- árról, hogy gazdaságban .soha néni tévedhetnek a vezetők, vagy a tagok. Év közben ilyesmi a legnagyobb jószán­dék mellett is előfordul. Nagy baj azonban, hogy Miszlán a tévedést legtöbbször szándé­kos, vagy éppen tudatos do­lognak minősítik, legyen szó tagokról, vagy vezetőkről. De még ezt sem mondják ki nyíltan. S ez alól legfeljebb néhány ember kivétel. A gazdasági eredményekről kell, fontos, szükséges, érde­mes' beszélni. A tudatformá­lásról, a közérzet jelenlegi ál­lapotáról viszont semmiképpen nem szabad hallgatni. A zár- számadó közgyűlést megelőző napokban is megfordultunk a községben. A közérzetre kiha­tó ügyek sorozata foglal­koztatta mind a tagokat, mind a vezetőket. Az elnök szerint: mindössze néhány embert, az ellenőrző bizottság elnöke sze­rint az egész falut. Nos nyilvánvaló, hogy az ügyekről a zárszámadó köz­gyűlésen az ünneprontás koc­kázatának veszélye nélkül le­hetetlen szólni. UDVARIAS TS2-TAGOK Hallgattak, s a közgyűlés csakugyan simán lezajlott. „Is­mét bebizonyosodott: rendkí­vül udvariasak a miszlai tsz tagok, inkább a vendégeknek adják át a szót” — állapítot­ta meg zárszavában Balassa Tibor. Udvariasak? A mi vé­leményünk más. Azért más, mert az udvariasnak Télt tsz- tagok közül később néhányat! a fülünkbe súgták: és mi lesz a felelősségre- vonással, ew?ői miért nem beszélnek? A fülbesúgók arról feled­keztek meg csupán, hogy er­ről ők sem beszéltek. Joguk lett volna, mégsem kérdezték, holott. ,ija kérdezili,. quanta. Amiről érdemes beszélni és amiről nem szabad hallgatni kapnak váíaéztr line az őszin- tétlen légkör. Summázhatjuk: a miszlai tsz-tagok udvariasak ugyan a vendégekhez, de an­nál udvariatlanabbak egymás­hoz. Suba alatti világ ez, még mindig. S ilyen helyzetben az igazságnak is „stichje” van. mert soha nem tudja az em- , bér, hogy kik miért mondják. . amit mondanak. vagy miért hallgatják el. amit bizony mondani kellene. SZÓLTUNK AZ ÜGYEKRŐL Tavaly november hetedikén parázs vita kerekedett a terme­lőszövetkezet irodájában a kö­zös gazdaság elnökhelyettese, párttitkára, Lebb József, vala­mint a tsz ellenőrző bizottsá­gának elnöke, Kecskeméti Sán­dor között. Vezetőkhöz mél­tatlan módon becsmérelték egymást, s ez már eleve visz- szataszító, hisz ha tetszik, ha nem, á tisztségviselőnek min­den körülmények között ren­delkeznie kell önfegyelemmel, önuralommal. A cívódást egy ajándékozási gesztus robban­totta ki. A termelőszövetkezet kukóricaföid.jéből egyszer megajándékozták egy katasz­teri holddal a helvi KMB-s rendőrt, egyszer 3700 négy­szögöllel a hely KMB-s rend­őr két gvönki rendőr társát. (Csak zárójelben jegyezzük meg, - hogy Miszlán az egy ka­taszteri hold mindig több. mint. 1600 négyszögöl, amikor a háztájiról van szó.) | Érről a kulwricáajándékoi- zásróí. íu vezetőségi beszámoló­ban az' alábbiakat; olvashat­juk :1' ú-^Sokát foglalteóztatüi a tagságot a, jpz,.területén szol­gálatai ellátó rendőrök kuko- 'fieaueyeié, Az ügy c- héten, .a*’ iUeiékes szivek, küzbeiöti/éú&l lezáiSfott. A jó munkájúk;) u- jtalml^ásákéftt,' kiadott kukori­cát négyezer forint értékben a rendőrök megtóidtéft&k’’’ Ami tehát az ügy anyagi ré­szét : illetik, áz „lezáratott”. De van ennék az ügynök erkölcsi oldala is. Nevezetesen a jutal­mazás ténye. Akik a kuko­ricát adták, azok a jövőre nézve mit tanultak ebből az „ügyből”? S egyáltalán miként lehetséges, hogy a közvéle­mény szerint egyedül Lebb József felelős. A dolgok ilyen beállítása hamis. Legalább egyetlen mondatban ez miért nem hangzott el a zárszám- adc közgyűlésen? Logikátlan dolog a hangulatkeltés egy em­ber ellen, amikor af termelő- szövetkezetnek van vezetősé­ge. Vágj' a vezetőség nem tu­dott a kukoricaajándékozás­ról? így vagy úgy. de a be­számoló eme pontja több ön­kritikával tartozott: volna a tagságnak. Nem érdektelen megfigyelni azt sem. miként foglalkozott a szóban forgó kukoricaüggyel beszámolójában az ellenőrző bizottság elnöke. Kecskeméti elvtárs annyit mondott csu­pán: ,,Lerendezésre került.” Hogyan került lerendezésre, ha egyszer a tagok azt súgják a zárszámadás után a fülünk­be: mi lesz az ajándékozók felelősségre vonásával? De van itt még egy figyelmet érdem­lő momentum. Balassa Tibor elnök elmondotta, hogy a zár­számadást megelőző napokban tizennégy munkahelyi megbe­szélést. taitoftak, ahol élénk vita során minden közösséget érintő kérdést megbeszéltek. Miért legyen okunk kételked­ni az elnök szavaiban? Sok­kal inkább kételkedhetünk azoknak az embereknek a „fülbesűgásában”, akik olyan­kor úgy látszik semmi mást nem akarnak, kizárólag csak azt, hogy Miszlán az ügyek soha ne érjenek véget. Különös ellentmondás fi­gyelhető meg a közösség em­bersége és az egyes emberek antiszociális magatartása kö­zött. A vezetőségi beszámoló kegyeletes szavakkal emléke­zett meg a tavaly elhunyt ta­gokról. . jó munkájuk nyo­mát őrzik a gazdaság eredmé­nyei, az évről évre növekvő anyagi és erkölcsi nívóemel­kedés. Bár mindegyik elköltö­zött fájdalmas veszteség .szár munkra, mégis engedtessék meg, hogy külön megemlékez^ zek László , József vezetőségi tagról, akit. fiatalon, élete tel­iében ragadott el a kegyetlen halál..." „A köszönet és a hála sza­vaival kell méltatnom azt a tizeiihat tágtársát'is, ákik ebe bet» a? _ évben érjk el a nyug­díjkorhatárt és a . megérde-: melt "pihenésfe vonulnalt. Ök még .végigküzdötték az . alaku­lás hősi időszakát, a kézi ara­tás, 1 a zsákolás parasztot súj­tó és. görnyesztő minden fizi-: kai terhet. ők az alakulás , éviéiben riíég* nem ismerték a komoly. gépi segítségét; a ga­rantált rhiinkaegységúértéket, a „.„^tündén hónapban rendszere- • Sfen' kijáró fizetést. Napi . tíz forintokért indultak a bizony­talan holnapba” ) POLITIKAI ÜGY NOVEMBER 7-ÉN Nagyon szép szavak. De va­jon a szavak és a tettek egy­sége létező valóság? Általában igen. De ahol a vezetőségi be­számoló az anyagi nívó növe­lése mellett arról tesz említést, hogy évről évre nő az „erköl­csi nívó” is, ott valami sántít. A dolgozók megbecsülése maszlag mindaddig, amíg az ellenőrző bizottság elnökét, a tsz egyik legjobb dolgozóját van bátorságuk egyeseknek megfenyegetni, amiért ő a tsz érdekében a kötelességét tel­jesíti, és szót emel a jog­talan kukoricaajándékozás ellen. Minthogy november 7- én volt közte és az elnökhe­lyettes között az összecsapás, délután az istállóban, a mun­kahelyén keresték fel a kö­vetkező alattomos és bárgyú „szöveggel”: „Tudja, maga milyen nap van ma? Nos, ha tudja, akkor jegyezze meg. abból politikai ügy lehet, amit délelőtt csinált.” Bizony ez politikai ügy. ..Vastagon" az. mivel kímélet­lenül és durván olyan ember próbálta megfélemlíteni a kö­zösséget, aki maga sértette meg a szocialista erkölcs elemi normáit. ■ S ez ma napjaink­ban még megtörténhet? Mit éreznek Miszlán a tsz-tagok, ha hallják és olvassák a dolgozók megbecsülésével fog­lalkozó érvényes párthatáro­zatokat? S meddig késik an­nak a felismerése, hogy • mit érezhetnek? Olykor szólamszerű a hang­zása Miszlán a vezetővel szemben támasztott általános érvényű követelménynek, amit röviden így szoktak összefog­lalni: a nép szolgálata. Hasz­nos és sokak számára meg­szívlelendő' gyakorlati tanácso­kat adott erről nemrég Báli Zoltán, a bátaszéki Búzaka- lász Tsz elnöke, amikor fel­szólalt egy, a vezetés tudomá­nyával foglalkozó előadáson, A feddhetetlenségről, a szerény­ségről s arról beszélt, hogy a közösséget, a közösség megbí­zásából irányító vezető tevé­kenységéhez a gyanúnak még az árnyéka sem férhet. Nos jellemző „apróság a szerény­ségről, hogy a miszlai közös gazdaság szolgálati lakása elől nem a benne lakók, ha­nem a tsz gazdái takarítják el a havat. Nesz,e neked, gaz­daöntudat, . Apróság mondhat­ná bárki. S ez valóban, apró­ság, . de sokat., kifejez, abból, hogy érvényes-e min den. eset­ben a nép szolgálata. ...ÉS A VEZETŐSÉG? A vezetőkhöz a - gyanúnak nűsítgatásnak? Tavaly -'nyáron - búza tisztítását 'Lebb “JoSseí irányításúval1' vé­gezték. Hogyan ? Olyképpen, hogy szabadsága ideje alatt az elnökhelyettes-rpárttitkár .vál­lalta el a magtisztítást. .0 ma­ga is dolgozott. A magtisztítás egy hónapig tartott, fizetett szabadsága tizenhat nap volt. Mégis az esős napokat, az éj­szakákat beleszámítva, látszó­lag minden szabályos. Jogilág talán szabályos. De hogyan vélekednek az ilyen „maszek munkavállalásról” a tagok? „Évek óta Lebb elvtárs végzi a magtisztítást, ez tehát már. gyakorlat” — mondják a tsz' vezetőn Lehet, hogy ünneprontásnak tűnik egy eredményes gazda-: sági esztendő és egy jubileumi közgyűlés ürügyén a fentieket feszegetni. Ezzel kapcsolatban, csak egy dolgot mondhatunk:, vannak dolgok, amikről nem lehet hallgatni. A termelőszö­vetkezeti mozgalommal kap­csolatos rosszindulatú általá­nosításra okot úgysem szol­gáltatunk. mert mint ahogy a fentiekből kiderül (és számta­lan, már’ előzőleg Miszláyal foglalkozó cikkünkből is) Miszla egy más világ. Aa elmondottak összegezéseként mégis ide kí­vánkozik: egy-két tőmondatok megjegyzés: — a miszlai közös gazdaság elmúlt évben elért minden eddiginél jobb gazdasági eredményeiben nem kizárólag, az eddigieknél jobb tsz-vezet és és munkamorál játszott közre, hanem a sok évi át­lagnál kedvezőbb időjárás is. — a termelőszövetkezet tagsága által megter­melt, megdolgozott terményből a tagság egyetértő hozzájárulása nélkül ilyen összegű ajándékozás és annak elfogadása nagyfokú erkölcsi érzéketlenségre vall. — és még egv megjegyzés: ha egy fejlődésében kétségtelenül felfelé ívelő közös gazda­ság közgyűlésén a tagok ahelyett, hogy gondjaikat, kétségeiket, problémáikat a közgyűlés színe előtt mondanák el, a gyűlés alatt és után fülbesugdos- sák, ez arra is mutat, hogy ebbetí a közös gaz­daságban az embereket a szókimon dásra. a közös érdekében való kiállásra és felelősségre nevelő po­litikai munka — enyhén szólva —' gyenge. »■Jim-jm»1"» .. .1 ».»■ I.UI.IMIJ.... ...ji.... „Nem érdektelen arról is beszélni, hogy hogyan alakult a tagság személyes jövedelme: I— lOflf* Ft-ig keresel! évi viszonylatban 19 személy II- M—5000-ig keresett évi viszonylatban 36 személy IHjí)—10 060-ig keresett évi viszonylatban 31 személy 1« ÖCS—20 000-ig keresett évi viszonylatban 32 személy 20 000 felett keresett évi viszonylatban 45 személy Ha ezeket a számokat a múlt évi kereseti táb­lázattal összevetem, az derül ki, hogy a 10 ezer­től felfelé kereső személyek száma 37-ről 77-re emelkedett.” — olvashatjuk a beszámolóból. Ez az idézet a beszámolóból arra is bizonyság, hogy a gazdálkodás szervezése mellett a jövőben talán tiibb idő jut a tudat formálására is, SZEKUL1TY PETER—PÄL.KOVÄCS JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents