Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
TOLNA MEGYEI T«Világ pr öl étarjai égyEsClíétekj NÉPÚJSÁG ft A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XX. évfolyam, 32. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. február 7. Napirenden: az úttörőmozgalom Pénteken délelőtt összevont, rendkívüli ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Úttörő- szövetség megyei elnöksége. A TIT klubjában megtartott tanácskozáson részt vett Kőbídi Iászló, a KISZ KB úttörőosz- talyánáik munkatársa is. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és városi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes eredményeiről szóló összefoglalást. (Az, adatok a részletes ellenőrzés, illetve feldolgozás során módosulhatnak.) Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fö volt, 353 108 fővel (3,5 százalékkal) több, mint a legutóbbi, 1SG0. január 1-i népszámláláskor, és 15 százalékkal több, mint 25 évvel ezelőtt, az ország felszabadulásának időpontjában. A népsűrűség (a 93 030 négvzetkiloméires or- szágter ideien) négyzetkilométerenként 111 fő volt. 4-gvel több, mint tíz' évvel ezelőtt. Száz évve] ezelőtt — 1870. január l-én, az. első hivatalos magyar népszámlálás időpontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakija élt. A hatvanas években az átlagos évi szaporodás (0,35 százalék) összehasonlítva az elmúlt száz év tízéves periódusainak megfelelő adataival — igen alacsony. Nepességszámát tekintve Magyarország a 32 európai ország között a 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi né- pességszámú országok: Hollandia (13 millió), Belgium (9,7 millió) Portugália (9,6 millió). Hazánk népességszáma 1670 elején Európa lakosságának 1,6 százalékát tette ki. Ú70. január l-én a férfiak Száma 4 991 Q00, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000- rel, (3,9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 százalékkal) növekedett. Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut, hattal kevesebb mint tíz évvel ezelőtt; de még mindig több. ■ mint a második világháború előtti bármely népszámlálás időpontjában. A két népszámlálás közötti időstokban folytatódott a városiasodás. 1970. január l-én a népesség, 19 százaléka Budapestén, 26 százaléka a többi városban, 55 százaléka a köz- t ségekben élt. Az elmúlt száz év alatt a községek népességének aránya fokozatosan csökken (a mai államigazgatási beosztást figyelembe véve 1870-ben 71 zsázalék, 1946-ben 62 százalék. 1960-ban 59 százalék volt). Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 százalék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870-ben 20 százalék. 1919-ben 21 százalék volt); azóta népességnövekedésünk megevorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). A legutolsó népszámlálás (1960) óta Budapest néoessé- gének száma 7.5 száfealét-'-al (135 000 fővel), a többi, városé pedig 16 százalékkal növekedett. Ä megyei jogú városokban a nénpfség szanorodá-a (21 százalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú városokban (14 százalék.) Az ötvenes évekhez viszonyítva a városok mindhárom csoportjában, de különösen Budapesten és a járási jugú városokban lassult a népességnövekedés üteme. Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970 január l-én — 1 939 522 személy tartózkodott. A fővárosba bejelentett lakók száma enné) több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állandó és ezen felül 135 000 személy ideiglenes bejelentéssel. Budapest nappali népessége ennél is magasabb a munkavégzés a tanulás céljából bejárók miatt. A megyei jógii városok közül továbbra is Miskolc nér pessége a legnagyobb: 173 001) fő. Az ország harmadik legnépesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt. évtized igen magas —* 27 százalékos — szaporodása következtében a lakók száma megközelítette a 146 00C-et. Szeged lélekszáma. is meghaladta a 100 ezret és most megközelíti a 119 000 főt. A községek lélekszáma az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent. 1949. és 1960. között a községek népességszáma még 2.5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül —Budapest és a megyei jogú városok nélkül — csupán 9-ben nőtt a népesség 1960-hoz képest, tíz megyében a népesség száma csökkent. Három megyében számottevő a népességszaporodás ■ Komárom megyében 12. Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a lakosságszám. A szaporodás aránya azonban ezekben a megyékben is alacsonyabb volt, mint az. ötvenes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népességnövekedés még Bor- sod-Abaúj-Zemplén. Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség száma á legnagyobb arányban (3—5 százalék) Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munkaerő elvándorlása rmatt —• Hajdú-Bihar megye kivételével — mindhárom megyében csökkent 1949 és 1960 között, de jóval kisebb mértékben. Előzetes adatok szerint Magyarország lakásállománya 1970. január l-én , 157 000 volt, 400 000-rel — U százalékkal több — mint t'z évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek évi átlagos 1,5 százalékos növekedésével szemben 1949 és I960 között évente 1,2 százalékkal, a 38-as években pedig nem egészen 1 százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharmadával nagyobb a második világháború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a népesség szaporodását, jelentősen javultak a lakásviszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt. A lakásállomány 1960 és 1970 között főleg a vidéki városokban gyarapodott (több mint egynegyedével). Budapesten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék volt. Az utolsó tíz évben a lakás- állomány jelentősén növekedett Komárom (23 százalék), Pest (23 százalék). Fejér (20 százalék) és Veszprém megyében (19 százalék). Ugyanakkor alig nőtt a lakosok száma Tolna (5 százalék), Majdu-Bihar (ti százalék) és Baranya megyében (7 százalék). Az 1960 január 1 és 1970 január 1 között épített lakásoknak csak 33 százaléka volt egyszobás, G1 százaléka kétszobás, 6 százaléka pedig három-, vagy több szobás. Ebben ,az időszakban számos egyszobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szobákat építettek hozzá. Ennek következtében az egyszobás lakások Amint várható volt, a rengeteg hó és egyéb csapadék sokfelé okoz gondot. A Kapos a múltkor már kiöntött Dombóvár térségében, s a vízügyi szervek kénytelenek voltak elrendelni a harmadfokú készültséget. Néhány nap múlva leapadt a vízszint, és jelentősen javult a helyzet. Most ismét rakoncátlankodik a Kapós. Pénteken erős olvadás vplt, több helyen.eső is esett, ezért hirtelen megemelkedett a Kapos vízszintje. Dombóvárnál 244 centiméter magas vízszintet mértek, s ez indokolttá, tette a harmadfokú készültség azonnali elrendelését. Jelentősen nőtt a belvízzel elöntött mezőgazdasági terület nagysága is. Erről azonban még nincs pontos kép, mert" a felmérés most folyik. Szekszérdon már a hóolvadás előtt is nagy károk keletkeztek: épületeket tett tönkre a sok hó, pincék dőltek össze, utak szakadtak be. Az olvadással párhuzamosan nap-nap után újabb károk keletkezne!:. Pénteken is több helyre hívták a város műszaki szakembereit. Ezúttal a Bocskai és Bethlen Gábor utcában dőltek össze pincék, s kerültek veszélyes helyzetbe épületek. A városban eddig hét ház vált lakhatatlanná, a pineebeszakadá- sok száma pedig megközelíti a húszat. A déli kertvárosban sok helyen 20—40 centiméter magas víz gyűlt össze. A városi tanács költségvetési üzemének száma 10 év alatt 12 százalékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kétszobás lakások állománya 55 százalékkal, — arányuk a 10 évvel ezelőtti .72 százalékról 43 százalékra — emelkedett. A lakások nagyságának növekedése ugyancsak hozzájárult a lakásviszonyok javulásához. Becsült adatok szerint 1960 és 1970 között száz szobára jutó népesség száma mintegy 20 százalékkal csökkent. A szobák száma jelenleg meghaladja a? 5 200 000-et, ami 1 150 000 -rel — 28 százalékkal — több, mint 10 évvel ezelőtt volt. • A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás sikeres lebonyolításában közreműködött számlálóbiztosok áldozatos és lelkiismeretes munkájáért a helyi összeírást irányító tanácsok- tevékenységéért, valamint a lakosság megértő és készséges együttműködéséért ismételten köszönetét fejezi ki. Budapest, 1970. febmár Központi Statisztikai Hivatal műszaki vezető; pénteken egész nap az. itteni belvízproblémák elhárításával. voltak elfoglalva. Az útburkolatok, járdák városszerte megrongálódtak. Az utakat, járdákat élt kárt még nem lehetett felmérni, mert a hó még sok mindent eltakar, másrészt pedig állandóan változik — romlik — a helyzet. Az úttest hét helyen A rendkívüli ülés napirendjén az úttörőmozgalom helyzetének értékelése szerepelt. Szabó Géza, a KISZ megyei bizottságának első titkára, bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága ezelőtt fél évvei foglalkozott az ifjúsági mozgalom munkájával. Márciusban viszont két megye, Szolnok és Tolna megye beszámolója alapján a KISZ KB intézőbizottsága foglalkozik az úttörőmozgalom elmúlt kétév; munkájának értékelésével. Az(; vizsgálva, hogy a KISZ KB 1967 decemberében az úttörőmunkával kapcsolatban hozott határozatai nogvan érvényesülnek a gyakorlatban, mit sikerült megvalósítani ezekből a határozatokból. Az ülés résztvevői Varjas János, a megyei KISZ-bizottság titkárának jelentése alapján vitatták meg a határozat végrehajtásának eddigj tapasztalatait, s úgy döntöttek ezen pz előkészítő jellegű tanácskozáson, hogy a jelentést az itt felmerült igényeknek megfelelően konkrétabb adatokkal bővítik ki, mielőtt még a KISZ megyebizottsága, majd a KISZ KB intézőbizottságának fóruma elé kerülne márciusban. annyira beszakadt, hogy a forgalmat Is erősen megzavarta. A nagyobb járda beszakadások száma 5. A városon belüli közlekedés ez idő szerint sok veszéllyel jár, mert nagyon ká- tyúsak az utak. A helyismeretre -sem lehet alapozni, mert ahol tegnap még sima volt az út, ma esetleg rugótörő kátyú tátong. Ez történt a külpolitikában Mose Báján izraeli hadügyminiszter is ,,az ellenség katonai sikerének” minősítette az izraeli hadihajók ellen végrehajtott akciót. Másik közel-keléti hírünk Nasszer és IIusz- szein megbeszélését ismerteti, hozzáfűzött kommentárunk pedig a Koszigin üzenetére adott francia és angol válaszról szól. Varsóból érkezett hír szerint folytatták a lengyel—nyugatnémet megbeszélést, részleteiről azonban nem szivárogtak ki hírek. Bukaresti jelentésünk Ceausescu beszédét ismerteti; Tel Aviv Arab békaemberek akciója Pénteken a hajnali szürkületben arab békaemberek elsüllyesztették, illetve megrongálták az izraeli haditengerészet két; Eilat kikötőjében horgonyzó hajóját. Körülbelül 10 perc leforgása alatt két erőteljes robbanás hallatszott Eilatban, s alig egy óra múltán a haditengerészet egyik kiszolgáló hajója oldalára fordult, majd elsüllyedt. Egy másik hajót, amely súlyosan megrongálódott, sikerült biztonságba helyezni. Moise Dajan hadügyminiszter Haim. Bar-Lev vezérkari (Folytatás a 2. oldalon) Ismét harmadfokú készültség a Kapóson lljabb károk Szekszárdon
