Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

A

mikor a jubiláló miszlai kórus gazdaság zárszámadási ebédjén a Tcmaforg Vállalat igazgatója végignézett az asztaloknál, helyet, toglaló embereken, bizonyára arra gondolt: nagy itt a boldogság, a melegség, az egyetértés. Az igazgató elvtárs késve érkezett. A gépkocsija elromlott, az útját Szekszárdiéi taxival folytatta Miszlára, mert mindenképpen ezen a napon akarta átadni a vállalat ajándékát, a nagyképcrnyis televíziókészüléket az iskolának. Keresetlen szavakkal mondta el. hogy a Teqiaforg dolgostól jó szívvel küldtek, s eredményes, hasznos munkát kívánnak e kis község dolgozó parasztságának.

A kívülálló, a vendég, az az ember, aki nem ismeri Misz- 1 a belvilágát, csakugyan azt hihetne, hogy a boldog és az elégedett emberek faluja. .Tíz évvel ezelőtt kezdték meg az ottani dolgozó parasztok az új életei, a közös munkát és fél évtizedig tartó szinte állandóan ismétlődő válság után az elmúlt öt év óta a termelőszövetkezet csakugyan stabilizálódott. A közös birtok gazdasági helyzete mindenképpen eszköz lehetne ma már ahhoz, hogy Miszla á boldog és az elégedett emberek faluja legyen, hogy kialakuljanak az új szocialista kapcsolatok, hogy a tagok becsüljék, tiszteljék, s elismerjék egymás értékeit és éppen ebből eredőjen. szenvedélyesen, mégis harag é's gyűlölködés nélkül szóljanak egymás hibáiról. Más szóval minden adva van ahhoz, hogy az új paraszti életforma körülményei között ne csak új módon dolgozzanak. új, szocialista módon gondolkodjanak és éljenek is. Mert ez az utóbbi nélkülözhetetlen az elégedettséghez, a boldogsághoz, hisz a pénz1 nem minden, sőt olykor még a szegénységet is könnyebb elviselni, ha nyíltak, őszinték egymáshoz az együtt élő, együtt dolgozó emberek.

A TUDATTALAN

kétszínűség

Miért kell erről ilyen terjedelmes bevezetőben szólni? A kétarcúság, a kétszínűség miatt. Vagy fogalmazzunk pontosabban? A tudatos, esetleg a tudattalan kétszínűség miatt. Részt vettünk a miszlai közös gazdaság külsőségeiben meg- indítóan szép zárszámadó közgyűlésén. Minden oly emberinek. igaznak, jónak, természetesnek látszott. Balassa Tibor, a közös gazdaság elnöke tartotta a művelődési ház nagytermében a vezetőség beszámolóját. A nézőtéren ezúttal „a dolgozó nép okos gyülekezete” szorongott, gazdaként, tulajdonosként. Fejkendős parasztasszonyok, tűnődő, egész évén át kemény munkát végző férfiak hallgatták a beszámolót, .s olykor -összesúgtak.

Soha el nem múló élmény a zárszámadó közgyűlés, tartsák azt bárhol, az ember akaratlanul összehasonlítást tesz és óhatatlanul szembeállítja a mai valóságot, a régi paraszti nyomorúsággal. ; jelese,

Minden megváltozott, más lett és szebb lett a parasztság élete. Az előcsarnokban úttörők várakoztak; a külcslyttkori' figyelték, mikor fejezi be az elnök a beszámolót, hogy utána nyomban bevonuljanak köszöntem szüleiket, testvéreiket, nagyszüleiket.

A falu dolgozó parasztsága rászolgált a köszöntésre. A vezetőségi beszámolóból kirajzolódik a kép, s összeáll a sok- sok dolgos nap, á tavalyi munkás esztendő. Gazdaságilag a miszlai üzem erősebb, mint bármikor volt!

SOKATMONDÓ SZÁMOK

„Az egy munkanapra tervezett jövedelem 60 forint, a- ténylegesen elért összeg pedig 73,60 forint, az. egy dolgozó, tagra eső tervezett jövedelem 14 608 forint volt, a teljesített és elért egv dolgozó tagra eső jövedelem viszont 17 895 forint.. . Az őszi árpa holdanként nyolc mázsa helyett'tizenhat mázsát adott, a rozs öt mázsa helyett nyolc mázsát, a cukorrépa 160 mázsa helyet 178-at, a kukorica 12 mázsa helyett 17 mázsát, rriá-1- juSi tnorzsoltban. A növény- termesztés bevételi tervét 126 ezer forint ial teljesítette túl.. - Az állattenyésztés bevételi terve 2 820 000 forint volt, ezzel szemben a tény 3 020 000 forint.”

GYAKRAN

A2 EMBEREK FÜLÉBE SÚGNAK

A felsorolt számok, tények, — adatok mindegyike imponáló a jövőre nézve sokat mondó.

Miszla inkább abból a szempontból tér el még ma is a termelőszövetkezetektől, hogy időről időre ismétlődnek, s legtöbbször befejezetlenek maradnak olyan ügyek, amelyek más. tsz-ekb§p a, tezíps

éveiben gyakoriak voltak ugyan, de amelyeket azóta rég elfelejtettek. Ebből a szempontból a miszlai közös gazdaságban még években, vagy akár évtizedben számolhatjuk az elmaradást. Miért van ez így? A mostoha természeti adottságok miatt? Azért talán, mert itt nehezebb volt a megélhetés, s az egyik ember jobban farkas'a lett a másiknak, mint más gazdagabb tájakon? Dehát beszéljünk nyíltan és egyértelműen. Mit < is- jelent az az elmaradás, amiről fentebb szóltunk? A kimutatható irigységet, a rosszindulatot, az áskálódást, a haszonlesést, a jogok, a kötelességek helytelen értelmezését, a vezetői feddhetetlenség, oktalan és érthetetlen elutasítását, az alkalmazkodást.

Miszlán még gyakori, hogy az embernek a fülébe súgnak. De olyant, amit más termelőszövetkezeti közösségekben nyíltan, becsületesén. és, segíteni akaró szándékkal hangosan mondanak ki az emberek. Ez a fülbesúgó szokás a tagok és a vezetők együttműködéséi

rossz, alattomos légkört teremt. Nincs szó- árról, hogy gazdaságban .soha néni tévedhetnek a vezetők, vagy a tagok. Év közben ilyesmi a legnagyobb jószándék mellett is előfordul. Nagy baj azonban, hogy Miszlán a tévedést legtöbbször szándékos, vagy éppen tudatos dolognak minősítik, legyen szó tagokról, vagy vezetőkről. De még ezt sem mondják ki nyíltan. S ez alól legfeljebb néhány ember kivétel.

A gazdasági eredményekről kell, fontos, szükséges, érdemes' beszélni. A tudatformálásról, a közérzet jelenlegi állapotáról viszont semmiképpen nem szabad hallgatni. A zár- számadó közgyűlést megelőző napokban is megfordultunk a községben. A közérzetre kiható ügyek sorozata foglalkoztatta mind a tagokat, mind a vezetőket. Az elnök szerint: mindössze néhány embert, az ellenőrző bizottság elnöke szerint az egész falut.

Nos nyilvánvaló, hogy az ügyekről a zárszámadó közgyűlésen az ünneprontás kockázatának veszélye nélkül lehetetlen szólni.

UDVARIAS TS2-TAGOK

Hallgattak, s a közgyűlés csakugyan simán lezajlott. „Ismét bebizonyosodott: rendkívül udvariasak a miszlai tsz tagok, inkább a vendégeknek adják át a szót” — állapította meg zárszavában Balassa Tibor. Udvariasak? A mi véleményünk más. Azért más, mert az udvariasnak Télt tsz- tagok közül később néhányat! a fülünkbe súgták: és mi lesz a felelősségre- vonással, ew?ői miért nem beszélnek?

A fülbesúgók arról feledkeztek meg csupán, hogy erről ők sem beszéltek. Joguk lett volna, mégsem kérdezték, holott. ,ija kérdezili,. quanta.

Amiről érdemes beszélni és amiről nem szabad hallgatni

kapnak váíaéztr line az őszin- tétlen légkör. Summázhatjuk: a miszlai tsz-tagok udvariasak ugyan a vendégekhez, de annál udvariatlanabbak egymáshoz. Suba alatti világ ez, még mindig. S ilyen helyzetben az igazságnak is „stichje” van. mert soha nem tudja az em- , bér, hogy kik miért mondják.

. amit mondanak. vagy miért hallgatják el. amit bizony mondani kellene.

SZÓLTUNK AZ ÜGYEKRŐL

Tavaly november hetedikén parázs vita kerekedett a termelőszövetkezet irodájában a közös gazdaság elnökhelyettese, párttitkára, Lebb József, valamint a tsz ellenőrző bizottságának elnöke, Kecskeméti Sándor között. Vezetőkhöz méltatlan módon becsmérelték egymást, s ez már eleve visz- szataszító, hisz ha tetszik, ha nem, á tisztségviselőnek minden körülmények között rendelkeznie kell önfegyelemmel, önuralommal. A cívódást egy ajándékozási gesztus robbantotta ki. A termelőszövetkezet kukóricaföid.jéből egyszer

megajándékozták egy kataszteri holddal a helvi KMB-s rendőrt, egyszer 3700 négyszögöllel a hely KMB-s rendőr két gvönki rendőr társát. (Csak zárójelben jegyezzük meg, - hogy Miszlán az egy kataszteri hold mindig több. mint. 1600 négyszögöl, amikor a háztájiról van szó.) |

Érről a kulwricáajándékoi- zásróí. íu vezetőségi beszámolóban az' alábbiakat; olvashatjuk :1' ú-^Sokát foglalteóztatüi a tagságot a, jpz,.területén szolgálatai ellátó rendőrök kuko- 'fieaueyeié, Az ügy c- héten, .a*’ iUeiékes szivek, küzbeiöti/éú&l lezáiSfott. A jó munkájúk;) u- jtalml^ásákéftt,' kiadott kukoricát négyezer forint értékben a rendőrök megtóidtéft&k’’’

Ami tehát az ügy anyagi részét : illetik, áz „lezáratott”. De van ennék az ügynök erkölcsi oldala is. Nevezetesen a jutalmazás ténye. Akik a kukoricát adták, azok a jövőre nézve mit tanultak ebből az „ügyből”? S egyáltalán miként lehetséges, hogy a közvélemény szerint egyedül Lebb József felelős. A dolgok ilyen beállítása hamis. Legalább egyetlen mondatban ez miért nem hangzott el a zárszám- adc közgyűlésen? Logikátlan dolog a hangulatkeltés egy ember ellen, amikor af termelő- szövetkezetnek van vezetősége. Vágj' a vezetőség nem tudott a kukoricaajándékozásról? így vagy úgy. de a beszámoló eme pontja több önkritikával tartozott: volna a tagságnak.

Nem érdektelen megfigyelni azt sem. miként foglalkozott a szóban forgó kukoricaüggyel beszámolójában az ellenőrző bizottság elnöke. Kecskeméti elvtárs annyit mondott csupán: ,,Lerendezésre került.”

Hogyan került lerendezésre, ha egyszer a tagok azt súgják

a zárszámadás után a fülünkbe: mi lesz az ajándékozók

felelősségre vonásával? De van itt még egy figyelmet érdemlő momentum. Balassa Tibor elnök elmondotta, hogy a zárszámadást megelőző napokban tizennégy munkahelyi megbeszélést. taitoftak, ahol élénk vita során minden közösséget érintő kérdést megbeszéltek. Miért legyen okunk kételkedni az elnök szavaiban? Sokkal inkább kételkedhetünk azoknak az embereknek a „fülbesűgásában”, akik olyankor úgy látszik semmi mást nem akarnak, kizárólag csak azt, hogy Miszlán az ügyek soha ne érjenek véget.

Különös ellentmondás figyelhető meg a közösség embersége és az egyes emberek antiszociális magatartása között. A vezetőségi beszámoló kegyeletes szavakkal emlékezett meg a tavaly elhunyt tagokról. . jó munkájuk nyomát őrzik a gazdaság eredményei, az évről évre növekvő anyagi és erkölcsi nívóemelkedés. Bár mindegyik elköltözött fájdalmas veszteség .szár munkra, mégis engedtessék meg, hogy külön megemlékez^ zek László , József vezetőségi tagról, akit. fiatalon, élete teliében ragadott el a kegyetlen halál..."

„A köszönet és a hála szavaival kell méltatnom azt a tizeiihat tágtársát'is, ákik ebe bet» a? _ évben érjk el a nyugdíjkorhatárt és a . megérde-: melt "pihenésfe vonulnalt. Ök még .végigküzdötték az . alakulás hősi időszakát, a kézi aratás, 1 a zsákolás parasztot sújtó és. görnyesztő minden fizi-: kai terhet. ők az alakulás , éviéiben riíég* nem ismerték a komoly. gépi segítségét; a garantált rhiinkaegységúértéket, a „.„^tündén hónapban rendszere- • Sfen' kijáró fizetést. Napi . tíz forintokért indultak a bizonytalan holnapba”

)

POLITIKAI ÜGY NOVEMBER 7-ÉN

Nagyon szép szavak. De vajon a szavak és a tettek egysége létező valóság? Általában igen. De ahol a vezetőségi beszámoló az anyagi nívó növelése mellett arról tesz említést, hogy évről évre nő az „erkölcsi nívó” is, ott valami sántít.

A dolgozók megbecsülése maszlag mindaddig, amíg az ellenőrző bizottság elnökét, a tsz egyik legjobb dolgozóját van bátorságuk egyeseknek megfenyegetni, amiért ő a tsz érdekében a kötelességét teljesíti, és szót emel a jogtalan kukoricaajándékozás ellen. Minthogy november 7- én volt közte és az elnökhelyettes között az összecsapás, délután az istállóban, a munkahelyén keresték fel a következő alattomos és bárgyú „szöveggel”: „Tudja, maga

milyen nap van ma? Nos, ha tudja, akkor jegyezze meg. abból politikai ügy lehet, amit délelőtt csinált.”

Bizony ez politikai ügy. ..Vastagon" az. mivel kíméletlenül és durván olyan ember próbálta megfélemlíteni a közösséget, aki maga sértette meg a szocialista erkölcs elemi normáit. ■ S ez ma napjainkban még megtörténhet? Mit éreznek Miszlán a tsz-tagok, ha hallják és olvassák a dolgozók megbecsülésével foglalkozó érvényes párthatározatokat? S meddig késik annak a felismerése, hogy • mit érezhetnek?

Olykor szólamszerű a hangzása Miszlán a vezetővel szemben támasztott általános érvényű követelménynek, amit röviden így szoktak összefoglalni: a nép szolgálata. Hasznos és sokak számára megszívlelendő' gyakorlati tanácsokat adott erről nemrég Báli Zoltán, a bátaszéki Búzaka- lász Tsz elnöke, amikor felszólalt egy, a vezetés tudományával foglalkozó előadáson, A feddhetetlenségről, a szerénységről s arról beszélt, hogy a közösséget, a közösség megbízásából irányító vezető tevékenységéhez a gyanúnak még az árnyéka sem férhet. Nos jellemző „apróság a szerénységről, hogy a miszlai közös gazdaság szolgálati lakása elől nem a benne lakók, hanem a tsz gazdái takarítják el a havat. Nesz,e neked, gazdaöntudat, . Apróság mondhatná bárki. S ez valóban, apróság, . de sokat., kifejez, abból, hogy érvényes-e min den. esetben a nép szolgálata.

...ÉS A VEZETŐSÉG?

A vezetőkhöz a - gyanúnak

nűsítgatásnak? Tavaly -'nyáron - búza tisztítását

'Lebb “JoSseí irányításúval1' végezték. Hogyan ? Olyképpen, hogy szabadsága ideje alatt az elnökhelyettes-rpárttitkár .vállalta el a magtisztítást. .0 maga is dolgozott. A magtisztítás egy hónapig tartott, fizetett szabadsága tizenhat nap volt. Mégis az esős napokat, az éjszakákat beleszámítva, látszólag minden szabályos. Jogilág talán szabályos. De hogyan vélekednek az ilyen „maszek munkavállalásról” a tagok? „Évek óta Lebb elvtárs végzi a magtisztítást, ez tehát már. gyakorlat” — mondják a tsz' vezetőn

Lehet, hogy ünneprontásnak tűnik egy eredményes gazda-: sági esztendő és egy jubileumi közgyűlés ürügyén a fentieket feszegetni. Ezzel kapcsolatban, csak egy dolgot mondhatunk:, vannak dolgok, amikről nem lehet hallgatni. A termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos rosszindulatú általánosításra okot úgysem szolgáltatunk. mert mint ahogy a fentiekből kiderül (és számtalan, már’ előzőleg Miszláyal foglalkozó cikkünkből is) Miszla egy más világ.

Aa elmondottak összegezéseként mégis ide kívánkozik: egy-két tőmondatok megjegyzés:

— a miszlai közös gazdaság elmúlt évben elért minden eddiginél jobb gazdasági eredményeiben nem kizárólag, az eddigieknél jobb tsz-vezet és és munkamorál játszott közre, hanem a sok évi átlagnál kedvezőbb időjárás is.

— a termelőszövetkezet tagsága által megtermelt, megdolgozott terményből a tagság egyetértő hozzájárulása nélkül ilyen összegű ajándékozás és annak elfogadása nagyfokú erkölcsi érzéketlenségre vall.

— és még egv megjegyzés: ha egy

fejlődésében kétségtelenül felfelé ívelő közös gazdaság közgyűlésén a tagok ahelyett, hogy gondjaikat, kétségeiket, problémáikat a közgyűlés színe előtt mondanák el, a gyűlés alatt és után fülbesugdos- sák, ez arra is mutat, hogy ebbetí a közös gazdaságban az embereket a szókimon dásra. a közös érdekében való kiállásra és felelősségre nevelő politikai munka — enyhén szólva —' gyenge.

»■Jim-jm»1"» .. .1 ».»■ I.UI.IMIJ.... ...ji....

„Nem érdektelen arról is beszélni, hogy hogyan alakult a tagság személyes jövedelme:

I— lOflf* Ft-ig keresel! évi viszonylatban 19 személy

II- M—5000-ig keresett évi viszonylatban 36 személy IHjí)—10 060-ig keresett évi viszonylatban 31 személy 1« ÖCS—20 000-ig keresett évi viszonylatban 32 személy 20 000 felett keresett évi viszonylatban 45 személy

Ha ezeket a számokat a múlt évi kereseti táblázattal összevetem, az derül ki, hogy a 10 ezertől felfelé kereső személyek száma 37-ről 77-re emelkedett.” — olvashatjuk a beszámolóból.

Ez az idézet a beszámolóból arra is bizonyság, hogy a gazdálkodás szervezése mellett a jövőben talán tiibb idő jut a tudat formálására is,

SZEKUL1TY PETER—PÄL.KOVÄCS JENŐ