Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

Milliók Szívósan, hosszabb távon. *.V :..v„- < t 7 “ ' * Kötőiizein és vadászpuska Most van a pénz szezonja. A vállalatok, szövetkezetek február első napjaitól április derekáig több millió forintot osztanak ki dolgozóik részére. A megérde­melt munka után járó pénzt mindenki nagyon várja, számí­tanak rá, eltervezik hová, mire fordítják. Egy-egy mezőgazdasá­gi tsz-ben ezekben a napokban több millió forint Összeget is „tárolnak”. A pénzt időben ki­veszik a bankból, hogy a borí­tékolást. az elszámolást ponto­san. időben meg tudják , ejteni... Ez, helyén való dolog mindaddig, amíg a pénz legalább hasonló biztonságban van mint a Ma­gyar Nemzeti Bankban, .vagy a Takarékszövetkezetben. A pénz azonban nincs bizton- * Ságban. A hét derekán a Kék fény című tv-műsorban megdöb­benve vettek tudomásul, hogy több mint százezer forintot mi­lyen könnyűszerrel vittek el. Senki nem kételkedik abban, hogy a. pénz őrzésével megbízott személyek mindént“ megtesznek * azért, hogy betörőket, tolvájo- r kát távoltartsahak. Használnák fegyverüket, testi épségüket sem kímélnék, hogy a’ közös pénzét megvédjék... De varinak elvete­mült emberek is. Egy kóbor Sze­mélynek nem számít, lia ilyen hatalmas összegért valakit le kell ütni, vagy meggyilkolni. A pénz csábítja a tolvajokat, A megyében csak e napon — február 7-én — több mint hu­szonöt mezugazuasagi ts»z-»en. fi­zetik a reszeaedest. Huszonöt kö­zös gazdasaguan csaa egy-egy vauas^pustta, vagy ucdauy el­szánt maraos ember vigyáz a türelmesen Útmutató állásfoglalás a szekszárdi járásban Több ízben foglalkozott már az MSZMP Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága — a Politikai Bizottság 1961. jú­nius 20-i határozatának szel­lemében — a járásban élő, je­lentős lélekszámú és arányú cigány lakosság társadalmi be­illeszkedésével. Summázva az uóbbi évek­ben megtett utat, hosszabb távra érvényes, elvi-gyakorla­ti eligazító határozatot foga­dott el legutóbb a végrehajtó bizottság. A helytelen szemlé­let eloszlatásával foglalkozva hangsúlyozza a vb., hogy a ci­gánykérdés nemzetiségi alapon történő kezelése nemcsak té­ves, de politikailag káros is. „Konzerválná és gátolná tár- adalmi, beilleszkedésüket. Tár­sadalmi problémaként kell te­hát kezelni, — s nem nem­zetiségi kérdés gyahánt —, és ;az egységes gyakorlat végett még összehangoltabb, hatéko­nyabb cselekvésre, *: intézke­désekre van szükSég”. IWeg- állápította a Végrehajtó bizott­ság, hogy a figyelemre méltó változások ellenére sincs min­den rendben, sem a cigányság nevelése, sem az egyéb lakos­ság szemlélete terén. Ismertetünk. néhány gondo­latot az elfogadott határozat­ból, illetve állásfoglalásbóL Kétoldalú nevelés — ez a vezérgondolat. Ennek egyik oldala a cigányság több év­százados magatartásának és elmaradottságának megváltoz­tatása. Előbbivel együtt kell küzdeni a lakosság szemléle­tének megváltoztatása érdeké­ben fellépve az eleve elítélés­sel és előítéletekkel szemben. Járási szinten és azokban a községekben, ahol nagy lét­számú a cigány lakosság, koor­dinációs bizottságokat hoznak létre, melyek összehangolják a tanácsoknak és a társadalmi szerveknek a cigány lakosság helyzetének javítását célzó te­vékenységét. A hosszan tartó, szívóssá­got, türelmet igénylő társadal­mi összefogás alapvető irány­elvei : — A cigány lakosság állan­dó és rendszeres munkára ne­velése. El kell érni a munka­képes férfiak és nők munka- vállalását. Tehetséges gyerme­keik felkarolása, továbbtanu­lásuk elősegítése. — A törvényes rendelkezé­sek betartásával, számolva a lehetőségekkel (műszaki ten.-, bontott anyag, stb.) elő kell segíteni a kedvezményes la­kásépítést, ösztönözni kell sa­ját otthont teremtő törekvé­seiket. — Fejlesztendő az egészség- ügyi ellátottság, számon kell kérni tőlük az előírások be­tartását. — Az állampolgári fegyel­met, a törvényesség tisztelet­ben tartását következetesen megkövetelni a cigány lakos­ságtól is. —- Körükből a jól dolgozó embereket fokozottabban be kell vonni a közéletbe, de nem minden áron és nem ön­célúan. A szekszárdi járásban már­cius 1-ig bezárólag községi vb- elnöki és külön párttitkári ta­nácskozáson ismertetik a párt- vb. állásfoglalását és a meg­valósításra váró feladatokat. A kővetkező időszakban két­évenként tért vissza a vb. e határozatának sorsára, amikor ellenőrzi, számba veszi és szá­ntónkért a benne foglaltak megvalósulását-I é Szakszervezeti tanfolyamok Pécsen Pár hónappal ezelőtt még csak arról írhattunk, hogy a hőgyészi fmsz kötőüzem léte­sítését tervezi, most pedig már a terv megvalósulásáról szá­molhatunk be. A kötőüzem már működik. Régi épületek­ben kerestek és találtak helyi­ségeket az üzem céljaira. A berendezés is többnyire régi: a kötőgépeket bérbe vették kisiparosoktól, bizonyos esz­közöket pedig házilag állítot­tak elő. Viszont annál haszno­sabb az üzem tevékenysége. Az egyik részlege kielégíti a lakossági igényeket: hozott anyagból pulóvereket, sálakat, stb. kötnek. Ez iránt a rész­leg iránt olyan nagy az érdek-, lődés, hogy felülmúlt minden számítást. Hetekre előre el vannak látva megrendeléssel, A másik részleg szériás ter­mékeket állít elő. Ennek egy része a helyi árualapot bővíti, egy részét pedig különféle oi> szágos szerveknek szállítja. Amint Mikóczi György igaz­gatósági elnök és Potyondi Jó­zsef kereskedelmi vezető tá­jékoztatásából megtudtuk, a kötődé jól egészíti ki a saját üzletek választékát szükség esetén gyorsan le tudnak gyár­tani olyan árucikkeket, amit éppen nem lehet beszerezni. Csökkenteni tudták a hiány­cikkek számát. Egyelőre 20 főt foglalkoztat a kötőüzem, s az első évben mintegy 2 millió forint termelési értéket vár­nak tőle. Ennek adottak a fel­tételei. Az üzemet később az igények, lehetőségek szerint, továbbfejlesztik. Kamatoztatják a tanultakat közös pénzére. Mi volna a megoldás*? Talán az a módszer, ha a megyei, járási banKfiókok rendelkeznének egy pénzszámláié szobával* ahol a tsz-ek illetékesei borítékolni, el­osztani tudnák a pénzt, és ad­dig a bank egy kiilön termében tarolnak amíg a fizetés napja elérkezik. Amíg ez, vagy más módszer, a pénz gondosabb ke- zeiesere nem ail rendetkezesré, addig úgy kell tartani több mil­lió forintot, mint a D-i gazda­ságban! zöidsegestadakban fel­polcolva, mint a salátát, egy va- dászpusiu őrizete mellett»» Az elektromos áram ma már mindennapi életünk nélkülöz­hetetlen fogyasztási cikke. Var lóságos csapást jelent a ház­tartásra egy-egy áramszünet, de nem kisebb a bosszúság, ha izgalmas sportesemény, film, vagy színházi közvetítés alatt sötétül el a televízió. Ezért csak üdvözölni lehet a Magyar Villamosművek'Tröszt új kezdeményezését, az első­segély jellegű hibajavítások bevezetését. Az áramszolgál­tató vállalat szerelői eddig csak a lakáson kívül keletke­zett hibákat javíthatták ki. Most — a fogyasztók kérésére — elvégzik a gyors hiba levá­lasztást: a hibás berendezést szakszerűen kiiktatják, míg a lakás többi része továbbra is áramot kap. A kezdeményezés viszont csak akkor lesz hasznos, ha valóban „elsősegély” lesz, ha a fogyasztók nem ■ maradnák hosszú órákra, avagy napokra elektromos áram nélkül. Vá­rosban niég csak könnyű el­érni az ügyeletes szerelőt, an­nál nehezebb viszont falun. A tamási járásban •— de másutt is — az utóbbi idő­ben sok panasz hangzott el a hibaelhárítás lassú mechaniz­musáról. Novemberben Felsö­Az országban hét szakszer­vezeti oktatási központ van, ahol a szakszervezeti bizott­ságok titkárai es reszortfelelő­sei oktatását, illetve tovább­képzését Végzik. A' pécsi ok­tatási központ kétéves múlt­ra tekint vissza. Itt a négy dél-dunántúli megye — Bárá­nya, Somogy, Tolna, Zala — szakszervezeti tisztségviselői­nek oktatása történik. A szákszervezeti iskola a Mecsek oldalán, ideális kör­nyéken történt meg, hogy hi­dak repültek a vezetéknek. A keletkezett zárlat miatt jó né­hány ház egy hétig áram nél­kül maradt. A hibaelhárítás menete a következő volt: az áramszüne­tet be kellett jelenteni a köz­ségi tanácshoz, az továbbította Tamásiba, ahonnan alig egy hét múlva ki is szálltak, kicse­rélni az oszlopokon tönkre­ment biztosítékokat. Holott a községben is lakik nem is egy. a vállalat alkalmazásában álló villanyszerelő. De ők nem jo­gosultak az oszlopon elvégez­ni a biztosítékcserét. A jogo­sultság kérdése mellett sokkal lényegesebb az, hogy egy-két külső, oszlopon levő biztosíték kicserélése oda-vissza szűkén hatvan kilométert jelent, és nem is kevés, feleslegesen el­pazarolt időt. Ezek után ért­hető, hogy vidéken miért kell sokszor napokig várni, amíg a villanyszerelő kijavítja a . hi­bát. Szóval, ezért kell örömmel üdvözölni a kezdeményezési, amely végeredményben akkor lesz hasznos, ha valóban első­segély lesz, akár falon belül, akár falon kívül van az áram­szünet forrása,- oka. BL nyezetben van, munkára, ta­nulásra, pihenésre, egyaránt kiváló. Az 1969—70-es* oktatá­si évben megyénkből eddig 60 fő vett részt a Pécsen tartott négy-négy hetes tanfolyamo­kon. A. napokban a kultúrfelelő- sok búcsúztak Pécstől. A ní­vós előadások, színe® progra­mok hasznos ötleteket adtak a kultúrfelel ősöknek további munkájukhoz, s egyáltalán a szakszervezeti bizottságok éle­tébe is új színt hoz majd a hasznos kurzust végzett dol­gozók munkája. Nagy Sándoméí, a Szak- szervezeti Oktatási Központ igazgatóját arra kértük, hogy szóljon az oktatási formáról, a változatos előadásokról és az előadók megválasztásáról. — A szakszervezeti iskola a párüskola épületének egyik szárnyában van. A nyugodt környezet mellé az oktatás szubjektív feltételeit is bizto­sítjuk. Elmondhatom, hogy az előadásokat a szakmák leg­jobb ismerői tartják, természe­tesen az adott témáknak meg­felelő csoportosításban. Csak néhány nevet említek: Czine Mihály irodalomtörténész rendszeres előadónk. Varga Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense a német tan­szék vezetője, dr. Pentz Gás­pár, Lerh Józseíné és Tímár Lajosné a SZOT tanárai szin­tén gyakori előadóink. A kul- túrfelelősök tanfolyamán „Irodalmi életünk időszerű kérdései” címmel Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesz­tője tartott színes, újszerű elő­adást — Ezen a kurzuson több népművelési előadás is el­hangzott. Ezek a művészeti nevelő munka és a tömegpo- Htikai oktatás szervezéséhez nyújtanak segítséget a kultu- ro6oknak. Természetesen az el­méleti oktatás mellett gya­korlati foglalkozásokat is be­iktatnak. Például üzemi könyvtárlátogatáson, kultúr- otthoni és klubfoglalkozási be­mutatón vettek részt a hall­gatóik. S vajon a hallgatók milyen benyomásokkal, tapasztalatok­kal mennek viasza munkahe­lyükre, a sokrétű felkészítés, továbbképzés után? Fáith Ágnes a Tolnai Tex­tilgyár szakszervezeti bizott­ságának kultúrfelelőse: — Sajnos, üzemünkben a tárgyi feltételek hiányoznak ahhoz, hogy nagy újításokkal végezzük további munkánkat. A közeljövőben elkészül az új üzem. s akkor helyiség­gondunk megszűnik, de addig is, a községi szinten ren­dezett ünnepségek szervezésé­be és lebonyolításába aktívan bekapcsolódunk. Persze bi­zottságunknak önálló tervei is vannak. A közeljövőben író­olvasó találkozó szervezését tervezzük, készülünk a nem­zetközi nőnap, felszabadulá­sunk 25. évfordulójának és a Lenin-centenárium megünnep­lésére. — Annak ellenére, hogy há­rom műszakban dolgozunk, és rendezvényeink megszervezése illetve összehangolása kissé nehéz, öe kulturális igénye­ik bőven vannak dolgozóink­nak s összejöveteleinken szép számmal meg is jelennek. Munkánkban a bizalmik se­gítségére támaszkodunk, s így az igényeket ki is tudjuk elé­gíteni. Németh Lajos Rakasd, Posta: — A mi- bizottságunkban ed­dig sajnos nem igen volt kul­turális élet Ezen a tanfolya­mon sok jó tapasztalatot sze­reztem, amit feltétlenül ka­matoztatni fogok. Bátrabb le­szek a szervezési munkában, s mindig egybehangolom a le­hetőségeket, az igényeket, a dolgozók érdeklődését Termé­szetesen szem előtt tartva azt, hogy szabad idejüket szelleme­sen és hasznosan töltsék el együtt. IL it Közéletünk Pénteken tartotta soron levő ülését a Dombóvári járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ezen az ülésen tárgyalta meg a Kapus menti Vízi Társulás és Tsríöb- javító 1969. évi tevékenységét. Lengyel János társulati elnök jelentése alapján. Ezt meg­előzően a végrehajtó bizottság a járási tanács építési és köz­lekedési csoportjának tevé­kenységét értékelte, megálla­pítva, hogy ügyrendi feladatait a csoport jól látta el. A végre­hajtó bizottság végül az 1970. évj felújítási feladatok meg­határozásával foglalkozott és állást foglalt az ÁFÉSZ állami felügyeletének ellátása, illetve megszervezése mellett.' A járási tanács végrehajtó bizottságának ülése bejelenté­sekkel ért véget. • Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Szekszárdi Já­rás Tanácsa a régi megyeháza nagytermében. Az ülés napi­rendjén Kürti István vb-elnök- helyettes előterjesztésében a járás 1970. évi költségvetése szerepelt. Ezután került sor a járási és járási jogú városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1970. első félévi munkatervé- nek jóváhagyására. E napi­rendet Oláh József NEB-elnök terjesztette elő. A gyulaji Ti .(barázda Tsz KOVÁCSMESTERT keres. Fizetés megegyezés szerint. Lakást a termelőszövetkezet biztosít. Érdeklődni Gyulajon, a termelőszövetkezet központjában. (81) Népújság 3 197#. február 7.-Pj­Megjegyzés Az „elsősegély” valóban segély legyen

Next

/
Thumbnails
Contents